Sólyom László újévi beszéde


Tisztelt Honfitársaim! Magyarok a Kárpát-medencében és az egész világon!

Nagyon sajnálom, nem tehetem meg, hogy hagyományos újévi köszöntőt mondjak. Bizonytalan és válságos év előtt állunk. Nemcsak az a kérdés, hogy vészeljük át, hanem az is, hogy mi lesz utána, milyen állapotban fogunk megérkezni a válság utáni napokba.

Mindenkihez, a jóakaratú emberekhez szeretnék szólni ma. Természetes, hogy mindnyájan azt kívánjuk, minél kevesebben és minél kevésbé szenvednénk meg a válságot. De hát ez nem kívánság dolga. Egyáltalán felfogjuk-e a helyzetet, és azt, milyen sok múlik rajtunk?

Kár lenne, ha csak azzal törődnénk, ami közvetlenül minket érint. Amíg nem az én munkahelyem szűnik meg, nem az én vállalkozásom omlik össze, nem az én családom nélkülöz, addig a válság a mások dolga? A bankok baja, ha nincs pénzük? A televízió és a hírek hozzászoktattak ahhoz, hogy százával hevernek a halottak, iparágak vagy országok gazdasága omlik össze. Ennek ellenére, bizony mindnyájunkat érintő, fontos kérdés, hogy 75.000 vagy 200.000 ember kerül-e utcára, hogy mi lesz a családjukkal. Senkinek sem mindegy, -1, vagy -3 százalék lesz-e a gazdasági növekedés, vagyis magyarán a zsugorodás. Vajon felrázta-e az egész társadalmat, hogy néhány év alatt mintaországból sereghajtók lettünk?

Csak ha az általános rossz hangulat, a városok, falvak, és a szolgáltatások leromlása, az erőszak terjedése, a mindennapi kapcsolatokat elöntő türelmetlenség és kíméletlenség, majd az elszegényedés átcsap egy határon, csak akkor fogunk majd arra gondolni, hogy ezek bizony nem véletlenek, hanem következményei valaminek? És akkor majd bűnbakot keresünk-e, vagy belátjuk a magunk mulasztásait is?

A világméretű pénzügyi válság és a gazdasági visszaesés különösen sújtja Magyarországot. A válság ugyanis már súlyosan legyengült állapotban találta az országot. A kiút világos meghatározása és az alapvető változások sürgős bevezetése a kormány felelőssége.

Én azonban most nem a politikusokhoz, hanem Önökhöz szólok. Önökön legalább annyi múlik, mint a politikusokon, sőt, szerintem több. Önök, a választópolgárok bízzák meg és hatalmazzák fel az állam működtetésére és a helyi ügyek intézésére a képviselőket, akik Önöknek felelősek. Önök ítélik meg tevékenységüket minden választáskor. De ne forduljanak el a politikától a választások között sem. Van lehetőségük a véleménynyilvánításra és a nyomásgyakorlásra, képviselőik ellenőrzésére. De ez csak egy kis része az ország életének és az Önök életének is.

Arra kérem tehát Önöket, gondoljunk arra is, ami a mostani helyzetben rajtunk, és csakis rajtunk múlik. Azt hiszem, Önök is egyetértenek velem abban, hogy rajtunk múlik, ki milyen választ ad saját életében a válságra.

S biztos vagyok benne, egyetértenek abban is, hogy ilyen válaszra szükség lesz. Hiszen a magunk és családunk számára ki kell alakítanunk a felszínen maradás stratégiáját. Ez pedig nem megy a régi módon. Nemcsak a korábbi gazdaságpolitika miatt, hanem azért sincsenek az országnak tartalékai, mert nincsenek lakossági megtakarítások. Elköltöttük a pénzünket, sőt jóval többet. Az embereknek pedig a válságban még súlyosabb teher a hitelek törlesztése.

A legfontosabb tehát a jövőre nézve saját erőforrásaink - pénz, idő, egészség - bölcsebb beosztása. Ez régi jó tanács, noha el tudom képzelni, hogy sokan idegenkedve fogadják a takarékosságra vonatkozó intelmeket. Pedig csupán saját döntéseink mérlegelését javaslom: mindig meg kell gondolni, mi az igazán fontos. Nagy fordulat lehet az életünkben, ha azt keressük, ami valódi szükségleteinket és boldogulásunkat szolgálja.

Ne féljünk elővenni a meghitt, régi szavakat és tanácsokat, amelyeket mindenki megért! Ilyen a felelősség is. A takarékosság is elsősorban felelősség, hiszen a felelőtlen költekezés ellentéte. De felelősek vagyunk nemcsak anyagi helyzetünkért, hanem emberségünk megőrzéséért is. Ha a helyzet romlik, az emberek idegesebbek, kevésbé fegyelmezik indulataikat - hiszen ezt már tapasztalhatjuk. Mégis a jóakaratú emberekben bízom: a mindennapok küzdelmeiben, a munkahelyen, az üzletben, az utcán és emberi kapcsolataikban megőrzik az emberi tartást, nem hagyják tovább romlani a légkört. Tudom, hogy nehéz, de ha erre ügyelünk, ha van ilyen belső iránytűnk, akkor majd tudunk vigyázni egymásra; keserűségünkben sem fordíthat senki a másik ellen. Felelősségünk van tehát egymásért is.

Az önállóság is nagyon fontos abban, hogy ne törjön össze minket a válság. Ilyenkor mindenki elsősorban magára számíthat - illetve szűkebb környezetére: a családjára, a barátokra. Az önállóság azonban egyszersmind önérzetet is jelent. Éppen a nehéz időkben szükséges, hogy legyünk öntudatosak, s felelős emberként utasítsuk vissza, ha akár gazdaságilag, akár politikailag ki akarnak használni.

Azok, akik bíznak egymásban, kölcsönösen megsegítik egymást. Ezért az önállóság elválaszthatatlan a szolidaritástól. A közvetlen baráti segítségen túl, nem lehetünk közömbösek mások sorsa iránt sem. Aki teheti, nyújtson segítséget azoknak, akik végképp támasz nélkül maradtak! Jól tudom, sokszor éppen azok adakoznak, akik maguk is rászorulnának. Az emberség e szép megnyilatkozásai mellett azonban óriási feladat vár a nagy segélyszervezetekre valamint az egyházakra.

Tisztelt Honfitársaim!

Reményt és sok erőt kívánok Magyarország népének és minden magyarnak! Legyen boldog a ma beköszöntő új esztendő! S végül engedjék meg, hogy megosszak Önökkel egy gondolatot, amelyet gyakran felidézek magamban: A tisztesség hosszú távon megéri.

Sólyom: Bizonytalan és válságos év előtt állunk + Videó
„Felrázta-e az egész társadalmat, hogy néhány év alatt mintaországból sereghajtók lettünk?”
2009. január 1. 13:08


MNO
Nagyon sajnálom, nem tehetem meg, hogy hagyományos újévi köszöntőt mondjak – így kezdte újévi beszédét Sólyom László köztársasági elnök. Föltette a kérdést: felfogjuk-e a helyzetet, és azt, milyen sok múlik rajtunk. Az államfő „a Kárpát-medencében és az egész világon élő” magyarokat szólította meg, mögötte a háttérben egy nemzeti színű zászló volt látható.

Tisztelt Honfitársaim! Magyarok a Kárpát-medencében és az egész világon! – így szólította meg televíziós, újévi köszöntőjében a határon innen és túl élő magyarokat Sólyom László. Így folytatta: „Bizonytalan és válságos év előtt állunk. Nemcsak az a kérdés, hogy vészeljük át, hanem az is, hogy mi lesz utána, milyen állapotban fogunk megérkezni a válság utáni napokba.”

Egyáltalán felfogjuk-e a helyzetet, és azt, milyen sok múlik rajtunk? – tette föl a kérdést az államfő, figyelmeztetve: kár lenne, ha csak azzal törődnénk, ami közvetlenül minket érint. „Amíg nem az én munkahelyem szűnik meg, nem az én vállalkozásom omlik össze, nem az én családom nélkülöz, addig a válság a mások dolga? A bankok baja, ha nincs pénzük?” – folytatta.

Bizony mindnyájunkat érintő, fontos kérdés, hogy 75 ezer vagy 200 ezer ember kerül-e utcára, hogy mi lesz a családjukkal. Senkinek sem mindegy, -1, vagy -3 százalék lesz-e a gazdasági növekedés, vagyis magyarán a zsugorodás – adta meg a választ.

Vajon felrázta-e az egész társadalmat, hogy néhány év alatt mintaországból sereghajtók lettünk? – szólította meg a hallgatókat, azt is megkérdezve: „Csak ha az általános rossz hangulat, a városok, falvak, és a szolgáltatások leromlása, az erőszak terjedése, a mindennapi kapcsolatokat elöntő türelmetlenség és kíméletlenség, majd az elszegényedés átcsap egy határon, csak akkor fogunk majd arra gondolni, hogy ezek bizony nem véletlenek, hanem következményei valaminek? És akkor majd bűnbakot keresünk-e, vagy belátjuk a magunk mulasztásait is?”

A válság ugyanis már súlyosan legyengült állapotban találta az országot. A kiút világos meghatározása és az alapvető változások sürgős bevezetése a kormány felelőssége – figyelmeztetett.

Sólyom mindazonáltal hangsúlyozta: most nem a politikusokhoz, „hanem Önökhöz szólok. Önökön legalább annyi múlik, mint a politikusokon, sőt, szerintem több.”

Rámutatott: a magunk és családunk számára ki kell alakítanunk a felszínen maradás stratégiáját.

Ez pedig nem megy a régi módon; nemcsak a korábbi gazdaságpolitika miatt, hanem azért sincsenek az országnak tartalékai, mert nincsenek lakossági megtakarítások. Elköltöttük a pénzünket, sőt jóval többet. Az embereknek pedig a válságban még súlyosabb teher a hitelek törlesztése – hangoztatta sólyom, aki szerint a legfontosabb a jövőre nézve saját erőforrásaink – pénz, idő, egészség – bölcsebb beosztása.

Mégis a jóakaratú emberekben bízom: a mindennapok küzdelmeiben, a munkahelyen, az üzletben, az utcán és emberi kapcsolataikban megőrzik az emberi tartást, nem hagyják tovább romlani a légkört. Tudom, hogy nehéz, de ha erre ügyelünk, ha van ilyen belső iránytűnk, akkor majd tudunk vigyázni egymásra; keserűségünkben sem fordíthat senki a másik ellen. Felelősségünk van tehát egymásért is – így Sólyom.

Azok, akik bíznak egymásban, kölcsönösen megsegítik egymást. Ezért az önállóság elválaszthatatlan a szolidaritástól. A közvetlen baráti segítségen túl, nem lehetünk közömbösek mások sorsa iránt sem. Aki teheti, nyújtson segítséget azoknak, akik végképp támasz nélkül maradtak! – ajánlotta az államfő, hozzáfűzve: az emberség e szép megnyilatkozásai mellett azonban óriási feladat vár a nagy segélyszervezetekre valamint az egyházakra.

(forrás: keh.hu)

Sólyom nem megy el a nemzeti csúcsra


A miniszterelnök által összehívott tanácskozás "nem szolgálja a felelősségi viszonyok tisztázását, technikailag nem látom célravezetőnek, én ezen a tanácskozáson nem kívánok részt venni, az állam nem így működik" - fogalmazott az államfő.

A köztársasági elnök nem kíván részt venni a miniszterelnök által szombatra összehívott nemzeti csúcson - közölte Sólyom László Ammánban magyar újságírókkal.

A köztársasági elnök kiemelte: örömmel hallja, hogy a pénzügyi válság elhárítása, illetve a következmények enyhítése összefogásra készteti a parlamenti pártokat. Ugyanakkor hozzátette: súlyos fenntartásai vannak a nemzeti csúcs néven összehívott tanácskozással kapcsolatban.

A köztársasági elnök üdvözölte azt is, hogy a Fidesz-frakció hosszú idő óta először nem vonult ki a parlamenti ülésteremből, és meghallgatta a miniszterelnök beszédét.

Emlékeztetett, a miniszterelnök azt a feladatot szabta ennek a tanácskozásnak, hogy alkossa meg a nemzeti felemelkedés programját, s ezzel összefüggésben kifejtette: nem lehet tudni, hogy voltaképpen mi ennek a programnak a természete, vajon kötelező jelleggel bír-e, hiszen azok, akik részt vesznek benne, semmilyen felhatalmazással nem rendelkeznek arra, hogy bárkire nézve kötelező döntést hozhassanak. Ez a program nem lehet más, mint jó tanács a kormány számára - fogalmazott Sólyom László, majd hozzátette: azt sem tudjuk, hogy mi van akkor, ha a résztvevők különféle, eltérő véleményeket képviselnek.

Sólyom László közölte azt is: a betétek biztosításáról szóló törvényt, amit hétfőn fogadott el a parlament, még kedden, Jordániából ki tudja hirdetni.

A parlamenti pártok közül jelen lesznek a nemzeti csúcson az MSZP, az SZDSZ, az MDF és a Fidesz politikusai is, a KDNP még nem alakította ki álláspontját. A Miniszterelnöki Hivatal 61 meghívót küldött ki a találkozóra, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartanak.