Jobb oldal

Akiknek a hatalomért semmi sem drága

Mottó :
A feleségemre vártam. Nyári meleg volt, így lehúzott ablakkal beálltam egy árnyékos parkolóba, és szolíd hangerővel a lejátszóba tettem a Kárpátia egyik CD-jét. Kisvártatva egy jól szituáltnak tűnő kertvárosi nyugdíjas lépett hozzám, és berikácsolt a nyitott ablakon : "Ha azonnal nem kapcsolja ki ezt a fasiszta zenét, hívom a rendőrséget !" Hát mit ne mondjak, alaposan meglepődtem. Előszőr szóhoz sem jutottam, talán valami cifrát is akartam mondani, végül csak ennyire futotta : "Tudja mit ? Hívja !" Megrántottam a vállam és dafke feltekertem a hangerőt. Egy darabig értetlenül ácsorgott
( talán tartalmasabb beszélgetésre számított ... ), aztán magában zsörtölődve elódalgott a piac felé. Történhet ebben az országban bármi, kis-Moszkvában az élet változatlan. Töretlenül tombol az agyament gyurcsányizmus.
( Api01 )

Látszólag lényegesnek tűnő, ámbár a nagy egészet tekintve lényegtelen dolgok és események sokasága terheli a magyar közéletet. Túl sok a figyelem-elterelő gumicsont, amely szürkehályog módjára korlátozza a tisztánlátást. Ebben a helyzetben kifejezetten szerencsésnek számítanak mindazok, akik egyáltalán nem gondolkodnak, ergó nem értenek az egészből semmit. Igaz, ők is csak némileg vannak jobb helyzetben azon reménytelen szerencsétleneknél, akik ( ismét, immár sokadszorra ) bevették a vörös maszlagot, és végérvényesen eltévedtek a politikai ármányok napi sodrában.

Nem részletezem miért - bár sok oka volt mégsem véletlen, hogy hosszú időn keresztűl nem írtam már semmit. Pedig bőven lett volna miről, mi az hogy. De a lényeg mit sem változott, sőt : a helyzet csak tovább romlott, és sajnos beigazolódni látszik majd' az összes korábbi pesszimizmusom. Ezt a hatalomgyakorlásban gátlástalan ( ám ebben kétségtelenűl tehetséges ), ellenben munkásságát tekintve siralmasan lúzer alibi-kormányt ugyanis senki sem fogja ( tudja ) idő előtt elhajtani, kár is reménykedni. Az SZDSZ misztikus násztánca is csak arra jó, hogy minnél zsírosabb árat zsaroljon ki a kormány külső támogatásából. ( Itt-ott talán keresztbe tesznek majd Gyurcsánynak, de megbuktatni nem tudják - gyanítom, valójában nem is akarják ... ) Mindamellett látva és megtapasztalva a szocialisták hatalomhoz való görcsös ragaszkodását - bevallom, én már azzal is elégedett lennék, ha a 2010-es választáskor a törvény által megszabott időben, mindenféle furfangos alkotmányjogi-csürcsavar nélkül adnák át valakinek a kormányrudat. Igaz, sima hatalomváltásra azért nem fogadnék - számomra ehhez a Gyurcsány & Szivásy & Draskovics & Veres és Co. egyáltalán nem garancia.

Mert mi is a lényeg ?

Javaslom, a gyengébbek kedvéért tekintsük át, hogyan jutottunk el a magyarországi áldemokrácia kétségtelenűl legmélyebb és legsötétebb pontjához ( az NBH-s lehallgatási botrány ), és hányadán is állunk valójában. Lássuk először a rideg tényeket :

Ha csak az európai értelemben vett civilizált országokhoz hasonlítjuk magunkat, mára minden tekintetben sereghajtók lettünk. Az ország gazdasági mutatói tragikusabb képet mutatnak mint valaha, az államadósság ( csak az elmúlt négy évben ) megduplázódott, aminek "eredményeképpen" az összes személyi-jövedelemadó befizetéseinket felemészti a külföldi hitelek kamatának puszta fizetése. Eközben mi magyarok rendelkezünk a világ egyik legigazságtalanabb és legnagyobb elvonással operáló adórendszerével ( érdekes : mégsincs semmire sem elég pénz ... ), amelynek csak "kisebbik" hibája, hogy könyörtelenül kiforhatja az emberek zsebét - ennél sokkal nagyobb, hogy kizsigereli ( és az APEH, mint a hatalom "ökle" ) szinte rettegésben tartja a magyarországi kis és középvállalkozókat. Mára mindenért világpiaci ( vagy annál magasabb ) árat fizetünk, miközben a reálkeresetek megrekedtek valahol a hetvenes évek bérszinvonalán, a minimálnyugdíj összege is csupán 30.100 (!), a minimálbér pedig csak 69.000 Forint havonta. A munkanélküliségi ráta itt az egyik legmagasabb az únióban, miközben nálunk a legalacsonyabb a munkában foglalkoztatottak aránya. Az állami korrupció nemzetközi összehasonlításban már az afrikai banánköztársaságok szintjén mozog ( most csúsztunk hét helyet hátra ... ), ami a legbiztosabb jele az állam morális széthullásának. A fentiek következtében ( is ) a demográfiai helyzet drámai mértékben leromlott, túl kevesen születnek és a legtöbb vezető halálozási mutatóban ( ismét ) éllovasok lettünk a világban, a korábban világszinvonalúnak számító egészségügyi rendszerünk éppen most van széthullóban. Az oktatásunk szinvonala ( "hála" az ultraliberális oktatáspolitikának ) a béka seggét verdesi, a kutatás + fejlesztésre fordított állami támogatás mértéke viszont évről-évre csökken. ( Akárcsak a tudásalapú társadalom - mint egy lehetséges nemzeti kitörési pont - felépítésének az esélye ... ) Sajnos a jövőnk sem túl rózsás : miközben a kormányzat körei számára gigantomán presztízsberuházások ( erőltetett autópálya, völgyhíd, alagút és metróépítés, vagy digitális táblák beszerzése a tragikusan forráshiányos iskolákba stb. ) biztosítják a tuti pénzlenyúlást, a jelenlegi hatalom
( nem megfeledkezve a stratégiai cégeket kiárusító Horn-kabinetről sem ! ) példa nélküli mértékben árusította ki az országot. Sajnos ami eddig valamilyen oknál fogva mégis kimaradt ( például a Szerencsejáték RT., MVM, Mavir, MÁV, Volán, Posta stb. ) - ha hagyuk ! - az idén megszavazott vagyontörvény alapján még csak ezután következik, de bizonyosan sorra kerül 2010-ig.
Csak úgy mellesleg : miközben Magyarország tragikus mértékben ki van szolgáltatva az orosz gáznak, választott kufáraink piti harminc milliárd Forintért "sikeresen" elkótyavetyélték Európa egyik - ha nem "a" - legjelentősebb ( Makó ) földgázmezőjének a koncessziós jogát külföldieknek (???), szimpla dilettantizmusból - vagy hazaárulással felérő üzleti megfontolásokból ...

Gazdasági és szociális válság, sakk-matt.

Itt tartunk, a regnáló hatalom ilyen "nagyszerű eredményekkel" büszkélkedhet napjainkra, csak ki ne hagyják valamelyiket a drága brosúrákból ... Ugyanis országos kampányba kezd az MSZP, az elmúlt két év "gazdasági eredményeinek" megismertetéséért - tudtuk meg Nyakó Istvántól, az MSZP-vel egy szellemi szinvonalon vegetáló szóvivőjétől. Az október közepéig tartó kampányban színes szórólapokon, óriásplakáton, valamint az írott sajtóban jelennek meg a fizetett szocialista hirdetések, így javítandó a legatyásított társadalom siralmas közhangulatát.

Miután a második világháborút követő 61 évből ( 2 x 4 évet kivéve ) szinte mindig baloldali kormányok vezették az országot - elképesztő, hogy a lakájmédia mindezért a történelmi mélypontért ( nem is sikertelenül ... ) folyamatosan a jobboldalt teszi felelőssé, magasan túldimenzionálva annak esetleges hibáit vagy botlásait. Eközben mélyen hallgat arról, hogy a gyurcsányista hatalom módszeresen felszámolta a demokrácia létalapjait, gestapóvá silányította a nemzetbiztonsági hivatalt, szocialista magánhadsereggé degradálta a "rendőrséget", részben-egészben felszámolta a közhivatalok maradék függetlenségét, és a végrehajtó hatalom pártpolitikai kiszolgálójává tette ( a méltán közutálatnak "örvendő" ) adóhivatalt.





A demokrácia felszámolása bűncselekmény

Tisztán látszik, hogy Gyurcsány és köreinek a hatalom megtartásáért már semmi sem drága, olyan helyekre piszkit, amelyeket nagyon nehéz lesz egyszer kitakarítani. Erkölcsi, társadalmi és demokratikus tabukat döntöget és lubickol a hatalomban. A fentieket figyelembe véve talán joggal hiszi, hogy mindezen pusztításért senki sem fogja ( tudja ) majd felelősségre vonni, pedig súlyosan téved. Ugyanis a demokratikus államrend elleni szervezkedés még ma is súlyos börtönévekkel fenyegetett bűncselekmény, amelyet Gyurcsány Ferenc és kollaboráns párttársai kétségtelenűl megvalósítanak, ráadásul a mentelmi jog intézménye sem fogja örökké megvédeni őket.

És hiába a remény, eljön még az idő, amikor az áruló "értelmiség" mozgósítása sem lesz számukra gyógymód, bármennyi esernyőt nyitnak is a "barna eső" ellen. Én bizonyosan emlékezni fogok a Kulcsár-ügy Gyurcsányijára, az október 23-án kilőtt szemekre, a nyomorékká vert tüntetőkre, a súlyosan rákkeltő CR-gáz bevetésére, Draskovics és Bárándy elvtársak élből alkotmányellenes törvénymódosítási tervezeteire ( aminek értelmében a kormány már a puszta szándékot is büntetné ), a gyöngyösi fideszesek városi bizottságokból való eltakarítására, az iskolai felújítási-támogatások pártpolitikai odaítélésére, az ellenzéket lejáratni akaró NBH-s játszmákra, a zéró tolerancia jegyében foganatosított megfélelmítésre és pénzbehajtásra, az aránytalanul szigorú és súlyos hatósági vegzálásokra, az egyre türelmetlenebb ( lásd : Hospinvest ) közpénzlenyúlási szándékra, a Magyar Gárda és az ellenzék démonizálására, az antiszemita kártya kijátszására - és sok minden másra, a szociálliberális kormány(ok) aljasabbnál-aljasabb, a jogállamiságot nyíltan sárba tipró egyéb nemtelen húzásaira.
Mindebből elég volt !

Végül felhívnám a pártállami diktatúrát építgető MSZP-sek figyelmét arra, hogy az elkúrt évek sikereit ismertető "Eredménykampány"-ból semmiképpen se hiányozzon a legfőbb mottó, miszerint Magyarország újkori történetének leghosszabban regnáló miniszterelnöke egy közveszélyes idióta, aki hazaáruló elvtársainak aktív támogatásával és közreműködésével szisztématikan felszámolta a magyar demokráciát, gazdaságilag és morálisan is tönkretette az országot. A végére pedig írják oda : "Mellesleg hazudtunk reggel, délben meg este, és nem csináltunk semmit. Semmit, amire büszkék lehetnénk ..."
Ám kétségtelenül az is "siker", hogy a csókos haverok és a sík idióták még mindig támogatják ezt a dilettáns és velejéig korrupt kormányt. Értelmes, erkölcsileg szilárd ember már aligha.

Való igaz, eredménynek éppen ez utóbbi sem utolsó ...



Forrás: API01