Letépem a fejedet! Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Álláspont
Amint arról mai címoldalunkon hírt adunk, Tasnádi Péter ajkait hagyta el tegnap a fenti kedves mondat. A címzett Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, akivel a kilencvenes évek gengszterkirálya még azt is közölte tegnap, hogy kutya. Azonkívül Tasnádi Péter volt olyan szíves, és toronymagasságú embereinek fenyegető közelségében nemes egyszerűséggel kifosztotta lapunk fotósát.
Tasnádinak a tegnapi helyzetben egy dologhoz lett volna joga: morgolódni. Miután a vonatkozó jogszabály nem a felvétel készítésének tényére, hanem a közzétételére vonatkozik, még ahhoz sem lett volna joga, hogy szép szóval kérje meg fotósunkat, törölje az őt megörökítő képet (ezt mellesleg kollégánk nyilvánvalóan megtette volna). Nem, Tasnádi Péternek és rikoltozó nőismerősének mindez nem volt elég. Az ő magánmítoszuk a félelem légköre, így aztán meg kell értenünk, hogy emberi hangon nem kívánnak megszólítani senkit. Vadul kell beszélni, hadonászni és fenyegetőzni kell, testi kényszert alkalmazni, esetleg sósavat öntetni egy nekik nem tetsző rokon arcába, az ő köreikben ez a módi.
Gyomorfordító ez az egész.
Én csak azt nem értem, hogy miközben Tasnádi Péternek ugyebár előrehaladott agykárosodása van, annyi esze mégis maradt, hogy valakivel vagy valakikkel különszobában sefteljen egy árverésen. Miközben minden isteni és emberi értékítélet szerint régen a rács mögött kellene elmélkednie jóról és rosszról, szabadlábon jön-megy, intézkedik, levegőzik, fenyegetőzik.
Valamire azért mégis jó volt a gengszterválogatott öregfiúk szekciójának tegnapi bemutatója. Arra tudniillik, hogy fehéren-feketén megmutatkozzon, miféle országban élünk. Egy tökéletesen impotens, gatyába tojt országban élünk, ahol sem az árverezők, sem a meghívottak pisszenni sem mernek, ha a Tasnádi family erőbemutatót tart a helyszínen. És ahol mi magunk is úgy teszünk, mintha normális lenne, hogy néhány nem túl bonyolult, A Keresztapa-trilógián szocializálódott erőember szab irányt, utat, közízlést.
Hát nem hagyjuk. A Magyar Hírlap megvédi fotósát, és a magyar nyilvánossághoz fordul. Arra kérjük a jóindulatú embereket, hogy hozzánk hasonlóan mondjanak nemet a gengsztertempóra. És bízzunk abban, hogy – ha már a mostaniak a Tasnádi-félék barátai és üzletfelei – a következő kormány és a leendő belügyminiszter majd elintézi a sorsukat. Azt rebesgeti a pesti szél, hogy akadnak – finoman szólva is – ellenérdekelt erők. Hajrá, Magyarország!
Fotósunk kálváriájához tartozik továbbá, hogy a magyar újságíró-társadalom ezúttal jelesre vizsgázott tisztességből, szolidaritásból. A Magyar Nemzet, az Index és más médiumok fotósai habozás nélkül Zsolt kollégánk segítségére sietettek. Ismét bebizonyosodott, hogy a tisztességnek nincsen színe, ideológiája. Egyszerűen arról van szó, hogy a bűnözőktől mindenki undorodik, és valószínűleg az is megfordul ilyenkor az ember fejében, hogy holnap őt is leterítheti valamilyen izzadt úriember a lipótvárosi Corleone családból.
Még egy apróság. Fotósunk memóriakártyája még mindig a rablók kezén van. Mi úriemberek vagyunk: ha Tasnádi megkér bennünket, nem közöljük a képet. De azért azt a memóriakártyát mégis vissza kellene adni, mert lopni – a Neander-völgyi ember óta – nem szép dolog. Erre a címre kérjük: Magyar Hírlap szerkesztősége, Budapest 1145, Thököly út 105–107. Fehér port ne mellékeljenek, cserébe mi sem küldünk lófejet Tasnádi ágyába.
Szentesi Zöldi László
2010. január 29., péntek
Kutya világ
Torkos Matild
2010. január 29. 00:01
Magyar Nemzet
Ki vagy, te kutya? Letépem a fejed! – üvöltött rá a sokszor elítélt bűnöző egy nyilvános árverésen az adósok kilakoltatását radikális módszerekkel megakadályozni akaró civil szervezet vezetőjére. A konfliktus amiatt alakult ki az állítólagos agysorvadása miatt enyhített büntetésre érdemesült alvilági figura és az önkéntes érdekvédő között, mert a hírhedt bűnöző berángatta a Magyar Hírlap fotósát egy helyiségbe, ahol magukra zárva az ajtót, embereivel körülvéve arra kényszerítette a fotóriportert, hogy átadja neki fényképezőgépének memóriakártyáját, rajta a róla készül képekkel.
A koreai KDB Bank adósainak ingatlanjait az Árverező Ház verte dobra a minap úgynevezett liciteljárással. Különleges lelki alkat kell ahhoz, hogy valaki ilyen mocskosnak tekinthető üzleten akarjon gazdagodni. Nyilván vannak ilyenek, aligha akad közöttük oly vakmerő vállalkozó, aki rá merne licitálni a kigyúrt embereivel körülvett Tasnádi-félék ajánlatára. Hiába tiltották meg a téli kilakoltatást, az árverések folynak országszerte. Lakottan adják el az otthonokat – mondják az árverezők. El lehet képzelni, amint az effélék nyugalomban benn hagyják a lakókat a megvásárolt ingatlanokban, hogy ők majd csak tavasszal kérik meg udvariasan a kiköltözésre a volt tulajdonosokat.
