Jobb oldal

A családok hóhéraiként tombolnak Bajnaiék
Vukovich: Csökkenhet a gyermekvállalási kedv
2009. június 3. 09:08


Lippai Roland
A neoliberális kurzus ideális fogyasztónak a szórakozni vágyó szinglit tekinti, míg a családokat egy tollvonással taszítja a „dögkútba”. A Gyurcsány–Bajnai-kormány kifejezetten utazik a családokra, a családtámogatásban véghezvitt megszorítások alapján summázható ez a vélemény. A sarc miatt elhalasztott gyermekvállalás után következő stáció – ha nem történik érdemi változás egy családbarát kormány képében –, hogy a gyerekek meg sem születnek. Az egyre későbbi időpontra kitolt első gyermekvállalás már amúgy is súlyos demográfiai kockázatot jelent. Szakértőket kérdeztünk.

A családpolitika több elemét egyszerre támadó intézkedések nem a gyermekvállalási kedvet csökkentik közvetlenül, hatása elsősorban a tervezett gyermekek születésének elhalasztásában jelentkezik majd – állítja az MNO-nak Vukovich Gabriella. Vagyis a demográfus szerint várható, hogy „az érintett évjáratokban csökken a születések száma, és hacsak nem következik be a családokat hosszabb távon megnyugtató változás, az elhalasztott gyermekek meglehetősen nagy hányada egyáltalán nem fog megszületni”. Ha a születésszám nem is csökken, a gyermekvállalás ideje mindenképpen kitolódik – tette hozzá a szakember.

Köztudott: a Gyurcsány bizalmasaként és régi harcostársaként a miniszterelnöki székbe került milliárdos, Bajnai Gordon és a válságkezelőnek nevezett kormány jelentős és súlyos hatásokkal járó megszorítócsomagot fogadott el, benne erőteljesen megvágva a családtámogatási rendszert is.

A demográfus úgy látja, a családi pótlék befagyasztása erősen lehúzza a gyermekes családok reáljövedelmének mértékét is, „hosszabb távon 3-4 év alatt akár 15-20 százalékkal” is csökkenhet a családi pótlék vásárlóereje az infláció hatására.

Szocialista hablaty

Vukovich Gabriella felhívta a figyelmet arra is, hogy a szocialisták gyakran vádolták a Fideszt azzal: nem emelte a családi pótlékot. „A Fidesz visszaállította gyest, a gyedet, illetve alanyi jogúvá tette a családi pótlékot, s bevezette a gyermekek után járó adókedvezményt, valamint a kedvezményes lakáskölcsönt” – emlékeztetett a demográfus, vagyis „igyekezett helyrehozni a Bokros-csomag okozta” károkat. Bár ennek hatása nem volt látványos születsészám-emelkedés, ám tervezhetőséget, perspektívát ajánlott a gyermeket tervező pároknak. Most azonban egyértelműen családellenes politikával állunk szemben – folytatja a demográfus, amit szerinte jelez az is, hogy mind a négy kiemelten legfontosabb családpolitikai intézménynek (családi pótlék, gyes, gyed, szocpol) egyszerre rontanak neki Bajnaiék – miután a Gyurcsány-kormány korábban eltörölte a családi adókedvezményt és az otthonteremtési támogatást. Vukovich Gabriella szavai szerint „egyértelműen utaznak a családokra”.

Van kockázat bőven

A mostani intézkedések következményei minden bizonnyal korán jelentkeznek majd, „mivel a rossz döntések negatív hatásai korábban jelennek meg”, mint a pozitív jövőkép eredményei. A korábban említett – a gyermekvállalást elhalasztó – döntéssel kapcsolatban a demográfus egyéb kockázatokra is felhívta a figyelmet. Már manapság is 28-29 éves korra tevődött ki az első szülés ideje, a későbbi szülés egyrészt a nőnek jelent kockázatot, másrészt „csökken a második és a harmadik gyerek” megszületésének az esélye. Az értékekben nem keletkezik azonnal törés – vagyis a magyar társadalom családbarát hozzáállás nem változik –, ám a célként megjelölt gyerekszám sokkal kisebb eséllyel teljesül, mint ha kiszámítható és családbarát intézkedésekkel állna elő az állam.

