Jobb oldal

„Mégis mit csináljak a gyermekemmel? Hibernáljam?”
Kettő helyett csak egy évig járna a gyed? • Nincs elég bölcsőde
2009. április 2. 23:37


Forrai Mária Melinda
A tervek szerint a Bajnai-féle megszorítócsomagban többek között az szerepel, hogy két évről egy évre csökkentenék a kismamáknak járó gyedet. Ez családok ezreit sodorhatja kilátástalan helyzetbe. Eddig sem volt elég bölcsődei férőhely, ám ha az intézkedésből valóság lesz, az igény rohamosan nőni fog, pénz ugyanakkor nincs a bővítésre. Az MNO által megkérdezett szakemberek egyöntetűen állítják: bölcsődei férőhelyek hiányában a tervezett intézkedés visszavetheti a gyermekvállalási kedvet, holott így is fogy a népesség.

A kisgyerekes anyukák rettegnek attól, mi lesz velük és családjukkal, ha két évről egy évre csökkentik a gyedet. Egy neve elhallgatását kérő kismama – aki nemrég hozta világra első gyermekét – az MNO-nak elmondta: férje munkahelye teljesen bizonytalan, a cégnél, ahol dolgozik, már fontolgatják a csoportos létszámleépítést. „Az, hogy engem másfél év múlva visszavegyenek a munkahelyemre, ugyancsak kétséges, de hogyan tudnék visszamenni?” – tette fel a kérdést sok hasonló helyzetben levő anyuka helyett is. Hozzátette: a településen, ahol lakik, egyáltalán nincs bölcsőde. Az pedig, hogy két évig csupán a néhány ezer forintos gyest kapja, kilátástalan helyzetbe sodorhatja a családot, főleg, ha a férje még munkanélküli is lesz. „Óvodába csak három éves kora után kerülhet, addig mégis mit csináljak a gyermekemmel? Hibernáljam?” – fogalmazott felháborodásában.

„Esztelen szétbarmolás”

Nincs egyedül elkeseredésével. Kismamák ezrei teszik fel ugyanezeket a kérdéseket és gondolnak rettegve a bizonytalan jövőre, és leendő édesanyák további százai gondolkodnak el, egyáltalán vállaljanak-e gyermeket. „Egyre fogy a magyar” – figyelmeztetnek a szakemberek, mégis azt tapasztalni: a kormány ahelyett, hogy támogatná a gyermekvállalást, inkább kihúzza a talajt a családosok talpa alól.

Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke az MNO-nak egyszerűen úgy fogalmazott: a gyed jogosultsági idejének megkurtítása „a családtámogatási rendszer esztelen szétbarmolása”. Mint mondta, a tervezet sérti a családosok érdekeit, és hatására biztosan kevesebb gyermek fog születni, pedig a népesség most is erőteljesen fogy. „Egy pár a gyermektervezést anyagi szempontból is átgondolja. Ha egy évre csökkentik a gyedet, többen lesznek, akik lemondanak a gyermekvállalásról, mert egyszerűen nem tudják majd eltartani a családot” – hangsúlyozta.

Szabó szerint ahhoz, hogy az édesanya egy év után vissza tudjon menni dolgozni, az egyetlen megoldás a bölcsőde lenne, de köztudott, hogy nincs elég férőhely, így az anyák nem tudják hol elhelyezni a gyermeküket.

A NOE csütörtökön tartott sajtótájékoztatót a tervezett szociális intézkedésekről. A szervezet vezetője úgy fogalmazott: a megszorítások rémisztőek a családok számára. A Fidesz női tagozatának keddi közleménye pedig jelen körülmények között elképzelhetetlennek tartja, hogy kettőről egyre rövidítsék a gyedet. A szervezet – sokakkal egyetértésben – ugyancsak attól tart, hogy mindez visszaveti a gyermekvállalási kedvet.

A Tárki társadalomkutató intézet egyik kutatója, Gálos András egyetért azzal, hogy a gyed egy évre csökkentése arra ösztönzi majd a nőket, hogy elhalasszák a gyermekszülést. Mint kifejtette, főleg a magasabb iskolai végzettségűek körében csökkenhet a gyermekvállalás, holott ők egyébként is kevesebb gyermeket nevelnek fel, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. „A probléma az, hogy ez az átalakítási kísérlet nem az egész rendszerhez nyúl hozzá, és bár arra próbálja ösztönözni a nőket, hogy hamarabb visszamenjenek dolgozni, mégsem lesz aktivitásnövelő hatása” – tette hozzá.

A gyermekekbe kellene befektetni

Ha a tervezetből valóság lesz, a bölcsődék iránt biztosan jelentősen megnövekszik az igény a jövőben – ezt Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke is megerősítette lapunknak. Úgy véli, a helyzetet nehezen lehet majd kezelni. „Ma 561 bölcsőde van országszerte, az összesen 25 ezer férőhelyre több mint 30 ezer gyermeket vettek fel” – fejtette ki. Mint mondta, a bölcsődés korú gyermekek száma eléri a 300 ezret, tehát a férőhelyek tízszeresét. A megfelelő ellátáshoz még legalább 10-15 ezer férőhelyre lenne szükség – tette hozzá.

A szakember emlékeztetett: 2008-ban az operatív programokon belül ugyan elindítottak egy fejlesztést, amellyel mintegy 1500 új férőhely létesülhet, ám ez feltehetőleg csak 2011-re realizálódik. Az igény viszont most is hatalmas, előfordul, hogy fél vagy akár egy évet is várni kell, mire a bölcsőde fel tudja venni a gyermeket. Ezt azt jelenti – fejtette ki Acsainé –, hogy például az a kismama, aki most áprilisban szeretne szeptemberi férőhelyet előjegyeztetni, biztosan nem jár sikerrel. De valószínűleg már a decemberi helyek is „elkeltek”.

A bölcsődék 90 százalékát egyébként az önkormányzatok tartják fenn. Ugyan helyi szinten próbálkoznak a bővítéssel, ám ez többnyire kevésnek bizonyul. „Hirtelen nem tudom a megoldást a helyzetre” – mondta a szakember. A magánbölcsődék sem jelentenek a tömegek számára megoldást, hiszen a havi 80 ezer forintot csak egy szűk réteg tudja kifizetni. Az úgynevezett családi napközik pedig inkább csak a kistelepüléseken, családi házas környezetben működhetnek jól, és csupán 5-7 gyermeket tudnak fogadni.

Egy bölcsődei férőhely átlagosan 1,2 millió forintba kerül évente. Ebből 540 ezer forint az állami normatíva, a szülők havi 6-7 ezer forintos befizetése nagyjából 80 ezer forintot tesz ki évente. A fennmaradó mintegy 580 ezer forintot az önkormányzatok finanszírozzák. Acsainé azt is elmondta: a magyar bölcsődék világviszonylatban is rendkívül jó ellátást biztosítanak, a dolgozók szakképesítése is magas színvonalú. Aki tehát bölcsődébe adja a gyermekét, nyugodt lehet afelől, hogy a kicsi jó ellátást fog kapni – tette hozzá.

„Sokszor mondják, hogy drága a bölcsőde, de ha hosszú távon gondolkodunk, egész más képet kapunk” – mondta Acsainé. Mint kifejtette, ha egy kismama el tudja helyezni a gyermekét bölcsődében, visszamehet dolgozni, ezáltal adófizető lesz, keresőként pedig a vásárlóerőt növeli. Ugyanakkor a másik oldalon a bölcsődék megépülésével munkahelyek jönnek létre, akik szintén adófizetők és vásárlók lesznek. Hosszú távon tehát nagyon is jó befektetésnek számít a bölcsődei létszámok bővítése. „A jövő nemzedékbe, a gyermekekbe kellene befektetni” – hangsúlyozta.