Elég nagy pácba kerültek a szocialisták. Ők ugyanis azzal szerették volna nyitni a kampányt, hogy jól ráijesztenek a nyugdíjasokra. Mégpedig azzal, hogy mi mindent fog velük művelni a Fidesz svéd receptre, ha megnyeri a választást. A kampányforgatókönyvüket szinte naponta felülírja az élet. Hol rendőrségi hírekben, hol ügyészségi nyilatkozatokban, hol bírósági büntetőperekről szóló tudósításokban bukkannak fel az MSZP-hez köthető elkövetők kétes és bűncselekménygyanús ügyei. Az igazi szocialista kampánynyitó eseménnyé a botrányba fulladt ingatlanárverés vált, amit ingyen és bérmentve tartott meg helyettük az Árverező Ház a radikális érdekvédők, a maffiózók, a sajtó és a kihívott rendőrség közreműködésével. Abban a pár percben, amit az elektronikus média közzétett a skandalumról, tökéletes látlelet volt a jogfosztottságról, a társadalmi züllésről, az igazságszolgáltatás állapotáról, az ebek harmincadjára jutott országról.
Miközben Mesterházy Attiláék a Fidesztől akarják megvédeni a nyugdíjasszavazatokat, aközben egy idős asszony, akinek háza ugyancsak most került kalapács alá, azzal fenyegette meg a magyarok jogállamát, ezt a köztársaságnak nevezett kócerájt, hogy magára gyújtja a házát, ha nem hagyják békén. Nyolcmilliót érő háza felújítására akkor vett fel pár milliós devizaalapú hitelt, amikor a baloldali kormány cinkos hallgatása mellett rátukmálták az ilyen alacsony kamatozású kölcsönöket a polgárokra. Milyen ország az, ahol a forint árfolyamának kockázatát egyedül a hitelt felvevőknek kell viselniük? Ahol fel sem merül a kormányban, hogy a bankok is osztozzanak a veszteségen. A kormányfő Pilátusként mossa a kezeit, ugyanúgy, mint a wallisos Hajdú-Bét által tönkretett libatenyésztők esetében. Pedig a devizahitelek bedőlését végső soron a baloldali-liberális kormány gazdaságpolitikája okozta.
A botrány akkor érte el a tetőfokát, amikor az árverést szervező cég vezetőjének hívására kiérkező rendőrök intézkedni kezdtek. Nyilván nem ismerték fel Tasnádit, mert ő a vakuk kereszttüzében, testőrei kíséretében látványosan és háborítatlanul elvonult a tett – a kényszerítés és az életveszélyes fenyegetés – színhelyéről. A rendőrök pedig szépen akkurátusan igazoltatni kezdték Tasnádiék helyett a nyilvános árverés ellen tiltakozók mellett a közvéleményt tájékoztatni akaró fotósokat és újságírókat.
A rendőrök állítólag demonstrációra készülnek. Mi lenne, ha nem tudósítanánk róla, nem tennénk ki magunkat az igazoltatás vegzatúrájának? Ha szolidaritásból azt mondanánk: tudósítson a rendőrtüntetésről Tasnádi a honlapján, ha akar.
Torkos Matild
2010. január 29. 00:01
Magyar Nemzet
Ki vagy, te kutya? Letépem a fejed! – üvöltött rá a sokszor elítélt bűnöző egy nyilvános árverésen az adósok kilakoltatását radikális módszerekkel megakadályozni akaró civil szervezet vezetőjére. A konfliktus amiatt alakult ki az állítólagos agysorvadása miatt enyhített büntetésre érdemesült alvilági figura és az önkéntes érdekvédő között, mert a hírhedt bűnöző berángatta a Magyar Hírlap fotósát egy helyiségbe, ahol magukra zárva az ajtót, embereivel körülvéve arra kényszerítette a fotóriportert, hogy átadja neki fényképezőgépének memóriakártyáját, rajta a róla készül képekkel.
A koreai KDB Bank adósainak ingatlanjait az Árverező Ház verte dobra a minap úgynevezett liciteljárással. Különleges lelki alkat kell ahhoz, hogy valaki ilyen mocskosnak tekinthető üzleten akarjon gazdagodni. Nyilván vannak ilyenek, aligha akad közöttük oly vakmerő vállalkozó, aki rá merne licitálni a kigyúrt embereivel körülvett Tasnádi-félék ajánlatára. Hiába tiltották meg a téli kilakoltatást, az árverések folynak országszerte. Lakottan adják el az otthonokat – mondják az árverezők. El lehet képzelni, amint az effélék nyugalomban benn hagyják a lakókat a megvásárolt ingatlanokban, hogy ők majd csak tavasszal kérik meg udvariasan a kiköltözésre a volt tulajdonosokat.
Elég nagy pácba kerültek a szocialisták. Ők ugyanis azzal szerették volna nyitni a kampányt, hogy jól ráijesztenek a nyugdíjasokra. Mégpedig azzal, hogy mi mindent fog velük művelni a Fidesz svéd receptre, ha megnyeri a választást. A kampányforgatókönyvüket szinte naponta felülírja az élet. Hol rendőrségi hírekben, hol ügyészségi nyilatkozatokban, hol bírósági büntetőperekről szóló tudósításokban bukkannak fel az MSZP-hez köthető elkövetők kétes és bűncselekménygyanús ügyei. Az igazi szocialista kampánynyitó eseménnyé a botrányba fulladt ingatlanárverés vált, amit ingyen és bérmentve tartott meg helyettük az Árverező Ház a radikális érdekvédők, a maffiózók, a sajtó és a kihívott rendőrség közreműködésével. Abban a pár percben, amit az elektronikus média közzétett a skandalumról, tökéletes látlelet volt a jogfosztottságról, a társadalmi züllésről, az igazságszolgáltatás állapotáról, az ebek harmincadjára jutott országról.
Miközben Mesterházy Attiláék a Fidesztől akarják megvédeni a nyugdíjasszavazatokat, aközben egy idős asszony, akinek háza ugyancsak most került kalapács alá, azzal fenyegette meg a magyarok jogállamát, ezt a köztársaságnak nevezett kócerájt, hogy magára gyújtja a házát, ha nem hagyják békén. Nyolcmilliót érő háza felújítására akkor vett fel pár milliós devizaalapú hitelt, amikor a baloldali kormány cinkos hallgatása mellett rátukmálták az ilyen alacsony kamatozású kölcsönöket a polgárokra. Milyen ország az, ahol a forint árfolyamának kockázatát egyedül a hitelt felvevőknek kell viselniük? Ahol fel sem merül a kormányban, hogy a bankok is osztozzanak a veszteségen. A kormányfő Pilátusként mossa a kezeit, ugyanúgy, mint a wallisos Hajdú-Bét által tönkretett libatenyésztők esetében. Pedig a devizahitelek bedőlését végső soron a baloldali-liberális kormány gazdaságpolitikája okozta.
