2009. október 9., péntek

A 168 Óra és a valóság


A friss 168 Óra 11. oldalán Bolgár (aki minden héten hősiesen leleplez néhány fideszes hazugságot; szocit vagy szadeszost soha), Miután kiforgatta Kövér László egyik félmondatát, azzal fejezi be, hogy „Csak olvasni kell. És nem elfelejteni.” Egyetértünk, csakhogy...

Egyfelől egyetértünk, jó dolog olvasni és hasznos a jó memória – másfelől azonban nem árt a valósággal is foglalkozni néhanap.



A friss 168 Óra vezércikkében Mészáros Tamás megint leleplezi Orbán Viktort, aki populista. A falrengető felismerést (amely cirka öt éve minden 168 Órában a legfőbb üzenet) most azzal színezi, hogy Orbán számonkéréssel fenyegetőzik, és hogy „elég néhány hónapig meghurcolni a gyanúsítottakat”.



Kíváncsian várjuk Bolgár reflexióját a jövő heti 168 Órában.



Kitérhetne a kiváló emlékezetű Bolgár a meghurcolásokra 2002–3-ból.



A Keller-államtitkárságra. A töméntelen értelmetlen rendőri feljelentésre, amelyben az a rendőrség nem talált alapot, amelynek országos főkapitányát harminc perccel a Medgyessy-kormány hivatalba lépése után iktatta be személyesen Lamperth Mónika személyesen.



Ecsetelhetné színesen Bolgár (ha már Mészáros nem teszi), hogy miként tettek tönkre életpályákat a derék MSZP–SZDSZ politikusai és a sajtójuk. Ha valóban jó Bolgár memóriája, akkor bőségesen találhat anyagot az 1990 utáni Magyarországról.



Ha nem teszi, az is üzenet. A 168 Óra, Bolgár, Mészáros és a valóság viszonyáról.

Nincsenek megjegyzések: