A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bajnai 2009.. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bajnai 2009.. Összes bejegyzés megjelenítése
2009. szeptember 30., szerda
Költségvetési hadikommunizmus: Oszkó lekapcsolja a villanyt
2009. szeptember 30. 09:30
Udvardy Zoltán
Aki utolsónak hagyja el az országot, kérjük, kapcsolja le a villanyt – az ismert graffiti szövege ötlik föl bennünk, ha megpróbáljuk összegezni, mely területeken és milyen várható következményekkel kerül sor megszorításokra, elvonásokra a 2010-es költségvetés ürügyén. Némi rendszert próbáltunk keresni a tervezett büdzsé kapcsán naponta repkedő milliók, milliárdok kusza mínuszai között.
Másfél év alatt mintegy 1300 milliárd forint „megtakarítása” – az úgynevezett Bajnai-csomag e célkitűzése már megelőlegezte a magyar gazdaságot és a szociális szférát sújtó drasztikus elvonásokat. Cinizmusnak tűnik, hogy miközben a civilizált országokban a lakosság terheit enyhítő lépésekkel igyekeznek a gazdasági világválság hatásait enyhíteni, a kormányzat éppen a válságra hivatkozva tesz újabb olyan lépéseket, mely az adófizetőkre hárítja egy tehetségtelen politikai elit hétéves mélyrepülésének következményeit.
A célkitűzés, hogy 2013-ig 1300 milliárd forinttal kell csökkenteni az állami kiadásokat, eredetileg a Reformszövetség álláspontjaként vált ismertté. A Reformszövetség a foglalkoztatás növelésében látta a magyar gazdaság kitörési lehetőségét, ők viszont csökkentették volna a munkát terhelő adókat, és hangsúlyozták, hogy a szociális juttatások mindegyikét rászorultsági alapúvá tennék.
A csomag legitimitása
Ahogy jött, úgy ment: mind hatalomra kerülésekor, mind távozásakor feszegette Gyurcsány Ferenc az alkotmányos kereteket. Mivel úgy mondott le, hogy nem mondott le, s az új kormány választások és a program ismertetése, vitája, az arról alkotható társadalmi véleménynyilvánítás lehetősége nélkül tehette le az asztalra csomagját, erőteljesen megkérdőjelezhető, legitim körülmények között kerültek-e kihirdetésre a megszorító intézkedések. Mindenesetre a Bajnai-csomag és a jövő évi költségvetés szemlélete egyértelművé teszi, hogy az intézkedések egy teljességgel megtervezett és tudatos program mentén haladnak. A „költségvetési és pénzügyi egyensúly biztosítása” ürügyén megtett lépések nem tesznek kísérletet arra, hogy akár a banki szféra, akár a hazai multik bevételeit igyekezzenek megnyirbálni.
A csapásmérések célpontjai
A költségvetési „hadikommunizmus” számításait egyértelműen meghatározza az idei esztendő tragikus, 6,5 százalékos GDP-csökkenése. Érdemes számba venni azokat a területeket, melyekkel kapcsolatban már a Bajnai-féle csomag bejelentésekor szóba kerültek a drasztikus megvonások:
- a közalkalmazottak fizetését két évre befagyasztják, megszűnik a 13. havi juttatás
- a nyugdíjaknál szintén megszűnik a 13. havi pénz, a tervezett nyugdíjkorrekció is elmarad
- eltűnik a lakástámogatás
- rövidül a gyed
- befagyasztják a családi pótlékot
- „átalakítják” a szociális segélyezési rendszert
- leépítik a gáz- és fűtési támogatásokat
- csökkenő támogatások az önkormányzatoknak, a tömegközlekedésnek, a „veszteséges” állami vállalatoknak, az agráriumnak.
Ágazatok, melyeket „még az ág is húz”
1. Szociális ágazat
A központi költségvetés 5957 milliárd forintnyi konszolidált funkcionális kiadásainak harmadát teszik ki a jóléti funkciók. A kiadások egyharmada jut jóléti célokra a 2010-es büdzséből. A funkcionális kiadások öt nagy csoportra bonthatók, ezekből a legnagyobb összeg 1885 milliárd forinttal a jóléti kiadásoké, ez viszi el a teljes összeg 31,6 százalékát. Ez bomlik tovább oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra, lakásügyre, végül pedig szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységre.
A tervezett elvonások ezen a területen:
- Oktatásra jövőre 580 milliárd forint jut, ez 12 milliárddal kevesebb az idei előirányzatnál.
- Az egészségügyi szférában a jövő évi előirányzat 127,4 milliárd forint: 6 milliárd forint elvonás.
- Kórházak támogatása: a 2009-es 85 milliárd helyett 2010-ben 79 milliárd.
- Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások: a konszolidált állami kiadás 2010-ben 82 milliárd forintos megszorítást tartalmaz, a funkcionális mérleg szerinti összeg 2010-ben 855 milliárd.
A minisztériumok, költségvetési szervezetek 140 milliárddal kapnak kevesebb pénzt.
A rendszerváltás óta ez az első kormány, melynek – mint az a volt szociális miniszterek sajtóreggelijén is elhangzott – nincs szociálpolitikai koncepciója. Egyhatodára csökkenhet a sérült gyermekek fejlesztésére szánt összeg. A szférában a civil intézmények sokaságának bezárása várható, ami tömegesre növelheti az ellátatlan rászorultak számát.
Megvonások a rászorultaktól
Megszűnt a 13. havi nyugdíj. A július 1-jétől életbe lépő módosítás mellett az eredetileg idén január 1-jére tervezett nyugdíjkorrekció 2010. január 1-jére csúszik.
Megszűnt az eddigi lakástámogatási rendszer, a lakás korszerűsítéséhez és vásárlásához benyújtható otthonteremtési támogatási hitel vette át a helyét az eddigi struktúrának. Az ágazatot érintő, tervezett elvonásokat a rendszer kuszasága miatt egészében nem ismerjük, néhány árulkodó adat az alábbiakban következtetni enged a megvonások szemléletére.
Általános felháborodást szült például a kiszivárgott, 157 millió forintos támogatásmegvonás a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől. Hét éve az állam egy fillérrel se emelte az évi 207 milliós támogatást, így a vakok szövetsége reálértéken évről évre csökkenő összeggel gazdálkodhatott, s ez az érdekvédelmi szervezet szerint már eleve egyre nehezebbé tette a működésüket. Tevékenységük immár teljes ellehetetlenülése várható 2010-ben, mivel a kormány mindössze 50 millió forint támogatást kíván adni az egyesületnek. (Kedden egyébként tárgyalások kezdődtek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a fogyatékossági érdekvédelmi szövetségek között a jövő évi támogatásokról, a szakminisztérium szerint máris „megállapodás született” – a szerk.)
Takarékosság a gyermekek étkezésén
Az ágazat egészének romba dőlésétől óvott Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője. A politikus attól tart: olyan mértékű az elvonás, hogy ezt már a fenntartók, illetve a szolgálatot teljesítő szociális munkások nem fogják tudni elviselni, össze fog dőlni a szociális rendszer. Néhány adat a tervezett szociális megvonások közül:
év
2009
2010
Bölcsődei ellátás normatívája
540.150 forint
494.100 forint
Utcai szociális munka normatívája
4.921.600 forint
4.543.750 forint
Fogyatékos és demens betegek ellátásának támogatása
454.110 forint
405.600 forint
Emelt színvonalú bentlakásos ellátás
543.200 forint
309.350 forint
Óvodai, iskolai, kollégiumi diákétkeztetés támogatása
65 ezer forint
22.500 forint (a fogyatékos gyermekek ápolásánál is)
Idős emberek, a demens betegek bentlakásos intézményi ellátásának támogatása: 80 ezer forintnál több elvonás (ugyanilyen arányú a csökkentés a fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátásánál.)
Édes élet
Összehasonlításképpen: nyilvánosságra került adatok szerint ugyanakkor a BKV közpénzekből mintegy 2 milliárd forintot költött végkielégítésekre az elmúlt két esztendőben. Átlagosan 9,8 millió forintos végkielégítést fizetett a MÁV a 2005. június 1. óta elbocsátott 7 felső vezetőjének, a felmondási idő megváltásaként pedig egyénenként átlagosan 17,5 millió forintot.
Ne művészkedjenek!
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a Bethesda Gyermekkórházzal és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével közösen tartott tájékoztatójukon felhívták a figyelmet: nem értenek egyet azzal, hogy kevesebb pénz jut majd jövőre a gyermekek étkeztetésére, művészeti képzésére és kórházi ellátására. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a jövő évi költségvetés tervezetének az alapfokú művészetoktatást érintő javaslatait - mondta a tájékoztatón Ember Csaba, a szövetség elnöke. Így várhatóan csaknem 30 százalékkal csökkenne a minősített iskolák támogatása. Jelenleg 240 ezer gyermek vesz részt művészeti oktatásban.
Nincs ennyi út a munkához?
Egy tervezet szerint januártól egy családban csak egy ember kaphatna rendelkezésre állási támogatást - a munkanélküli ellátás egy bizonyos formáját -, vagy jelentkezhet közmunkára, a másik felnőtt akkor sem, ha állástalan. Az Út a munkához programban jelenleg 295 ezer ember vesz részt, Szűcs Erika miniszteri megbízott szerint „túl sokan”. Nincs ennyi munka – magyarázta. Az intézkedéssel a költségvetés 12 milliárd forintot takaríthat meg, egy érintett család pedig 28.500 forinttól eshet el, bevétele egyharmadától.
2. A közösségi közlekedés átalakítása
A tervezett elvonás mértéke: 70 milliárd forint
MÁV: 40 milliárd (várhatóan kivonul az állam a 70 milliárdos adósságfinanszírozásból is)
A távirati iroda nemrég közzétett információja szerint a 40 milliárdos támogatás megvonása mellett várhatóan a MÁV évi 70 milliárd forintos veszteségét sem állja majd a költségvetés. A MÁV-nál egyelőre zajlanak az egyeztetések arról, honnan vonhatók el források a 40 ezer embert foglalkoztató, de mindössze 300 ezer utast szállító társaságtól.
A Levegő Munkacsoport úgy véli, hogy a válságkezelő kormánynak azokat a tevékenységeket kellene előnyben részesítenie, amelyek elősegítik a válságból történő kilábalást. A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a közösségi közlekedés éppen ezek közé tartozik. Az európai országokban a közösségi közlekedésben létrehozott minden munkahely átlagosan 2,5 további munkahelyet eredményez más ágazatokban. Amennyiben valaki közösségi közlekedést használ személygépkocsi helyett, évente átlagosan mintegy 500 liter üzemanyagot takarít meg.
3. Kórházak, egészségügy
Elvonások: 70-75 milliárd forint
Jelenlegi elvonás: 6 milliárd
A Magyar Államkincstár júliustól nem folyósítja az orvosoknak és szakdolgozóknak járó 15 ezer forintos keresetkiegészítést, ez 6 milliárdos megvonást jelent 6 hónap alatt.
A 2010-re tervezett megszorítások:
20 milliárddal kevesebbet költene a Pénzügyminisztérium „egészségügyi szolgáltatásokra”. A
- Aktív fekvőbeteg-ellátás: 16 milliárd
- Járóbeteg-szakellátás: 5 milliárd
- Gyógyító-megelőző ellátások: 13 milliárd vagy 20-25 milliárd
A tervezett intézkedések között szerepel – mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta – az Országos Sportegészségügyi Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet felújítására szánt összegek teljes elvonása, a védőnői hálózat fejlesztésére tervezett keret befagyasztása, a kis forgalmú gyógyszertárak támogatásának megszüntetése. Egyetlen fillért sem biztosítanának a határon túli magyarok egészségügyi ellátásának segítésére.
4. Történelmi egyházak
Elvonás: legalább 10 százalék
Az 1+1 forint rendszer megszüntetése miatt 2,5 milliárdos kiesés
A kommunista diktatúra nyílt, 1989-ig tartó egyházüldözése és a magyar történelmi egyházakkal szemben tanúsított kirekesztő szemlélete után a mai napig szembetűnő a materialista ideológiával összegeztethetetlen szemléletű egyházi intézmények, iskolák diszkriminációja, akárhányszor szocialista illetve liberális pártok jutnak hatalmi pozícióba.
Nemrég rendkívüli parlamenti bizottsági ülés megtartását kezdeményezték a történelmi egyházak a 2008. évi zárszámadás és a 2010-es költségvetés ügyében, amelyen szeretnék érveiket és szempontjaikat megismertetni.
Szollár Domokos kormányszóvivő kedden kijelentette: jövőre „ideiglenesen” felfüggesztik az 1+1 forint alapú egyházműködési finanszírozási rendszert - mondta Szollár Domokos kormányszóvivő miután Bajnai Gordon és a kormányzat képviselői kedden a Parlamentben egyeztettek a történelmi egyházak képviselőivel. Ez azt jelenti, hogy visszaáll a vatikáni szerződésben meghatározott mérték a 2010-es rendkívüli költségvetési évben: az egyszázalékos felajánlások mellett a személyi jövedelemadó 0,5 százalékáig egészíti ki a kormány az egyházak működésére szánt keretet. Értesülések szerint ez 2,5 milliárd forintos kiesést jelent a magyar egyházaknak.
5. Önkormányzatok
Elvonás mértéke: 120 milliárd forint
„Megelégeltük a kormány szélhámosságát, ilyen feltétek mellett nincs értelme annak, hogy tárgyaljunk” – jelentette ki Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Debrecen polgármestere egy tévéműsoran kifejtette: az önkormányzatok, és ő maga is tettek javaslatot arra, hogy hol lehetne megtakarításokat eszközölni. Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője viszontegy rádiónyilatkozatában elmondta, hogy az állam „adóbevételeinek csökkenése miatt” további intézkedéseket helyezett kilátásba az idei hiánycél megvalósítása érdekében: a kormány az önkormányzatoktól nem csak 120 milliárd forintot, hanem feladatokat is elvesz.
6: Magyar Televízió
Elvonás: legalább 5 milliárd forint
A nézők számára fontos közszolgálati műsorok megszüntetéséhez vezetne, indokolatlan és elfogadhatatlan lenne, ha – a lapértesülésnek megfelelően – több mint 5 milliárd forinttal csökkentenék jövőre a Magyar Televízió (MTV) finanszírozására fordított költségvetési összeget. „A közmédiumokat fenntartó adófizető polgárok, a nézők szempontjából is elfogadhatatlan, ha jövőre drasztikusan, legkevesebb 5 milliárd forinttal csökkentik az MTV finanszírozására eddig fordított költségvetési összeget” – jelentette ki Medveczky Balázs ügyvezető alelnök, miután megismerte az elvonás tervét. Hozzátette: a közmédiumok működésében elérhetők megtakarítások, de ez nem lehet egyenlő az MTV megbénításával, azzal, hogy elveszik a vezető köztelevízió forrásainak csaknem 20 százalékát.
(Forrás: MTI, hírTV)
2009. szeptember 30. 09:30
Udvardy Zoltán
Aki utolsónak hagyja el az országot, kérjük, kapcsolja le a villanyt – az ismert graffiti szövege ötlik föl bennünk, ha megpróbáljuk összegezni, mely területeken és milyen várható következményekkel kerül sor megszorításokra, elvonásokra a 2010-es költségvetés ürügyén. Némi rendszert próbáltunk keresni a tervezett büdzsé kapcsán naponta repkedő milliók, milliárdok kusza mínuszai között.
Másfél év alatt mintegy 1300 milliárd forint „megtakarítása” – az úgynevezett Bajnai-csomag e célkitűzése már megelőlegezte a magyar gazdaságot és a szociális szférát sújtó drasztikus elvonásokat. Cinizmusnak tűnik, hogy miközben a civilizált országokban a lakosság terheit enyhítő lépésekkel igyekeznek a gazdasági világválság hatásait enyhíteni, a kormányzat éppen a válságra hivatkozva tesz újabb olyan lépéseket, mely az adófizetőkre hárítja egy tehetségtelen politikai elit hétéves mélyrepülésének következményeit.
A célkitűzés, hogy 2013-ig 1300 milliárd forinttal kell csökkenteni az állami kiadásokat, eredetileg a Reformszövetség álláspontjaként vált ismertté. A Reformszövetség a foglalkoztatás növelésében látta a magyar gazdaság kitörési lehetőségét, ők viszont csökkentették volna a munkát terhelő adókat, és hangsúlyozták, hogy a szociális juttatások mindegyikét rászorultsági alapúvá tennék.
A csomag legitimitása
Ahogy jött, úgy ment: mind hatalomra kerülésekor, mind távozásakor feszegette Gyurcsány Ferenc az alkotmányos kereteket. Mivel úgy mondott le, hogy nem mondott le, s az új kormány választások és a program ismertetése, vitája, az arról alkotható társadalmi véleménynyilvánítás lehetősége nélkül tehette le az asztalra csomagját, erőteljesen megkérdőjelezhető, legitim körülmények között kerültek-e kihirdetésre a megszorító intézkedések. Mindenesetre a Bajnai-csomag és a jövő évi költségvetés szemlélete egyértelművé teszi, hogy az intézkedések egy teljességgel megtervezett és tudatos program mentén haladnak. A „költségvetési és pénzügyi egyensúly biztosítása” ürügyén megtett lépések nem tesznek kísérletet arra, hogy akár a banki szféra, akár a hazai multik bevételeit igyekezzenek megnyirbálni.
A csapásmérések célpontjai
A költségvetési „hadikommunizmus” számításait egyértelműen meghatározza az idei esztendő tragikus, 6,5 százalékos GDP-csökkenése. Érdemes számba venni azokat a területeket, melyekkel kapcsolatban már a Bajnai-féle csomag bejelentésekor szóba kerültek a drasztikus megvonások:
- a közalkalmazottak fizetését két évre befagyasztják, megszűnik a 13. havi juttatás
- a nyugdíjaknál szintén megszűnik a 13. havi pénz, a tervezett nyugdíjkorrekció is elmarad
- eltűnik a lakástámogatás
- rövidül a gyed
- befagyasztják a családi pótlékot
- „átalakítják” a szociális segélyezési rendszert
- leépítik a gáz- és fűtési támogatásokat
- csökkenő támogatások az önkormányzatoknak, a tömegközlekedésnek, a „veszteséges” állami vállalatoknak, az agráriumnak.
Ágazatok, melyeket „még az ág is húz”
1. Szociális ágazat
A központi költségvetés 5957 milliárd forintnyi konszolidált funkcionális kiadásainak harmadát teszik ki a jóléti funkciók. A kiadások egyharmada jut jóléti célokra a 2010-es büdzséből. A funkcionális kiadások öt nagy csoportra bonthatók, ezekből a legnagyobb összeg 1885 milliárd forinttal a jóléti kiadásoké, ez viszi el a teljes összeg 31,6 százalékát. Ez bomlik tovább oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra, lakásügyre, végül pedig szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységre.
A tervezett elvonások ezen a területen:
- Oktatásra jövőre 580 milliárd forint jut, ez 12 milliárddal kevesebb az idei előirányzatnál.
- Az egészségügyi szférában a jövő évi előirányzat 127,4 milliárd forint: 6 milliárd forint elvonás.
- Kórházak támogatása: a 2009-es 85 milliárd helyett 2010-ben 79 milliárd.
- Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások: a konszolidált állami kiadás 2010-ben 82 milliárd forintos megszorítást tartalmaz, a funkcionális mérleg szerinti összeg 2010-ben 855 milliárd.
A minisztériumok, költségvetési szervezetek 140 milliárddal kapnak kevesebb pénzt.
A rendszerváltás óta ez az első kormány, melynek – mint az a volt szociális miniszterek sajtóreggelijén is elhangzott – nincs szociálpolitikai koncepciója. Egyhatodára csökkenhet a sérült gyermekek fejlesztésére szánt összeg. A szférában a civil intézmények sokaságának bezárása várható, ami tömegesre növelheti az ellátatlan rászorultak számát.
Megvonások a rászorultaktól
Megszűnt a 13. havi nyugdíj. A július 1-jétől életbe lépő módosítás mellett az eredetileg idén január 1-jére tervezett nyugdíjkorrekció 2010. január 1-jére csúszik.
Megszűnt az eddigi lakástámogatási rendszer, a lakás korszerűsítéséhez és vásárlásához benyújtható otthonteremtési támogatási hitel vette át a helyét az eddigi struktúrának. Az ágazatot érintő, tervezett elvonásokat a rendszer kuszasága miatt egészében nem ismerjük, néhány árulkodó adat az alábbiakban következtetni enged a megvonások szemléletére.
Általános felháborodást szült például a kiszivárgott, 157 millió forintos támogatásmegvonás a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől. Hét éve az állam egy fillérrel se emelte az évi 207 milliós támogatást, így a vakok szövetsége reálértéken évről évre csökkenő összeggel gazdálkodhatott, s ez az érdekvédelmi szervezet szerint már eleve egyre nehezebbé tette a működésüket. Tevékenységük immár teljes ellehetetlenülése várható 2010-ben, mivel a kormány mindössze 50 millió forint támogatást kíván adni az egyesületnek. (Kedden egyébként tárgyalások kezdődtek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a fogyatékossági érdekvédelmi szövetségek között a jövő évi támogatásokról, a szakminisztérium szerint máris „megállapodás született” – a szerk.)
Takarékosság a gyermekek étkezésén
Az ágazat egészének romba dőlésétől óvott Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője. A politikus attól tart: olyan mértékű az elvonás, hogy ezt már a fenntartók, illetve a szolgálatot teljesítő szociális munkások nem fogják tudni elviselni, össze fog dőlni a szociális rendszer. Néhány adat a tervezett szociális megvonások közül:
év
2009
2010
Bölcsődei ellátás normatívája
540.150 forint
494.100 forint
Utcai szociális munka normatívája
4.921.600 forint
4.543.750 forint
Fogyatékos és demens betegek ellátásának támogatása
454.110 forint
405.600 forint
Emelt színvonalú bentlakásos ellátás
543.200 forint
309.350 forint
Óvodai, iskolai, kollégiumi diákétkeztetés támogatása
65 ezer forint
22.500 forint (a fogyatékos gyermekek ápolásánál is)
Idős emberek, a demens betegek bentlakásos intézményi ellátásának támogatása: 80 ezer forintnál több elvonás (ugyanilyen arányú a csökkentés a fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátásánál.)
Édes élet
Összehasonlításképpen: nyilvánosságra került adatok szerint ugyanakkor a BKV közpénzekből mintegy 2 milliárd forintot költött végkielégítésekre az elmúlt két esztendőben. Átlagosan 9,8 millió forintos végkielégítést fizetett a MÁV a 2005. június 1. óta elbocsátott 7 felső vezetőjének, a felmondási idő megváltásaként pedig egyénenként átlagosan 17,5 millió forintot.
Ne művészkedjenek!
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a Bethesda Gyermekkórházzal és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével közösen tartott tájékoztatójukon felhívták a figyelmet: nem értenek egyet azzal, hogy kevesebb pénz jut majd jövőre a gyermekek étkeztetésére, művészeti képzésére és kórházi ellátására. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a jövő évi költségvetés tervezetének az alapfokú művészetoktatást érintő javaslatait - mondta a tájékoztatón Ember Csaba, a szövetség elnöke. Így várhatóan csaknem 30 százalékkal csökkenne a minősített iskolák támogatása. Jelenleg 240 ezer gyermek vesz részt művészeti oktatásban.
Nincs ennyi út a munkához?
Egy tervezet szerint januártól egy családban csak egy ember kaphatna rendelkezésre állási támogatást - a munkanélküli ellátás egy bizonyos formáját -, vagy jelentkezhet közmunkára, a másik felnőtt akkor sem, ha állástalan. Az Út a munkához programban jelenleg 295 ezer ember vesz részt, Szűcs Erika miniszteri megbízott szerint „túl sokan”. Nincs ennyi munka – magyarázta. Az intézkedéssel a költségvetés 12 milliárd forintot takaríthat meg, egy érintett család pedig 28.500 forinttól eshet el, bevétele egyharmadától.
2. A közösségi közlekedés átalakítása
A tervezett elvonás mértéke: 70 milliárd forint
MÁV: 40 milliárd (várhatóan kivonul az állam a 70 milliárdos adósságfinanszírozásból is)
A távirati iroda nemrég közzétett információja szerint a 40 milliárdos támogatás megvonása mellett várhatóan a MÁV évi 70 milliárd forintos veszteségét sem állja majd a költségvetés. A MÁV-nál egyelőre zajlanak az egyeztetések arról, honnan vonhatók el források a 40 ezer embert foglalkoztató, de mindössze 300 ezer utast szállító társaságtól.
A Levegő Munkacsoport úgy véli, hogy a válságkezelő kormánynak azokat a tevékenységeket kellene előnyben részesítenie, amelyek elősegítik a válságból történő kilábalást. A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a közösségi közlekedés éppen ezek közé tartozik. Az európai országokban a közösségi közlekedésben létrehozott minden munkahely átlagosan 2,5 további munkahelyet eredményez más ágazatokban. Amennyiben valaki közösségi közlekedést használ személygépkocsi helyett, évente átlagosan mintegy 500 liter üzemanyagot takarít meg.
3. Kórházak, egészségügy
Elvonások: 70-75 milliárd forint
Jelenlegi elvonás: 6 milliárd
A Magyar Államkincstár júliustól nem folyósítja az orvosoknak és szakdolgozóknak járó 15 ezer forintos keresetkiegészítést, ez 6 milliárdos megvonást jelent 6 hónap alatt.
A 2010-re tervezett megszorítások:
20 milliárddal kevesebbet költene a Pénzügyminisztérium „egészségügyi szolgáltatásokra”. A
- Aktív fekvőbeteg-ellátás: 16 milliárd
- Járóbeteg-szakellátás: 5 milliárd
- Gyógyító-megelőző ellátások: 13 milliárd vagy 20-25 milliárd
A tervezett intézkedések között szerepel – mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta – az Országos Sportegészségügyi Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet felújítására szánt összegek teljes elvonása, a védőnői hálózat fejlesztésére tervezett keret befagyasztása, a kis forgalmú gyógyszertárak támogatásának megszüntetése. Egyetlen fillért sem biztosítanának a határon túli magyarok egészségügyi ellátásának segítésére.
4. Történelmi egyházak
Elvonás: legalább 10 százalék
Az 1+1 forint rendszer megszüntetése miatt 2,5 milliárdos kiesés
A kommunista diktatúra nyílt, 1989-ig tartó egyházüldözése és a magyar történelmi egyházakkal szemben tanúsított kirekesztő szemlélete után a mai napig szembetűnő a materialista ideológiával összegeztethetetlen szemléletű egyházi intézmények, iskolák diszkriminációja, akárhányszor szocialista illetve liberális pártok jutnak hatalmi pozícióba.
Nemrég rendkívüli parlamenti bizottsági ülés megtartását kezdeményezték a történelmi egyházak a 2008. évi zárszámadás és a 2010-es költségvetés ügyében, amelyen szeretnék érveiket és szempontjaikat megismertetni.
Szollár Domokos kormányszóvivő kedden kijelentette: jövőre „ideiglenesen” felfüggesztik az 1+1 forint alapú egyházműködési finanszírozási rendszert - mondta Szollár Domokos kormányszóvivő miután Bajnai Gordon és a kormányzat képviselői kedden a Parlamentben egyeztettek a történelmi egyházak képviselőivel. Ez azt jelenti, hogy visszaáll a vatikáni szerződésben meghatározott mérték a 2010-es rendkívüli költségvetési évben: az egyszázalékos felajánlások mellett a személyi jövedelemadó 0,5 százalékáig egészíti ki a kormány az egyházak működésére szánt keretet. Értesülések szerint ez 2,5 milliárd forintos kiesést jelent a magyar egyházaknak.
5. Önkormányzatok
Elvonás mértéke: 120 milliárd forint
„Megelégeltük a kormány szélhámosságát, ilyen feltétek mellett nincs értelme annak, hogy tárgyaljunk” – jelentette ki Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Debrecen polgármestere egy tévéműsoran kifejtette: az önkormányzatok, és ő maga is tettek javaslatot arra, hogy hol lehetne megtakarításokat eszközölni. Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője viszontegy rádiónyilatkozatában elmondta, hogy az állam „adóbevételeinek csökkenése miatt” további intézkedéseket helyezett kilátásba az idei hiánycél megvalósítása érdekében: a kormány az önkormányzatoktól nem csak 120 milliárd forintot, hanem feladatokat is elvesz.
6: Magyar Televízió
Elvonás: legalább 5 milliárd forint
A nézők számára fontos közszolgálati műsorok megszüntetéséhez vezetne, indokolatlan és elfogadhatatlan lenne, ha – a lapértesülésnek megfelelően – több mint 5 milliárd forinttal csökkentenék jövőre a Magyar Televízió (MTV) finanszírozására fordított költségvetési összeget. „A közmédiumokat fenntartó adófizető polgárok, a nézők szempontjából is elfogadhatatlan, ha jövőre drasztikusan, legkevesebb 5 milliárd forinttal csökkentik az MTV finanszírozására eddig fordított költségvetési összeget” – jelentette ki Medveczky Balázs ügyvezető alelnök, miután megismerte az elvonás tervét. Hozzátette: a közmédiumok működésében elérhetők megtakarítások, de ez nem lehet egyenlő az MTV megbénításával, azzal, hogy elveszik a vezető köztelevízió forrásainak csaknem 20 százalékát.
(Forrás: MTI, hírTV)
2009. július 9., csütörtök
Bajnai hálót szőne az egyházak köré
Bölcskei Gusztáv református püspök: Minket senki se oktasson ki!
Előszobák és előszobáztatók. A kormányfő a szocialista csődtömeg részesévé tenné az egyházakat (Fotó: Béli Balázs)
Évek óta nem ült asztalhoz magyar miniszterelnök a hazai történelmi egyházak vezetőivel. Tegnap Bajnai Gordon sort kerített erre, s – a zárt ajtók mögötti megbeszélés után kiadott kormányszóvivői közlemény szerint – meglepő indítvánnyal fordult hozzájuk: felkérte őket, nyújtsanak segítséget a Krízisalap társadalmi megismertetésében, hitelesítésében, tanácsaikkal pedig támogassák annak működését, illetve hogy "különleges érzékenységgel forduljanak a bajba jutott emberek felé".
Bölcskei Gusztáv református püspök a találkozó után kijelentette: ebben nem szükséges kioktatni a felekezeteket, még csak emlékeztetni sem kell őket erre, hiszen a társadalmi szolidaritás gyakorlása eleve az egyházak kötelessége. Erdő Péter bíboros szerint ennek a hosszú, évszázados hagyományokkal bíró tevékenységnek a folytatását "minden egyéb körülménytől függetlenül" is kötelességüknek érzik. A Krízisalapról több egyházi vezető megjegyezte: nem világos, mit is vár a kormányzat a karitatív szervezetek által is kritizált kezdeményezés kapcsán a történelmi felekezetektől, ráadásul kész helyzet elé is állította őket, hiszen a koncepciót nélkülük dolgozta ki.
A balliberális kormányzat és az egyházak kapcsolata finoman szólva sem volt konfliktusoktól mentes az utóbbi években, ám az olyan vitás kérdések, mint például a felekezeti oktatás állami támogatásának hiányosságai, ezúttal nem kerültek szóba. Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként azt mondta: meg kell nyomni a vészcsengőt, mert a házasság anyakönyvezése előbb-utóbb visszakerül az egyházakhoz, és kötelező lesz a hitoktatás.
Bölcskei Gusztáv református püspök: Minket senki se oktasson ki!
Előszobák és előszobáztatók. A kormányfő a szocialista csődtömeg részesévé tenné az egyházakat (Fotó: Béli Balázs)
Évek óta nem ült asztalhoz magyar miniszterelnök a hazai történelmi egyházak vezetőivel. Tegnap Bajnai Gordon sort kerített erre, s – a zárt ajtók mögötti megbeszélés után kiadott kormányszóvivői közlemény szerint – meglepő indítvánnyal fordult hozzájuk: felkérte őket, nyújtsanak segítséget a Krízisalap társadalmi megismertetésében, hitelesítésében, tanácsaikkal pedig támogassák annak működését, illetve hogy "különleges érzékenységgel forduljanak a bajba jutott emberek felé".
Bölcskei Gusztáv református püspök a találkozó után kijelentette: ebben nem szükséges kioktatni a felekezeteket, még csak emlékeztetni sem kell őket erre, hiszen a társadalmi szolidaritás gyakorlása eleve az egyházak kötelessége. Erdő Péter bíboros szerint ennek a hosszú, évszázados hagyományokkal bíró tevékenységnek a folytatását "minden egyéb körülménytől függetlenül" is kötelességüknek érzik. A Krízisalapról több egyházi vezető megjegyezte: nem világos, mit is vár a kormányzat a karitatív szervezetek által is kritizált kezdeményezés kapcsán a történelmi felekezetektől, ráadásul kész helyzet elé is állította őket, hiszen a koncepciót nélkülük dolgozta ki.
A balliberális kormányzat és az egyházak kapcsolata finoman szólva sem volt konfliktusoktól mentes az utóbbi években, ám az olyan vitás kérdések, mint például a felekezeti oktatás állami támogatásának hiányosságai, ezúttal nem kerültek szóba. Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként azt mondta: meg kell nyomni a vészcsengőt, mert a házasság anyakönyvezése előbb-utóbb visszakerül az egyházakhoz, és kötelező lesz a hitoktatás.
2009. június 15., hétfő
Az erdővagyon is veszélyben
Naptári napokra lebontva tervezték meg az újabb privatizációt Bajnaiék
2009. június 15. 05:30
Magyar Nemzet
Bajnai Gordon a legtisztességesebb üzletember, akit ismerek – jelentette ki néhány napja a köztévében Dessewffy Tibor, Gyurcsány Ferenc bizalmasa. Bajnai Gordon miniszterelnök egy másik „legtisztességesebb” üzletember, Oszkó Péter által kidolgozott módszer segítségével arra készül, hogy egy kicsit titokban megszabadítsa a magyar embereket a víz- és az erdővagyonuktól. Ha a szándék megvalósul, akkor egy újabb hatalmas vagyonvesztést szenved el a magyar társadalom – írja a hétfői Magyar Nemzet.
A Bajnai-kormány végjátékának utolsó óráit kizárólag arra használja fel, hogy az ország még megmaradt természeti kincseit – mint például a vizet, az erdőket – valamilyen módon kivonja az állam fennhatósága alól, és magántulajdonosok kezére játssza át. Bajnaiék az utolsó nemzeti erőforrásaink kiárusítását igyekeznek ugyan némileg leplezni, de az idő sürgetése miatt egyes esetekben már a látszatra sem képesek ügyelni. Közismert, hogy a Gyurcsány– Bajnai-korszak elsődleges céljai között szerepel az ország vízvagyonának privatizációját lehetővé tevő intézkedések meghozatala.
Oszkó Péter pénzügyminiszter – még ügyvédként – részt vett a vízművek privatizációs modelljének kidolgozásában. A konstrukció két részből állt. Első lépésként racionalizálásra és a hatékonyság növelésre történő hivatkozással létrehoznak egy csúcsvízműcéget, amely a többi vízműcég felett gyakorolja a tulajdonosi jogköröket. A második felvonásban a csúcsvízműcég részvényeinek vagyonkezelői jogát adnák át magánbefektetőknek. Vagyonkezelőként a magántársaság a vízműcsoport felett teljes körű döntési, irányítási és szinte kizárólagos tulajdonosi hatalmat gyakorolhat – olvasható a hétfői Magyar Nemzetben, amelyből további részleteket is megtudhat.
Naptári napokra lebontva tervezték meg az újabb privatizációt Bajnaiék
2009. június 15. 05:30
Magyar Nemzet
Bajnai Gordon a legtisztességesebb üzletember, akit ismerek – jelentette ki néhány napja a köztévében Dessewffy Tibor, Gyurcsány Ferenc bizalmasa. Bajnai Gordon miniszterelnök egy másik „legtisztességesebb” üzletember, Oszkó Péter által kidolgozott módszer segítségével arra készül, hogy egy kicsit titokban megszabadítsa a magyar embereket a víz- és az erdővagyonuktól. Ha a szándék megvalósul, akkor egy újabb hatalmas vagyonvesztést szenved el a magyar társadalom – írja a hétfői Magyar Nemzet.
A Bajnai-kormány végjátékának utolsó óráit kizárólag arra használja fel, hogy az ország még megmaradt természeti kincseit – mint például a vizet, az erdőket – valamilyen módon kivonja az állam fennhatósága alól, és magántulajdonosok kezére játssza át. Bajnaiék az utolsó nemzeti erőforrásaink kiárusítását igyekeznek ugyan némileg leplezni, de az idő sürgetése miatt egyes esetekben már a látszatra sem képesek ügyelni. Közismert, hogy a Gyurcsány– Bajnai-korszak elsődleges céljai között szerepel az ország vízvagyonának privatizációját lehetővé tevő intézkedések meghozatala.
Oszkó Péter pénzügyminiszter – még ügyvédként – részt vett a vízművek privatizációs modelljének kidolgozásában. A konstrukció két részből állt. Első lépésként racionalizálásra és a hatékonyság növelésre történő hivatkozással létrehoznak egy csúcsvízműcéget, amely a többi vízműcég felett gyakorolja a tulajdonosi jogköröket. A második felvonásban a csúcsvízműcég részvényeinek vagyonkezelői jogát adnák át magánbefektetőknek. Vagyonkezelőként a magántársaság a vízműcsoport felett teljes körű döntési, irányítási és szinte kizárólagos tulajdonosi hatalmat gyakorolhat – olvasható a hétfői Magyar Nemzetben, amelyből további részleteket is megtudhat.
2009. május 16., szombat
 | |||||
|
A Bajnai-csapat rablóultija
Mindig jó lapokat osztanak a régi haveroknak: közpénzesőben áll az MSZP holdudvara
Bajnai Gordon volt munkahelyénél igazán nem panaszkodhatnak az uniós források elérhetetlenségére. A Wallis érdekeltségébe tartozó társaságok háromnegyed milliárd forintot nyertek uniós pályázatokon. Megtudtuk azt is, hogy a válság ellenére a takarékoskodás nyomát sem lehet felfedezni a Miniszterelnöki Hivatalban, hisz csak az utóbbi hónapokban több tízmillió forint értékben kötött megbízási szerződéseket többek között Barabás Jánossal, az MSZMP volt ideológiai titkárával és a pénzügyminiszteri kinevezéséig Oszkó Péter vezette Deloitte Zrt.-vel.
- Több mint 745 millió forintot nyertek el a Bajnai Gordon volt munkahelyének érdekeltségébe tartozó cégek uniós pályázatokon
- A Wallishoz köthető társaságok akkor is sorra nyerték a fejlesztési forrásokat, amikor a miniszterelnök még vezérigazgató volt
- A kormányfő nemrég nem a Wallisról, hanem Magyarországról mondta: az élmezőnybe tartozunk az uniós pénzek lehívásában
- A Deloitte Zrt. most is a nyugdíjrendszert modellezi közpénzből a Miniszterelnöki Hivatal felkérésének köszönhetően
- Az Oszkó Péter által pénzügyminiszteri kinevezéséig irányított ciprusi tulajdonosi körű cég 60 millió forintos megbízást kapott
- A KISZ-es, MSZMP-s, most pedig MSZP-s Barabás János 9,6 millió forintért ad társadalompolitikai tanácsokat a kancelláriának
- Barabást, az állampárt központi bizottságának ideológiai titkárát Gyurcsány Ferenc bizalmasaként tartják számon
- Nem maradt ki az adófizetők pénzéből finanszírozott megbízásokból a kifejezetten szocialistabarát Infonia Alapítvány sem
2009. május 14., csütörtök
2009. május 13., szerda
A Fidesz készen áll a választásra
Orbán Viktor az előre hozott voksolás kapcsán üzent az időrablóknak: közelebb a végjáték, mint azt ők hiszik
Előre hozott választások esetén úgy kell változtatni a jogszabályokon, hogy ne rövidüljön le a kormányzás négyéves időtartama – erről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján a Magyar Hírlap felvetésére Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. "Azért az időt ne lopják már el tőlünk! Ellopták már a vagyont, a reményt! Azért ez mégiscsak túlzás!" – mondta.
Szerinte az alkotmányos rendszerben ellentmondás van, hiszen az egyik törvény szerint négy évre kap megbízást a kormány, míg a másik szabály azt mondja ki, hogy minden negyedik év áprilisában–májusában kell tartani a választást. Mint mondta, lehetetlen, hogy ha négy évre kap felhatalmazást a kormány, akkor a kormányzás csak három év öt hónapig tart. Orbán Viktor úgy véli, az alkotmányos feszültséget fel kell oldani, mert rossz jogszabály-szövegezések készültek a rendszerváltás után.
A megoldás szerinte csak az lehet, hogy a választópolgárok négy évre adnak lehetőséget a kormánynak. A fideszes Páva Zsolt kétharmados győzelmével zárult pécsi polgármester-választásról kifejtette: ez megmutatta, hogy az ország túl van a bal- és jobboldali megosztottságon, a Fidesz pedig készen áll egy új országgyűlési választásra.
A Nézőpont Intézet a Pécsen vereséget szenvedő Szili Katalin lehetőségeit elemezte. Súlyos kudarca ellenére MSZP-s miniszterelnök- vagy államfőjelölt is lehet. Az intézet nem zárja ki az MSZP szakadását sem, Szili az új alakulatban vezető szerepre készülhet.
Orbán Viktor az előre hozott voksolás kapcsán üzent az időrablóknak: közelebb a végjáték, mint azt ők hiszik
Előre hozott választások esetén úgy kell változtatni a jogszabályokon, hogy ne rövidüljön le a kormányzás négyéves időtartama – erről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján a Magyar Hírlap felvetésére Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. "Azért az időt ne lopják már el tőlünk! Ellopták már a vagyont, a reményt! Azért ez mégiscsak túlzás!" – mondta.
Szerinte az alkotmányos rendszerben ellentmondás van, hiszen az egyik törvény szerint négy évre kap megbízást a kormány, míg a másik szabály azt mondja ki, hogy minden negyedik év áprilisában–májusában kell tartani a választást. Mint mondta, lehetetlen, hogy ha négy évre kap felhatalmazást a kormány, akkor a kormányzás csak három év öt hónapig tart. Orbán Viktor úgy véli, az alkotmányos feszültséget fel kell oldani, mert rossz jogszabály-szövegezések készültek a rendszerváltás után.
A megoldás szerinte csak az lehet, hogy a választópolgárok négy évre adnak lehetőséget a kormánynak. A fideszes Páva Zsolt kétharmados győzelmével zárult pécsi polgármester-választásról kifejtette: ez megmutatta, hogy az ország túl van a bal- és jobboldali megosztottságon, a Fidesz pedig készen áll egy új országgyűlési választásra.
A Nézőpont Intézet a Pécsen vereséget szenvedő Szili Katalin lehetőségeit elemezte. Súlyos kudarca ellenére MSZP-s miniszterelnök- vagy államfőjelölt is lehet. Az intézet nem zárja ki az MSZP szakadását sem, Szili az új alakulatban vezető szerepre készülhet.
• A nyugdíjasokat nem köteleznék fizetésre, helyettük az örökösöknek kellene leróniuk a sarcot • Az ingatlanok értékét a helyi önkormányzat kötelessége lesz megállapítani • Ha az adózó vitatja az értéket, saját költségén értékbecslést készíttethet A Fidesz-kormány el fogja törölni az ingatlanadót "A Fidesz elutasítja az ingatlanadót, ezért ha a következő választások után kormányra kerül, mindenképpen eltörli" – mondta Kósa Lajos. A párt alelnöke igazságtalannak tartja az ingatlanadót, úgy véli, bevezetésére az MSZP-nek nincs ideje. | ||||
| ||||
| Pindroch Tamás | ||||
|
Bajnai azonnal mondjon le!
A Fidesz elnöksége felszólítja Bajnai Gordont, hogy hétfői kijelentése miatt azonnal mondjon le miniszterelnöki pozíciójáról!
A soha, senki által meg nem választott Bajnai Gordon mindenfajta társadalmi felhatalmazás nélkül akarja lenyomni az emberek torkán a brutális megszorításokat tartalmazó MSZP-csomagot. Az ÁFA emelésével, a nyugdíjak visszavágásával, a gyes és a gyed lerövidítésével valamint a családi pótlék megadóztatásával Bajnai Gordon és az őt támogató MSZP-SZDSZ koalíció lehetetlen helyzetbe hozza családok százezreit.
Hétfőn este azonban Bajnai Gordon minden határon túlment, amikor egy televíziós műsorban azt tanácsolta az ingatlanadó bevezetése miatt nehéz helyzetbe kerülő magyar embereknek, hogy: "Azt az ingatlant el lehet adni, lehet kisebbe menni, ha nem bírja fenntartani."
A milliárdos, két hatalmas - összesen 650 négyzetméternyi - házzal rendelkező miniszterelnök otthonaik eladására buzdította a miatta bajba kerülő embereket. Ez tűrhetetlen, elég az emberek lenézéséből, elég az emberek kiszolgáltatásából, elég a pökhendi miniszterelnökből! Az a miniszterelnök, aki 40 éves korára embereken átgázolva lett milliárdos, és most arra szólítja fel az embereket, hogy veszítsék el egész életük munkájának eredményét csak azért, mert a Gyurcsány-Bajnai-kormány félrekezelte a válságot, az alkalmatlan és méltatlan posztjának betöltésére. A Fidesz elnöksége felszólítja Bajnai Gordont, hogy hétfői kijelentése miatt azonnal mondjon le miniszterelnöki pozíciójáról! - szögezi le közleményben a Fidesz elnöksége.
(fidesz.hu)
Bajnai ajánlata: El lehet költözni!
A 2010-es adócsomag részét képező ingatlanadóról azt mondta: a vagyonosabbak többet adóznak majd, a valóban rászorulók pedig kérhetnek méltányosságot. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasoknak is külön elbánást biztosítanak, az ingatlanadó rendszerében szerepelni fog a méltányosság.
Véleménye szerint azoknál "valami probléma van", akik munkaképesek, de sokkal nagyobb ingatlanban laknak, mint amelyet fenn tudnak tartani. "Azt az ingatlant el lehet adni, lehet kisebbe menni, ha nem bírja fenntartani. Ez tudom, hogy keményen hangzik" - fogalmazott.
Bajnai Gordon az ATV Egyenes beszéd műsorában
(MTI)
A Fidesz elnöksége felszólítja Bajnai Gordont, hogy hétfői kijelentése miatt azonnal mondjon le miniszterelnöki pozíciójáról!
A soha, senki által meg nem választott Bajnai Gordon mindenfajta társadalmi felhatalmazás nélkül akarja lenyomni az emberek torkán a brutális megszorításokat tartalmazó MSZP-csomagot. Az ÁFA emelésével, a nyugdíjak visszavágásával, a gyes és a gyed lerövidítésével valamint a családi pótlék megadóztatásával Bajnai Gordon és az őt támogató MSZP-SZDSZ koalíció lehetetlen helyzetbe hozza családok százezreit.
Hétfőn este azonban Bajnai Gordon minden határon túlment, amikor egy televíziós műsorban azt tanácsolta az ingatlanadó bevezetése miatt nehéz helyzetbe kerülő magyar embereknek, hogy: "Azt az ingatlant el lehet adni, lehet kisebbe menni, ha nem bírja fenntartani."
A milliárdos, két hatalmas - összesen 650 négyzetméternyi - házzal rendelkező miniszterelnök otthonaik eladására buzdította a miatta bajba kerülő embereket. Ez tűrhetetlen, elég az emberek lenézéséből, elég az emberek kiszolgáltatásából, elég a pökhendi miniszterelnökből! Az a miniszterelnök, aki 40 éves korára embereken átgázolva lett milliárdos, és most arra szólítja fel az embereket, hogy veszítsék el egész életük munkájának eredményét csak azért, mert a Gyurcsány-Bajnai-kormány félrekezelte a válságot, az alkalmatlan és méltatlan posztjának betöltésére. A Fidesz elnöksége felszólítja Bajnai Gordont, hogy hétfői kijelentése miatt azonnal mondjon le miniszterelnöki pozíciójáról! - szögezi le közleményben a Fidesz elnöksége.
(fidesz.hu)
Bajnai ajánlata: El lehet költözni!
A 2010-es adócsomag részét képező ingatlanadóról azt mondta: a vagyonosabbak többet adóznak majd, a valóban rászorulók pedig kérhetnek méltányosságot. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjasoknak is külön elbánást biztosítanak, az ingatlanadó rendszerében szerepelni fog a méltányosság.
Véleménye szerint azoknál "valami probléma van", akik munkaképesek, de sokkal nagyobb ingatlanban laknak, mint amelyet fenn tudnak tartani. "Azt az ingatlant el lehet adni, lehet kisebbe menni, ha nem bírja fenntartani. Ez tudom, hogy keményen hangzik" - fogalmazott.
Bajnai Gordon az ATV Egyenes beszéd műsorában
(MTI)
2009. április 25., szombat
Új kormányszóvivő minősíthetetlen stílussal
A Fidesz helyettes szóvivője közleményben reagált arra, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök Szollár Domokost, a Budapest Airport eddigi szóvivőjét nevezte ki kormánya új szóvivőjének.
Örülni kéne, hogy lyuk van a fenekükön - mondta az újdonsült kormányszóvivő, Szollár Domokos, amikor korábbi cégénél a munkavállalók a jogaikért küzdöttek. Azt is hozzátette, hogy "le van petézve" a munkahelyüket, megélhetésüket féltő dolgozók követelésein" - emlékeztetett sajtóközleményében Cser-Palkovics András.
A Fidesz helyettes szóvivője arra reagált, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök Szollár Domokost, a Budapest Airport eddigi szóvivőjét nevezte ki kormánya új szóvivőjének.
Közlése szerint "a senki által semmire meg nem választott MSZP-SZDSZ-kormány tehát sikeresen kiválasztotta azt az embert kormányszóvivőnek, aki a leginkább megjeleníti a magyar családokat, a vállalkozásokat semmibe vevő szocialista mentalitást".
"A minősíthetetlen stílusú Szollár kinevezése bizonyíték arra, hogy a minden eddiginél brutálisabb megszorító csomagot kidolgozó MSZP és az illegitim miniszterelnök nemcsak durván megsarcolja, de mélységesen le is nézi az embereket" - hangsúlyozta Cser-Palkovics András.
(fidesz.hu)
A Fidesz helyettes szóvivője közleményben reagált arra, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök Szollár Domokost, a Budapest Airport eddigi szóvivőjét nevezte ki kormánya új szóvivőjének.
Örülni kéne, hogy lyuk van a fenekükön - mondta az újdonsült kormányszóvivő, Szollár Domokos, amikor korábbi cégénél a munkavállalók a jogaikért küzdöttek. Azt is hozzátette, hogy "le van petézve" a munkahelyüket, megélhetésüket féltő dolgozók követelésein" - emlékeztetett sajtóközleményében Cser-Palkovics András.
A Fidesz helyettes szóvivője arra reagált, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök Szollár Domokost, a Budapest Airport eddigi szóvivőjét nevezte ki kormánya új szóvivőjének.
Közlése szerint "a senki által semmire meg nem választott MSZP-SZDSZ-kormány tehát sikeresen kiválasztotta azt az embert kormányszóvivőnek, aki a leginkább megjeleníti a magyar családokat, a vállalkozásokat semmibe vevő szocialista mentalitást".
"A minősíthetetlen stílusú Szollár kinevezése bizonyíték arra, hogy a minden eddiginél brutálisabb megszorító csomagot kidolgozó MSZP és az illegitim miniszterelnök nemcsak durván megsarcolja, de mélységesen le is nézi az embereket" - hangsúlyozta Cser-Palkovics András.
(fidesz.hu)
2009. április 24., péntek
2009. április 21., kedd
Szinte a totális összeomással kalkulálnak Bajnaiék
Drasztikus életszínvonal romlás következik?
2009. április 21. 09:40
MNO
Idén a lakosság fogyasztása 7-8 százalékkal, a reáljövedelmek jelentősen csökkennek, a beruházások 10 százalékkal esnek vissza, az export pedig 12-14 százalékkal zsugorodhat, az infláció éves szinten 4,5 százalék alatt marad – ezekkel a makroadatokkal számol a Bajnai-kormány végleges, részletes válságkezelő csomagja, amelyet kedden hoznak nyilvánosságra.
Az MTI birtokába került 54 oldalas dokumentum a miniszterelnök által vasárnap ismertetett program részleteit is tartalmazza, többek közt azt, hogy a válságkezelő program végrehajtását programiroda felügyeli majd, amely közvetlenül a kormányfő irányítása alatt működik. A kormány készít egy ütemtervet, amely az intézkedések határidejét is tartalmazza majd. A kormányon belül létrejön a válságkezelő kabinet, amely hetente ülésezik. Az intézkedési tervet kormányhatározat formájában is kihirdetik. A kormány azt tervezi, hogy az azonnali válságkezelő lépésekről szóló jogszabályokat az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végéig el is fogadja. A társadalmi partnerekkel, a szociális és gazdasági érdekérvényesítő szervezetekkel is egyeztet majd a kormány az intézkedéscsomagról.
Drasztikusan csökken a foglalkoztatottság
Az export visszaesése az idén várhatóan az első negyedévben lesz a legerőteljesebb, a második félévben – amikor az európai élénkítő csomag hatásai is megjelennek már – a visszaesés mértéke is érzékelhetően kisebb lesz, véli a kormány. A dokumentum rögzíti, hogy a versenyszféra foglalkoztatása a tavalyi év utolsó negyedéve óta csökken, februárban már 4,7 százalékos volt a visszaesés. Az év első felére a foglalkoztatás drasztikus csökkenését prognosztizálja a kormány, amely szerint a foglalkoztatás csökkenésének mérséklését célzó intézkedések hatása csak késleltetve jelentkezik, így a munkanélküliség-emelkedés csak a második félévtől fordulhat kedvezőbbre.
Durva reálbér–csökkenés
Az állami kiadások jelentős arányú visszafogása a reáljövedelmek csökkenésével jár – írja a válságkezelő csomagban a kabinet. Ez, valamint a válság miatt növekvő munkanélküliség, a hitellehetőségek szűkülése jelentősen, várhatóan 7-8 százalékkal veti vissza a lakossági fogyasztást. A külpiaci dekonjunktúra kedvezőtlen hatásai a vállalatok beruházási hajlandóságát is visszafogják, ezért a kabinet a nemzetgazdaság egészében a beruházások 10 százalék körüli visszaesésével számol. A belföldi felhasználás csökkenő importigénye és a külkereskedelemben várható cserearány-javulás miatt a nettó export pozitív hozzájárulásának növekedésére lehet számítani, ami a külső egyensúlyban is érdemi javulást fog jelenteni. A kabinet számításai szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben a GDP 4-4,5 százalékára mérséklődhet, a külső finanszírozási igény ennél lényegesen kedvezőbb, a GDP 2,5 százaléka lehet.
4,5 százalékos infláció
„A tavaly ősztől kezdődött dezinflációs folyamatokat tovább vetítve 2009 első felében csökkenő inflációs ráta várható, az év második felétől a normál áfakulcs növelése, illetve a jövedéki adók emelése azonban növeli az inflációt” – áll a dokumentumban. A kormány szerint a csökkenő lakossági kereslet miatt az áremelési nyomás azonban nem tud teljes mértékben érvényesülni, így éves átlagban az infláció 4,5 százalék alatt maradhat 2009-ben. A fenti makrogazdasági mutatók és a jelenlegi nemzetközi előrejelzések alapján 2009-ben a hazai GDP 5,5-6 százalékos visszaesésével kell számolni. Ekkora gazdasági recesszió mellett is tartható lesz a 3 százalék alatti idei hiánycél – ha a kormány meglépi a tervezett intézkedéseket.
2012-re visszafizetjük az IMF-hitelt?
A kiigazító intézkedések hatása miatt a GDP 2010-ben még enyhén csökken, de 2011-től már a belföldi felhasználás egyre erőteljesebb növekedése érvényesül. 2012-2014-ben – a most meghozott döntések eredményeként – a gazdaság növekedése már elérheti a 3,5-4 százalékot. A 2009-ben tervezett intézkedések hatására a strukturálisan igazított GDP-arányos elsődleges egyenleg már ebben az évben is jelentősen, 2 százalékponttal javul, és eléri a 3 százalékot, 2010-ben a mutató már 4 százalék lehet, és tartósan ezen a szinten is marad. Az államadósság 2010-ben tetőzik, majd a gazdasági növekedés várható beindulásával párhuzamosan dinamikusan csökkenni kezd. A 2008 végén lehívott, IMF által nyújtott hitelt teljes egészében 2012-ben lehet visszafizetni. A kisebb adósság és a várhatóan csökkenő kamatok miatt kisebb lesz az adósságszolgálat, ami 2013-tól automatikusan visszafogja az állami kiadások szintjét.
Rászorultsági alapon lesznek az utazási kedvezmények
A kiadásokat összességében két év alatt 1300 milliárd forinttal csökkentő lépések között Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnap már említette, hogy pénzt vonnak el a közösségi közlekedés finanszírozásától, de akkor részleteket nem mondott. A dokumentumból kiderül: rászorultság alapján válnának hozzáférhetővé az utazási kedvezmények. A kormány kezdeményezi, hogy csak azoknak a csoportoknak maradjon meg a jövőben a kedvezménye, amelyek valóban rászorulnak az utazási támogatásra, mivel jelenleg ez a szociális helyzettől teljesen függetlenül nagyjából 6-7 millió embernek jár. A kormány számításai szerint a költségvetés 106 milliárd forinttal pótolja ki a társaságok ebből származó veszteségét.
Ingatlanadó 2010-től
A válságkezelő program megerősíti, hogy kormány 2010. január 1-jétől vezetné be az általános értékalapú ingatlanadót, amely figyelembe venné a méltányosság elveit, olyan módon, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanok adóterhelése a jelenlegi szinten marad, a nagyobb értékűek után viszont magasabb adókulcs szerint kell fizetni. Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében pontosítanák az adóparadicsomokban alapított úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaságok” fogalmát, és kiszélesítenék adókötelezettségüket. A tervek szerint bevezetnék a forrásadókat, amelyek így a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, s a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre is vonatkoznának.
Befektetői roadshow is indul
A közrend és a közbiztonság megerősítésére tervezett lépések között szerepel, hogy a szabálysértési törvényt kiegészítenék azzal: újra nyomozzon a rendőrség a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopások ügyében is. A válságkezelő program része az is, hogy a Magyarországról kialakult, jelentősen megromlott nemzetközi képen javítsanak, ezért a kormány külgazdasági diplomáciai offenzívát indít. Ide tartozik még, hogy a válságkezelő program hitelességét és eredményeit befektetői roadshow-k formájában a külföldi befektetőknek is bemutatja.
Átválthatóak lesznek forintra a hitelek
A program egyebek mellett azt is részletesen kifejti, hogy miként segítenék a bajba jutott devizahiteleseket. Az intézkedések között olvasható: az új kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a hazai bankokkal, hogy a gazdasági válság hatására – még a Gyurcsány-kormány ideje alatt – kötött megállapodás általános érvényű szabályozássá váljon. E szerint a lakossági ügyfelek meghosszabbíthatják a devizahiteleik futamidejének hosszát, átválhatják azokat forintra, s ezekért az ügyintézésekért a bankok nem számíthatnak fel díjakat.
A dokumentum szerint a kormány azt is tervezi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ne csak a múltbéli szabálysértéseket szankcionálhassa, hanem előremutató felügyeleti jogkörei is legyenek. Szintén a devizahitelesek érdekében a kormány javaslatot tesz a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére, mert véleményük szerint a nem megfelelő képesítéssel rendelkező ügynökök hozzájárulhatnak az ügyfelek túlzott eladósodásához, és ezzel a hitelkockázatok növekedéséhez. Ezen intézkedéscsomagban szól arról a dokumentum, hogy kormány kidolgozza a „korai válságkezelő rendszert”, amellyel meg kívánná akadályozni, hogy nagy hitelintézetek elbukjanak a válság miatt.
(MTI)
Drasztikus életszínvonal romlás következik?
2009. április 21. 09:40
MNO
Idén a lakosság fogyasztása 7-8 százalékkal, a reáljövedelmek jelentősen csökkennek, a beruházások 10 százalékkal esnek vissza, az export pedig 12-14 százalékkal zsugorodhat, az infláció éves szinten 4,5 százalék alatt marad – ezekkel a makroadatokkal számol a Bajnai-kormány végleges, részletes válságkezelő csomagja, amelyet kedden hoznak nyilvánosságra.
Az MTI birtokába került 54 oldalas dokumentum a miniszterelnök által vasárnap ismertetett program részleteit is tartalmazza, többek közt azt, hogy a válságkezelő program végrehajtását programiroda felügyeli majd, amely közvetlenül a kormányfő irányítása alatt működik. A kormány készít egy ütemtervet, amely az intézkedések határidejét is tartalmazza majd. A kormányon belül létrejön a válságkezelő kabinet, amely hetente ülésezik. Az intézkedési tervet kormányhatározat formájában is kihirdetik. A kormány azt tervezi, hogy az azonnali válságkezelő lépésekről szóló jogszabályokat az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végéig el is fogadja. A társadalmi partnerekkel, a szociális és gazdasági érdekérvényesítő szervezetekkel is egyeztet majd a kormány az intézkedéscsomagról.
Drasztikusan csökken a foglalkoztatottság
Az export visszaesése az idén várhatóan az első negyedévben lesz a legerőteljesebb, a második félévben – amikor az európai élénkítő csomag hatásai is megjelennek már – a visszaesés mértéke is érzékelhetően kisebb lesz, véli a kormány. A dokumentum rögzíti, hogy a versenyszféra foglalkoztatása a tavalyi év utolsó negyedéve óta csökken, februárban már 4,7 százalékos volt a visszaesés. Az év első felére a foglalkoztatás drasztikus csökkenését prognosztizálja a kormány, amely szerint a foglalkoztatás csökkenésének mérséklését célzó intézkedések hatása csak késleltetve jelentkezik, így a munkanélküliség-emelkedés csak a második félévtől fordulhat kedvezőbbre.
Durva reálbér–csökkenés
Az állami kiadások jelentős arányú visszafogása a reáljövedelmek csökkenésével jár – írja a válságkezelő csomagban a kabinet. Ez, valamint a válság miatt növekvő munkanélküliség, a hitellehetőségek szűkülése jelentősen, várhatóan 7-8 százalékkal veti vissza a lakossági fogyasztást. A külpiaci dekonjunktúra kedvezőtlen hatásai a vállalatok beruházási hajlandóságát is visszafogják, ezért a kabinet a nemzetgazdaság egészében a beruházások 10 százalék körüli visszaesésével számol. A belföldi felhasználás csökkenő importigénye és a külkereskedelemben várható cserearány-javulás miatt a nettó export pozitív hozzájárulásának növekedésére lehet számítani, ami a külső egyensúlyban is érdemi javulást fog jelenteni. A kabinet számításai szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben a GDP 4-4,5 százalékára mérséklődhet, a külső finanszírozási igény ennél lényegesen kedvezőbb, a GDP 2,5 százaléka lehet.
4,5 százalékos infláció
„A tavaly ősztől kezdődött dezinflációs folyamatokat tovább vetítve 2009 első felében csökkenő inflációs ráta várható, az év második felétől a normál áfakulcs növelése, illetve a jövedéki adók emelése azonban növeli az inflációt” – áll a dokumentumban. A kormány szerint a csökkenő lakossági kereslet miatt az áremelési nyomás azonban nem tud teljes mértékben érvényesülni, így éves átlagban az infláció 4,5 százalék alatt maradhat 2009-ben. A fenti makrogazdasági mutatók és a jelenlegi nemzetközi előrejelzések alapján 2009-ben a hazai GDP 5,5-6 százalékos visszaesésével kell számolni. Ekkora gazdasági recesszió mellett is tartható lesz a 3 százalék alatti idei hiánycél – ha a kormány meglépi a tervezett intézkedéseket.
2012-re visszafizetjük az IMF-hitelt?
A kiigazító intézkedések hatása miatt a GDP 2010-ben még enyhén csökken, de 2011-től már a belföldi felhasználás egyre erőteljesebb növekedése érvényesül. 2012-2014-ben – a most meghozott döntések eredményeként – a gazdaság növekedése már elérheti a 3,5-4 százalékot. A 2009-ben tervezett intézkedések hatására a strukturálisan igazított GDP-arányos elsődleges egyenleg már ebben az évben is jelentősen, 2 százalékponttal javul, és eléri a 3 százalékot, 2010-ben a mutató már 4 százalék lehet, és tartósan ezen a szinten is marad. Az államadósság 2010-ben tetőzik, majd a gazdasági növekedés várható beindulásával párhuzamosan dinamikusan csökkenni kezd. A 2008 végén lehívott, IMF által nyújtott hitelt teljes egészében 2012-ben lehet visszafizetni. A kisebb adósság és a várhatóan csökkenő kamatok miatt kisebb lesz az adósságszolgálat, ami 2013-tól automatikusan visszafogja az állami kiadások szintjét.
Rászorultsági alapon lesznek az utazási kedvezmények
A kiadásokat összességében két év alatt 1300 milliárd forinttal csökkentő lépések között Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnap már említette, hogy pénzt vonnak el a közösségi közlekedés finanszírozásától, de akkor részleteket nem mondott. A dokumentumból kiderül: rászorultság alapján válnának hozzáférhetővé az utazási kedvezmények. A kormány kezdeményezi, hogy csak azoknak a csoportoknak maradjon meg a jövőben a kedvezménye, amelyek valóban rászorulnak az utazási támogatásra, mivel jelenleg ez a szociális helyzettől teljesen függetlenül nagyjából 6-7 millió embernek jár. A kormány számításai szerint a költségvetés 106 milliárd forinttal pótolja ki a társaságok ebből származó veszteségét.
Ingatlanadó 2010-től
A válságkezelő program megerősíti, hogy kormány 2010. január 1-jétől vezetné be az általános értékalapú ingatlanadót, amely figyelembe venné a méltányosság elveit, olyan módon, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanok adóterhelése a jelenlegi szinten marad, a nagyobb értékűek után viszont magasabb adókulcs szerint kell fizetni. Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében pontosítanák az adóparadicsomokban alapított úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaságok” fogalmát, és kiszélesítenék adókötelezettségüket. A tervek szerint bevezetnék a forrásadókat, amelyek így a belföldi forrásból fizetett kamatra és jogdíjra, s a belföldi társaságok részesedésének értékesítéséből származó árfolyamnyereségre is vonatkoznának.
Befektetői roadshow is indul
A közrend és a közbiztonság megerősítésére tervezett lépések között szerepel, hogy a szabálysértési törvényt kiegészítenék azzal: újra nyomozzon a rendőrség a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopások ügyében is. A válságkezelő program része az is, hogy a Magyarországról kialakult, jelentősen megromlott nemzetközi képen javítsanak, ezért a kormány külgazdasági diplomáciai offenzívát indít. Ide tartozik még, hogy a válságkezelő program hitelességét és eredményeit befektetői roadshow-k formájában a külföldi befektetőknek is bemutatja.
Átválthatóak lesznek forintra a hitelek
A program egyebek mellett azt is részletesen kifejti, hogy miként segítenék a bajba jutott devizahiteleseket. Az intézkedések között olvasható: az új kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a hazai bankokkal, hogy a gazdasági válság hatására – még a Gyurcsány-kormány ideje alatt – kötött megállapodás általános érvényű szabályozássá váljon. E szerint a lakossági ügyfelek meghosszabbíthatják a devizahiteleik futamidejének hosszát, átválhatják azokat forintra, s ezekért az ügyintézésekért a bankok nem számíthatnak fel díjakat.
A dokumentum szerint a kormány azt is tervezi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ne csak a múltbéli szabálysértéseket szankcionálhassa, hanem előremutató felügyeleti jogkörei is legyenek. Szintén a devizahitelesek érdekében a kormány javaslatot tesz a hitelközvetítői szabályozás megteremtésére, mert véleményük szerint a nem megfelelő képesítéssel rendelkező ügynökök hozzájárulhatnak az ügyfelek túlzott eladósodásához, és ezzel a hitelkockázatok növekedéséhez. Ezen intézkedéscsomagban szól arról a dokumentum, hogy kormány kidolgozza a „korai válságkezelő rendszert”, amellyel meg kívánná akadályozni, hogy nagy hitelintézetek elbukjanak a válság miatt.
(MTI)
2009. április 20., hétfő
MAGYAR CSALÁDOK TRAGÉDIÁJA
Már csak az állami gondozás marad...
A Bajnai-kormány megszorításainak sok gyermekáldozata lehet.
A családfenntartók közül egyre többen kereset nélkül maradnak.Olyanok,akik eddig albérletben éltek és csak külföldön tudnának munkát vállalni, ahová gyereket nem vihettek magukkal.
Három hét alatt három család jelentkezett a veszprémi gyámhivatalnál: a szülők anyagi okokra hivatkozva gyermekük állami gondoskodásba vételét kérték.
A gyámhivatal vezetője szerint ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, hisz egyelőre nem tudni,hogy a létfenntartási gondokkal küzdő családok közül hányan kényszerülnek még hasonló lépésre.
Vége a mesének
Brutális megszorítócsomaggal sokkolja az országot Bajnai Gordon
További áldozatokat követelnek a közemberektől a válságot eddig csak elmélyítő szocialista milliárdosok (Fotó: Hegedüs Róbert)
A szocialisták eddig a szociális igazságosságról meg az eddig elért vívmányok megtartásáról meséltek. Mostanra kiderült, hogy semmit sem értünk el az utóbbi hat évben, nekünk, közembereknek csak légvárakat építettek, drága hitelekből. A mesének vége, itt a törlesztés ideje. A közszférában két évre befagyaszt-ják a béreket, és a 13. havi juttatás nem tartható, mint ahogy a 13. havi nyugdíj sem. Csökken a táppénz, a gyes időtartama, felfüggesztik az állami lakástámogatásokat, 25 százalékra nő az áfa, jön az ingatlanadó. A listának nincs vége, csak találgatni lehet, mi következik.
Brutális megszorítócsomaggal sokkolja az országot Bajnai Gordon
További áldozatokat követelnek a közemberektől a válságot eddig csak elmélyítő szocialista milliárdosok (Fotó: Hegedüs Róbert)
A szocialisták eddig a szociális igazságosságról meg az eddig elért vívmányok megtartásáról meséltek. Mostanra kiderült, hogy semmit sem értünk el az utóbbi hat évben, nekünk, közembereknek csak légvárakat építettek, drága hitelekből. A mesének vége, itt a törlesztés ideje. A közszférában két évre befagyaszt-ják a béreket, és a 13. havi juttatás nem tartható, mint ahogy a 13. havi nyugdíj sem. Csökken a táppénz, a gyes időtartama, felfüggesztik az állami lakástámogatásokat, 25 százalékra nő az áfa, jön az ingatlanadó. A listának nincs vége, csak találgatni lehet, mi következik.
2009. április 14., kedd
Megvan az új kabinet - itt vannak a Péterek
Sajtóértesülés szerint hat új minisztere lesz az újonnan felálló Bajnai kormánynak, míg nyolc korábbi miniszter a posztján marad. Bajnai Gordon már délelőtt ismertette névsorát az MSZP-vel és az SZDSZ-szel, hivatalosan a parlamentben fogja bejelenteni jelöltjeit. A Híradó.hu megtudta az eddig titkos kormánylistát.
A hirado.hu értesülése szerint nyolc korábbi miniszter a posztján marad és hat új minisztere lesz a Bajnai-kormánynak, amennyiben az országgyűlés délután rábólint a miniszterelnök-jelöltre.
A köztévé on-line kiadásának névsora:
Varga Zoltán - Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Ficsor Ádám - Nemzetbiztonsági Hivatal
Herczog László - Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Vahl Tamás - Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Balázs Péter - Külügyminisztérium
Kiss Péter - társadalompolitikáért felelős tárca nélküli miniszter
Oszkó Péter - Pénzügyminisztérium
Hiller István - Oktatási és Kulturális Minisztérium
Hónig Péter - Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Szekeres Imre - Honvédelmi Minisztérium
Szabó Imre - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Székely Tamás - Egészségügyi Minisztérium
Molnár Csaba - Miniszterelnöki Hivatal
Gráf József - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Draskovics Tibor - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Sajtóértesülés szerint hat új minisztere lesz az újonnan felálló Bajnai kormánynak, míg nyolc korábbi miniszter a posztján marad. Bajnai Gordon már délelőtt ismertette névsorát az MSZP-vel és az SZDSZ-szel, hivatalosan a parlamentben fogja bejelenteni jelöltjeit. A Híradó.hu megtudta az eddig titkos kormánylistát.
A hirado.hu értesülése szerint nyolc korábbi miniszter a posztján marad és hat új minisztere lesz a Bajnai-kormánynak, amennyiben az országgyűlés délután rábólint a miniszterelnök-jelöltre.
A köztévé on-line kiadásának névsora:
Varga Zoltán - Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Ficsor Ádám - Nemzetbiztonsági Hivatal
Herczog László - Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Vahl Tamás - Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Balázs Péter - Külügyminisztérium
Kiss Péter - társadalompolitikáért felelős tárca nélküli miniszter
Oszkó Péter - Pénzügyminisztérium
Hiller István - Oktatási és Kulturális Minisztérium
Hónig Péter - Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Szekeres Imre - Honvédelmi Minisztérium
Szabó Imre - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Székely Tamás - Egészségügyi Minisztérium
Molnár Csaba - Miniszterelnöki Hivatal
Gráf József - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Draskovics Tibor - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
2009. április 12., vasárnap
Bajnai Gordon Wallis-receptje (+bemutató képanyag)
2009-04-11 13:50
"Áldozatok árán is": A gazdasági bérgyilkos kifejezés tökéletesen alkalmazható erre az emberre. Sőt a kifejezés elemi: gazdasági, bér, gyilkos valószínűleg önmagukban is megállják a helyüket. Több hozzáfűznivalónk nincs, tekintsék meg az alábbi anyagot:
2009. április 2., csütörtök
Itt a Bajnai-csomag, ami fájni fog! (dokumentumok)
Megszüntetnék 2010-től a közszférában a 13. havi fizetést, felgyorsítanák a nyugdíjkorhatár 65 évre emelését, nem fizetnék ki idén a 13. havi nyugdíj második felét, 2 évre befagyasztanák a családi pótlékot a jelenlegi szinten egy átmeneti időszak után, idén július elsejétől felfüggesztenék a lakástámogatásokat, köztük a szocpolt, valamint már ettől az évtől csökkentenék a gáz- és távhőár-kompenzációt - egyebek mellett ilyen tervek szerepelnek abban a politikai nyilatkozatban, amelyet a kormányfő-jelölt az MSZP és az SZDSZ parlamenti frakcióinak ad át aláírásra. - tudta meg a hirado.hu.
A közszolgálati hírműsor birtokába került Bajnai Gordon intézkedés-csomag tervezete is. Bajnai ultimátumként terjesztette programját az MSZP és az SZDSZ frakciók elé, az elképzelések támogatásától teszi függővé, hogy elfogadja-e végül a kormányfő-jelöltséget vagy sem.
A hirado.hu úgy tudja: Bajnai Gordon nem megy el a az MSZP vasárnapi rendkívüli kongresszusára, ha a többség szombatig nem szignózza a nyilatkozatot.
hirado.hu - barikád.hu
2009. március 30., hétfő
Itt a "szakértői" kormány? - az SZDSZ tíz perc alatt megszavazta Bajnait, olyan meggyőző lehetett - Gondola kérdéssel
A szabaddemokraták ügyvivői 7:5 arányban támogatták Bajnai jelölését - írja az Index. Ugyanakkor tagadták a szavazás tényét és Bajnai is kevesellte az arányt, de aztán a hír igaznak bizonyult.
Az SZDSZ-frakcióból Gusztos Péter, Velkey Gábor, Béki Gabriella és Gulyás József szavazott nemmel Bajnaira. A frakcióban megkérdezték őket, magukra nézve el tudják-e fogadni a többségi döntést? Gusztos igennel válaszolt, Velkey Gábor és Béki Gabriella azt mondták megfontolják döntésüket, Gulyás József azonban nemmel válaszolt.A szavazáson nem volt jelen Kuncze Gábor és Eörsi Mátyás, ők az előzetes információk alapján támogatják Bajnai Gordont.Az ügyvivői testületből Csőzik László, Léderer András, Gulyás József, Béki Gabriella és Gusztos Péter szavazott nemmel.
Az Index úgy tudja, Bajnai az üt ülésén meggyőző támogatást kért az SZDSZ-től. Mint mondta, egy 7:5-ös eredmény esetén nem vállalná a felkérést, bár az Index szerint ez a hír ikétséges.
Bajnai Gordon tiz perccel a szavazás előtt elhagyta az SZDSZ frakcióülését. Távozóban annyit mondott: most már az SZDSZ-en a sor, hogy döntsön. A liberálisoktól azt kérte, hogy még az éjszaka hozzák meg a döntést - közölte az Index.
Összevissza nyilatkozatok hangzottak el. Például az, hogy az SZDSZ ügyvivői testülete még nem szavazott arról, hogy támogatják-e Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter kormányfői jelöltségét, jelentette ki Győri Krisztina, a párt sajtófőnöke hétfőn hajnalban. Ez volt az első hivatalos nyilatkozat az ügyben. Ám kiderült, az első értesülés igaz volt: 7:5 -ös arányban tetszett az ügyvivőknek Bajnai Gordon. Kóka volt üzlettársa nyert a józan ésszel szemben az ügyvivők előtt, amely a "Kókisták" pillanatnyi kis arányú erőfölényét igazolja.
Sőt: nemcsak az ügyvívők, a parlamenti frakció tagjai is szavaztak Bajnairól. Az Index úgy tudja, hogy náluk nagyobb volt Bajnai támogatása. A szabad demokrata képviselők háromnegyede szavazott igennel az MSZP miniszterelnök-jelöltjére. Ami értető is a még egyéves javadalmaztatásaikat illetően. Bár az is figyelemre méltó, hogy negyedükben azért pislákolt valamiféle etika.
A Gondola tippje szerint alighanem Demszky Gábor lehetett, aki megfordította az arányszámot, úgymond a "főváros érdekében".
Arról egyelőre nincs hír, hogy az SZDSZ képviselői garanciát írtak volna alá Bajnai kérése szerint, hogy az elkövetkezendő egy évben minden intézkedésében támogatják.
* * *
Ha tényleg nagyon sürgős a döntés - az előző hét kutyakomédiáinak tükrében -, akkor miért lehet bizonytalan a választó, akit egyáltalán még érdekel ennek az országnak a sorsa? Hogy mit dönt az a grémium, amely pártjának a friss közvélemény-kutatások szerint sincs több, mint két százalékos a támogatottsága? Miért nem jutott be a tárgyalók közé az az információ, hogy a Szonda Ipsos esti felmérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka szerint előrehozott választások kellenek?
Kérdések, kérdések...
A tény: visszaállt az ingoványos MSZP-SZDSZ koalíció, az SZDSZ ismét - sokadszor - megmentette az MSZP-t és csődkormányát, amelynek egyik prominese Bajnai. Persze ez nem változtat azon a tényen: a Gyurcsány kormány megbukott. A kérdés most már az: az SZDSZ hány bukott minisztert enged vissza, Verestől Szilvásyig, Draskovicstól... - szóval az egész díszes garnitúráig.
A szabaddemokraták ügyvivői 7:5 arányban támogatták Bajnai jelölését - írja az Index. Ugyanakkor tagadták a szavazás tényét és Bajnai is kevesellte az arányt, de aztán a hír igaznak bizonyult.
Az SZDSZ-frakcióból Gusztos Péter, Velkey Gábor, Béki Gabriella és Gulyás József szavazott nemmel Bajnaira. A frakcióban megkérdezték őket, magukra nézve el tudják-e fogadni a többségi döntést? Gusztos igennel válaszolt, Velkey Gábor és Béki Gabriella azt mondták megfontolják döntésüket, Gulyás József azonban nemmel válaszolt.A szavazáson nem volt jelen Kuncze Gábor és Eörsi Mátyás, ők az előzetes információk alapján támogatják Bajnai Gordont.Az ügyvivői testületből Csőzik László, Léderer András, Gulyás József, Béki Gabriella és Gusztos Péter szavazott nemmel.
Az Index úgy tudja, Bajnai az üt ülésén meggyőző támogatást kért az SZDSZ-től. Mint mondta, egy 7:5-ös eredmény esetén nem vállalná a felkérést, bár az Index szerint ez a hír ikétséges.
Bajnai Gordon tiz perccel a szavazás előtt elhagyta az SZDSZ frakcióülését. Távozóban annyit mondott: most már az SZDSZ-en a sor, hogy döntsön. A liberálisoktól azt kérte, hogy még az éjszaka hozzák meg a döntést - közölte az Index.
Összevissza nyilatkozatok hangzottak el. Például az, hogy az SZDSZ ügyvivői testülete még nem szavazott arról, hogy támogatják-e Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter kormányfői jelöltségét, jelentette ki Győri Krisztina, a párt sajtófőnöke hétfőn hajnalban. Ez volt az első hivatalos nyilatkozat az ügyben. Ám kiderült, az első értesülés igaz volt: 7:5 -ös arányban tetszett az ügyvivőknek Bajnai Gordon. Kóka volt üzlettársa nyert a józan ésszel szemben az ügyvivők előtt, amely a "Kókisták" pillanatnyi kis arányú erőfölényét igazolja.
Sőt: nemcsak az ügyvívők, a parlamenti frakció tagjai is szavaztak Bajnairól. Az Index úgy tudja, hogy náluk nagyobb volt Bajnai támogatása. A szabad demokrata képviselők háromnegyede szavazott igennel az MSZP miniszterelnök-jelöltjére. Ami értető is a még egyéves javadalmaztatásaikat illetően. Bár az is figyelemre méltó, hogy negyedükben azért pislákolt valamiféle etika.
A Gondola tippje szerint alighanem Demszky Gábor lehetett, aki megfordította az arányszámot, úgymond a "főváros érdekében".
Arról egyelőre nincs hír, hogy az SZDSZ képviselői garanciát írtak volna alá Bajnai kérése szerint, hogy az elkövetkezendő egy évben minden intézkedésében támogatják.
* * *
Ha tényleg nagyon sürgős a döntés - az előző hét kutyakomédiáinak tükrében -, akkor miért lehet bizonytalan a választó, akit egyáltalán még érdekel ennek az országnak a sorsa? Hogy mit dönt az a grémium, amely pártjának a friss közvélemény-kutatások szerint sincs több, mint két százalékos a támogatottsága? Miért nem jutott be a tárgyalók közé az az információ, hogy a Szonda Ipsos esti felmérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka szerint előrehozott választások kellenek?
Kérdések, kérdések...
A tény: visszaállt az ingoványos MSZP-SZDSZ koalíció, az SZDSZ ismét - sokadszor - megmentette az MSZP-t és csődkormányát, amelynek egyik prominese Bajnai. Persze ez nem változtat azon a tényen: a Gyurcsány kormány megbukott. A kérdés most már az: az SZDSZ hány bukott minisztert enged vissza, Verestől Szilvásyig, Draskovicstól... - szóval az egész díszes garnitúráig.
Bajnai Gordon lesz a következő miniszterelnök, húsbavágó megszorítások jönnek?
2009.03.30. 00:00
Bajnai Gordon miután a MSZP-frakció bizalmat szavazott neki, az SZDSZ-nek számolt be programjáról, amit kevéssel éjfél előtt – nem hivatalos információk szerint – meg is szavaztak a liberálisok. Bajnai már korábban elhagyta az SZDSZ székházát. Bajnai csomagjának tartalma már ismert, az Index napokkal ezelőtt megszellőztette. Az igazi megszorítások a rendes országgyűlési választások évében, 2010-ben várhatók. Jövőre 600 milliárd forinttal csökkentenék a szociális- és nyugdíjkiadásokat a juttatások befagyasztásával vagy eltörlésével. Megszűnne a gázártámogatás, a lakásvásárlás állami kamattámogatása, a szocpol, a családi pótlék és a több szociális kiadás alapjául szolgáló nyugdíjminimum összege évekig nem változna, a nyugdíjaknál pedig áttérnének az inflációkövető indexálásra. A gyed időszakát a jelenlegi kettőről egy évre csökkentenék. (index, hírtv)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