A botrány akkor érte el a tetőfokát, amikor az árverést szervező cég vezetőjének hívására kiérkező rendőrök intézkedni kezdtek. Nyilván nem ismerték fel Tasnádit, mert ő a vakuk kereszttüzében, testőrei kíséretében látványosan és háborítatlanul elvonult a tett – a kényszerítés és az életveszélyes fenyegetés – színhelyéről. A rendőrök pedig szépen akkurátusan igazoltatni kezdték Tasnádiék helyett a nyilvános árverés ellen tiltakozók mellett a közvéleményt tájékoztatni akaró fotósokat és újságírókat.
A rendőrök állítólag demonstrációra készülnek. Mi lenne, ha nem tudósítanánk róla, nem tennénk ki magunkat az igazoltatás vegzatúrájának? Ha szolidaritásból azt mondanánk: tudósítson a rendőrtüntetésről Tasnádi a honlapján, ha akar.
Válasz a Hiller–tárca főosztályvezetőinek nyílt levelére
2010. január 29. 12:40
MNO - Szerkesztőségi álláspont
Tisztelt bebetonozott főosztályvezetők! Mélységes sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy sértőnek találták cikkünket, amelyben arról írtunk, hogy önöket Hiller István oktatási és kulturális miniszter bebetonozta az állásukba, amikor miniszteri ciklusának közepén hat évre nevezte ki valamennyiüket. Ennek köszönhetően az önök vezetői megbízatása legalább három évvel túl nyúlik a jelenlegi kormányzati cikluson. Levelükben számos csúsztatás és tévedés van.
Lapunk nem keverte a megbízást, a kinevezést, a közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszonyt, ha netán mégis éreznének némi ellentmondást, azt köszönjék az önöket alkalmazó minisztérium lapunk kérdésére adott hanyag válaszának, amely így szól: „a vonatkozó hatályos munkajogi szabályozás értelmében a határozott idejű szerződések és megbízások általában 5-6 évre szólnak, tehát ciklusokon még akkor is túlnyúlnak, ha mindjárt az elején történik a megbízás”.
A minisztérium beszél az önök esetében „megbízásról” és „szerződésről”, meg „általábanról”, ezért javasoljuk, hogy ha a választ nem tartják elég szakszerűnek, reklamáljanak a főnöküknél, Hiller Istvánnál. Tájékozatlansággal vádolnak minket, pedig a valóságban tájékoztatás megtagadásáról van szó, ami szintén az önök minisztériumának számláját terheli, hiszen kérdéseink jó részét ez esetben is megválaszolatlanul hagyta. Félrevezetőnek nevezik a megbízatásuk idő előtti visszavonása esetén járó fájdalomdíj összegét is, amit a jogszabályban előírt főosztályvezetői illetmény 12-szeresében határoztunk meg. Elnézést kérünk, ha önök közül sokan több pénzt kapnak a törvényben előírtnál, így magasabb fájdalomdíj dukál majd, ha az új miniszter nem kíván önökkel együttdolgozni. Írtunk volna pontosabb összegeket is, de az önök minisztériuma nem árulta el konkrét számokat. Csak reméljük, hogy a jogszabályban előírt havi bruttó 556 ezer forintnál egyikük sem keres kevesebbet, ha mégis, sürgősen forduljanak jogorvoslatért főnökükhöz. Szintén az önök minisztériuma írta a főosztályvezetői fájdalomdíjakra vonatkozó kérdésünkre azt, hogy „határozott idejű munkaszerződés felmondása esetén a maximum egy évnyi bér fizethető ki”. Lehet, hogy az önök számára – ahogy levelükben írják- szúnyogcsípés – a vezetői megbiztatásuk idő előtti visszavonása esetén minimálisan kifizetendő 6,67 millió forint, egy átlagembernek azonban ez háromévi fizetése. Ezen humorizálni nem más, mint a társadalom döntő többségének arcul köpése.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem csak Hiller István betonozta be kollégáit, hanem valamennyi miniszter, mégpedig a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 31. paragrafusára hivatkozva.
Ígérjük, hogy nem hagyjuk ki a többieket sem, és beszámolunk lapunkban az összes minisztérium betonba öntött kollégáiról, de hogy ne legyen hiányérzetük, a teljesség kedvéért cikkünkben önöket is újra megemlítjük majd.
Amikor azonban gúnyosan arról írnak, hogy az önök vezetői tisztségét nem a miniszter betonozta be, hanem törvény védi, álljanak meg egy pillanatra, és gondolkodjanak el: kiknek is köszönhetik a hat éves kinevezést? Az önök által hivatkozott köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt 2007-ben módosította a Gyurcsány – kormány javaslatára az Országgyűlés szocialista-szabad demokrata többsége oly módon, hogy a korábbi határozatlan idejű, bármikor azonnali hatállyal felmondható vezetői megbízatások helyett hat évre szóló kinevezéseket ír elő. A szocialisták által megszavazott törvénymódosításban az is szerepel: ha a vezetői megbízást átszervezés, létszámcsökkentés, feladatkör megszűnése miatt visszavonják, akkor a köztisztviselőnek köztisztviselői munkakört és szakmai főtanácsadói címet – Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-főtanácsadói címet – kell felajánlani. Önök szerint mégis mi ez, ha nem bebetonozás?
Ami pedig a kollégánkat ért becsületértő kijelentéseiket, és az önök tárcája által folytatott lejárató kampányt illeti: újságírónk se nem rest, sem nem tájékozatlan, kártékonynak pedig nem az ő munkáját, hanem az önök minisztériumának négy éves tevékenységét tartjuk. Biztosíthatjuk önöket arról, hogy a tárca újságírónk ellehetetlenítésére tett kísérlete csak megerősített bennünket abban a tudatban, hogy kollégánknak az oktatási tárca botrányaira és kártékony intézkedéseire rávilágító cikkeinek komoly társadalmi haszna van.
