2009. július 10., péntek


Törvényre törve

Mottó : "Kedves Látogatóink ! Elérkeztünk utunk célpontjához, Magyarországra. Bemutatjuk Önöknek ezt az Európában ritka, de Magyarországon őshonos sün fajt. E ritka magyar faj jellemzője, hogy ártatlan, békésen üldögélő nőket férfiakat, időseket üt-ver, közvetlenül arcba fújja különböző gázokkal. Viszont 16-18 éves cigány suhancok elveszik a szolgálati fegyverét, szétverik a sün autóját, megkergetik kutyával stb. Igen, igen lehet fényképezni, érdemes az utókornak emléket állítani róluk. Köszönöm a részvételt, de mennünk kell, jön a következő turista csoport ..." ( TMRSZ holnap )

A "rendszerváltás" előtt minden egyenruhástól tartottam, ám a rendőröktől kifejezetten féltem. No nem azért, mintha különösebb okom lett volna rá, hiszen - de jure-értelemben - tudtommal soha nem adtam okot a konfrontációra. De azt már az akkori eszemmel is tudtam ( mégha pontosan nem is értettem ), hogy az intézkedő szürkeruhások a fennálló hatalmat védik-képviselik, és persze fenntartják a rendet - mert ne tagadjuk, sokkal inkább rend volt ( vagy legalábbis úgy tűnt ) mint manapság. Persze egy diktatúrában a "rend" fogalmát némileg másként kell értelmezni, mindenesetre nem kevés tekintélye volt az utcán feltűnő közegnek. Nagy általánosságban talán kijelenthetjük, hogy az akkori kor ( fizikai értelemben látható ) rendőrei ( közbiztonsági szempontból, és persze az erősen leredukált ) elvárásoknak nagyjából meg is feleltek.

Szerintem a "rendszerváltást" követően lassan ugyan, de helyére került az "állampolgár" és a "közrendőr" közötti normális viszony, elhittük, hogy a rendőr immár nem a rendszert, hanem kizárólag a rendet védi. Igazából nem is volt már semmilyen rendszer amit védhetett volna, hiszen a "régi" ( látszólag ) atomjaira hullott, miközben a formálódó "új"-ról csak keveseknek volt fogalma. Szinte magától értetődött, hogy a rendőrség is rátalált tradicionális feladataira, az emberek pedig elkezdtek bízni abban, hogy az arculatot váltott hatóság valóban csak őket szolgálja és védi. Én ugyan soha nem szerettem meg egyiket sem, de a korábbi félelem szinte teljesen megszünt. Az egész változásnak hasonló fillingje volt, mint amikor kelet-Berlinből nyugat-Berlinbe átlépve ( néhány perc kontrasztjában ) megtapasztaltuk a keleti, és nyugati egyenruhások viselkedése közötti ( égbekiáltó ) külömbséget.
A rendőrség a hatalom leghitelesebb lakmuszpapírja :
minnél agresszívabb a viselkedése, annál közelebb a bukás

Előbb vagy utóbb, de valamennyi diktatórikus rendszer végóráját jelenti, amikor hatósági erőszakkal ( értsd alatta rendőrség, titkosszolgálat vagy egyéb közhivatal ) igyekszik eltiporni a neki nem tetsző szervezeteket, vagy elhallgattatni a számára kínos demonstrációkat. És ezt a hibát mindegyik el is követi, nem véletlenül. A demonstrációk pur szétveréséhez vezető "lenini" út ugyanis mindenütt ugyanazokkal az öntörvényű folyamatokkal van kikövezve. Találóan mondta Vona Gábor, a gárdisták brutális oszlatásának másnapján, hogy az egyik szemünk sír, a másik meg nevet. A posztkommunista diktatúrából hátralévő rövid időt akár féllábon is kibírjuk már.

Nem vagyok nagy jogi szakértő, de mindig csóválom a fejem amikor arról olvasok, hogy itt meg ott, ekkor meg akkor a rendőrség egy rendezvényt "betiltott". Hát a gyülekezés szabadsága mégsem alkotmányos alapjog Európában ? És kedvenc banánköztársaságunkban, Magyarországon ? Mert ha igen, szerintem a rendőrségnek legfeljebb annyi joga van, hogy a demostrációs bejelentést tudomásul veszi - kivéve természetesen azokat az extrém eseteket, amikor valamilyen ( valós, és nem kitalált ) indok alapján az adott helyszín eleve alkalmatlan egy rendezvény lebonyolítására ! Alapjogot korlátozni ugyanis sem a rendőrségnek, sem Draskovics vagy Bencze-pribéknek nincs lehetősége, kvázi egy bejelentett tüntetést sem engedélyezni, sem betiltani nem kell és nem lehet ! Ahhoz pedig végképp nincs joguk, hogy az egész főváros területén kiszorítós csiki-csukit játszva, valamennyi bejelentett helyszínre vonatkozó kérelmet elutasítsanak.

Persze ez csak a jéghegy csúcsa, a maradék jogállam lebontása nem itt, és nem most kezdődött. A pártőrséggé silányított rendőrség jogi szakértőinek - a feloszlatott Magyar Gárda vonatkozásában - azt is illett volna tudni, hogy egy ítélet akkor válik jogerőssé, amikor annak írásos indoklását az érintettek kézhez is kapták. De ha mindez nem lenne még elég, elképesztő, hogy a harmadik évezred ( európai ... ) Magyarországán, droidnak öltözött agyhalottak ártatlan és békés embereket állíthatnak ( garázdaság vádjával ! ) elő - kizárólag azért, mert az öltözetük
( szerintük ) "félelmet kelt az emberekben". ( A fekete lufiról nem is beszélve )
Mégis kiben ? Bennem inkább az kelt félelmet, hogy vörösagyú barommá formált
( közveszélyes ) vadállatok - húsz centiről, ezzel közvetlen életveszélyt okozva - olyan embereket fújnak képen paprikasprayvel vagy ki tudja mivel, akik egy ( nem bejelentett, ámbár békés ) tüntetésen vesznek részt, amely a hatályos nemzetközi egyezmények alapján még csak fel sem oszlatható ! Kik ezek a páncélba csomagolt bűnözők, és honnan veszik a bátorságot mindahhoz, amit tesznek ?



Mégis, miféle "rend" az ilyen ?

Miféle rend az olyan, ahol maguk a rendfenntartók követnek el tömeges
jogsértéseket ? Hol van ilyenkor az ügyészség, hol van a mindig mindenért (bér)rettegő, a demokráciáért aggódó "antifasiszta kórus" ? Ezek tükrében aztán végképp elképesztő az a határtalan cinizmus, ahogy a rendészeti miniszter ( persze ismét fasizmust és terrorizmust vízionálva ) kommentálta az eseményeket. ( Nem részletezem, akinek jó gyomra van hozzá, nézzen utána ) Mit nem adnék, ha egyszer ennek a közféregnek a fülébe suttoghatnám "kedvenc miniszterelnököm" hirhedt szavait : "Nem kell félni, nem fog fájni ..." Csak egyszer, utoljára de nagyon. A világ vicce, hogy egy ilyen kaparék éppen annál a tárcánál lehet miniszter ( miniszter !!! ), ahol legkevésbé sincs keresnivalója. Talán eljön még az idő, amikor végre választ kapunk Draskovics elvtárs szerepére az olyan kiemelten botrányos ügyekben, mint az olajszőkítés, a Tocsik és K & H-ügy, vagy a Hír TV-s riportereket lejárató partizánakció. Sejtjük, hogy Draskovics a szoclib gazemberségek nagy tudója, különben mi a bánatért lenne megkerülhetetlen tényező ( államtitkári vagy miniszteri rangban ) valamennyi, haza és nemzetáruló kormányban ? Valószínüleg egyfajta sorsszerűség az, hogy kedvenc Drazsénk tulajdonképpen jó helyen is van ott, a rácsok környékén. Meggyőződésem, hogy ez a féreg oda való, és egyszer oda is fog kerülni. A rács túlsó oldalára.
Fejétől bűzlik a hal

Tudjuk, Magyarországon mindaddig nem is lesz rend, amíg a parlamenti többség a hatalmát már csak azért védi, hogy lehetőleg minnél tovább elodázza a törvényes felelősségrevonást és elszámoltatást, megőrizze korrupt képviselői mentelmi jogát. Látjuk, hogy a fennmaradás ösztöne erősebb minden másnál, és már ők maguk sem bíznak a jövőben. És ahogy közeleg az elkerülhetetlen "D-nap", a demokratikus álca is egyre kevésbé fontos. Nyűg, mert a mai hatalom birtokosai számára az is volt mindig. Eddig a tartalmát obstruálták, mostantól már a látszatra sem adnak. ( Most még ) Büntetlenül megtehetnek mindent, szinte mindent. Legalábbis azt hiszik - elég csak a fő "rendvédő" torzó önelégült vigyorát látni.

"Vastag a bőr-gyurma az arca mögött,
Ő már belül is gyurma,
Ezért tud vigyorogni ott,
Ahol az ember már sírna ..."
( Vízverés )

Forrás: API01

Nincsenek megjegyzések: