Jobb oldal

Makoveczék szerveződnek: új alkotmány, kétharmados jobboldali többség
2009.03.19. 23:17

Egyelőre titkolózás övezi, néhány érdekelt mégis nyíltan beszél róla, hogy 25-30 civil szervezet közelíti álláspontját nemzeti kérdésekben Makovecz Imre antropozófus, építész kezdeményezésére. Az építészguru körébe meghívottak között egyebek mellett olyan szervezetek is szerepelnek, mint a házigazda elnökletével működő Magyarországért Egyesület, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Polgári Körök Országos Szövetsége, a Hende Csaba féle Szövetség a Nemzetért Alapítvány, az Élőlánc Magyarországért, a MAGOSZ, az állítólag 50 ezer tagot számláló Munkástanácsok Országos Szövetsége; de hivatalos a Fidesz civil kapcsolatokért felelős egyik koordinátora és Fritz Tamás politológus is.

A platform célkitűzései között első helyen szerepel az Alkotmány módosítása és az ehhez szükséges kétharmados jobboldali többség hatalomba segítése.

„Egyelőre nem mondhatok semmit, de egy hónapon belül biztos kialakul a dolog. Isten áldja.” – hárította el megkeresésünket Makovecz Imre megannyi szakmai díj méltó birtokosa, akit egy ideje komolyan nyugtalanít a nemzethalál gondolata. Az organikus építészet hazai doenje, aki régóta ünnepelt sztár a jobboldali megmozdulásokon, most úgy érzi, egy akolba kell terelnie a sokfejű nemzeti kezdeményezéseket, hogy egységes erőt tudjanak felmutatni. Céljaik között szerepel többek között az előrehozott választások elérése, hogy aztán egy „nemzeti érdeket képviselő, lehetőleg kétharmados többség” vegye át a stafétát Gyurcsányéktól. Ha ez megvan, akkor már csak a „nemzet hosszú távú érdekeit megfogalmazó, képviselő, a mindenkori kormányra kontrollt gyakorló társadalmi erőt” kell létrehozni és nem utolsó sorban fenntartani. E civil tömb közjogi szerepét alkotmányosan is bebiztosítanák abban az új alaptörvényben, mellyel az általuk kommunista örökségnek titulált mostanit váltanák ki.

Az építészguru körébe meghívottak között egyebek mellett olyan szervezetek is szerepelnek, mint a házigazda elnökletével működő Magyarországért Egyesület, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Polgári Körök Országos Szövetsége, a Hende Csaba féle Szövetség a Nemzetért Alapítvány, az Élőlánc Magyarországért, a MAGOSZ, az állítólag 50 ezer tagot számláló Munkástanácsok Országos Szövetsége; de hivatalos a Fidesz civil kapcsolatokért felelős egyik koordinátora és Fritz Tamás politológus is. Közülük többen a „nem kívánok nyilatkozni” formulával vették elejét lapunk puhatolózásainak, és akadtak olyanok is, akik névtelenséget kérve nemes egyszerűséggel komolytalan értelmiségi párbeszédnek titulálták a körvonalazódó törekvéseket.

Nem így Bencze Izabella a Független Jogász Fórumtól, aki egykor a szovjet csapatkivonások vezető jogásza volt, és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál vezérigazgató-helyetteskedett az Orbán kormány idején. Szerinte a nemzeti gondolkodású civil oldal egymásra találásáról van szó, amire az elmúlt 60 évben azért nem volt komoly esély, mert a regnáló kormányok olyan virtuális teret hoztak létre, amelyben nem a természetes emberi erők és értékek játszanak szerepet, hanem bizonyos hatalmak által manipulált viszonyok. A független jogászok fóruma már dolgozik is egy új alkotmánytervezeten, mondván: Európában már csak nálunk van kommunista alkotmány. Olyan alaptörvény kell – vallja Bencze Ilona –, amely a demokratikus jogok közvetlen gyakorlására nem csak a jelenleg is rendelkezésünkre álló eszközöket biztosítja (népszavazás, népi kezdeményezés, sztrájk, egyesülési jog, tüntetés), hanem olyanokat is mint, a közvetlen elnökválasztás, a képviselők visszahívásának lehetősége vagy a parlament feloszlatása.

Igen ám, csakhogy kétharmados többség nélkül lőttek az álmoknak, ezért elsődlegesen mégiscsak az a cél, hogy a nemzeti oldal minimum ennyivel legyen jelen a következő országgyűlésben. Ez jelentené a valódi rendszerváltáshoz szükséges kezdeti lépéseket Kelemen András szerint is. A Nemzeti Fórum képviselője és a Makovecz Imre nevével fémjelzett Magyarországért Egyesület alelnöke szerint azonnal orvosolni kell azt a lehetetlen helyzetet, hogy jogszabályi akadálya van a kormány azonnali leváltásának. Mint mondja, közvetlenül a rendszerváltás után, Antall Józsefék idejében volt létjogosultsága ennek a szabályozásnak, de mára antidemokratikus helyzetet eredményezett. Kötelességünk rajta változtatni – mondja a képviselő –, az Alkotmány nem szentírás, és még a preambuluma is rögzíti, hogy ideiglenes. Hogy milyen irányba vinnék a népi demokrácia ügyét a „nemzeti” jogászok, arra elegendő támpont a közeljövőben megjelenő A történelmi Alkotmány című könyv, melyet az a Zétényi Zsolt ügyvéd szerkeszt, aki a Szentkorona közjogi szerepéről megjelent írásai mellett újabban náci háborús bűnökkel vádolt magyar aggastyánok jogi képviseletében jeleskedik. Mint Kelemen András lapunknak elmondta, a kétkamarás parlament ügyében is egyetértés látszik kibontakozni a tömörülés résztvevői között. A „felsőház” a pártpolitikát ellensúlyozná a benne foglalt civil szervezetekkel, egyházakkal, nemzetiségekkel és szakszervezetekkel.

atv.hu