NOE: Végső csapás a családokra?
Nagycsaládosok Országos Egyesülete felszólítja a parlamenti pártokat, hogy jelenlegi formájában ne fogadják el a 2010. évi költségvetést, mert az a családok életfeltételeit - az alapvető egészségügyi ellátást, a gyermekek iskoláztatását és közvetve mindennapi kenyerüket veszélyezteti.
A Tervezet ugyanis elvonásai révén nemcsak az önkormányzatokat hozza lehetetlen helyzetbe, hanem az önkormányzatok által működtetett oktatási és egészségügyi intézményeket. Az elvonások mértéke miatt további iskola bezárásokra kell készülni gyermekeinknek. Az egészségügyi intézmények működtetését is veszélybe sodorja a Kormány, mivel az önkormányzati finanszírozás jelentős csökkentésével a finanszírozási feladatokkal nem fognak tudni megbirkózni az önkormányzatok.
Úgy gondoljuk, gyermekeink jövőjét kockáztatják. A válságra hivatkozva először megint a gyermekeket dobják ki a süllyedő hajóból.
A parlamenti képviselők felelősséggel tartoznak választóiknak, legkésőbb a választáskor
számot kell adniuk munkájukról. Elvárjuk a felelős döntést, ha a képviselőik megszavazzák a jelenlegi költségvetést, akkor lakóhelyükön számíthatnak választóik, vagyis az ország lakosságának számonkérésére.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete felháborodását fejezi ki a PTK családügyet érintőrészének szinte változatlan tartalmú megszavazása miatt, és elvárja a törvénycsomag későbbi felülvizsgálatát. A megszavazott törvényben nem látjuk biztosítottnak a házasság, az anyaság és a család elsődleges tiszteletét, ezen értékek tiszteletét az Egyesület alapszabályában már huszonkét éve annak megalakulásakor lefektettük.
Dr. Szabó Endre elnök
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: NOE. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: NOE. Összes bejegyzés megjelenítése
2009. október 22., csütörtök
A NOE kérdése: Szociális érzékenység?
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete kötelességének érzi felhívni a figyelmet arra, hogy ma már sokan azok is segélyre szorulnak vagy szorulnának, akik tavaly még nem. Kötelességünk elmondani, hogy a korábban megélhetési gondokat alig ismerők széles rétege küzd mind több anyagi problémával.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete szolidaritását fejezi ki a pedagógus szakszervezetekkel és azokkal a szervezetekkel, akik a közösségi közlekedés megóvásáért kiállnak.
„Legyen jobb a gyermekeknek”, „Kiemelt terület az oktatás” – no ezt a két kormányzati törekvést tükrözi legkevésbé a jövő évi költségvetés tervezete. Annál jobban érzi ezt egy család, minél több gyermeket nevel. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete ezért kötelességének érzi felhívni a figyelmet arra, hogy ma már sokan azok is segélyre szorulnak vagy szorulnának, akik tavaly még nem. Kötelességünk elmondani, hogy a korábban megélhetési gondokat alig ismerők széles rétege küzd mind több anyagi problémával.
1. Akik segélyre szorul(ná)nak
Szegény nemcsak akkor lehet az ember, ha összegszerűen kevés a jövedelme, hanem akkor is, ha azt eltartottal, különösen, ha több eltartottal osztja meg.
De nehogy azt higgyük, hogy ilyenkor (felesleges állami-önkormányzati újraelosztási
többletköltségek mellett) majd segélyben fognak részesülni.
Adatok:
A 2008-as évi KSH-létminimum összege az aktív kereső korú egy fős háztartásban 71.736 Ft/hó. Ez 1,0 fogyasztási egység.
A családtagok létminimuma ennél kisebb: 0,65 fogyasztási egység (1. 0-14 éves),
0,5 (2. 0-14 éves), 0,4 (3. és minden további 0-14 éves), 0,75 (legalább 15 éves aktív kereső korú), 0,9 (1. időskorú) és 0,65 (2. és minden további időskorú).
Egy háromgyermekes kétszülős család létminimuma 2008-ban tehát 236.729 Ft (ha még mindhárom gyermek 0-14 éves), ami egy főre jutó jövedelemben 47.346 Ft, és 286.944 Ft (ha már mindhárom gyermek legalább 15 éves), ami egy főre jutó jövedelemben 57.389 Ft.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára havi 37.620 Ft egy főre jutó jövedelem gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő esetében, és havi 35.625 Ft a kétszülős családokban.
Tehát, a havi egy főre jutó 35.625 Ft és 47.346 Ft, ill. 57.389 Ft egy közé eső, létminimum alatt élő kétszülős háromgyermekes családok gyermekei nem jogosultak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre.
De a kissé magasabb jövedelemhatár ellenére még ennél is rosszabb a helyzet az egyszülős egy- és kétgyermekeseknél.
Az egy (0-14 éves) gyermekes egyszülős család létminimuma 2008-ban havi 118.364 Ft volt. Ez egy főre jutó jövedelemként 59.182 Ft-ot jelent. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és az 59.182 Ft közé eső jövedelmű réteg gyermekei.
Ha az egyszülős családban a gyermek elmúlt 15 éves, a 2008-as évi létminimumuk havi 125.538 Ft, ami egy főre jutó jövedelemként 62.769 Ft-ot igényel. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és 62.769 Ft közé eső, létminimum alatt élő jövedelmű réteg gyermekei.
Kétgyermekes egyszülős családban 2008-ban a létminimum havi 154.232 Ft volt. Ez egy főre jutó jövedelemként 51.411 Ft-ot jelent. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és 51.411 Ft közé eső jövedelmű réteg gyermekei.
Ha az egyszülős családban mindkét gyermek elmúlt 15 éves, a 2008-as létminimumuk havi 179.340 Ft, ami egy főre 59.780 Ft-ot jelent. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és 59.780 Ft közé eső, létminimum alatt élő jövedelmű réteg gyermekei.
Igaz, nagycsaládban élő gyermekek esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kevesebb többletet nyújt, mint az alanyi jogú ellátás: jövedelemteszt nélkül fél áron vehetnek igénybe gyermekintézményi étkezést és ingyenes
tankönyvellátásban részesülnek, míg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak a 6. évfolyamig bezárólag ingyenesen étkezhetnek, ennél idősebbek szintén fél áron, és szintén ingyenes tankönyvellátásra jogosultak. Amit a családok igen fontosnak tartanak: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezettek évente kétszer gyermekenként 5.500-5.500 Ft készpénzsegélyben is részesülnek (ha az előző hónapban jogerős jegyzői határozatuk volt erről), a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezetteknek pl. kötelezően térítésmentes a
művészeti oktatás (állami intézményben), de helyi rendeletekben lehetnek további olyan kedvezmények, juttatások is, amelyeknek feltétele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megadásáról szóló jegyzői határozat.
2. Válságkezelés
Nem emelkedett sem a családi pótlék, sem a GYES és a csak nagycsaládosok által igénybe vehető GYET.
A GYES-t a gyermekét gondozó szülő a 2010. májusában és azt követően megszülető gyermekek után már legfeljebb két évig kaphatja. Ezt követően – ha nincs foglalkoztatója – a nem létező jövedelméből még egészségügyi szolgáltatási járulékot is köteles lesz fizetni (4.350 Ft). Hiába fizeti az eltartó másik szülő a százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot abból a jövedelemrészből is, amelyik az eltartott jövedelem nélküli szülőtárs eltartására szolgál, a családtól adók módjára fogják behajtani ezt a többletterhet. Ez a differenciálatlan szabályozás azokat a nem eléggé szegény családokat sújtja, akik gyermekgondozással vagy ápolással lekötött, munkanélküli vagy társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult eltartottról gondoskodnak.
A gyermek jövedelmét jelentő családi pótléknak a szülők jövedelemadójába számítása – még adóterhet nem viselő járandóságként is – éppen a többgyermekes családok helyzetét nehezíti meg a legnagyobb mértékben. Hiszen ha a kereset a családi pótlék 50 %-ával megfejelve a jövedelmet felnyomja a felső adósávba, ez gyakorlatilag a családi pótlék megadóztatásával jár. Így azonos bruttó jövedelmű keresők közül annak lesz kisebb a nettó jövedelme, akinek gyermeke van, éspedig annál kevesebb pénzt vihet haza azonos keresetből, minél több gyermeket tart el.
Egy háromgyermekes családban az apa 8.000 Ft-tal, az anya 3.000 Ft-tal vitt haza kevesebbet október elején, mint addig.
Egy hatgyermekes családban – a létminimumnál nem magasabb családi összjövedelem mellett – alig többet veszít a család, mint az egyik gyerek teljes családi pótléka.
Az aktív kereső korú és munkavállalásra képes tartósan munkanélküliek rendszeres szociális segély helyett újabban RÁT-ot, azaz rendelkezésre állási támogatást kaphatnak. Ennek összege 28.500 Ft, ami egy egyfős háztartás létminimumának alig 40 %-a.
Olyan törvénymódosítás született, hogy akárhány-gyermekes egy családban legfeljebb egy fő kaphasson ilyen támogatást. Ez azt jelenti, hogy a házaspár másik tagja és a család - a szociális fogyasztási egységei számától függően elvileg akár 57 815 Ft-ot is elérhető - ilyen segélye igen nagy hányadát elveszítette. Igaz, a szociális szakma heroikus küzdelmet folytat azért, hogy ez megváltozzék. Olyan módosító javaslat született, hogy a jövedelem nélküli másik fél legalább a rendszeres szociális segélyre – éspedig havi 25.650 Ft-ra – jogosult legyen (ez a háztartás második aktív kereső korú tagja 0,75 fogyasztási egységet jelentő 53.802 Ft-nyi 2008-as létminimumának alig 47,7 %-a).
Ez olyan mélységű nyomorban tartást jelent, ami még válságkezelés idején is elfogadhatatlan.
Az ilyen családok elveszítik a még kifizetetlen lakáshitelükkel terhelt lakásukat,
szétszakadnak, mert általában csak az anya mehet a gyermekekkel a kevés anyaotthon egyikébe, ill. a gyermekeik állami nevelésbe is kerülhetnek, ami egy-egy gyermekre évente is többe kerül, mint a család életben tartása.
Mint a Magyar Nemzetben Forrai Mária Melinda 2009.10.20-án megjelent cikkéből
egyértelműen látszik, a jogszabályi lehetőség ellenére az önkormányzatok zöme képtelen ilyen helyzetekben tovább biztosítani a családok önálló lakhatását.
A szociális segélyezéssel kapcsolatos a Gyermekszegénység Elleni Programiroda
vezetőjének, Ferge Zsuzsának (MTA GYEP vezetője) friss hozzászólása:
„Kérem a NOE-t, ha mód van rá, ismertesse a sajtóval néhány megjegyzésemet, amelyeket a NOE kérésére az MTA Gyerekszegénység elleni program vezetőjeként teszek. Számunkra a legfontosabb, hogy mi történik a gyerekekkel. Az ő korai rossz sorsuk a továbbiakban visszafordíthatatlan károsodásokat okoz minden szinten. Ezen próbál segíteni a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia – egyelőre sikertelenül. Tudjuk, hogy a válság veszteségeket és szükségmegoldásokat követel.
Üdvözöljük, hogy számos civil és szakértői kezdeményezés nyomán a kormány változtatott néhány különösen szigorú költségvetési javaslaton, így visszaállította a gyermekétkeztetés normatíváját, és legutóbbi (okt. 20) határozatában elmozdult az „egy család-egy segély” károsan merev álláspontjáról. Ezzel azonban csak néhány jövőbeni veszély hárult el.
Az eddigi folyamatok - néhány kisebb pozitív lépés (pl. az ingyenes yermekétkeztetés felfelé kiterjesztése) ellenére kedvezőtlenek, és a kibontakozás útja nem látszik.
Alábbi javaslataink csak néhány fontos és sürgős lépést említenek meg.
- A gyerekszegénység, ezen belül a mélyszegénység nő. Még az azonos veszteségek – például a családi pótlék értékvesztése – sem érintik egyformán az eddig viszonylag
kiegyensúlyozottan élőket, és azokat, akik már rég a léthatár körül vagy alatt élnek. A
nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelők, a fogyatékos gyermeket nevelők többsége nehezen él. Ezért javasoljuk, hogy a lehető legkorábban, ha lehet, már 2010-től kezdve legalább az ő családi pótlékuk emelkedjen, és legalább a két év – szegényekre vonatkozó – árindexével.
- A segélyek többsége és a GYES a nyugdíjminimumhoz kötöttek, amely szintén nem
emelkedett. Mindkét csoport szegény, a segélyezettek különösen azok. Ebben az esetben is sürgős indexálásra lenne szükség.
- Az 1174/2009. Korm. határozat fontos elmozdulás a segélyezés túlzott
szigorításától. További kisebb módosításokra lenne szükség, hogy a munka nélkül lévő
gyermekes családok jogszerűen megkapják a családi kiegészítést.
- Az oktatás fontosságát mindenki elfogadja. Ennek ellenére az OKM 2010-es
költségvetésében számos közoktatási tétel jobban csökken, mint a kulturális támogatások.
Javasoljuk e tételek felülvizsgálatát.
- A Nemzeti Stratégia kötelezi a kormányt, hogy minden intézkedést vizsgáljon meg a
gyerekek jóllétére gyakorolt hatás szempontjából. Ez eddig nem történt meg. Nyomatékkal igényeljük, hogy ilyen jellegű változtatásokra vonatkozó döntések előtt a hatásvizsgálatokat végezzék el, és legyen a javaslatokról párbeszéd a kormányzat és a civil, illetve szakmai partnerek, ezen belül a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága között.”
A gazdasági kilábalást, fejlődést kifejezetten akadályozza, ha a főleg belföldi piacot jelentő gyermekes családok fogyasztása, vásárlóereje sokmilliárddal csökken – ezzel a főleg belföldre dolgozó kis- és közepes vállalkozások piaca szűkül be hirtelen és nagymértékben, ami a munkanélküliség fokozódásához és a családok, gyermekek között a szegénységbe süllyedők számának és arányának, a jogos segélyigények erőteljes növekedéséhez, akár politikai instabilitáshoz is vezet.
Az egyre nagyobb arányban súlyos nélkülözések közepette felnövekvő gyermekek kereső korúakká válva a jelenleginél lényegesen kisebb mértékben lesznek képesek érdemi jövedelem termelésére, költségvetési befizetésekre és az ország fenntartására.
Újra kellene gombolni a kabátot!
dr. Szabó Endre elnök, Morvayné Bajai Zsuzsanna elnökhelyettes
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete kötelességének érzi felhívni a figyelmet arra, hogy ma már sokan azok is segélyre szorulnak vagy szorulnának, akik tavaly még nem. Kötelességünk elmondani, hogy a korábban megélhetési gondokat alig ismerők széles rétege küzd mind több anyagi problémával.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete szolidaritását fejezi ki a pedagógus szakszervezetekkel és azokkal a szervezetekkel, akik a közösségi közlekedés megóvásáért kiállnak.