Többen felvetik, hogy a gyermeknevelést „otthon végzett munkaként” kellene elismerni, amelyért az állam fizetést ad az édesanyáknak. Vukovich szerint ez nem célravezető, a gyermekvállalás nem kizárólag társadalmi érdek, a társadalom pedig már ma is sok természetbeni juttatást biztosít a gyermekeknek – ilyen az oktatás, az egészségügy. Vukovich szavai szerint a társadalom teherbíró képessége is véges, „ez pedig jelentős forrásigénnyel bírna” annak ellenére, hogy egy „anya több mint nyolc órát tölt gyermekneveléssel, ha több gyerekről van szó”, akkor még nagyobb az energiaráfordítás.

Szintézisre van szükség

Mindenképpen egy olyan rendszert kell felépíteni és támogatni, amely összeegyeztethetővé teszi a munkavállalást és a gyermekvállalást. A gyermekneveléssel járó anyagi terhek enyhítése és az igazságosság érdekében pedig inkább a családi adózás bevezetésére van szükség – nyomatékosítja a szakember. Olyan szisztémára van szükség – mondta Vukovich Gabriella –, amely figyelembe veszi az eltartottak számát az adózáson keresztül. A gyermekvállalás természetesen egyéni motivációk és vágyak eredménye, „ám ezt a társadalomnak is el kell ismernie”, hiszen a családok erőfeszítése eredményeként jobb esetben a társadalom hasznos tagja lesz a felnevelt gyerek.

A közjószág és a pénzügyesek

Az egész Bajnai-csomag és a benne nyugvó családpolitikai intézkedések a neoliberális gazdaságpolitikán alapulnak – jelentette ki lapunknak Farkas Péter. A szociológus úgy látja, „ebben a kurzusban a család csak egy fogyasztói egység”, amely a profitot teremti meg. Egy értékelvű politikában a családot megbecsülik, hiszen abban helyezkedik el a gyerek, „aki olyan közjószág, amely a későbbiekben” működteti a gazdaságot, adót fizet, biztosítja a társadalmi vérkeringést. A családpolitikát érintő intézkedések 50 milliárd forintos „hozama” elenyésző, „ugyanakkor családok százezreinek okozhat megélhetési válságot”.

A szociológus szerint demográfiai katasztrófa állhat elő hosszú távon az ilyen, a népesedést alapvetően befolyásoló struktúrák leépítése esetén. Különösen nagy veszélyben vannak a nagycsaládosok – tette hozzá Farkas. Ezt a véleményt osztja Szabó Endre is, aki szerint egyetlen nagycsalád sem tud kibújni a családtámogatási rendszer megnyirbálásának következményei alól. Minél több tagú a család, annál rosszabbul járnak. Így tolmácsolhatnánk a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnökének szavait. Úgy látja, hosszú távon demográfiai katasztrófával kell szembenéznie Magyarországnak. Szabó szerint arra van szükség, hogy ne pénzügyi szakemberek, hanem olyanok irányítsák az országot, akik a társadalmi folyamatokat jól ismerő szakemberekkel együttműködve hozzák meg a nagy súlyú döntéseket.

Farkas szavai szerint a forrásokat a „gyermeket nevelő adózóktól csoportosítják át a gyermeket nem nevelő” rétegekhez. Nem a szórakozni, bulizni vágyó szingliket kell megtenni az ideális fogyasztónak – fogalmaz.

A Bajnai-féle megszorítások teljes körére utalva hozzátette, hogy a társadalom legalább 15 százalékát fenyegeti a kilakoltatás, amely további elszegényedéshez, a családok széthullásához vezethet. Nem látni a gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre vonatkozó elképzeléseket sem – állítja a szociológus –, a munkanélküliség akár a 14 százalékot is elérheti az esztendő végére. Szükség lenne arra is Farkas szerint, hogy „végre megváltozzon a magyar társadalom pesszimizmusa”.