Az OKM főosztályvezetőinek nyílt levele a Magyar Nemzethez
2010. január 28.
Cikk nyomtatás
Link küldés
Melyik párt katonáit, ki és hová betonozza be?!
Nyílt levél Farkas Melindához, a Magyar Nemzet újságírójához és közvetlen vezetőjéhez
Tisztelt Farkas Melinda!
Nem kis meglepetéssel olvastuk az Angelika és Angyalka napján megjelent lapszámban, hogy pártkatonákat betonoznak be a Szalay utcába, ráadásul megbízási szerződéseket használnak hozzá kötőanyagként.
Az persze nekünk - betonba öntötteknek - azonnal eszünkbe jutott, hogy köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy munkavállalóként egyikünknek sem lehet megbízási szerződése saját munkáltatónkkal, de a "bolha már a fülben van", és "kisördögként" azt duruzsolja, hogy a sajtó az igazságot írja, csak mi biztos megint kimaradtunk valami jóból.
Az csak mellékes körülmény, hogy esküt tevő és összeférhetetlenségi nyilatkozatot adó köztisztviselőként nem állhatunk egyik párt zsoldjában sem (a sorkatonaságot már régen alkotmányosan eltörölték).
Ha mégis, akkor nehéz lenne eldönteni ki melyik pártnak a katonája, hiszen van közöttünk olyan, akinek még Mádl Ferenc volt az első megbízója, vagy Fodor Gábortól kapta a vezetői beosztást, esetleg Pokorni Zoltán vagy Pálinkás József írta alá kinevezését, a kétszeresen miniszterekről, Magyar Bálintról és Hiller Istvánról már nem is szólva.
A katonaság tisztázása után azonnal felvetődik, hogy ki a betonozó, vagy éppen ki kezeli a keverőgépet? A kötőanyag készítője egyértelműen a jogalkotó - ha törvényről van szó, a mindenkori Országgyűlés, ha rendeletről, a soros kormány, esetleg miniszter -, aki olyan jogszabályt alkot, amelyekben a kormányzati pozíciók kivételével nem választási ciklusokhoz köti a közszféra vezetői megbízatásait, kinevezéseit. Ráadásul az alacsonyabb beosztású köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók vezetői megbízatásai, kinevezései határozatlan időre szólnak, és jobbára bármikor indoklás nélkül visszavonhatóak, így szegény osztályvezetők esetében nem köt a beton, akárhogy keverik.
A minisztériumi főosztályvezetők a Ktv. alapján 6 évre, a költségvetési intézmények közalkalmazotti magasabb vezetői általában 5 évre, a közhasznú társaságok munkaviszonyban álló első számú vezetői szintén gyakran 5 évre kaphatnak jogszerűen bizalmat. Amiből egyszerű matematikai tudással kiszámítható, hogy a 4 éves választási ciklus kevesebb, mint a korábban jelzett időszakok, így minden határozott időre szóló vezetői megbízás vagy kinevezés túlnyúlik egy adott cikluson.
Kedves Melinda!
Cikkében számos tévedés van, amelyek csak és kizárólagosan tájékozatlanságából, esetleges restségéből vagy emlékezete akadozásából adódhatnak, hiszen rosszindulatot, tudatos rémhírterjesztést, hazug mocskolódást nem feltételezünk Önről.
Emlékezete ott hagyja cserben, hogy cikke elején a tárca összes osztályvezetőjét keveri rossz hírbe, míg a végén csak a főosztályvezetőket; tájékozatlansága abból látszik, hogy nem képes megkülönböztetni közszolgálati kinevezést, munkaszerződést és megbízási szerződést, restségének bizonyítéka pedig, hogy nem néz utána a hatályos jogszabályi előírásoknak, nem használja a jogi tájékoztatás adta lehetőségeket.
E restsége a számolásnál is visszaköszön, hiszen olyan fájdalomdíj összegeket előlegez meg, amelyek egyszerűen kiszámíthatók a havi illetmény tizenkétszeres szorzásával, mégis félrevezető, hiszen teljesen más a "fájdalomküszöbe" a köztisztviselőknek, a közalkalmazottaknak és a munkavállalóknak. Lenne persze olyan vezető, aki esetében nagyon fájna az adófizetőknek az idő előtti elmozdítás, de van olyan is, akinél az a "szúnyogcsípés" szintje alatt maradna.
Az alapkérdés persze az, hogy miért is kell idő előtt visszavonni egy szakmailag jól felkészült, kellő közigazgatási és vezetői tapasztalattal rendelkező, megkérdőjelezhetetlen lojalitású vezető megbízatását csupán azért, mert olyan időszakban kezdte meg beosztási ciklusát, amikor még nem volt lényeges az időszámítás.
Tisztelt Szerkesztő!
Gondoljuk, Ön vezető beosztású alkalmazottja a napilapnak, és mint ilyen, felelősséggel tartozik beosztottja tevékenységéért, és hatásköre van a további károkozás megállítására. Kérjük, végezze jól munkáját, legyen méltó posztjához, és akadályozza meg a felületesen megírt, téves adatokat és tényeket tartalmazó cikkek megjelenését.
Mi is igyekszünk a saját posztunkhoz méltóak lenni és jól végezni vezetői munkánkat, amíg még hagyják.
Amennyiben a "levelező tagozaton túl", személyesen is informálódni kívánna a fentiekről, szívesen látjuk Önt és kollégáját kávéra és sütire, természetesen szigorúan saját költségünkre, munkaidőn kívül.
Budapest, 2010. január 28.
Az OKM betonba zárt főosztályvezetői
2010. január 29. 12:40
MNO - Szerkesztőségi álláspont
Tisztelt bebetonozott főosztályvezetők! Mélységes sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy sértőnek találták cikkünket, amelyben arról írtunk, hogy önöket Hiller István oktatási és kulturális miniszter bebetonozta az állásukba, amikor miniszteri ciklusának közepén hat évre nevezte ki valamennyiüket. Ennek köszönhetően az önök vezetői megbízatása legalább három évvel túl nyúlik a jelenlegi kormányzati cikluson. Levelükben számos csúsztatás és tévedés van.
Lapunk nem keverte a megbízást, a kinevezést, a közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszonyt, ha netán mégis éreznének némi ellentmondást, azt köszönjék az önöket alkalmazó minisztérium lapunk kérdésére adott hanyag válaszának, amely így szól: „a vonatkozó hatályos munkajogi szabályozás értelmében a határozott idejű szerződések és megbízások általában 5-6 évre szólnak, tehát ciklusokon még akkor is túlnyúlnak, ha mindjárt az elején történik a megbízás”.
A minisztérium beszél az önök esetében „megbízásról” és „szerződésről”, meg „általábanról”, ezért javasoljuk, hogy ha a választ nem tartják elég szakszerűnek, reklamáljanak a főnöküknél, Hiller Istvánnál. Tájékozatlansággal vádolnak minket, pedig a valóságban tájékoztatás megtagadásáról van szó, ami szintén az önök minisztériumának számláját terheli, hiszen kérdéseink jó részét ez esetben is megválaszolatlanul hagyta. Félrevezetőnek nevezik a megbízatásuk idő előtti visszavonása esetén járó fájdalomdíj összegét is, amit a jogszabályban előírt főosztályvezetői illetmény 12-szeresében határoztunk meg. Elnézést kérünk, ha önök közül sokan több pénzt kapnak a törvényben előírtnál, így magasabb fájdalomdíj dukál majd, ha az új miniszter nem kíván önökkel együttdolgozni. Írtunk volna pontosabb összegeket is, de az önök minisztériuma nem árulta el konkrét számokat. Csak reméljük, hogy a jogszabályban előírt havi bruttó 556 ezer forintnál egyikük sem keres kevesebbet, ha mégis, sürgősen forduljanak jogorvoslatért főnökükhöz. Szintén az önök minisztériuma írta a főosztályvezetői fájdalomdíjakra vonatkozó kérdésünkre azt, hogy „határozott idejű munkaszerződés felmondása esetén a maximum egy évnyi bér fizethető ki”. Lehet, hogy az önök számára – ahogy levelükben írják- szúnyogcsípés – a vezetői megbiztatásuk idő előtti visszavonása esetén minimálisan kifizetendő 6,67 millió forint, egy átlagembernek azonban ez háromévi fizetése. Ezen humorizálni nem más, mint a társadalom döntő többségének arcul köpése.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem csak Hiller István betonozta be kollégáit, hanem valamennyi miniszter, mégpedig a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 31. paragrafusára hivatkozva.
Ígérjük, hogy nem hagyjuk ki a többieket sem, és beszámolunk lapunkban az összes minisztérium betonba öntött kollégáiról, de hogy ne legyen hiányérzetük, a teljesség kedvéért cikkünkben önöket is újra megemlítjük majd.
Amikor azonban gúnyosan arról írnak, hogy az önök vezetői tisztségét nem a miniszter betonozta be, hanem törvény védi, álljanak meg egy pillanatra, és gondolkodjanak el: kiknek is köszönhetik a hat éves kinevezést? Az önök által hivatkozott köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt 2007-ben módosította a Gyurcsány – kormány javaslatára az Országgyűlés szocialista-szabad demokrata többsége oly módon, hogy a korábbi határozatlan idejű, bármikor azonnali hatállyal felmondható vezetői megbízatások helyett hat évre szóló kinevezéseket ír elő. A szocialisták által megszavazott törvénymódosításban az is szerepel: ha a vezetői megbízást átszervezés, létszámcsökkentés, feladatkör megszűnése miatt visszavonják, akkor a köztisztviselőnek köztisztviselői munkakört és szakmai főtanácsadói címet – Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-főtanácsadói címet – kell felajánlani. Önök szerint mégis mi ez, ha nem bebetonozás?
Ami pedig a kollégánkat ért becsületértő kijelentéseiket, és az önök tárcája által folytatott lejárató kampányt illeti: újságírónk se nem rest, sem nem tájékozatlan, kártékonynak pedig nem az ő munkáját, hanem az önök minisztériumának négy éves tevékenységét tartjuk. Biztosíthatjuk önöket arról, hogy a tárca újságírónk ellehetetlenítésére tett kísérlete csak megerősített bennünket abban a tudatban, hogy kollégánknak az oktatási tárca botrányaira és kártékony intézkedéseire rávilágító cikkeinek komoly társadalmi haszna van.
Az OKM főosztályvezetőinek nyílt levele a Magyar Nemzethez
2010. január 28.
Cikk nyomtatás
Link küldés
Melyik párt katonáit, ki és hová betonozza be?!
Nyílt levél Farkas Melindához, a Magyar Nemzet újságírójához és közvetlen vezetőjéhez
Tisztelt Farkas Melinda!
Nem kis meglepetéssel olvastuk az Angelika és Angyalka napján megjelent lapszámban, hogy pártkatonákat betonoznak be a Szalay utcába, ráadásul megbízási szerződéseket használnak hozzá kötőanyagként.
Az persze nekünk - betonba öntötteknek - azonnal eszünkbe jutott, hogy köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy munkavállalóként egyikünknek sem lehet megbízási szerződése saját munkáltatónkkal, de a "bolha már a fülben van", és "kisördögként" azt duruzsolja, hogy a sajtó az igazságot írja, csak mi biztos megint kimaradtunk valami jóból.
Az csak mellékes körülmény, hogy esküt tevő és összeférhetetlenségi nyilatkozatot adó köztisztviselőként nem állhatunk egyik párt zsoldjában sem (a sorkatonaságot már régen alkotmányosan eltörölték).
Ha mégis, akkor nehéz lenne eldönteni ki melyik pártnak a katonája, hiszen van közöttünk olyan, akinek még Mádl Ferenc volt az első megbízója, vagy Fodor Gábortól kapta a vezetői beosztást, esetleg Pokorni Zoltán vagy Pálinkás József írta alá kinevezését, a kétszeresen miniszterekről, Magyar Bálintról és Hiller Istvánról már nem is szólva.
A katonaság tisztázása után azonnal felvetődik, hogy ki a betonozó, vagy éppen ki kezeli a keverőgépet? A kötőanyag készítője egyértelműen a jogalkotó - ha törvényről van szó, a mindenkori Országgyűlés, ha rendeletről, a soros kormány, esetleg miniszter -, aki olyan jogszabályt alkot, amelyekben a kormányzati pozíciók kivételével nem választási ciklusokhoz köti a közszféra vezetői megbízatásait, kinevezéseit. Ráadásul az alacsonyabb beosztású köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók vezetői megbízatásai, kinevezései határozatlan időre szólnak, és jobbára bármikor indoklás nélkül visszavonhatóak, így szegény osztályvezetők esetében nem köt a beton, akárhogy keverik.
A minisztériumi főosztályvezetők a Ktv. alapján 6 évre, a költségvetési intézmények közalkalmazotti magasabb vezetői általában 5 évre, a közhasznú társaságok munkaviszonyban álló első számú vezetői szintén gyakran 5 évre kaphatnak jogszerűen bizalmat. Amiből egyszerű matematikai tudással kiszámítható, hogy a 4 éves választási ciklus kevesebb, mint a korábban jelzett időszakok, így minden határozott időre szóló vezetői megbízás vagy kinevezés túlnyúlik egy adott cikluson.
Kedves Melinda!
Cikkében számos tévedés van, amelyek csak és kizárólagosan tájékozatlanságából, esetleges restségéből vagy emlékezete akadozásából adódhatnak, hiszen rosszindulatot, tudatos rémhírterjesztést, hazug mocskolódást nem feltételezünk Önről.
Emlékezete ott hagyja cserben, hogy cikke elején a tárca összes osztályvezetőjét keveri rossz hírbe, míg a végén csak a főosztályvezetőket; tájékozatlansága abból látszik, hogy nem képes megkülönböztetni közszolgálati kinevezést, munkaszerződést és megbízási szerződést, restségének bizonyítéka pedig, hogy nem néz utána a hatályos jogszabályi előírásoknak, nem használja a jogi tájékoztatás adta lehetőségeket.
E restsége a számolásnál is visszaköszön, hiszen olyan fájdalomdíj összegeket előlegez meg, amelyek egyszerűen kiszámíthatók a havi illetmény tizenkétszeres szorzásával, mégis félrevezető, hiszen teljesen más a "fájdalomküszöbe" a köztisztviselőknek, a közalkalmazottaknak és a munkavállalóknak. Lenne persze olyan vezető, aki esetében nagyon fájna az adófizetőknek az idő előtti elmozdítás, de van olyan is, akinél az a "szúnyogcsípés" szintje alatt maradna.
Az alapkérdés persze az, hogy miért is kell idő előtt visszavonni egy szakmailag jól felkészült, kellő közigazgatási és vezetői tapasztalattal rendelkező, megkérdőjelezhetetlen lojalitású vezető megbízatását csupán azért, mert olyan időszakban kezdte meg beosztási ciklusát, amikor még nem volt lényeges az időszámítás.
Tisztelt Szerkesztő!
Gondoljuk, Ön vezető beosztású alkalmazottja a napilapnak, és mint ilyen, felelősséggel tartozik beosztottja tevékenységéért, és hatásköre van a további károkozás megállítására. Kérjük, végezze jól munkáját, legyen méltó posztjához, és akadályozza meg a felületesen megírt, téves adatokat és tényeket tartalmazó cikkek megjelenését.
Mi is igyekszünk a saját posztunkhoz méltóak lenni és jól végezni vezetői munkánkat, amíg még hagyják.
Amennyiben a "levelező tagozaton túl", személyesen is informálódni kívánna a fentiekről, szívesen látjuk Önt és kollégáját kávéra és sütire, természetesen szigorúan saját költségünkre, munkaidőn kívül.
Budapest, 2010. január 28.
Az OKM betonba zárt főosztályvezetői
2010. január 27., szerda
Az ember, aki körénk épült Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Álláspont
Csíkszeredában nézegetem gyakran a „kakasos” templomát. Azért szeretem különösképp, mert ott van, ahol van, s mert a tőszomszédságában nemrég kuplerájt nyitottak. Furcsa így együtt nézni, együtt látni Makovecz templomát és a kuplerájt.
Ez így együtt a mi életünk.
Legutóbb pedig Szászrégenben ültem a házában. A reformátusok „dióháza” – az is Makovecz. Ültem a dióházban, egyszerre vett körül gyávaság, szolgalelkűség, no és bátorság, hit, erő, akarat – és kitartás.
Mindez, ami körülvett, az emberekből áradt. A házból meg csak annyi, hogy ez a mi házunk. No és persze eltöpreng az ember, vajon ha mindenki ilyen házban lakna, lenne-e gyávaság és szolgalelkűség.
Nem tudom, ad-e tartást ház és ruha. Kell adnia, valahogyan mégis. A „Bocskainak” például az a magasított nyaka – attól, muszáj, hogy a viselője kihúzza magát. Egy Makovecz-házban meg van hely gondolatnak is, van hely Istennek is. Talán azért. Bár a zsellérkunyhók félhomályában is megélt az Isten, s akadt idő, amikor csak zsellérkunyhók félhomályában élt a Haza. Élt túl… Akkor pedig? Akkor pedig nem tudom. De valamiért kihúzom magam egy Makovecz-házban; valamiért kihúzom magam, ha előtte állok.
Pedig tudjátok-e, nem is olyan könnyű állni előtte. Mérges ember. Türelmetlen. Mindenki mérges és türelmetlen, aki tudja, mit akar. Aki egyáltalán akar még valamit. Mérges és türelmetlen, aki nem hülyült, nem aljasult még hozzá ehhez a világhoz. Ugyanis hovatovább ezt a kettőt lehet: elhülyülni és lealjasulni, vagy haragudni és szembeállni. Szembeszállni. Minden Makovecz-ház egy ilyen szembeszállás.
S az minden Makovecz-mondat is. Állsz előtte, néz a szemedbe, belenéz, és mond valamit. Röviden, kijelentő módban. És az a csodálatos, hogy akkor is igaza van, amikor történetesen nincsen igaza.
Nagy tisztesség nekem, hogy állhattam előtte. Köszönöm.
Lehet, hogy ez a végzetünk, Imre bátyám. Mérgesek és türelmetlenek voltunk, vagyunk, leszünk. Az idők végéig. De az jó. Mert legalább vagyunk…
Régen írtam ezt már Makovecz Imrének. De most ideírom újra. Sokkal rémültebben és dühödtebben, mint írtam valaha. Mert hallom a rádióban, hogy Makovecz Imre kénytelen bezárni tervezőirodáját. Olaszországban díszdoktorrá avatták, idehaza csődbe ment.
Ismerős helyzet ez – olyan örök magyar helyzet. Ismerős és elviselhetetlen. Nem kellett idehaza soha senki sem. Nem volt itt megbecsülve se senki, csak a középszer és a szervilizmus, alig néhány kivételtől eltekintve. Makovecz Imre hetvenöt esztendősen lehúzza a rolót idehaza. Mert nem tudta fizetni az APEH-nak, amit fizetni kell, s mert nem tudta fizetni munkatársait.
Most a Hargita oldalába fog unitárius templomot építeni, azt mondja. Jó is lesz, Imre bátyám. A Hargitában legalább van valami örök. Valami örök a miénkből. Az unitárius vallás meg mégiscsak a miénk. Azt a mi Dávid Ferencünk ötölte ki, s ugyanő hirdette meg Tordán a teljes vallásszabadságot, amikor Franciahonban még lobogtak a hugenották máglyái. Ezt is csak azért mondom, hogy tudjuk: nem kell nekünk mindig szégyenkezni. S legfőképpen nem kellett – valaha.
Jó helyen lesz az az unitárius templom, s jó ember építi…
„Ezer este múlt ezer estre,
A vérem hull, hull, egyre hull,
Messziről hívnak, szólongatnak
És mi csak csatázunk vadul:
Én s a disznófejű Nagyúr.”
Most ez van, Imre bátyám. Harc a Nagyúrral. De már fárad. A világ, amit létrehozott, recseg-ropog. A mi világunk rákja Ő, és elpusztít mindent. Aztán, amikor vége lesz, újra fel kell építeni mindent. Hát, csak azért mondom… S addig is, ott a Hargita…
Bayer Zsolt
Álláspont
Csíkszeredában nézegetem gyakran a „kakasos” templomát. Azért szeretem különösképp, mert ott van, ahol van, s mert a tőszomszédságában nemrég kuplerájt nyitottak. Furcsa így együtt nézni, együtt látni Makovecz templomát és a kuplerájt.
Ez így együtt a mi életünk.
Legutóbb pedig Szászrégenben ültem a házában. A reformátusok „dióháza” – az is Makovecz. Ültem a dióházban, egyszerre vett körül gyávaság, szolgalelkűség, no és bátorság, hit, erő, akarat – és kitartás.
Mindez, ami körülvett, az emberekből áradt. A házból meg csak annyi, hogy ez a mi házunk. No és persze eltöpreng az ember, vajon ha mindenki ilyen házban lakna, lenne-e gyávaság és szolgalelkűség.
Nem tudom, ad-e tartást ház és ruha. Kell adnia, valahogyan mégis. A „Bocskainak” például az a magasított nyaka – attól, muszáj, hogy a viselője kihúzza magát. Egy Makovecz-házban meg van hely gondolatnak is, van hely Istennek is. Talán azért. Bár a zsellérkunyhók félhomályában is megélt az Isten, s akadt idő, amikor csak zsellérkunyhók félhomályában élt a Haza. Élt túl… Akkor pedig? Akkor pedig nem tudom. De valamiért kihúzom magam egy Makovecz-házban; valamiért kihúzom magam, ha előtte állok.
Pedig tudjátok-e, nem is olyan könnyű állni előtte. Mérges ember. Türelmetlen. Mindenki mérges és türelmetlen, aki tudja, mit akar. Aki egyáltalán akar még valamit. Mérges és türelmetlen, aki nem hülyült, nem aljasult még hozzá ehhez a világhoz. Ugyanis hovatovább ezt a kettőt lehet: elhülyülni és lealjasulni, vagy haragudni és szembeállni. Szembeszállni. Minden Makovecz-ház egy ilyen szembeszállás.
S az minden Makovecz-mondat is. Állsz előtte, néz a szemedbe, belenéz, és mond valamit. Röviden, kijelentő módban. És az a csodálatos, hogy akkor is igaza van, amikor történetesen nincsen igaza.
Nagy tisztesség nekem, hogy állhattam előtte. Köszönöm.
Lehet, hogy ez a végzetünk, Imre bátyám. Mérgesek és türelmetlenek voltunk, vagyunk, leszünk. Az idők végéig. De az jó. Mert legalább vagyunk…
Régen írtam ezt már Makovecz Imrének. De most ideírom újra. Sokkal rémültebben és dühödtebben, mint írtam valaha. Mert hallom a rádióban, hogy Makovecz Imre kénytelen bezárni tervezőirodáját. Olaszországban díszdoktorrá avatták, idehaza csődbe ment.
Ismerős helyzet ez – olyan örök magyar helyzet. Ismerős és elviselhetetlen. Nem kellett idehaza soha senki sem. Nem volt itt megbecsülve se senki, csak a középszer és a szervilizmus, alig néhány kivételtől eltekintve. Makovecz Imre hetvenöt esztendősen lehúzza a rolót idehaza. Mert nem tudta fizetni az APEH-nak, amit fizetni kell, s mert nem tudta fizetni munkatársait.
Most a Hargita oldalába fog unitárius templomot építeni, azt mondja. Jó is lesz, Imre bátyám. A Hargitában legalább van valami örök. Valami örök a miénkből. Az unitárius vallás meg mégiscsak a miénk. Azt a mi Dávid Ferencünk ötölte ki, s ugyanő hirdette meg Tordán a teljes vallásszabadságot, amikor Franciahonban még lobogtak a hugenották máglyái. Ezt is csak azért mondom, hogy tudjuk: nem kell nekünk mindig szégyenkezni. S legfőképpen nem kellett – valaha.
Jó helyen lesz az az unitárius templom, s jó ember építi…
„Ezer este múlt ezer estre,
A vérem hull, hull, egyre hull,
Messziről hívnak, szólongatnak
És mi csak csatázunk vadul:
Én s a disznófejű Nagyúr.”