„Legyen jobb a gyermekeknek”, „Kiemelt terület az oktatás” – no ezt a két kormányzati törekvést tükrözi legkevésbé a jövő évi költségvetés tervezete. Annál jobban érzi ezt egy család, minél több gyermeket nevel. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete ezért kötelességének érzi felhívni a figyelmet arra, hogy ma már sokan azok is segélyre szorulnak vagy szorulnának, akik tavaly még nem. Kötelességünk elmondani, hogy a korábban megélhetési gondokat alig ismerők széles rétege küzd mind több anyagi problémával.
1. Akik segélyre szorul(ná)nak
Szegény nemcsak akkor lehet az ember, ha összegszerűen kevés a jövedelme, hanem akkor is, ha azt eltartottal, különösen, ha több eltartottal osztja meg.
De nehogy azt higgyük, hogy ilyenkor (felesleges állami-önkormányzati újraelosztási
többletköltségek mellett) majd segélyben fognak részesülni.
Adatok:
A 2008-as évi KSH-létminimum összege az aktív kereső korú egy fős háztartásban 71.736 Ft/hó. Ez 1,0 fogyasztási egység.
A családtagok létminimuma ennél kisebb: 0,65 fogyasztási egység (1. 0-14 éves),
0,5 (2. 0-14 éves), 0,4 (3. és minden további 0-14 éves), 0,75 (legalább 15 éves aktív kereső korú), 0,9 (1. időskorú) és 0,65 (2. és minden további időskorú).
Egy háromgyermekes kétszülős család létminimuma 2008-ban tehát 236.729 Ft (ha még mindhárom gyermek 0-14 éves), ami egy főre jutó jövedelemben 47.346 Ft, és 286.944 Ft (ha már mindhárom gyermek legalább 15 éves), ami egy főre jutó jövedelemben 57.389 Ft.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára havi 37.620 Ft egy főre jutó jövedelem gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő esetében, és havi 35.625 Ft a kétszülős családokban.
Tehát, a havi egy főre jutó 35.625 Ft és 47.346 Ft, ill. 57.389 Ft egy közé eső, létminimum alatt élő kétszülős háromgyermekes családok gyermekei nem jogosultak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre.
De a kissé magasabb jövedelemhatár ellenére még ennél is rosszabb a helyzet az egyszülős egy- és kétgyermekeseknél.
Az egy (0-14 éves) gyermekes egyszülős család létminimuma 2008-ban havi 118.364 Ft volt. Ez egy főre jutó jövedelemként 59.182 Ft-ot jelent. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és az 59.182 Ft közé eső jövedelmű réteg gyermekei.
Ha az egyszülős családban a gyermek elmúlt 15 éves, a 2008-as évi létminimumuk havi 125.538 Ft, ami egy főre jutó jövedelemként 62.769 Ft-ot igényel. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és 62.769 Ft közé eső, létminimum alatt élő jövedelmű réteg gyermekei.
Kétgyermekes egyszülős családban 2008-ban a létminimum havi 154.232 Ft volt. Ez egy főre jutó jövedelemként 51.411 Ft-ot jelent. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és 51.411 Ft közé eső jövedelmű réteg gyermekei.
Ha az egyszülős családban mindkét gyermek elmúlt 15 éves, a 2008-as létminimumuk havi 179.340 Ft, ami egy főre 59.780 Ft-ot jelent. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és 59.780 Ft közé eső, létminimum alatt élő jövedelmű réteg gyermekei.
Igaz, nagycsaládban élő gyermekek esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kevesebb többletet nyújt, mint az alanyi jogú ellátás: jövedelemteszt nélkül fél áron vehetnek igénybe gyermekintézményi étkezést és ingyenes
tankönyvellátásban részesülnek, míg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak a 6. évfolyamig bezárólag ingyenesen étkezhetnek, ennél idősebbek szintén fél áron, és szintén ingyenes tankönyvellátásra jogosultak. Amit a családok igen fontosnak tartanak: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezettek évente kétszer gyermekenként 5.500-5.500 Ft készpénzsegélyben is részesülnek (ha az előző hónapban jogerős jegyzői határozatuk volt erről), a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezetteknek pl. kötelezően térítésmentes a
művészeti oktatás (állami intézményben), de helyi rendeletekben lehetnek további olyan kedvezmények, juttatások is, amelyeknek feltétele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megadásáról szóló jegyzői határozat.
2. Válságkezelés
Nem emelkedett sem a családi pótlék, sem a GYES és a csak nagycsaládosok által igénybe vehető GYET.
A GYES-t a gyermekét gondozó szülő a 2010. májusában és azt követően megszülető gyermekek után már legfeljebb két évig kaphatja. Ezt követően – ha nincs foglalkoztatója – a nem létező jövedelméből még egészségügyi szolgáltatási járulékot is köteles lesz fizetni (4.350 Ft). Hiába fizeti az eltartó másik szülő a százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot abból a jövedelemrészből is, amelyik az eltartott jövedelem nélküli szülőtárs eltartására szolgál, a családtól adók módjára fogják behajtani ezt a többletterhet. Ez a differenciálatlan szabályozás azokat a nem eléggé szegény családokat sújtja, akik gyermekgondozással vagy ápolással lekötött, munkanélküli vagy társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult eltartottról gondoskodnak.
A gyermek jövedelmét jelentő családi pótléknak a szülők jövedelemadójába számítása – még adóterhet nem viselő járandóságként is – éppen a többgyermekes családok helyzetét nehezíti meg a legnagyobb mértékben. Hiszen ha a kereset a családi pótlék 50 %-ával megfejelve a jövedelmet felnyomja a felső adósávba, ez gyakorlatilag a családi pótlék megadóztatásával jár. Így azonos bruttó jövedelmű keresők közül annak lesz kisebb a nettó jövedelme, akinek gyermeke van, éspedig annál kevesebb pénzt vihet haza azonos keresetből, minél több gyermeket tart el.
Egy háromgyermekes családban az apa 8.000 Ft-tal, az anya 3.000 Ft-tal vitt haza kevesebbet október elején, mint addig.
Egy hatgyermekes családban – a létminimumnál nem magasabb családi összjövedelem mellett – alig többet veszít a család, mint az egyik gyerek teljes családi pótléka.
Az aktív kereső korú és munkavállalásra képes tartósan munkanélküliek rendszeres szociális segély helyett újabban RÁT-ot, azaz rendelkezésre állási támogatást kaphatnak. Ennek összege 28.500 Ft, ami egy egyfős háztartás létminimumának alig 40 %-a.
Olyan törvénymódosítás született, hogy akárhány-gyermekes egy családban legfeljebb egy fő kaphasson ilyen támogatást. Ez azt jelenti, hogy a házaspár másik tagja és a család - a szociális fogyasztási egységei számától függően elvileg akár 57 815 Ft-ot is elérhető - ilyen segélye igen nagy hányadát elveszítette. Igaz, a szociális szakma heroikus küzdelmet folytat azért, hogy ez megváltozzék. Olyan módosító javaslat született, hogy a jövedelem nélküli másik fél legalább a rendszeres szociális segélyre – éspedig havi 25.650 Ft-ra – jogosult legyen (ez a háztartás második aktív kereső korú tagja 0,75 fogyasztási egységet jelentő 53.802 Ft-nyi 2008-as létminimumának alig 47,7 %-a).
Ez olyan mélységű nyomorban tartást jelent, ami még válságkezelés idején is elfogadhatatlan.
Az ilyen családok elveszítik a még kifizetetlen lakáshitelükkel terhelt lakásukat,
szétszakadnak, mert általában csak az anya mehet a gyermekekkel a kevés anyaotthon egyikébe, ill. a gyermekeik állami nevelésbe is kerülhetnek, ami egy-egy gyermekre évente is többe kerül, mint a család életben tartása.
Mint a Magyar Nemzetben Forrai Mária Melinda 2009.10.20-án megjelent cikkéből
egyértelműen látszik, a jogszabályi lehetőség ellenére az önkormányzatok zöme képtelen ilyen helyzetekben tovább biztosítani a családok önálló lakhatását.
A szociális segélyezéssel kapcsolatos a Gyermekszegénység Elleni Programiroda
vezetőjének, Ferge Zsuzsának (MTA GYEP vezetője) friss hozzászólása:
„Kérem a NOE-t, ha mód van rá, ismertesse a sajtóval néhány megjegyzésemet, amelyeket a NOE kérésére az MTA Gyerekszegénység elleni program vezetőjeként teszek. Számunkra a legfontosabb, hogy mi történik a gyerekekkel. Az ő korai rossz sorsuk a továbbiakban visszafordíthatatlan károsodásokat okoz minden szinten. Ezen próbál segíteni a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia – egyelőre sikertelenül. Tudjuk, hogy a válság veszteségeket és szükségmegoldásokat követel.
Üdvözöljük, hogy számos civil és szakértői kezdeményezés nyomán a kormány változtatott néhány különösen szigorú költségvetési javaslaton, így visszaállította a gyermekétkeztetés normatíváját, és legutóbbi (okt. 20) határozatában elmozdult az „egy család-egy segély” károsan merev álláspontjáról. Ezzel azonban csak néhány jövőbeni veszély hárult el.
Az eddigi folyamatok - néhány kisebb pozitív lépés (pl. az ingyenes yermekétkeztetés felfelé kiterjesztése) ellenére kedvezőtlenek, és a kibontakozás útja nem látszik.
Alábbi javaslataink csak néhány fontos és sürgős lépést említenek meg.
- A gyerekszegénység, ezen belül a mélyszegénység nő. Még az azonos veszteségek – például a családi pótlék értékvesztése – sem érintik egyformán az eddig viszonylag
kiegyensúlyozottan élőket, és azokat, akik már rég a léthatár körül vagy alatt élnek. A
nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelők, a fogyatékos gyermeket nevelők többsége nehezen él. Ezért javasoljuk, hogy a lehető legkorábban, ha lehet, már 2010-től kezdve legalább az ő családi pótlékuk emelkedjen, és legalább a két év – szegényekre vonatkozó – árindexével.
- A segélyek többsége és a GYES a nyugdíjminimumhoz kötöttek, amely szintén nem
emelkedett. Mindkét csoport szegény, a segélyezettek különösen azok. Ebben az esetben is sürgős indexálásra lenne szükség.
- Az 1174/2009. Korm. határozat fontos elmozdulás a segélyezés túlzott
szigorításától. További kisebb módosításokra lenne szükség, hogy a munka nélkül lévő
gyermekes családok jogszerűen megkapják a családi kiegészítést.
- Az oktatás fontosságát mindenki elfogadja. Ennek ellenére az OKM 2010-es
költségvetésében számos közoktatási tétel jobban csökken, mint a kulturális támogatások.
Javasoljuk e tételek felülvizsgálatát.
- A Nemzeti Stratégia kötelezi a kormányt, hogy minden intézkedést vizsgáljon meg a
gyerekek jóllétére gyakorolt hatás szempontjából. Ez eddig nem történt meg. Nyomatékkal igényeljük, hogy ilyen jellegű változtatásokra vonatkozó döntések előtt a hatásvizsgálatokat végezzék el, és legyen a javaslatokról párbeszéd a kormányzat és a civil, illetve szakmai partnerek, ezen belül a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága között.”
A gazdasági kilábalást, fejlődést kifejezetten akadályozza, ha a főleg belföldi piacot jelentő gyermekes családok fogyasztása, vásárlóereje sokmilliárddal csökken – ezzel a főleg belföldre dolgozó kis- és közepes vállalkozások piaca szűkül be hirtelen és nagymértékben, ami a munkanélküliség fokozódásához és a családok, gyermekek között a szegénységbe süllyedők számának és arányának, a jogos segélyigények erőteljes növekedéséhez, akár politikai instabilitáshoz is vezet.
Az egyre nagyobb arányban súlyos nélkülözések közepette felnövekvő gyermekek kereső korúakká válva a jelenleginél lényegesen kisebb mértékben lesznek képesek érdemi jövedelem termelésére, költségvetési befizetésekre és az ország fenntartására.
Újra kellene gombolni a kabátot!
dr. Szabó Endre elnök, Morvayné Bajai Zsuzsanna elnökhelyettes
2009. július 31., péntek
Tizenötezer kilakoltatás rövid idő alatt
Eddig mintegy tizenötezer önhibáján kívül fizetésképtelenné vált tulajdonostól vették el a lakását, s csak tegnap, egy XIII. kerületi címen, száznegyven lakást árvereztek el. A banki érdek brutális módon felülkerekedik a társadalmin. Eközben a politika az emberekkel fizettetné meg a válság árát. Egyebek mellett erről beszélt tegnap Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője a kilakoltatások azonnali beszüntetése mellett szót emelő sajtóértekezleten. Róna Péter közgazdász rámutatott: a kabinet és a pénzintézetek tárgyalása után bejelentett etikai kódex nem jó, ráadásul a jogállamiság szellemével is ellentétes megoldás a probléma rendezésére, ugyanakkor megjegyezte, teljes körűen ki kell vizsgálni az utóbbi évek banki tevékenységét, különös tekintettel a túlszámlázásokra.
Karsai József MSZP-s országgyűlési képviselő újfent lemondásra szólította fel Simor András jegybankelnököt, és szorgalmazta, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításáról szóló jogszabály helyett új törvény kell, mert a régiben "hagytak egy óriási kiskaput". Szerinte, ha a kilakoltatások folytatódnak, a gazdaság tovább gyengül, s a kormányzat nem lép közbe, "itt három hónapon belül összeomlás lesz".
A jelenlegi helyzetre egyfajta magyarázatképpen Bajnai Gordon miniszterelnökről azt mondta: ő amolyan "banki ember, ciprusi és egyéb szempontból".
Kacsoh Dániel
Eddig mintegy tizenötezer önhibáján kívül fizetésképtelenné vált tulajdonostól vették el a lakását, s csak tegnap, egy XIII. kerületi címen, száznegyven lakást árvereztek el. A banki érdek brutális módon felülkerekedik a társadalmin. Eközben a politika az emberekkel fizettetné meg a válság árát. Egyebek mellett erről beszélt tegnap Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője a kilakoltatások azonnali beszüntetése mellett szót emelő sajtóértekezleten. Róna Péter közgazdász rámutatott: a kabinet és a pénzintézetek tárgyalása után bejelentett etikai kódex nem jó, ráadásul a jogállamiság szellemével is ellentétes megoldás a probléma rendezésére, ugyanakkor megjegyezte, teljes körűen ki kell vizsgálni az utóbbi évek banki tevékenységét, különös tekintettel a túlszámlázásokra.
Karsai József MSZP-s országgyűlési képviselő újfent lemondásra szólította fel Simor András jegybankelnököt, és szorgalmazta, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításáról szóló jogszabály helyett új törvény kell, mert a régiben "hagytak egy óriási kiskaput". Szerinte, ha a kilakoltatások folytatódnak, a gazdaság tovább gyengül, s a kormányzat nem lép közbe, "itt három hónapon belül összeomlás lesz".
A jelenlegi helyzetre egyfajta magyarázatképpen Bajnai Gordon miniszterelnökről azt mondta: ő amolyan "banki ember, ciprusi és egyéb szempontból".
Kacsoh Dániel
2009. július 30., csütörtök
NOE: Családok otthonvesztése - hajléktalan családok?
A családok otthonvesztésének – lakásárverezés, kilakoltatás – témájában a Nagycsaládosok Országos Egyesülete levéllel fordult július 3-án a Bajnai Gordon miniszterelnökhöz. Ameddig nem alakul ki a hátralékos családok lakhatásának megőrzését segítő konstrukció, fel kell függeszteni a lakásárverezést és kilakoltatást!
A levélben leírtuk, hogy:
– egy családot érhető legnagyobb tragédia, ha elveszti az otthonát. Ez a család széteséséhez vezet, hatással van a szülők munkavállalási képességére, a tragikusan alakuló demográfiai helyzetre, a gyermekek tanulási lehetőségére is.
– a család fizetésképtelenné válásának főbb előidézői a munkahelyelvesztés, az árfolyam-ingadozás, deviza-és forintalapú, lakás- és egyéb jelzálogalapú hitelek törlesztő részleteinek ugrásszerű megemelése, a lakbér és folyamatosan növekvő közüzemi díjak hátralékai.
– a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI.24.) Korm. rendeletnek
– Krizis-alap – nincs üzenete ezen családok számára, nem nekik szól, hiszen szigorú feltételek mellett egyszeri 20-50 ezer forintos támogatást nyújt, amely összeg nagyságrenddel kisebb az otthon megtartását lehetővé tevő mértéknél.
– egyeztetés hiányában csak a médiából értesültünk bizonyos megoldási tervezetekről, ilyen a hitel átütemezése, a futamidő növelése, – ezek csak későbbi időre halasztják a problémát! – valamint olyan konstrukció kidolgozása, melynek értelmében a családok saját otthonukban maradhatnának, de bérleti jogviszonyban.
– országszerte jelenleg is folyik lakáselárverezés, napról-napra növekszik a fedél nélkül maradt családok száma. A rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedéseket javasolunk:
Ameddig nem alakul ki egy törvényben szabályozott, a hátralékos családok lakhatásának megőrzését segítő konstrukció, ideiglenesen fel kell függeszteni a lakásárverezést és kilakoltatást! Ezt nem csak humanitárius szempontok indokolják, hanem az a tény is, hogy az otthon nélkül maradt családok gyermekeinek állami/önkormányzati elhelyezése átlag 1,5 mFt/év/fő költséget jelent az állam számára. Ugyanakkor rohamosan fogy a szabad anyaotthoni helyek száma!
Ennek a tragikus helyzetnek a kialakulásáért nem egyedül az e téren laikus hitel-felvevők a felelősök, - akik nem érzékelték az árfolyam-ingadozás okozta jövőbeli kockázatot, és legrosszabb esetben is csak 10-15 %-os törlesztő részlet emelkedésre számítottak, a jelenlegi 30-50%-os helyett. Jelentős felelősség terheli a sajátos hitelezési politikát folytató, a hiteleket nagy erővel reklámozó bankokat és pénzintézeteket is, ezért nekik ugyancsak részt kellene vállalniuk a veszteségben. Ez a gondolat egyetlen tervezetben sem szerepel és az illetékes szakemberek is némák maradtak. Javasoljuk tehát - a szolidaritás szellemében - egy olyan támogatási konstrukció kidolgozását, mely a törlesztőrészlet-növekményt méltányosan megosztja az adósok, - az érintett bankok/pénzügyi szolgáltatók, - és az állami költségvetés között. Egy ilyen költségmegosztás elviselhetőbbé teszi a családok terheit, lehetővé teszi a törlesztést, elmarad a licitálásoknál az ingatlanspekuláns cégek és egyének megjelenése, az állam pedig megszabadul a hajléktalanná váló sok ezer család elhelyezésének megoldhatatlan problémájától és költségétől. Amennyiben javaslataink süket fülekre találnak, az otthonvesztés folyamata rohamos gyorsasággal kezelhetetlenné és visszafordíthatatlanná válik!
Azok a kiszolgáltatott, reményvesztett családok, amelyek a jelenlegi, válság-sújtotta gazdasági helyzetben nemcsak a munkájukat, hanem az otthonukat is elvesztik, tömegével fognak a társadalom perifériájára szorulni, ahonnan még a gyermekeik sem tudják visszaküzdeni magukat.
Budapest, 2009. július 29.
Nagycsaládosok Országos Egyesülete
A családok otthonvesztésének – lakásárverezés, kilakoltatás – témájában a Nagycsaládosok Országos Egyesülete levéllel fordult július 3-án a Bajnai Gordon miniszterelnökhöz. Ameddig nem alakul ki a hátralékos családok lakhatásának megőrzését segítő konstrukció, fel kell függeszteni a lakásárverezést és kilakoltatást!
A levélben leírtuk, hogy:
– egy családot érhető legnagyobb tragédia, ha elveszti az otthonát. Ez a család széteséséhez vezet, hatással van a szülők munkavállalási képességére, a tragikusan alakuló demográfiai helyzetre, a gyermekek tanulási lehetőségére is.
– a család fizetésképtelenné válásának főbb előidézői a munkahelyelvesztés, az árfolyam-ingadozás, deviza-és forintalapú, lakás- és egyéb jelzálogalapú hitelek törlesztő részleteinek ugrásszerű megemelése, a lakbér és folyamatosan növekvő közüzemi díjak hátralékai.
– a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI.24.) Korm. rendeletnek
– Krizis-alap – nincs üzenete ezen családok számára, nem nekik szól, hiszen szigorú feltételek mellett egyszeri 20-50 ezer forintos támogatást nyújt, amely összeg nagyságrenddel kisebb az otthon megtartását lehetővé tevő mértéknél.
– egyeztetés hiányában csak a médiából értesültünk bizonyos megoldási tervezetekről, ilyen a hitel átütemezése, a futamidő növelése, – ezek csak későbbi időre halasztják a problémát! – valamint olyan konstrukció kidolgozása, melynek értelmében a családok saját otthonukban maradhatnának, de bérleti jogviszonyban.
– országszerte jelenleg is folyik lakáselárverezés, napról-napra növekszik a fedél nélkül maradt családok száma. A rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedéseket javasolunk:
Ameddig nem alakul ki egy törvényben szabályozott, a hátralékos családok lakhatásának megőrzését segítő konstrukció, ideiglenesen fel kell függeszteni a lakásárverezést és kilakoltatást! Ezt nem csak humanitárius szempontok indokolják, hanem az a tény is, hogy az otthon nélkül maradt családok gyermekeinek állami/önkormányzati elhelyezése átlag 1,5 mFt/év/fő költséget jelent az állam számára. Ugyanakkor rohamosan fogy a szabad anyaotthoni helyek száma!
Ennek a tragikus helyzetnek a kialakulásáért nem egyedül az e téren laikus hitel-felvevők a felelősök, - akik nem érzékelték az árfolyam-ingadozás okozta jövőbeli kockázatot, és legrosszabb esetben is csak 10-15 %-os törlesztő részlet emelkedésre számítottak, a jelenlegi 30-50%-os helyett. Jelentős felelősség terheli a sajátos hitelezési politikát folytató, a hiteleket nagy erővel reklámozó bankokat és pénzintézeteket is, ezért nekik ugyancsak részt kellene vállalniuk a veszteségben. Ez a gondolat egyetlen tervezetben sem szerepel és az illetékes szakemberek is némák maradtak. Javasoljuk tehát - a szolidaritás szellemében - egy olyan támogatási konstrukció kidolgozását, mely a törlesztőrészlet-növekményt méltányosan megosztja az adósok, - az érintett bankok/pénzügyi szolgáltatók, - és az állami költségvetés között. Egy ilyen költségmegosztás elviselhetőbbé teszi a családok terheit, lehetővé teszi a törlesztést, elmarad a licitálásoknál az ingatlanspekuláns cégek és egyének megjelenése, az állam pedig megszabadul a hajléktalanná váló sok ezer család elhelyezésének megoldhatatlan problémájától és költségétől. Amennyiben javaslataink süket fülekre találnak, az otthonvesztés folyamata rohamos gyorsasággal kezelhetetlenné és visszafordíthatatlanná válik!
Azok a kiszolgáltatott, reményvesztett családok, amelyek a jelenlegi, válság-sújtotta gazdasági helyzetben nemcsak a munkájukat, hanem az otthonukat is elvesztik, tömegével fognak a társadalom perifériájára szorulni, ahonnan még a gyermekeik sem tudják visszaküzdeni magukat.
Budapest, 2009. július 29.
Nagycsaládosok Országos Egyesülete
2009. május 16., szombat
NOE: a családok elutasítják az új adószabályokat
Elutasítja az új adószabályokat a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), a szervezet álláspontja szerint azok súlyosan sértik a családok érdekeit - mondta Szabó Endre, az egyesület elnöke.
Azzal, hogy a családi pótlékot bevonják az adóalapba, nagyon sokan átkerülnek a felső adókategóriába az így megemelkedett jövedelmek miatt. A 120-130 ezer nagycsaládból körülbelül százezer csúszhat a létminimum alá, s ha az ingatlanadót is bevezetik, jelentősen nő majd a hajléktalan családok és az állami gondozásba kerülő gyermekek száma - hangsúlyozta a szervezet elnöke.
"Magyarország az egyedüli, ahol a válságot családokat mindenfelől szorító intézkedésekkel kezelik; ez hungarikum" - jelentette ki Szabó Endre.
Hozzáfűzte: bár számos javaslatuk van, amelyet a minisztériumnak továbbítottak, nem alkudoznak, s a szociális szakma tökéletesen egységes abban, hogy a családi pótlékhoz nem szabadna hozzányúlni a jelenlegi helyzetben. "Felelős kormány nem tesz ilyet, mert a jövőt éli fel" - közölte az egyesület vezetője.
Úgy fogalmazott: ha alkudnának, akkor a társadalom különböző csoportjait szembe lehetne fordítani egymással. Példaként azt az elképzelést említette, miszerint a sokgyermekes családokkal ellentétben az egy- és a kétgyermekeseket "jobban meg lehetne sarcolni". Gyerek és gyerek között nincs különbség - szögezte le Szabó Endre.
Kardosné Gyurkó Katalin, az egyesület elnökségi tagja elmondta: a családok nemzetközi napja alkalmából szombaton tartandó margitszigeti rendezvényükön pozitív példát szeretnének mutatni a gondok közepette; megmutatni, hogy a családok nemcsak mindig "kiabálnak". Ezért nem is szerveztek a kormány döntéseivel kapcsolatos fórumot, bár a helyszínen egyénileg fel lehet keresni az egyesület érdekvédelmi szakértőit.
A Magyarországon első alkalommal megrendezendő családi napra az előzetes visszajelzések alapján 6 ezer családot várnak a szervezők, akik a többi között népzenei, környezetvédelmi és sportprogramokkal kívánják elérni, hogy a családok "inkább feltöltődjenek, mintsem rossz szájízzel menjenek haza"
Elutasítja az új adószabályokat a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), a szervezet álláspontja szerint azok súlyosan sértik a családok érdekeit - mondta Szabó Endre, az egyesület elnöke.
Azzal, hogy a családi pótlékot bevonják az adóalapba, nagyon sokan átkerülnek a felső adókategóriába az így megemelkedett jövedelmek miatt. A 120-130 ezer nagycsaládból körülbelül százezer csúszhat a létminimum alá, s ha az ingatlanadót is bevezetik, jelentősen nő majd a hajléktalan családok és az állami gondozásba kerülő gyermekek száma - hangsúlyozta a szervezet elnöke.
"Magyarország az egyedüli, ahol a válságot családokat mindenfelől szorító intézkedésekkel kezelik; ez hungarikum" - jelentette ki Szabó Endre.
Hozzáfűzte: bár számos javaslatuk van, amelyet a minisztériumnak továbbítottak, nem alkudoznak, s a szociális szakma tökéletesen egységes abban, hogy a családi pótlékhoz nem szabadna hozzányúlni a jelenlegi helyzetben. "Felelős kormány nem tesz ilyet, mert a jövőt éli fel" - közölte az egyesület vezetője.
Úgy fogalmazott: ha alkudnának, akkor a társadalom különböző csoportjait szembe lehetne fordítani egymással. Példaként azt az elképzelést említette, miszerint a sokgyermekes családokkal ellentétben az egy- és a kétgyermekeseket "jobban meg lehetne sarcolni". Gyerek és gyerek között nincs különbség - szögezte le Szabó Endre.
Kardosné Gyurkó Katalin, az egyesület elnökségi tagja elmondta: a családok nemzetközi napja alkalmából szombaton tartandó margitszigeti rendezvényükön pozitív példát szeretnének mutatni a gondok közepette; megmutatni, hogy a családok nemcsak mindig "kiabálnak". Ezért nem is szerveztek a kormány döntéseivel kapcsolatos fórumot, bár a helyszínen egyénileg fel lehet keresni az egyesület érdekvédelmi szakértőit.
A Magyarországon első alkalommal megrendezendő családi napra az előzetes visszajelzések alapján 6 ezer családot várnak a szervezők, akik a többi között népzenei, környezetvédelmi és sportprogramokkal kívánják elérni, hogy a családok "inkább feltöltődjenek, mintsem rossz szájízzel menjenek haza"
2009. május 7., csütörtök
NOE: az elszegényedés idején elfogadhatatlan a családok terhelése
2009. május 7. 12:15
MNO
A nagycsaládosok számára elfogadhatatlan az ingatlanadó tervezete – mondta Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke a szervezet csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Az ingatlanadó bevezetése az egész társadalomra nagy terhet róna, ami az alacsony jövedelmű nagycsaládosokra különösen igaz. A nagycsaládosok, mivel sokan laknak egy fedél alatt, általában nagy házakban élnek, ezért az ingatlanadó nekik fokozott megterhelést jelentene. A NOE ezért felkéri a kormányt, hogy erről tárgyaljanak az egyesülettel – közölte az elnök.
Cser Károlyné, az egyesület szakértője arról beszélt, hogy a tulajdonos által lakott lakások jövedelmet nem termelnek, hanem elemi szükségletet elégítenek ki. Magyarországon a lakóépületek, lakások mintegy 95 százaléka magántulajdonban van – tette hozzá. A gazdasági válság, a növekvő munkanélküliség, a lakosság rohamos elszegényedése idején elfogadhatatlan a családok fokozódó terhelése – hangsúlyozta a szakértő.
Szombathy Márta, a NOE elnökségi tagja arról beszélt, hogy míg néhány éve egyedi esetként jelentek meg a kilakoltatások, jelenleg naponta találkoznak ilyenekkel. Véleménye szerint rövid távon a kormánynak kellene intézkedéseket hoznia ebben az ügyben, főleg a lakásteremtésre felvett devizahitelek magas száma miatt. Az egyesület információi szerint mintegy egymillióan vettek fel devizaalapú hitelt, és negyven százalékuk ezt nem tudja majd törleszteni, tehát veszélyeztetett helyzetben van.
Szabó Endre azt is mondta, hogy a növekvő terheknek nemkívánatos demográfiai következményei is lehetnek, hiszen egyre kevesebben vállalnak több gyermeket.
(MTI)
2009. május 7. 12:15
MNO
A nagycsaládosok számára elfogadhatatlan az ingatlanadó tervezete – mondta Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke a szervezet csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Az ingatlanadó bevezetése az egész társadalomra nagy terhet róna, ami az alacsony jövedelmű nagycsaládosokra különösen igaz. A nagycsaládosok, mivel sokan laknak egy fedél alatt, általában nagy házakban élnek, ezért az ingatlanadó nekik fokozott megterhelést jelentene. A NOE ezért felkéri a kormányt, hogy erről tárgyaljanak az egyesülettel – közölte az elnök.
Cser Károlyné, az egyesület szakértője arról beszélt, hogy a tulajdonos által lakott lakások jövedelmet nem termelnek, hanem elemi szükségletet elégítenek ki. Magyarországon a lakóépületek, lakások mintegy 95 százaléka magántulajdonban van – tette hozzá. A gazdasági válság, a növekvő munkanélküliség, a lakosság rohamos elszegényedése idején elfogadhatatlan a családok fokozódó terhelése – hangsúlyozta a szakértő.
Szombathy Márta, a NOE elnökségi tagja arról beszélt, hogy míg néhány éve egyedi esetként jelentek meg a kilakoltatások, jelenleg naponta találkoznak ilyenekkel. Véleménye szerint rövid távon a kormánynak kellene intézkedéseket hoznia ebben az ügyben, főleg a lakásteremtésre felvett devizahitelek magas száma miatt. Az egyesület információi szerint mintegy egymillióan vettek fel devizaalapú hitelt, és negyven százalékuk ezt nem tudja majd törleszteni, tehát veszélyeztetett helyzetben van.
Szabó Endre azt is mondta, hogy a növekvő terheknek nemkívánatos demográfiai következményei is lehetnek, hiszen egyre kevesebben vállalnak több gyermeket.
(MTI)
2009. április 29., szerda
A kormány kidobja a gyerekeket a süllyedő hajóból
Érdekvédők: ez a program nem válságkezelő, hanem válságkeltő
2009. április 29. 06:18
Együtt sírunk és nevetünk – e szavakkal jelentette be brutális megszorítócsomagját Bajni Gordon miniszterelnök, aki többek között a „családosok, a nyugdíjasok és a közszolgák” támogatását kérte. Megkérdeztük e három társadalmi réteg reprezentáns társadalmi szervezeteinek képviselőit, mi a véleményük a csomagról: elfogadhatónak, indokoltnak látják-e annak elemeit?
Össze vagyunk drótozva – Bajnai kissé szögletes megfogalmazása a miniszterelnöki és például a nagycsaládosoknál jellemző egy főre jutó átlagfizetés közötti, jelentősnek mondható eltérés miatt akár komikusnak is tűnhetne. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, Szabó Endre, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára, Fehér József és a parlament nyugdíj-politikai albizottságának alelnöke, Iván László gerontológusprofesszor inkább tragikusnak látja a helyzetet.
Nem a gyerekeket kellene kidobni a süllyedő hajóból. Egyedül Magyarországon tapasztalható, hogy a családokat minden irányból megszorítják ahelyett, hogy könnyebbséget adnának nekik. A családi pótlékkal kapcsolatos lépésektől a lakás- és gázártámogatás megvonásáig minden lehetőséget beszűkítenek. A magyarországi hozzáállás egyedülálló, százezrek kerülhetnek a nyomorszint alá. Erre egyébként felhívtuk a döntéshozók figyelmét is: vállalniuk kell a felelősséget, hiszen emberi sorsokról, családok sorsáról is döntenek – jelentette ki a NOE elnöke.
A nagycsaládos érdekvédelmi szervezet egyébként ebben az esztendőben – amire eddig nem volt példa – még egyetlen fillér állami támogatást sem kapott. Ha ez így megy tovább, a NOE-t is be lehet csukni – nyilatkozta Szabó.
Szétrombolt bizalom
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) részéről „a válságkezelés és bizalomerősítés programjának” nincs egyetlen pontja, amelyet támogatnánk, sőt olyan sincs, amelyet elviselnénk. Ez a program munkavállaló-, szakszervezet- és közszolgálat-ellenes – jelentette ki az MNO megkeresésére Fehér József, az érdekvédelmi szervezet főtitkára. A 13. havi juttatás eltörlése kapcsán Fehér elmondta: a jelenleg érvényes megállapodások szerint 2009-ben ez a juttatás mint jogcím nem létezik, de a munkavállalók 180 ezer forint bruttó keresetig a 13. havi juttatásnak megfelelő összegű kiegészítést kapnak, efölött pedig egyösszegű 15 ezer forintot.
Fehér emlékeztetett: már ez az állapot is egy 2008-ban érvényes megállapodás újratárgyalásának eredményeként született meg. Az MKKSZ nem adja a nevét egy módosított megállapodás további módosításához – szögezte le Fehér –, „a kormány felrúghatja a megállapodást, ám ez tökéletesen szembemegy a Bajnai Gordon kormánya által hirdetett bizalomerősítéssel, ez inkább a bizalom szétrombolása”.
Érdekvédők: ez a program nem válságkezelő, hanem válságkeltő
2009. április 29. 06:18
Együtt sírunk és nevetünk – e szavakkal jelentette be brutális megszorítócsomagját Bajni Gordon miniszterelnök, aki többek között a „családosok, a nyugdíjasok és a közszolgák” támogatását kérte. Megkérdeztük e három társadalmi réteg reprezentáns társadalmi szervezeteinek képviselőit, mi a véleményük a csomagról: elfogadhatónak, indokoltnak látják-e annak elemeit?
Össze vagyunk drótozva – Bajnai kissé szögletes megfogalmazása a miniszterelnöki és például a nagycsaládosoknál jellemző egy főre jutó átlagfizetés közötti, jelentősnek mondható eltérés miatt akár komikusnak is tűnhetne. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, Szabó Endre, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára, Fehér József és a parlament nyugdíj-politikai albizottságának alelnöke, Iván László gerontológusprofesszor inkább tragikusnak látja a helyzetet.
Játék az áfával
Sajátos módon variálja a Bajnai-kormány az adó- és áremeléseket. A közzétett intézkedések között szerepel, hogy az élelmiszerek áfája 25 százalékos lesz, kivéve az úgynevezett kedvezményes kulcs szerinti kategóriába kerülő élelmiszereket.
A nagycsaládosoknál annál nagyobb mértékben fizetik be a család kenyérkereső tagjai a fogyasztási cikket terhelő áfát, minél nagyobb a család. Az áfaemelés tehát jelentős terhet fog okozni a nagycsaládosoknak, ezt nem fogja ellensúlyozni az alapvető élelmiszerek áfájának 2 százalékos csökkentése – nyilatkozta lapunknak Szabó Endre.
Nemcsak alapélelmiszereket kell venni a gyermek számára, hanem például ruhát is, fűteni is kell rá, utaztatni is kell, erőteljesen megérzik tehát a nagy családok, hogy szinte minden cikknek 20-ról 25 százalékra emelkedik az áfája – folytatta a NOE elnöke.
A közszférában a bruttó kifizetések összértékét 2 évre rögzítették, eltörlik a 13. havi juttatást, illetve sor kerül a 2009-es év második fél évét illető keresetkiegészítések felülvizsgálatára. Ezzel kapcsolatban Szabó jelezte: számos nagycsaládos szülő dolgozik ebben a szférában, ezért jelentős érvágást jelentenek ezek az intézkedések.
Annál rosszabbul jár a család, minél több gyereket nevel
A családi pótlék adóalapba történő bevonása következtében a jövedelem sokkal nagyobb része fog bekerülni a magasabb adósávba, így bár a családfenntartó jövedelmét nem közvetlenül adóztatják meg, jövedelmét „meg fogja nyomni”. Annál rosszabbul jár tehát a család, minél több gyereke van, mert annál több családi pótlékot kap, s így annál magasabb adósávba is kerül át. Így kommentálta Szabó Endre, hogy a családi pótlékot 2 évre befagyasztják, s a pótlék ráadásul „adót nem viselő, adóalapot növelő jövedelemmé alakul”. A tömegközlekedés támogatásának csökkentése a munkába, iskolába járás költségeit emeli, a családok sportolási, kulturálódási, üdülési lehetőségeit, családi és egyéb kapcsolatainak fenntartását korlátozza, növeli a környezetszennyezést – fűzte hozzá.
Miért a legkisebbek hozzanak áldozatot?
Nem a gyerekeket kellene kidobni a süllyedő hajóból. Egyedül Magyarországon tapasztalható, hogy a családokat minden irányból megszorítják ahelyett, hogy könnyebbséget adnának nekik. A családi pótlékkal kapcsolatos lépésektől a lakás- és gázártámogatás megvonásáig minden lehetőséget beszűkítenek. A magyarországi hozzáállás egyedülálló, százezrek kerülhetnek a nyomorszint alá. Erre egyébként felhívtuk a döntéshozók figyelmét is: vállalniuk kell a felelősséget, hiszen emberi sorsokról, családok sorsáról is döntenek – jelentette ki a NOE elnöke.
A nagycsaládos érdekvédelmi szervezet egyébként ebben az esztendőben – amire eddig nem volt példa – még egyetlen fillér állami támogatást sem kapott. Ha ez így megy tovább, a NOE-t is be lehet csukni – nyilatkozta Szabó.
Szétrombolt bizalom
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) részéről „a válságkezelés és bizalomerősítés programjának” nincs egyetlen pontja, amelyet támogatnánk, sőt olyan sincs, amelyet elviselnénk. Ez a program munkavállaló-, szakszervezet- és közszolgálat-ellenes – jelentette ki az MNO megkeresésére Fehér József, az érdekvédelmi szervezet főtitkára. A 13. havi juttatás eltörlése kapcsán Fehér elmondta: a jelenleg érvényes megállapodások szerint 2009-ben ez a juttatás mint jogcím nem létezik, de a munkavállalók 180 ezer forint bruttó keresetig a 13. havi juttatásnak megfelelő összegű kiegészítést kapnak, efölött pedig egyösszegű 15 ezer forintot.
Fehér emlékeztetett: már ez az állapot is egy 2008-ban érvényes megállapodás újratárgyalásának eredményeként született meg. Az MKKSZ nem adja a nevét egy módosított megállapodás további módosításához – szögezte le Fehér –, „a kormány felrúghatja a megállapodást, ám ez tökéletesen szembemegy a Bajnai Gordon kormánya által hirdetett bizalomerősítéssel, ez inkább a bizalom szétrombolása”.
Teljes káosz keletkezhet a közszolgák bérezésében
A 13. havi juttatással kapcsolatos kommunikáció félreértésen alapszik, és megtévesztésnek minősíthető, ugyanis ez soha nem volt külön juttatás – jegyezte meg Fehér. Ez nem más, mint a munkavállalók részéről megelőlegezett, tőlük havonta levont 8,3 százalék egy összegben történő kifizetése. Ez nem ugyanaz, mint a 13. havi nyugdíj, ami valóban egy külön juttatás. A közszolgálat 13. havi „fizetése”, amely nevében sem viseli sem a 13. hónap, sem a fizetés kifejezést, hiszen juttatásnak minősül, a munkavállalók havonta visszatartott bérének egyösszegű visszaadása. Nem jutalom, hanem az államnak megelőlegezett összeg. Speciális kifizetési szabályai vannak, és speciális pénzügytechnikai megoldás; a munkavállalók 13 részletben kapják kézhez 12 havi bérüket. A 13. részlet akár részarányos kifizetéséhez legalább hathavi munkaviszony szükséges.
Fehér rámutatott: egy hatályban levő jogszabály értelmében 2010. január 1-jétől visszaáll a 13. havi juttatások korábbi rendszere. A munkavállalók ennek értelmében 2010 decemberében egyhavi fizetésnek megfelelő külön juttatást kapnak. Ennek az elvételéhez törvényt kellene módosítani, amihez a MKKSZ semmilyen körülmények között nem járul hozzá. Ha a törvényt mégis módosítanák a közalkalmazottak kárára, sérülhet a közszolgálat egysége. A bírák és a számvevőszék, illetve a versenyhivatal dolgozói most is megkapják a 13. havi juttatást. Mindazok, akiknek a jogállása kétharmados törvény alá esik, most is megkapják ezt az összeget – hívta fel a figyelmet.
Mit fagyasztanak be?
A kormányzat már 2007-ben és 2009-ben is befagyasztotta a közszolgálat béreit, ennek következtében „ha semmi nem történik, a közszolgálati dolgozók bére akkor is visszazuhan a 2002 előtti szintre”. (Fehér kiemelte: hibásan híresztelték 2002-ben, hogy 50 százalékkal fejlesztették a közszolgálati dolgozók bérét, holott a tarifákat emelték.)
Ha a kormányzat mindkét tervezett lépést megteszi, elveszi a külön juttatást, és befagyasztja a kereseteket a 2009-es szinten. Ez olyan katasztrofális helyzethez vezet, mint ami az 1996-os úgynevezett „stabilizációs” Bokros-csomag következtében állt be utoljára – fogalmazott Fehér. Kérdésünkre, hogy ez mit jelentene, elmondta: a közszféra ez esetben újra teljesen ellehetetlenül, a hozzáértő szakemberek elhagyják; ismét egy 50 százalékos „dózis” kell ahhoz, hogy „valamilyen vonzereje és szakmai színvonala legyen a közszolgálatnak”.
Már nemcsak a saját egzisztenciánk miatt aggódunk, hanem a magyar közszolgálat szolgáltatóképességéért és minőségének helyzetéért – fogalmazott Fehér. Hozzáfűzte: a világ minden országában az állami szerveket, a közszolgálat kapacitását növelik annak érdekében, hogy a válság kezelhető, elhárítható legyen. Magyarország tökéletesen szembemegy a nemzetközi trenddel: az államot folyamatosan szétverik, az állami szervek kapacitását csökkentik, ellehetetlenítik az állami alkalmazottakat. Ennek rendkívüli következményei lesznek – summázta Fehér a várható hatások összességét.
Milliós táborban a nélkülöző nyugdíjasok
A 2009-es nyugdíjkorrekciót átütemeznék, a 2010-est elhalasztanák. Mennyiben elfogadható ez, tekintve a magyar népesség köreiben ma is jellemző korai halálozást? – kérdeztük Iván Lászlót. A gerontológus szakember a Semmelweis Egyetem professor emeritusa, 52. éve oktat az intézményben orvostanhallgatókat.
Magyarország az öregedő társadalmak közé tartozik. Az utóbbi időben kevesebben születnek, mint ahányan elhalnak, ami a népesség lassú fogyatkozásával jár; bár az életkor valamennyivel hosszabbodott, de a nyugat-európai, illetve az EU-államok tekintélyes részéhez viszonyítva még mindig 9-10 évvel kevesebbet élünk meg fenntartható, kielégítő egészségben, ez együtt jár az életminőséggel – válaszolta Iván.
Az elmúlt pár évben hazánk súlyosan a szegénység irányába mozdult el. Az időskorúak és a nyugdíjasok közül milliós mértékben élnek a létminimum körüli összegből. Ez azt jelenti, hogy bármilyen megszorítás, változás ezt a szegénységi spirálban amúgy is lefelé tartó népességet még súlyosabban érinti.
A most Bajnai néven elhíresült csomag nem más, mint a Gyurcsány-csomag jóval durvább változata. Ítélet-végrehajtóként jár el „Bajnai kormányfő”, így például a 4 százalékos emelést jelentő korrekciós nyugdíjak kifizetését Bajnai a jövő év végére tolta el, azután, hogy ezt egyszer már fölfüggesztették ez év szeptemberéig. A további kifizetést 2010-ben pedig befagyasztják, és megszüntetik ezt a csekély korrekciót is.
Iván rámutatott: a 13. havi nyugdíj az alacsony nyugdíjjal rendelkezők számára igen fontos juttatás volt. A csomag bevezet egy új nyugdíjindexálást, ami ahhoz köti a kötelező emelést, hogy mennyi a GDP emelkedése.
Tovább dolgozni a megszűnő munkahelyeken?
A GDP-hez kötött prémium is elnyomorítást eredményez. A korai nyugdíjazáshoz kötött úgynevezett büntetőelvonásokat három évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt előbbre hozzák, éppúgy, mint a nyugdíjkorhatár emelését is. A cél, hogy az emberek maradjanak hosszabban a munka világában, a nyugdíj ugyanis a társadalombiztosítási alap feltöltési elmaradása miatt gondot jelent – tért ki a nyugdíjaskor kitolását célzó intézkedésekre Iván.
A tervek szerint 2012-re előre hozzák a nyugdíjkorhatár emelését, évente félévenkénti ugrásokkal eljutva a 65 éves nyugdíjba meneteli korhatárig. Csakhogy a munkavállalók nem tudnak elhelyezkedni, folyamatosak az elbocsátások. Mindeközben most emelkedik meg a száma az úgynevezett Ratkó-nyugdíjasoknak, akik nagy számban lépnek be a nyugdíjkorhatár előtti időszakba és a nyugdíjaskorba – sorolta a polgári kormány időszakában az Idősügyi Tanács társelnökeként tevékenykedő tudós.
Csak behajtásra és hiánypótlásra beállított kormányzati gondolkodást, puszta ítélet-végrehajtást tapasztalunk. Ennek az a következménye, hogy emberek sokasága megy tönkre még inkább. A nyugdíjasok ráadásul egészségügyi problémákkal küzdenek, a gyógyszerárak emelkednek, a gyógyszerekhez való hozzájutásuk esélye csökken. A betegségek egyre gyakoribbá válnak: az EU-hoz viszonyítva Magyarországon a krónikus betegségek a 60 éven felüliek között, valamint az aktuális megbetegedéseknek a korral gyakoribbá váló halmozódása miatt sokkal több egészségügyi, szociális, ápolási, gondozási feladattal járnak. Ezt az egészségügyben is megszorítások kísérik.
A korhatáremelés előrehozása 2012-től, mégpedig féléves ugrásokkal, a 2009-es korrekció átütemezése és a 2010-es korrekció elhagyása, a 2009-es 13. havi nyugdíj második részének visszavonása, a 13. havi nyugdíj helyett a hanyatló GDP-hez kötött prémium, a rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása és a korai nyugdíjazáshoz kötődő büntetőrendszer jellemzi ezt a csomagot. Véleményem szerint ez a három P programja: a pótkormány pártháttérrel, préskormányként hajtja végre ezeket az idősebb nemzedékeket érintő megszorításokat – hangoztatta a fideszes politikus.
Sajnálatos módon van e rétegen belül kormányközeli és kormányt támogató magatartásforma. Ennek sok oka van, múltbeli, történelmi okok miatt. De már e szervezeteken belül is elhangzottak az Idősügyi Tanács legutóbbi ülésén is olyan berzenkedések, melyek szerint nem tartják elfogadhatónak, és aggodalommal szemlélik a Bajnai-csomagot. Kisebb módosításokba belement a kormányzat, s a berzenkedők egyelőre jobbnak látják, ha a „majdcsak jobb lesz” mentalitásával belesimulnak a jelenlegi helyzetbe. Sajnos a történtek nem igazolják ezt a várakozást – vélekedett Iván László.
2009. április 24., péntek
NOE: A döntések mögött emberi sorsok vannak!
Európa minden országát válság sújtja. Ugyanakkor nincs még egy olyan ország, ahol úgy kezelnék a válságot, hogy a családokat mindenfelől szorítják. Ennek következtében gyermekes, családok százezrei süllyedhetnek nyomorba.
A döntéshozóknak tudniuk kell, hogy minden intézkedés mögött emberi sorsok vannak. Ezért emlékeztetjük őket, hogy hibás intézkedésekért viselniük kell a felelősséget.
A jelenleg beharangozott adómódosítások értelmében amit elvennének a családoktól, a gyerekektől, tehát a jövőtől, azt azonnal szét is osztanák a magasabb jövedelműek között a jövedelemadó alsó sávhatárának emelésével. Ez már több, mint szemléleti hiba.
A belföldi vállalkozások fontos piaca a gyermekes családok. Ha a gyermekes családok fogyasztása ennyire szűkül (a családi pótlék, a gyermekgondozási ellátások, a lakáscélú támogatások, az adórendszer területén), ez a belföldi vállalkozások tömeges tönkremenetelével, rengeteg munkahely egyébként elkerülhető elvesztésével jár, ami önmagában is növeli a segélyezési szükségletet, szűkíti a költségvetési bevételeket, így kizárja a gazdasági kilábalást.
Több intézkedést csak a későbbi évekre terveznek, de ezek már most képesek visszavetni a születésszámokat, a családokban kívánt, tervezett gyermekek megszületését.
2. Máskor is előfordult már, hogy nem emelték a családi pótlékot. Ezt gazdasági válságban alacsony infláció mellett kényszerűen tudomásul is tudnánk venni.
Azonban a családi pótléknak – kötelezően 50-50 %-ban – a szülők adóalapjábaminél több gyereke van, annál kevesebb bért vonása azt az előterjesztői kívánságot mutatja, hogy azonos bruttó jövedelmű keresők közül annak legyen kisebb a nettó jövedelme, akinek gyereke van, és vigyen haza a családjának. Aki ezen a többletterhen könnyíteni akar (mert az egyik szülőnek alacsony vagy csak adóterhet nem viselő jövedelme van), váljon el.
Ezt így alkotmánysértőnek tartjuk.
3. Attól, ha csökkentik a gyermekgondozási ellátások igénybe vehető időtartamát, kisgyermekesek számára még nem lesz sem több munkahely, sem több napközbeni ellátást nyújtó gyermekintézmény. Ez utóbbiak egyébként többe kerülnek, mint a gyermekgondozási ellátás, és nem is minden gyereknek és munkaidő-beosztásra alkalmasak. A szülőknek egyébként is alkotmányos joguk megválasztani a gyermekük nevelését.
A gyermekgondozási ellátások idejének csökkentésével leginkább a két keresetre épülő gyermekes családok további tömegeinek lesüllyedése, valamint az amúgy is fél évszázada tragikusan kis születésszámok további csökkenése érhető el. A gyermekszegénység növekedése így elkerülhetetlenné válik, ami ellentmond a parlament által is elfogadott „Legyen jobb a gyermekeknek!” kormányprogramnak.
4. A gyermekgondozás akkor is munka (bár fizetetlen, piacon kívüli, a GDP-t látszólag nem növeli), ha valaki a saját családja javára végzi. A gyerekek otthoni nevelési-gondozási szükségleteit sem csökkenti, ha az ezt az állam hol méltányolja, hol nem. Két éven aluli egyetlen gyermek gondozási igénye is eléri a törvényes munkaidőt, két (és különösen több) gyermeké pedig még iskoláskorukban is ilyen sok szülői munkát igényel.
5. A gyermekgondozással lekötött szülők (tipikusan anyák) megjelenését, visszatérését a munkaerőpiacra megfelelő járulékkedvezménnyel, a részmunkaidő és a nem tipikus egyéb foglalkoztatási formák megfelelő mértékű kedvezményezésével, képzésekkel célszerű elősegíteni. (Az anyák képzése a gyermeknevelés színvonalának emelésén keresztül is igen pozitív hatású a gazdaságra.) A munkáltatók túl sokszor tapasztalható előítéletes hozzáállásán is volna mit változtatni.
6. A lakástámogatások megvonása a gazdaság egyik húzóágazatának, az építőiparnak a további visszaesését okozná, az energiatakarékos megoldások támogatása helyett az energiatámogatások drasztikus leépítésével együtt pedig tömeges lakáselvesztésekhez, akár a jelzáloghitelezési rendszer bedőléséhez is vezetne. Ezeknek hatására az érintett családok jelentős része tönkremegy, szétesik, a gyerekeik tönkremennek, még kevesebben nőhetnek fel megfelelő jövedelemtermelésre, adófizetésre képesekké, még nagyobb gyermektömegek kerülnek állami gondozásba, aminek – tehát, e gyerekek, családok tönkremenésének - állami-önkormányzati költségei messze meghaladják a családokon megspórolt összegeket.
7. Az ÁFA-emelés a szegények adója. Akkor is, ha az alapvető cikkek ÁFÁ-ját kisebbre emelik, mint az általános adókulcsot. Igen finoman kell beállítani ahhoz, hogy minél kisebb mértékben torzítsa a gazdaságot és a társadalompolitikai célokat se közömbösítse.
8. A tömegközlekedés támogatásának csökkentése a munkába, iskolába járás költségeit emeli, a családok sportolási, kulturálódási, üdülési lehetőségeit, családi és egyéb kapcsolatainak fenntartását korlátozza, növeli a környezetszennyezést.
Dr. Szabó Endre
Elnök
Mi is az a „szocpol”?
Ahogyan már 1994-ben is nyilvánvalóvá vált, hogy a „szocpol”-nak semmi köze nincs a szociális ellátórendszerhez, ideje visszatérni az alapokhoz: mi is az a „szocpol”?
Új lakás építéséhez 1994-től elnevezésében is, „lakásépítési kedvezmény” vehető igénybe.
Mi történik valójában gazdasági szempontból?
Új építés esetén egy lakás árának közel 50%-a adó- és járulék formájában az államháztartás rendszerébe kerül vissza.
Részletezve: az építőanyag ÁFA-ja, a közreműködő szakemberek munkabére utáni adók és járulékok, az építő cég társasági adója, a szállítás során felhasznált üzemanyag jövedéki adója, az építőanyagok gyártása során felhasznált energia jövedéki adója, illetékek, stb. Egy 20 milliós lakás építésével kb. 10 millió bevétele keletkezik az állami költségvetésnek. Ez nem lenne, ha nem épülne lakás.
Mi történik valójában társadalmi szempontból?
Az építőanyag gyártásban, a szállításban, az építőiparban meglévő munkahelyek megőrzése. Ha ezek a munkahelyek megmaradnának, nem kellene munkanélküli segélyt fizetni, kevesebben szorulnának szociális ellátásokra.
Másik fontos társadalmi hatás, hogy olyan réteg jut így lakáshoz, akik a gyermekeik megfelelő neveléséhez szükséges életteret, otthont a rendelkezésükre álló anyagi eszközöknek csak külső kiegészítésével tudják biztosítani.
Mindez vonatkozik a vállalkozó által eladás céljára épített lakások vásárlásához igényelhető lakásvásárlási kedvezményre is. Ugyanígy új építésről van szó a lakásbővítésnél is (lakásbővítési kedvezmény).
Mi a kamattámogatás lényege?
Ez a támogatás államilag biztosítja és megfelelő korlátok között tartja a kereskedelmi bankok profitját, az állampolgárok számára pedig a hosszútávra vállalt törlesztés kiszámíthatóságának, a stabilitásnak a biztonságát garantálja. Ha az eredetileg tervezett formában működött volna a gazdaság (és minden szereplője), mára már egyetlen fillért sem kellene az államnak fizetnie kamattámogatásként.
Mi történt 2005. február 1-jén, a fészekrakó program bevezetésével?
A meglévő rendszer kiegészítésével a gyermeket nevelő fiatalok ezután kicsi, használt lakás vásárlásához is kaphatnak támogatást (a köznyelv ezt emlegeti „fél szocpol”-ként). Kétségtelen, hogy ez a lakáscél is támogatásra érdemes, ám ehhez már komoly pénzügyi fedezet szükséges. Új érték előállításáról nincs szó, ennek a gazdasági hatása csak az ingatlanpiac élénkítésében van, az állam számára minimális bevétel keletkezik. A feltételek korlátozása (35 év, meglévő gyerek, a lakásérték maximálása) egy sor igazságtalan megkötést is tartalmaz, visszaélésekhez is vezetett, ugyanakkor sokan nem juthattak hozzá, akiknek fontos lett volna a segítség.
Mi a megoldás?
Rövidtávon: a gazdasági hasznot hozó új lakás építését, vásárlását, bővítését változatlanul támogatni szükséges. Gazdasági válság idején egy gazdasági hasznot termelő rendszert megszüntetni önmagában is több mint felelőtlenség.
A gyermeket nevelő fiatalok sem maradhatnak segítség nélkül, ennek a támogatásnak a megszüntetése nagyon rossz üzenetet közvetít.
A lakás az elemi létfeltételek része - nem egyszerűen ingatlanvagyon, nem adóztatható az ingatlanértéke szerint, mert a benne lakó számára nem hoz jövedelmet. A lakásszükséglet a család létszámától, összetételétől függ – minél nagyobb létszámú a család, annál kisebb az azonos lakáshasználathoz szükséges egy főre szükséges lakás-alapterület.
Hosszú távon: a válság nyilvánvalóvá tette, hogy a teljes lakásrendszer átgondolásra érett. Kezdve az Alkotmánytól (a mi éghajlati körülményeink között a lakhatás alkotmányos jogát életvédelmi okokból is biztosítani kell), a lakáshitelezést ki kellene venni a kereskedelmi bankok kezéből egy Nemzeti Lakásalap létrehozásával, a családi csőd jogi rendezése, a bérlakások számának növelése új bérlakás-rendszer kialakításával nem várhat tovább. Ebben a NOE szakmai tapasztalatával, javaslataival készen áll az együttműködésre.
A lakáshoz jutás állami támogatása nemcsak rövidtávon kifizetődő beruházás, hiszen a normális lakásfeltételek között felnevelt gyermek aktív kereső korában nagyobb jövedelem termelésére és nagyobb közterhek viselésére lesz képes.
Mivel a család, a kívánt gyermekek száma, az életpálya és az ezek megvalósításához szükséges lakás hosszú távú tervezést és hosszú távú elkötelezettséget jelent, valamely pillanatnyi, azonnali beleavatkozás csak a káosz, a bizonytalanság, a társadalmi feszültség növekedésével járhat.
Európa minden országát válság sújtja. Ugyanakkor nincs még egy olyan ország, ahol úgy kezelnék a válságot, hogy a családokat mindenfelől szorítják. Ennek következtében gyermekes, családok százezrei süllyedhetnek nyomorba.
A döntéshozóknak tudniuk kell, hogy minden intézkedés mögött emberi sorsok vannak. Ezért emlékeztetjük őket, hogy hibás intézkedésekért viselniük kell a felelősséget.
A jelenleg beharangozott adómódosítások értelmében amit elvennének a családoktól, a gyerekektől, tehát a jövőtől, azt azonnal szét is osztanák a magasabb jövedelműek között a jövedelemadó alsó sávhatárának emelésével. Ez már több, mint szemléleti hiba.
A belföldi vállalkozások fontos piaca a gyermekes családok. Ha a gyermekes családok fogyasztása ennyire szűkül (a családi pótlék, a gyermekgondozási ellátások, a lakáscélú támogatások, az adórendszer területén), ez a belföldi vállalkozások tömeges tönkremenetelével, rengeteg munkahely egyébként elkerülhető elvesztésével jár, ami önmagában is növeli a segélyezési szükségletet, szűkíti a költségvetési bevételeket, így kizárja a gazdasági kilábalást.
Több intézkedést csak a későbbi évekre terveznek, de ezek már most képesek visszavetni a születésszámokat, a családokban kívánt, tervezett gyermekek megszületését.
2. Máskor is előfordult már, hogy nem emelték a családi pótlékot. Ezt gazdasági válságban alacsony infláció mellett kényszerűen tudomásul is tudnánk venni.
Azonban a családi pótléknak – kötelezően 50-50 %-ban – a szülők adóalapjábaminél több gyereke van, annál kevesebb bért vonása azt az előterjesztői kívánságot mutatja, hogy azonos bruttó jövedelmű keresők közül annak legyen kisebb a nettó jövedelme, akinek gyereke van, és vigyen haza a családjának. Aki ezen a többletterhen könnyíteni akar (mert az egyik szülőnek alacsony vagy csak adóterhet nem viselő jövedelme van), váljon el.
Ezt így alkotmánysértőnek tartjuk.
3. Attól, ha csökkentik a gyermekgondozási ellátások igénybe vehető időtartamát, kisgyermekesek számára még nem lesz sem több munkahely, sem több napközbeni ellátást nyújtó gyermekintézmény. Ez utóbbiak egyébként többe kerülnek, mint a gyermekgondozási ellátás, és nem is minden gyereknek és munkaidő-beosztásra alkalmasak. A szülőknek egyébként is alkotmányos joguk megválasztani a gyermekük nevelését.
A gyermekgondozási ellátások idejének csökkentésével leginkább a két keresetre épülő gyermekes családok további tömegeinek lesüllyedése, valamint az amúgy is fél évszázada tragikusan kis születésszámok további csökkenése érhető el. A gyermekszegénység növekedése így elkerülhetetlenné válik, ami ellentmond a parlament által is elfogadott „Legyen jobb a gyermekeknek!” kormányprogramnak.
4. A gyermekgondozás akkor is munka (bár fizetetlen, piacon kívüli, a GDP-t látszólag nem növeli), ha valaki a saját családja javára végzi. A gyerekek otthoni nevelési-gondozási szükségleteit sem csökkenti, ha az ezt az állam hol méltányolja, hol nem. Két éven aluli egyetlen gyermek gondozási igénye is eléri a törvényes munkaidőt, két (és különösen több) gyermeké pedig még iskoláskorukban is ilyen sok szülői munkát igényel.
5. A gyermekgondozással lekötött szülők (tipikusan anyák) megjelenését, visszatérését a munkaerőpiacra megfelelő járulékkedvezménnyel, a részmunkaidő és a nem tipikus egyéb foglalkoztatási formák megfelelő mértékű kedvezményezésével, képzésekkel célszerű elősegíteni. (Az anyák képzése a gyermeknevelés színvonalának emelésén keresztül is igen pozitív hatású a gazdaságra.) A munkáltatók túl sokszor tapasztalható előítéletes hozzáállásán is volna mit változtatni.
6. A lakástámogatások megvonása a gazdaság egyik húzóágazatának, az építőiparnak a további visszaesését okozná, az energiatakarékos megoldások támogatása helyett az energiatámogatások drasztikus leépítésével együtt pedig tömeges lakáselvesztésekhez, akár a jelzáloghitelezési rendszer bedőléséhez is vezetne. Ezeknek hatására az érintett családok jelentős része tönkremegy, szétesik, a gyerekeik tönkremennek, még kevesebben nőhetnek fel megfelelő jövedelemtermelésre, adófizetésre képesekké, még nagyobb gyermektömegek kerülnek állami gondozásba, aminek – tehát, e gyerekek, családok tönkremenésének - állami-önkormányzati költségei messze meghaladják a családokon megspórolt összegeket.
7. Az ÁFA-emelés a szegények adója. Akkor is, ha az alapvető cikkek ÁFÁ-ját kisebbre emelik, mint az általános adókulcsot. Igen finoman kell beállítani ahhoz, hogy minél kisebb mértékben torzítsa a gazdaságot és a társadalompolitikai célokat se közömbösítse.
8. A tömegközlekedés támogatásának csökkentése a munkába, iskolába járás költségeit emeli, a családok sportolási, kulturálódási, üdülési lehetőségeit, családi és egyéb kapcsolatainak fenntartását korlátozza, növeli a környezetszennyezést.
Dr. Szabó Endre
Elnök
Mi is az a „szocpol”?
Ahogyan már 1994-ben is nyilvánvalóvá vált, hogy a „szocpol”-nak semmi köze nincs a szociális ellátórendszerhez, ideje visszatérni az alapokhoz: mi is az a „szocpol”?
Új lakás építéséhez 1994-től elnevezésében is, „lakásépítési kedvezmény” vehető igénybe.
Mi történik valójában gazdasági szempontból?
Új építés esetén egy lakás árának közel 50%-a adó- és járulék formájában az államháztartás rendszerébe kerül vissza.
Részletezve: az építőanyag ÁFA-ja, a közreműködő szakemberek munkabére utáni adók és járulékok, az építő cég társasági adója, a szállítás során felhasznált üzemanyag jövedéki adója, az építőanyagok gyártása során felhasznált energia jövedéki adója, illetékek, stb. Egy 20 milliós lakás építésével kb. 10 millió bevétele keletkezik az állami költségvetésnek. Ez nem lenne, ha nem épülne lakás.
Mi történik valójában társadalmi szempontból?
Az építőanyag gyártásban, a szállításban, az építőiparban meglévő munkahelyek megőrzése. Ha ezek a munkahelyek megmaradnának, nem kellene munkanélküli segélyt fizetni, kevesebben szorulnának szociális ellátásokra.
Másik fontos társadalmi hatás, hogy olyan réteg jut így lakáshoz, akik a gyermekeik megfelelő neveléséhez szükséges életteret, otthont a rendelkezésükre álló anyagi eszközöknek csak külső kiegészítésével tudják biztosítani.
Mindez vonatkozik a vállalkozó által eladás céljára épített lakások vásárlásához igényelhető lakásvásárlási kedvezményre is. Ugyanígy új építésről van szó a lakásbővítésnél is (lakásbővítési kedvezmény).
Mi a kamattámogatás lényege?
Ez a támogatás államilag biztosítja és megfelelő korlátok között tartja a kereskedelmi bankok profitját, az állampolgárok számára pedig a hosszútávra vállalt törlesztés kiszámíthatóságának, a stabilitásnak a biztonságát garantálja. Ha az eredetileg tervezett formában működött volna a gazdaság (és minden szereplője), mára már egyetlen fillért sem kellene az államnak fizetnie kamattámogatásként.
Mi történt 2005. február 1-jén, a fészekrakó program bevezetésével?
A meglévő rendszer kiegészítésével a gyermeket nevelő fiatalok ezután kicsi, használt lakás vásárlásához is kaphatnak támogatást (a köznyelv ezt emlegeti „fél szocpol”-ként). Kétségtelen, hogy ez a lakáscél is támogatásra érdemes, ám ehhez már komoly pénzügyi fedezet szükséges. Új érték előállításáról nincs szó, ennek a gazdasági hatása csak az ingatlanpiac élénkítésében van, az állam számára minimális bevétel keletkezik. A feltételek korlátozása (35 év, meglévő gyerek, a lakásérték maximálása) egy sor igazságtalan megkötést is tartalmaz, visszaélésekhez is vezetett, ugyanakkor sokan nem juthattak hozzá, akiknek fontos lett volna a segítség.
Mi a megoldás?
Rövidtávon: a gazdasági hasznot hozó új lakás építését, vásárlását, bővítését változatlanul támogatni szükséges. Gazdasági válság idején egy gazdasági hasznot termelő rendszert megszüntetni önmagában is több mint felelőtlenség.
A gyermeket nevelő fiatalok sem maradhatnak segítség nélkül, ennek a támogatásnak a megszüntetése nagyon rossz üzenetet közvetít.
A lakás az elemi létfeltételek része - nem egyszerűen ingatlanvagyon, nem adóztatható az ingatlanértéke szerint, mert a benne lakó számára nem hoz jövedelmet. A lakásszükséglet a család létszámától, összetételétől függ – minél nagyobb létszámú a család, annál kisebb az azonos lakáshasználathoz szükséges egy főre szükséges lakás-alapterület.
Hosszú távon: a válság nyilvánvalóvá tette, hogy a teljes lakásrendszer átgondolásra érett. Kezdve az Alkotmánytól (a mi éghajlati körülményeink között a lakhatás alkotmányos jogát életvédelmi okokból is biztosítani kell), a lakáshitelezést ki kellene venni a kereskedelmi bankok kezéből egy Nemzeti Lakásalap létrehozásával, a családi csőd jogi rendezése, a bérlakások számának növelése új bérlakás-rendszer kialakításával nem várhat tovább. Ebben a NOE szakmai tapasztalatával, javaslataival készen áll az együttműködésre.
A lakáshoz jutás állami támogatása nemcsak rövidtávon kifizetődő beruházás, hiszen a normális lakásfeltételek között felnevelt gyermek aktív kereső korában nagyobb jövedelem termelésére és nagyobb közterhek viselésére lesz képes.
Mivel a család, a kívánt gyermekek száma, az életpálya és az ezek megvalósításához szükséges lakás hosszú távú tervezést és hosszú távú elkötelezettséget jelent, valamely pillanatnyi, azonnali beleavatkozás csak a káosz, a bizonytalanság, a társadalmi feszültség növekedésével járhat.
2009. április 23., csütörtök
A NOE elutasítja a kormány megszorító intézkedéseit
2009. április 23. 11:41
MNO
Teljességgel elfogadhatatlanok a családok és elsősorban a nagycsaládosok számára a bejelentett megszorító intézkedések – hangsúlyozta Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az elnök arról beszélt, hogy Európa minden országát válság sújtja, ugyanakkor nincs olyan ország Magyarországon kívül, ahol úgy kezelnék a válságot, hogy a családokat különféle megszorító intézkedések érik. Ennek következtében a gyermekeket nevelő családok százezrei kerülhetnek a nyomorszintre vagy az alá – mondta Szabó.
A megszorító intézkedések közül a NOE szerint a legjelentősebb az áfa emelése, a családi pótlék megadóztatása és a gyermekgondozási ellátás megváltoztatása. Mint az elnök fogalmazott, ebből nem lesz több munkahely. Az elnök szerint a gázártámogatás fokozatos megszüntetésével szintén elsősorban a nagycsaládosokat sújtanák. A megszorító intézkedés között említette, a tömegközlekedési támogatás csökkentését, aminek keretében nem csak a nyugdíjasok, hanem a nagycsaládosok támogatását is meg akarják kurtítani.
A NOE sérelmesnek tartja a szociálpolitikai támogatások esetleges felfüggesztését, eltörlését. Szabó Endre statisztikai adatokra hivatkozva kijelentette, hogy minden ötödik lakás ezzel a támogatással kerül valakinek a tulajdonába. Arról is beszélt, hogy a szociálpolitikai támogatások megszüntetése a magyar építőipar válságát is okozhatja.
Morvayné Bajai Zsuzsanna arról beszélt, hogy látszólagos az adósávok terhelési csökkentése, általában is növekszik az adóterhek nagysága, de ez a gyermekes családok esetében emelést jelent. Hozzátette: amennyiben a családi pótlékot is beleteszik az adóalapba, akkor ez a nagycsaládosok számára különösen hátrányos. A sajtótájékoztatón kifogásolták, hogy megadóztatnák az ingatlanokat. Morvayné Bajai Zsuzsanna hangsúlyozta: senkinek nem származik jövedelme abból, hogy az ingatlan értéke növekszik.
(MTI)
2009. április 23. 11:41
MNO
Teljességgel elfogadhatatlanok a családok és elsősorban a nagycsaládosok számára a bejelentett megszorító intézkedések – hangsúlyozta Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az elnök arról beszélt, hogy Európa minden országát válság sújtja, ugyanakkor nincs olyan ország Magyarországon kívül, ahol úgy kezelnék a válságot, hogy a családokat különféle megszorító intézkedések érik. Ennek következtében a gyermekeket nevelő családok százezrei kerülhetnek a nyomorszintre vagy az alá – mondta Szabó.
A megszorító intézkedések közül a NOE szerint a legjelentősebb az áfa emelése, a családi pótlék megadóztatása és a gyermekgondozási ellátás megváltoztatása. Mint az elnök fogalmazott, ebből nem lesz több munkahely. Az elnök szerint a gázártámogatás fokozatos megszüntetésével szintén elsősorban a nagycsaládosokat sújtanák. A megszorító intézkedés között említette, a tömegközlekedési támogatás csökkentését, aminek keretében nem csak a nyugdíjasok, hanem a nagycsaládosok támogatását is meg akarják kurtítani.
A NOE sérelmesnek tartja a szociálpolitikai támogatások esetleges felfüggesztését, eltörlését. Szabó Endre statisztikai adatokra hivatkozva kijelentette, hogy minden ötödik lakás ezzel a támogatással kerül valakinek a tulajdonába. Arról is beszélt, hogy a szociálpolitikai támogatások megszüntetése a magyar építőipar válságát is okozhatja.
Morvayné Bajai Zsuzsanna arról beszélt, hogy látszólagos az adósávok terhelési csökkentése, általában is növekszik az adóterhek nagysága, de ez a gyermekes családok esetében emelést jelent. Hozzátette: amennyiben a családi pótlékot is beleteszik az adóalapba, akkor ez a nagycsaládosok számára különösen hátrányos. A sajtótájékoztatón kifogásolták, hogy megadóztatnák az ingatlanokat. Morvayné Bajai Zsuzsanna hangsúlyozta: senkinek nem származik jövedelme abból, hogy az ingatlan értéke növekszik.
(MTI)
2009. április 2., csütörtök
Küszöbön a családnyomorítás?
Szabó: A családok számára rémisztőek a megszorítások
2009. április 2. 11:33
MNO
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) szerint a családok számára rémisztőek a tervezett adó- és szociális intézkedések – közölte Szabó Endre, a szervezet elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Mint mondta, családnyomorító és gyermekszegénységet növelő intézkedések az egyelőre csak „informálisan” ismerhető tervezetek, mint a családi pótlék szülői adóalapba vonása, a lakáscélú szociálpolitikai támogatás (szocpol) átalakítása, a gyed idejének rövidítése, a gázár- és távhőtámogatás megszüntetése. Szabó Endre azt valószínűsíti, hogy a fenti intézkedéseket nem szavazza meg a parlament.
Kardosné Gyurkó Katalin elnökségi tag elmondta: ezek az intézkedések nehéz helyzetbe hoznák a gyermeket nevelőket, illetve erősen visszavethetik a gyermekvállalási kedvet, ami a demográfiai helyzet romlásához vezet. Kitért arra: növekedett azoknak a segítséget kérő családoknak a száma, amelyek a forintgyengülés miatt nehezen tudják törleszteni hiteltartozásukat.
Szabó Endre közölte még, hogy a NOE az idei évre nem kap állami támogatást, így 25 millió forinttól esnek el. „Ezzel a lépéssel nehézzé vált a másokon való segítés” – fogalmazott a szervezet elnöke.
(MTI)
Szabó: A családok számára rémisztőek a megszorítások
2009. április 2. 11:33
MNO
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) szerint a családok számára rémisztőek a tervezett adó- és szociális intézkedések – közölte Szabó Endre, a szervezet elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Mint mondta, családnyomorító és gyermekszegénységet növelő intézkedések az egyelőre csak „informálisan” ismerhető tervezetek, mint a családi pótlék szülői adóalapba vonása, a lakáscélú szociálpolitikai támogatás (szocpol) átalakítása, a gyed idejének rövidítése, a gázár- és távhőtámogatás megszüntetése. Szabó Endre azt valószínűsíti, hogy a fenti intézkedéseket nem szavazza meg a parlament.
Kardosné Gyurkó Katalin elnökségi tag elmondta: ezek az intézkedések nehéz helyzetbe hoznák a gyermeket nevelőket, illetve erősen visszavethetik a gyermekvállalási kedvet, ami a demográfiai helyzet romlásához vezet. Kitért arra: növekedett azoknak a segítséget kérő családoknak a száma, amelyek a forintgyengülés miatt nehezen tudják törleszteni hiteltartozásukat.
Szabó Endre közölte még, hogy a NOE az idei évre nem kap állami támogatást, így 25 millió forinttól esnek el. „Ezzel a lépéssel nehézzé vált a másokon való segítés” – fogalmazott a szervezet elnöke.
(MTI)
2009. január 22., csütörtök
A huszadik bőrt is lehúzzák az adózó családosokról?
Szabó Endre: Családpolitika helyett szegénypolitika van
2009. január 22. 06:05
Deczky Noémi
A bejelentett munkahellyel rendelkező adózókról akarják lehúzni a huszadik bőrt is – nyilatkozta Szabó Endre az MNO-nak Szűcs Erika azon bejelentésére reagálva, hogy a kormány tervezi a családi pótlék megnyirbálását. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke szerint a családra úgy kellene tekinteni a családpolitikában, mint arra a közösségre, ahol a felnövekvő nemzedék szocializálódik.
A NOE elnöke szerint a szociális minisztérium bejelentéséből az tűnik ki, hogy Magyarországon ma családpolitika helyett „szegénypolitika” van. Ami abból fakad – folytatja Szabó Endre –, hogy a családra, mint az egy főre jutó jövedelemmel rendelkezők együttesére tekint a kormány, és nem mint arra a közösségre, ahol a felnövekvő nemzedék szocializálódik.
Szűcs Erika szociális miniszter bejelentésére reagálva Szabó Endre elmondta, hogy egyáltalán nem biztató az a tervezet, miszerint megvonnák a családi pótlékot a legmagasabb jövedelműektől. Egyrészt azért, mert a családi pótlék nem a szülő jövedelme, hanem a gyermeké. Olyan alanyi jogon járó támogatás, ahol a szülő csak „postás”. Erre utal, hogy például egy árva kiskorú maga kapja meg a támogatást. Így alkotmányossági aggályokat is felvethet a kormány tervezett intézkedése – mondta Szabó Endre. Másrészt azért is félelmet ébresztő a szociális rendszer ilyen jellegű átalakítása – folytatta –, mert nem mondta meg a miniszter, hogy mit jelent a gazdag család fogalma, a szaktárca szerint ki számít gazdagnak.
Hiába van nagyobb jövedelme valakinek, ha az egy főre eső jövedelem mégis alacsony, mert sokan vannak az adott családban.
„Már megint a bejelentett munkahellyel rendelkező, adózó állampolgárokat érik utol, a huszadik bőrt húzzák le róluk” – fogalmazott a NOE elnöke, aki szerint elképzelhető, hogy hasonlóan a Bokros-csomag intézkedéséhez, most is megkurtítják a családokat. Akkor hatalmas adminisztrációs költséget jelentett a gazdag családok kiválogatása, ráadásul a családi pótlékra jogosultak körének szűkítésével az intézkedések társadalmi fogadtatása felülmúlta az intézkedéssel járó anyagi hasznot. A Bokros-csomag 1995-ben a születésszám drasztikus csökkenését idézte elő, és ez most is könnyen megtörténhet, pedig a családi pótlék szerepe pont a társadalom termékenységének növelése – hívta fel a figyelmet.
Mint mondja, nemzetközi tapasztalatok szerint egy társadalom termékenysége a családtámogatási rendszer hosszú távú kiszámíthatóságával függ össze, „sajnos itthon most sem veszik ezt figyelembe”. A gyermekvállalással a család társadalmi többletteljesítményt nyújt. Szabó megjegyzi: a nagyobb létszámú család fogyasztásával például több áfát fizet be a költségvetésbe, ennek ellentételezése a családi pótlék, nem pedig kegy. Egyfelől a kormány többféle intézkedéssel próbált a gyermekszegénységen enyhíteni – Legyen jobb a gyermekeknek Nemzeti Stratégia –, másfelől olyan tervezett intézkedések látnak napvilágot, amelyek növelik a gyermekes családok szegénységét – teszi hozzá Szabó, aki arra is emlékeztet, hogy Magyarország eddig a családtámogatások terültén az EU-ban a középmezőnyben volt, az unióban a skandináv országok járnak élen a családok támogatásával. De például Románia is figyelemre méltó összeggel támogatja a kismamákat – mondja.
A szociális tárca tervezett intézkedéséhez társadalmi konszenzus szükséges, nem mellőzhető a valódi érdekegyeztetés – állítja Szabó Endre, s mint fogalmaz, ha valóban sérülnének a gyermeket nevelő családok érdekei, a NOE minden rendelkezésre álló törvényes eszközt felhasznál tiltakozása kifejezésére. A szervezetnek 1995-ben például több sikeres alkotmánybírósági beadványa is volt – emlékeztet Szabó, és ugyanebben az évben rendezték meg a gyermekes családok „babakocsis” tüntetését.
2008. november 28., péntek
NOE: Jó a családtámogatási az irány?
A 2009. évi költségvetés a családok és a gyermekek vesszőfutását vetíti elő. Ha a kormány a jelenlegi tervek szerint fogadja el a költségvetést, akkor az eddig bevett gyakorlatot rúgja fel. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét mindeddig kormányrendelet állapította meg, a rendszeres évenkénti emelésének szabályait pedig törvény szabályozza. Ezentúl nemcsak a szociális ellátásoknak is alapjául szolgáló összegét, hanem az emelés szabályait szintén kormányrendelet állapítaná meg.
A mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz viszonyítják a szociális támogatásokra való jogosultságot és annak összegét. Ha nem változik a nyugdíjminimum, akkor stagnál a hozzá kötődő támogatások azaz a GYES, GYET, anyasági támogatás összege, valamint a segélyre jogosultság jövedelemhatára is. A létminimum alatt élő gyerekeknek max. 35-40 %-a jogosult segélyre. Nyilvánvaló, hogy az öregségi nyugdíjminimum változatlansága miatt elmarad a segélyhatár valorizálása, ami tovább növeli a bármiféle segítség nélkül nyomorgó gyerekek, gyerekes családok számát és arányát. Azaz folyamatosan növekednek a háztartások kiadásai, miközben a segélyre jogosultság összeghatára nem emelkedik.
A gyermekneveléssel egyébként is nagyobb arányú közterheket vállaló családokat sújtja a családi pótlék befagyasztása is.
A gazdasági helyzet nem indokolja az öregségi nyugdíj befagyasztását, mert járulékfedezete is van, és helyes segélyezési politika és gyakorlat mellett nem fordulhatna elő, hogy gyerekek segélyjogosultságát az idősek minimális ellátási összegéhez viszonyítsák, és az sem, hogy messze létminimum alatt élő gyerekek ellátatlanul maradjanak.
A NOE felhívja a kormány figyelmét azokra a veszélyekre, amelyeket ez a döntés magában hordoz. Egy kormányrendelettel megváltoztattak egy közel húsz esztendős tendenciát, amivel azt üzenik a lakosságnak, hogy bármely stabilitást bármikor fel lehet rúgni. A megszorító gazdasági intézkedések és a kiszámíthatatlan gazdasági politika hatására egyre többször merül fel a kérdés: bízhatnak-e még a családok a jövőben. Képesek lehetnek-e reménykedni, támaszuk lenni egymásnak. Van-e a családoknak még belső erőforrásuk, amivel túlélőkké válnak, túlélhet-e egy társadalom, amelyben a családok egyre nagyobb tömegei lesüllyednek, gyermekek nem születnek vagy egyre nagyobb arányban mélynyomorban magukra hagyatva nőnek fel. A családok nem csak adót fizetnek, hanem adófizetőket is nevelnek fel.
Nagycsaládosok Országos Egyesülete
dr. Szabó Endre
Kardosné Gyurkó Katalinn
A 2009. évi költségvetés a családok és a gyermekek vesszőfutását vetíti elő. Ha a kormány a jelenlegi tervek szerint fogadja el a költségvetést, akkor az eddig bevett gyakorlatot rúgja fel. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét mindeddig kormányrendelet állapította meg, a rendszeres évenkénti emelésének szabályait pedig törvény szabályozza. Ezentúl nemcsak a szociális ellátásoknak is alapjául szolgáló összegét, hanem az emelés szabályait szintén kormányrendelet állapítaná meg.
A mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz viszonyítják a szociális támogatásokra való jogosultságot és annak összegét. Ha nem változik a nyugdíjminimum, akkor stagnál a hozzá kötődő támogatások azaz a GYES, GYET, anyasági támogatás összege, valamint a segélyre jogosultság jövedelemhatára is. A létminimum alatt élő gyerekeknek max. 35-40 %-a jogosult segélyre. Nyilvánvaló, hogy az öregségi nyugdíjminimum változatlansága miatt elmarad a segélyhatár valorizálása, ami tovább növeli a bármiféle segítség nélkül nyomorgó gyerekek, gyerekes családok számát és arányát. Azaz folyamatosan növekednek a háztartások kiadásai, miközben a segélyre jogosultság összeghatára nem emelkedik.
A gyermekneveléssel egyébként is nagyobb arányú közterheket vállaló családokat sújtja a családi pótlék befagyasztása is.
A gazdasági helyzet nem indokolja az öregségi nyugdíj befagyasztását, mert járulékfedezete is van, és helyes segélyezési politika és gyakorlat mellett nem fordulhatna elő, hogy gyerekek segélyjogosultságát az idősek minimális ellátási összegéhez viszonyítsák, és az sem, hogy messze létminimum alatt élő gyerekek ellátatlanul maradjanak.
A NOE felhívja a kormány figyelmét azokra a veszélyekre, amelyeket ez a döntés magában hordoz. Egy kormányrendelettel megváltoztattak egy közel húsz esztendős tendenciát, amivel azt üzenik a lakosságnak, hogy bármely stabilitást bármikor fel lehet rúgni. A megszorító gazdasági intézkedések és a kiszámíthatatlan gazdasági politika hatására egyre többször merül fel a kérdés: bízhatnak-e még a családok a jövőben. Képesek lehetnek-e reménykedni, támaszuk lenni egymásnak. Van-e a családoknak még belső erőforrásuk, amivel túlélőkké válnak, túlélhet-e egy társadalom, amelyben a családok egyre nagyobb tömegei lesüllyednek, gyermekek nem születnek vagy egyre nagyobb arányban mélynyomorban magukra hagyatva nőnek fel. A családok nem csak adót fizetnek, hanem adófizetőket is nevelnek fel.
Nagycsaládosok Országos Egyesülete
dr. Szabó Endre
Kardosné Gyurkó Katalinn
2008. november 27., csütörtök
A NOE aggódik: nem emelkedik a családtámogatás összege
2008. november 27. 12:04
MNO
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) aggódik, hogy a jövő évben nem emelkedik a családtámogatások összege – mondta Szabó Endre, a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Kardosné Gyurkó Katalin, az egyesület elnökségi tagja közölte: mivel a jövő évi költségvetési tervezetben nem szerepel az öregségi nyugdíjminimum inflációval való emelése, így az ahhoz viszonyított szociális támogatások összege sem fog emelkedni. Így nem emelkedik a gyes, a gyet, az anyasági támogatás és a segélyre jogosultság jövedelemhatára – mondta el.
Véleményük szerint ezt a lépést nem indokolja a pénzügyi-gazdasági válság. Szabó Endre szerint ez az „üzenet” a családok számára kiszámíthatatlan viszonyokat teremt, ami kihat a gyermekvállalásra is.
(MTI)
2008. november 27. 12:04
MNO
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) aggódik, hogy a jövő évben nem emelkedik a családtámogatások összege – mondta Szabó Endre, a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Kardosné Gyurkó Katalin, az egyesület elnökségi tagja közölte: mivel a jövő évi költségvetési tervezetben nem szerepel az öregségi nyugdíjminimum inflációval való emelése, így az ahhoz viszonyított szociális támogatások összege sem fog emelkedni. Így nem emelkedik a gyes, a gyet, az anyasági támogatás és a segélyre jogosultság jövedelemhatára – mondta el.
Véleményük szerint ezt a lépést nem indokolja a pénzügyi-gazdasági válság. Szabó Endre szerint ez az „üzenet” a családok számára kiszámíthatatlan viszonyokat teremt, ami kihat a gyermekvállalásra is.
(MTI)
2008. október 9., csütörtök
NOE: nem szabad a családi pótlékot az adóalapba vonni
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a családi pótlék adóalapba vonásáról és a bejegyzett élettársi kapcsolat tervéről fejtette ki álláspontját. Elítélőleg…
A családi pótlék adóalapba vonásáról
A gyermek a közjó pótolhatatlan része, általa folytatódik a társadalom, ő lesz az, aki fejleszti a gazdaságot.
A családi pótlék az állam, a társadalom némi pénzbeli hozzájárulása a gyermek nevelési költségeihez. Alapját az a meggondolás képezi, hogy a gyermekkor beruházási időszak, melynek költségeit a szülők viselik, ám gazdasági és egyéb hasznait már főleg a társadalom többi tagja élvezi.
A családi pótlék összege sokkal kisebb a legkisebb gyermeki létminimumnál is. A szülőnek törvényekben is előírt elemi kötelessége ennél lehetőleg lényegesen többet a gyermekre fordítani.
A családi pótlék a gyermek járandósága, a szülőnek csak annyi köze van hozzá, hogy ő a gyermek törvényes képviselője, eltartója, ezért az ő feladata azt a gyermekre költeni. Ezt jelzi az is, hogy az a nagykorú középiskolás, aki már mindkét szülőjét eltemette, maga kapja kézhez a családi pótlékát.
A családi pótlékot is – mint minden jövedelmet - lehet adóalapba vonni. De alkotmányosan csak annak a személynek az adóalapjába, akié az adott jövedelem. Mert az eltartásra szoruló idős szülő özvegyi nyugdíját sem lehet – még felbruttósítva sem – az őt eltartó felnőtt gyermeke adóalapjába tenni és megadóztatni.
Tehát, ha a családi pótlékot adóalapba akarjuk vonni, akkor elvszerűen csak a gyermek saját adóalapjában lehet a helye.
Ám akkor már vigyük végig ezt a gondolatot, és tegyük bele a gyermek adóalapjába azt a jövedelmét is, amit a szülőjétől, eltartójától kap. A kettős adóztatás kiküszöbölésére legalább a gyermek létminimumához (egészségügyi ellátásához, taníttatásához) szükséges szülői jövedelemrésznek ezek után semmi keresnivalója nem lesz a szülő jövedelemadó-alapjában, azaz az eltartó szülőnél adóalapot csökkentő tényezővé válik.
Többek között ez a sem-sem finanszírozás, a gyermekvállalással összefüggésben fenyegető lecsúszás, szegénységi kockázat és az immár tartóssá vált hosszú távú kiszámíthatatlanság, bizonytalanság az egyik fő oka annak, ha a családok fele eggyel kevesebb gyermeket nevel fel, mint ahányat szeretne.
Úgy gondoljuk, az egyébként is tragikus demográfiai helyzet rontása nem lehet sem a javaslattevő, még kevésbé a döntéshozók célja.
A polgári törvénykönyv új tervezetéhez
A NOE-nak Alapszabályából fakadó egyik alapvető feladata és kötelezettsége a családok, a gyermekek képviselete, érdekvédelme, ezért az Egyesület tagságának figyelme elsősorban az új Ptk-tervezet III. könyvében rögzített családjogi részre összpontosul.
Figyelmünk középpontjában – értékrendünkből következően – a házasság és a család védelme áll.
Az élettársi, s ezen belül a bejegyzett élettársi kapcsolat tervezett szabályozását családellenesnek, sőt, kifejezetten alkotmánysértőnek tartjuk.
Elfogadjuk, hogy a napjainkban tömegesen terjedő élettársi kapcsolatok törvényi szintű, jelesen a Ptk-ban is megjelenő szabályozása – különösen a vagyonjogi, társadalombiztosítási, lakáshasználati kérdések tekintetében - mellőzhetetlen, ez azonban nem történhet a házasság ősi intézményének, valamint az érintett kiskorú és eltartásra szoruló nagykorú gyermekek rovására.
A Ptk-javaslat a bejegyzett és a be nem jegyzett élettársi kapcsolatot is összemossa a házassággal, amit kifejezetten alkotmányellenesnek tartunk, a javasolt szabályok összességükben rontják a jogbiztonságot, és a tervezetbeli szabályozással egyébként nem is állnak még az élettársak érdekében sem. Hiszen ha az élettársi kapcsolattal ugyanolyan kötelezettségek járnak, mint a házassággal, akkor a házasság kötöttségeitől ódzkodók számára az élettársi kapcsolat regisztrálása sem jelent vonzó alternatívát. Nincs is értelme tartalmilag azonos fogalomra két külön kifejezést használni: a bejegyzett élettársi kapcsolatra évezredek óta a házasság jogintézménye áll rendelkezésre.
A házasság feltételeit az egyneműek között is megköthető bejegyzett élettársi kapcsolatokra kiterjeszteni (és nem külön rendezni az ő speciális viszonyaikat) önmagában is az Alkotmány semmibevételének tekinthető.
Meggyőződésünk, hogy ezt a társadalmunkat mélyen érintő, alapvető, elsősorban erkölcsi, de anyagi, sőt, államháztartási következményekkel is járó kérdéshez csak az Alkotmány minősített országgyűlési többséget igénylő felülvizsgálata mellett lenne lehetséges hozzányúlni.
Családjaink, családalapító fiataljaink és a jövő nemzedéke védelmében, a társadalom érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlésének bölcs döntését várjuk el – írja dr. Szabó Endre, a NOE elnöke.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a családi pótlék adóalapba vonásáról és a bejegyzett élettársi kapcsolat tervéről fejtette ki álláspontját. Elítélőleg…
A családi pótlék adóalapba vonásáról
A gyermek a közjó pótolhatatlan része, általa folytatódik a társadalom, ő lesz az, aki fejleszti a gazdaságot.
A családi pótlék az állam, a társadalom némi pénzbeli hozzájárulása a gyermek nevelési költségeihez. Alapját az a meggondolás képezi, hogy a gyermekkor beruházási időszak, melynek költségeit a szülők viselik, ám gazdasági és egyéb hasznait már főleg a társadalom többi tagja élvezi.
A családi pótlék összege sokkal kisebb a legkisebb gyermeki létminimumnál is. A szülőnek törvényekben is előírt elemi kötelessége ennél lehetőleg lényegesen többet a gyermekre fordítani.
A családi pótlék a gyermek járandósága, a szülőnek csak annyi köze van hozzá, hogy ő a gyermek törvényes képviselője, eltartója, ezért az ő feladata azt a gyermekre költeni. Ezt jelzi az is, hogy az a nagykorú középiskolás, aki már mindkét szülőjét eltemette, maga kapja kézhez a családi pótlékát.
A családi pótlékot is – mint minden jövedelmet - lehet adóalapba vonni. De alkotmányosan csak annak a személynek az adóalapjába, akié az adott jövedelem. Mert az eltartásra szoruló idős szülő özvegyi nyugdíját sem lehet – még felbruttósítva sem – az őt eltartó felnőtt gyermeke adóalapjába tenni és megadóztatni.
Tehát, ha a családi pótlékot adóalapba akarjuk vonni, akkor elvszerűen csak a gyermek saját adóalapjában lehet a helye.
Ám akkor már vigyük végig ezt a gondolatot, és tegyük bele a gyermek adóalapjába azt a jövedelmét is, amit a szülőjétől, eltartójától kap. A kettős adóztatás kiküszöbölésére legalább a gyermek létminimumához (egészségügyi ellátásához, taníttatásához) szükséges szülői jövedelemrésznek ezek után semmi keresnivalója nem lesz a szülő jövedelemadó-alapjában, azaz az eltartó szülőnél adóalapot csökkentő tényezővé válik.
Többek között ez a sem-sem finanszírozás, a gyermekvállalással összefüggésben fenyegető lecsúszás, szegénységi kockázat és az immár tartóssá vált hosszú távú kiszámíthatatlanság, bizonytalanság az egyik fő oka annak, ha a családok fele eggyel kevesebb gyermeket nevel fel, mint ahányat szeretne.
Úgy gondoljuk, az egyébként is tragikus demográfiai helyzet rontása nem lehet sem a javaslattevő, még kevésbé a döntéshozók célja.
A polgári törvénykönyv új tervezetéhez
A NOE-nak Alapszabályából fakadó egyik alapvető feladata és kötelezettsége a családok, a gyermekek képviselete, érdekvédelme, ezért az Egyesület tagságának figyelme elsősorban az új Ptk-tervezet III. könyvében rögzített családjogi részre összpontosul.
Figyelmünk középpontjában – értékrendünkből következően – a házasság és a család védelme áll.
Az élettársi, s ezen belül a bejegyzett élettársi kapcsolat tervezett szabályozását családellenesnek, sőt, kifejezetten alkotmánysértőnek tartjuk.
Elfogadjuk, hogy a napjainkban tömegesen terjedő élettársi kapcsolatok törvényi szintű, jelesen a Ptk-ban is megjelenő szabályozása – különösen a vagyonjogi, társadalombiztosítási, lakáshasználati kérdések tekintetében - mellőzhetetlen, ez azonban nem történhet a házasság ősi intézményének, valamint az érintett kiskorú és eltartásra szoruló nagykorú gyermekek rovására.
A Ptk-javaslat a bejegyzett és a be nem jegyzett élettársi kapcsolatot is összemossa a házassággal, amit kifejezetten alkotmányellenesnek tartunk, a javasolt szabályok összességükben rontják a jogbiztonságot, és a tervezetbeli szabályozással egyébként nem is állnak még az élettársak érdekében sem. Hiszen ha az élettársi kapcsolattal ugyanolyan kötelezettségek járnak, mint a házassággal, akkor a házasság kötöttségeitől ódzkodók számára az élettársi kapcsolat regisztrálása sem jelent vonzó alternatívát. Nincs is értelme tartalmilag azonos fogalomra két külön kifejezést használni: a bejegyzett élettársi kapcsolatra évezredek óta a házasság jogintézménye áll rendelkezésre.
A házasság feltételeit az egyneműek között is megköthető bejegyzett élettársi kapcsolatokra kiterjeszteni (és nem külön rendezni az ő speciális viszonyaikat) önmagában is az Alkotmány semmibevételének tekinthető.
Meggyőződésünk, hogy ezt a társadalmunkat mélyen érintő, alapvető, elsősorban erkölcsi, de anyagi, sőt, államháztartási következményekkel is járó kérdéshez csak az Alkotmány minősített országgyűlési többséget igénylő felülvizsgálata mellett lenne lehetséges hozzányúlni.
Családjaink, családalapító fiataljaink és a jövő nemzedéke védelmében, a társadalom érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlésének bölcs döntését várjuk el – írja dr. Szabó Endre, a NOE elnöke.
2008. október 6., hétfő
A nagycsaládosok elvetik a családi pótlék megadóztatását
2008. október 5. 11:18
MNO
Igazságtalannak tartaná a családi pótlék bruttósítását, azaz megadóztatását a nagycsaládosok egyesülete (NOE) . Az SZDSZ javaslata alapján a legmagasabb adósávba tartozóknak 36 százalék adót kellene fizetniük a családi pótlék után. Egy havi bruttó 250 ezer forintos jövedelemnél ez gyermekenként havi 3 ezer forint mínuszt jelentene.
A nagycsaládosok azért tartják igazságtalannak a javaslatot, mert az nem veszi figyelembe a gyermekek számát. Szerintük ugyanis havi félmillió forintos kereset mellett is lehet létminimum alatt élni, hogyha kellő számú gyermeke van az illetőnek. Hangsúlyozzák azt is: az intézkedés a gazdagabb családokat arra kényszerítené, hogy ne vallják be minden jövedelmüket.
2008. október 5. 11:18
MNO
Igazságtalannak tartaná a családi pótlék bruttósítását, azaz megadóztatását a nagycsaládosok egyesülete (NOE) . Az SZDSZ javaslata alapján a legmagasabb adósávba tartozóknak 36 százalék adót kellene fizetniük a családi pótlék után. Egy havi bruttó 250 ezer forintos jövedelemnél ez gyermekenként havi 3 ezer forint mínuszt jelentene.
A nagycsaládosok azért tartják igazságtalannak a javaslatot, mert az nem veszi figyelembe a gyermekek számát. Szerintük ugyanis havi félmillió forintos kereset mellett is lehet létminimum alatt élni, hogyha kellő számú gyermeke van az illetőnek. Hangsúlyozzák azt is: az intézkedés a gazdagabb családokat arra kényszerítené, hogy ne vallják be minden jövedelmüket.
2008. szeptember 18., csütörtök
NOE: a házastársi és az élettársi kapcsolat nem azonos szintű
2008. szeptember 18. 12:22
MNO
A házastársi és az élettársi kapcsolat nem azonos szintű, a kettő nem mosható össze, amint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tervezett változtatásából következne - hangsúlyozza a Nagycsaládosok és Országos Egyesületének (NOE) állásfoglalásában, amit csütörtökön ismertettek sajtótájékoztatón Budapesten.
Az alkotmány kimondja, hogy a „Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét” - mondta Szabó Endre, az egyesület elnöke. Tiltakoznak az ellen, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasság és a család intézményével egy szinten kezeljék.
A házasság szabályait kiterjeszteni az egyneműek között is megköthető élettársi kapcsolatokra, nem más, mint az alkotmány megkerülése, ezért az egyesület az Alkotmánybírósághoz fordult - mondta az egyesület elnöke. Hozzátette: tiltakoznak az ellen is, hogy a Ptk. tervezett módosítása szerint a házasság a jövőben nem csak bíróság, hanem közjegyző előtt is felbontható lenne, aminek a NOE véleménye szerint szimbolikus jelentősége van.
Az egyesület nem az egyre terjedő élettársi kapcsolat, így az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolat ellen van, véleményük szerint azonban a kettő nem azonos szintű, amire nem vonatkozhatnak azonos szabályok - mondta Avvakumovits György, az egyesület jogi szakértője. Hozzátette: az alkotmány kimondja, hogy a házasság férfi és nő között jöhet létre, tervezett szabályozás, azaz az élettársi kapcsolat és a házasság egy szintre hozása jogilag, de erkölcsileg is elfogadhatatlan.
„A NOE nem az élettársi kapcsolatban élők, az egyneműek jogait szeretné csorbítani (...) sokkal inkább a család, az anyaság és a házasság védelme áll figyelmünk előterében ami az egyesület alapszabályában is szerepel” – fogalmazott Szabó Endre. „Mi azt hangsúlyozzuk, hogy a házasság, a család védelme a társadalom szempontjából elsőrendű” - tette hozzá.
(MTI)
2008. szeptember 18. 12:22
MNO
A házastársi és az élettársi kapcsolat nem azonos szintű, a kettő nem mosható össze, amint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tervezett változtatásából következne - hangsúlyozza a Nagycsaládosok és Országos Egyesületének (NOE) állásfoglalásában, amit csütörtökön ismertettek sajtótájékoztatón Budapesten.
Az alkotmány kimondja, hogy a „Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét” - mondta Szabó Endre, az egyesület elnöke. Tiltakoznak az ellen, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasság és a család intézményével egy szinten kezeljék.
A házasság szabályait kiterjeszteni az egyneműek között is megköthető élettársi kapcsolatokra, nem más, mint az alkotmány megkerülése, ezért az egyesület az Alkotmánybírósághoz fordult - mondta az egyesület elnöke. Hozzátette: tiltakoznak az ellen is, hogy a Ptk. tervezett módosítása szerint a házasság a jövőben nem csak bíróság, hanem közjegyző előtt is felbontható lenne, aminek a NOE véleménye szerint szimbolikus jelentősége van.
Az egyesület nem az egyre terjedő élettársi kapcsolat, így az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolat ellen van, véleményük szerint azonban a kettő nem azonos szintű, amire nem vonatkozhatnak azonos szabályok - mondta Avvakumovits György, az egyesület jogi szakértője. Hozzátette: az alkotmány kimondja, hogy a házasság férfi és nő között jöhet létre, tervezett szabályozás, azaz az élettársi kapcsolat és a házasság egy szintre hozása jogilag, de erkölcsileg is elfogadhatatlan.
„A NOE nem az élettársi kapcsolatban élők, az egyneműek jogait szeretné csorbítani (...) sokkal inkább a család, az anyaság és a házasság védelme áll figyelmünk előterében ami az egyesület alapszabályában is szerepel” – fogalmazott Szabó Endre. „Mi azt hangsúlyozzuk, hogy a házasság, a család védelme a társadalom szempontjából elsőrendű” - tette hozzá.
(MTI)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
