Jobb oldal

Csőd

Mottó :
"A zsidók nem egyebek, mint egy tudatlan és barbár nép, amelyiknél a legpiszkosabb kapzsiság, a legmegvetésre méltóbb babonák kiolthatatlan gyűlölettel vannak összekötve ama népek iránt, amelyek megtűrik őket, s amelyen meggazdagodnak ..."
( Voltaire, Dictionnaire philosophique )

Vannak dolgok, amiket nem kell kimondani. Tudjuk. Márpedig ha mindenki tud mindent, felesleges a nyilvánvaló tényeket unalomig szajkózni. Pontosan tudjuk, kik igazgatják a globális pénzügyi világot, felesleges ezen rugózni.
Gyengébbek kedvéért : én azért sem fogok zsidózni. Eddig sem tettem, ezután sem teszem. Nem gyávaságból, tényleg. Azért nem fogok, mert elegem van a zsidózó idiótizmusból, ami megöli a közbeszédet. Eltereli a figyelmet arról, ami fontos. Persze ettől még a fenti mottó valószínűleg igaz.

Mert kérdem én, mégis mi értelme van annak, hogy a jobboldal állandóan izraelt emlegeti, a másik meg rutinból fasisztáz, náciz bennünket ? Tudom, érzem és tapasztalom, hogy nehéz előítéletek nélkül, higgatnak maradni ilyen időkben. Pedig ez még nem is a lejtő alja, a java még csak ezután következik. Hamarosan eldől, magunkból kivetkőzött őrültként, vagy hideg fejjel gondolkodó, értelmes emberként kezdünk valamit az elöttünk tornyosuló csőddel. A szememben csak kétféle ember létezik, jó vagy rossz. Kizárólag ez a mérce. Persze ettől még a fenti mottó valószínűleg igaz.
Se veled, se nélküled

Nem szeretem a bankokat. Én sem. Így jobb híján a békés egymás mellett élés politikáját követem, és a minimálisra redukálom velük az üzleti kapcsolatot. Nem a védelmükben mondom, de manapság nehezen tudnánk létezni nélkülük. Értelmes ember ezt könnyen beláthatja, még akkor is ha tudjuk : ravasz módon, hosszú évek kitartó "munkájával" terelték ebbe az irányba az életünket. A bank üzleti vállalkozás, a legnagyobb biznisz a világon ( Különösen Magyarországon ... ) Pénzt csinálni a "semmiből", hát ez az igazi "művészet". És minden bank csak addig prosperál, ameddig tartoznak neki. Minnél nagyobb a tartozás, annál nagyobb hatalom. Egyszerű gazdaságfilozófia, nem kell hozzá közgazdasági egyetem.

A kérdés inkább az, hogyan lehet ezt a végtelen profitéhséget féken tartani ? Egyszerű : jó törvényekkel. Majdnem azt írtam, "populista"-törvényekkel, pedig így van : a kisebbségi profitérdeket csak ( népbarát ) intézkedésekkel lehet(ne) rákényszeríteni némi önmérsékletre. Etikai kódexek, pár hónapos "önkéntes" moratóriumok ... inkább felejtsük el. Ezek hatástalan eszközök. Álintézkedések, nehogy már fájjon. Hiába, üzleti partnerek csak módjával szoktak egymásnak esni. Legfeljebb a látszat kedvéért, ímmel ámmal. Ma én érted, holnap te értem. ( Ebben az országban a PSZÁF elnöke is csak "verve jó" ... )
A Fidesz évek óta ( hiába ) szajkózza hogy ez egy tőrölmetszett "bankárkormány", az átlagmagyar mégis csak bámul, és nem érti miről van szó. Fájdalom, de volt némi igazsága annak a bankárnak, aki ( még egy évekkel ezelőtti interjúban ) feszt állította : pénzügyileg analfabéta nép a magyar. ( Azóta gyorsan tanulunk )

Az igazság nem a végletekben van, kéretik minket azért nem hülyének nézni. Márpedig nem csak hajózni, lakni is kell valahol. És relatíve kevesen vannak olyan szerencsések ebben az országban, akiknek csak úgy az ölébe hullott egy lakható ingatlan. Egyéb segítség híján pedig nem igazán marad más lehetőség, mint irány a bank : amit vagy kirabolni lehet, vagy hitelt felvenni tőle. ( Vérmérséklet szerint, szabadon választható alternatívák ) Gyanítom, ezerszer inkább egy megemelt törlesztő-részlet, mint méregdrága albérlet az idők végezetéig. A bajba került magyarokat ne is minősítsük, a többség nyilván felelős döntést hozott. Csakhát alaposan elszámította magát ... Most "se pénz, se posztó". Elvesztett munkahelyek mellett nem hogy hitelt törleszteni, talpon maradni sem lehet.
Nyakukba szakadt a pusztító gyurcsányizmus

Ne kerteljünk, régóta látható milyen irányba haladunk. A "pénzügyi válság" is lecsengőben van, kivéve nálunk. Természetesen ez sem véletlen, harsogjanaknak bármit a "közszolgálati médiák". Ma már történelem, vajon mit vártak a szocialistákat támogatók, amikor a "jóléti rendszerváltást" ígérő szélhámosokra szavaztak ? Mentségükre szóljon, talán nem is alap nélkül : az ország ugyanis "köszönte szépen" jó bőrben volt, mitöbb ( micsoda kuriózum ez manapság ... ) egyre jobban prosperált. Ilyen alapra ráígérni nem volt nagy kunszt. ( Tévedés megbocsájtva ) De mi történt 2006-ban ? Vajon mi késztette a "bölcs" többséget (?) arra, hogy további felhatalmazást adjon a ballib pusztításra ? Mindezt csak azért kérdezem, mert egy lejtmenetbe került országban illenék időnként mélyen elgondolkodni a dolgok állásáról. Különösen akkor, ha valaki évekre készül eladósítani magát. Hiába, a mentális kultúra fejlődésének jócskán vannak még távlatai. Kétségtelen tény, minderre még az akkori kormányfő is rákontrázott bornirt hazugságaival, mint :

"Leteszem itt a nagyesküt, hogy a most bejelentetteken túl újabb, átfogó intézkedések a következő négy évben már nincsenek, sőt azt reméljük, hogy 2008-tól, 2009-től újra egy pár száz-milliárdos mozgástér van. Vagy adócsökkentés irányába lehet menni vagy újra a szociális bővítés irányába. Dehogy lesz itt nagy csomag ! Hagyjuk abba az ijesztgetést !" ( 2005.10.11 ) "Magyarországnak nincs szüksége megszorító költségvetésre, mert a költségvetés és a közfinanszírozás helyzete nem indokolja ezt ..." ( 2005.11.18 ) "Magyarország jó úton jár a pénzügyi egyensúly visszaszerzésében. Véget ért a kiigazítás megszorító szakasza, idén már növekedhet a bérek és a nyugdíjak reálértéke, és enyhén nőhet a fogyasztás ..." ( 2006.06.12 ) "A megszorítás politikája, miközben a jövőbe fektetünk be, a jövő eltékozlásának politikája. A megszorítás politikája a szociális elszegényítés politikája, és én ezt a politikát az ellenzék kérésére sem, a jegybankelnök ostorozására sem és Brüsszel figyelmeztetésére sem fogom bevezetni ..."




De lássuk be, a bajt leginkább mi, magunknak okoztuk. Mégpedig azzal, hogy olyan erőt tartottunk ( tartunk ) hatalomban, amelyik évtizedes tapasztalattal rendelkezik Magyarország tönkretételében. A hitelek fájdalmas bedölése csak a láz, a tünet, de nem a betegség maga. Csillapítani lehet-kell, de a kiváltó ok ettől még megmarad.

Persze mindettől egy otthon elvesztése még fáj. (Li)Bajnai már előre szólt : fájni fog. Ráadásul a hazudozó szocialisták most sem a megoldást keresik, inkább alamizsnát kínálnak. Hiába, ennyire telik. A "krízis-alap"-nak csúfolt pártkassza ( száraztészta-projekt Nr.2 ) ugyanis a várható vereség polirozására talán alkalmas, a kétségbeesett és bajba jutott családok problémájának orvoslására aligha. Hát nagyjából ennyire futja ettől az érzéketlen "kormánytól", akik ( ezzel vagy enélkül is ) mindinkább alámerülnek az általuk kreált csődben. Ahhoz ellenben még mindig túl nagy a mellény, hogy a bajba kerültek védelmében - legalább most az egyszer, megfogadják az ellenzék javaslatait az azonnali kármentésre. Ezer "szerencse", hogy Simon elvtárs ebben az ügyben felnőttnek néz bennünket, és elutasítja a paternalista állami beavatkozást. Boldogulj ahogy tudsz, vagy dögölj meg. Tiszta, szociálisan érzékeny üzenet, kár, hogy még mindig kevesen értik. A stílus maga az ember.

A közbeszéd halott, és az idulat sajnos nem megoldás a problémákra.
A dolog ennél bonyolultabb.

Persze ettől még a fenti mottó valószínűleg igaz.