Most ez van, Imre bátyám. Harc a Nagyúrral. De már fárad. A világ, amit létrehozott, recseg-ropog. A mi világunk rákja Ő, és elpusztít mindent. Aztán, amikor vége lesz, újra fel kell építeni mindent. Hát, csak azért mondom… S addig is, ott a Hargita…
Bayer Zsolt
KOMMUNISTA TÍZPARANCSOLAT
1.Mindened legyen a párt. Általa kerülhetsz törvényen kívül, neki köszönheted vagyonod, tehát csak neki szolgálj!
2.Mindig azzal vádold a szemben álló felet, amit magad csinálsz, csináltál vagy csinálni fogsz. És nevezd mindig ellenségnek.
3.Ha nem lesz szocializmus, gyorsan kezd el építeni a kapitalizmust, de a szájad a nyilvánosság előtt arra álljon, hogy szociálisan érzékeny vagy.
4.Kapcsolataid fenntartásakor mindig a párttagság legyen meghatározó. Az ezen kívülieket ott használd ki, ahol csak tudod. Ez kötelesség. Ha mégsem sikerül, parancsolj nekik, vagy fenyegesd meg őket.
5.Ha valamilyen szellemi kezdeményezést nem tudsz meghiúsítani, úgy vegyél részt benne. Épülj be és rombold szét.
6.Mindig tegyél sejtelmes célzásokat a másik fél erkölcseire, nem baj, ha az nem igaz. És ismételd, ahányszor csak tudod. Míg mindenki elfelejti, hogy honnan is indult az egész.
7.Beszélj a nép belső ellenségeiről. Hivatkozz olyan forrásra, amely nem létezik. Ezzel okos is leszel, de nem baj, ha nem jön be. Ha mégis rajtakapnak: tagadj körömszakadtig.
8.Legjobb kapcsolatod a kommunista sajtóval legyen. Azokkal mindent elintézhetsz, ha kell pénzt is adj nekik, elfogadják.
9.Alapelved mindig az övön aluli megoldás legyen. Ezt hamar megszokod és nem kerülsz ellentétbe saját természeteddel.
10.Soha ne feledd az örökös alapelvet: ami a másé az az enyém, ám ami az enyém, az a mienk s ahhoz másnak semmi köze nem lehet.
Ha még ez sem lenne elég bizonyíték hadd tegyem ide Szolzsenyicin tételét a bolsvikokról.
Ő csak ismeri őket / „Ivan Gyenyiszovics egy napja”/ a Gulagokig bezárólag: SENKI JOBBAN, RÖVIDEBBEN LE NEM ÍRTA ILYEN E TÖRTÉNELMI HORDALÉKOT.
„A kommunistánál ártalmasabb, veszélyesebb embertípust nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra és szellem-ellenességük elképzelhetetlen minden más, normális – azaz nem kommunista ember számára.
A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika igy hív: lelkiismeret.
A kommunista eltorzult lélek, Egészséges szellemű, európai ember nem lehet kommunista.
Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt az eszme vagy az elvtársak személyes érdeke úgy kívánja.”
Murányi László
2010. január 25.
Nemzeti InternetFigyelő
2.Mindig azzal vádold a szemben álló felet, amit magad csinálsz, csináltál vagy csinálni fogsz. És nevezd mindig ellenségnek.
3.Ha nem lesz szocializmus, gyorsan kezd el építeni a kapitalizmust, de a szájad a nyilvánosság előtt arra álljon, hogy szociálisan érzékeny vagy.
4.Kapcsolataid fenntartásakor mindig a párttagság legyen meghatározó. Az ezen kívülieket ott használd ki, ahol csak tudod. Ez kötelesség. Ha mégsem sikerül, parancsolj nekik, vagy fenyegesd meg őket.
5.Ha valamilyen szellemi kezdeményezést nem tudsz meghiúsítani, úgy vegyél részt benne. Épülj be és rombold szét.
6.Mindig tegyél sejtelmes célzásokat a másik fél erkölcseire, nem baj, ha az nem igaz. És ismételd, ahányszor csak tudod. Míg mindenki elfelejti, hogy honnan is indult az egész.
7.Beszélj a nép belső ellenségeiről. Hivatkozz olyan forrásra, amely nem létezik. Ezzel okos is leszel, de nem baj, ha nem jön be. Ha mégis rajtakapnak: tagadj körömszakadtig.
8.Legjobb kapcsolatod a kommunista sajtóval legyen. Azokkal mindent elintézhetsz, ha kell pénzt is adj nekik, elfogadják.
9.Alapelved mindig az övön aluli megoldás legyen. Ezt hamar megszokod és nem kerülsz ellentétbe saját természeteddel.
10.Soha ne feledd az örökös alapelvet: ami a másé az az enyém, ám ami az enyém, az a mienk s ahhoz másnak semmi köze nem lehet.
Ha még ez sem lenne elég bizonyíték hadd tegyem ide Szolzsenyicin tételét a bolsvikokról.
Ő csak ismeri őket / „Ivan Gyenyiszovics egy napja”/ a Gulagokig bezárólag: SENKI JOBBAN, RÖVIDEBBEN LE NEM ÍRTA ILYEN E TÖRTÉNELMI HORDALÉKOT.
„A kommunistánál ártalmasabb, veszélyesebb embertípust nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra és szellem-ellenességük elképzelhetetlen minden más, normális – azaz nem kommunista ember számára.
A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika igy hív: lelkiismeret.
A kommunista eltorzult lélek, Egészséges szellemű, európai ember nem lehet kommunista.
Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt az eszme vagy az elvtársak személyes érdeke úgy kívánja.”
Murányi László
2010. január 25.
Nemzeti InternetFigyelő
2010. január 24., vasárnap
„Magyar Arc” – kitört a nemzeti érzés a nagyobbik kampánylapban
Gerő András liberális történész, hajdan az SZDSZ-hez igen közel állt ember, aki az MSZP–SZDSZ-koalíciótól „Habsburg Intézet” alapítására kapott (elsősorban anyagi) lehetőséget, most „Magyar Arc” kiállítást javasol – a Népszabadságban. Hiába, nagy dolog a kampány.
Gerő András hosszú és részletes javaslatban valami 86-szor szerepel a „magyar” szó. Lajstromba szedve itt minden, ami magyar, kezdve a magyar nyelven, bezárólag a magyar mitológiáig. Hirtelen azt hinné az ember, Gerő leigazolt a Jobbikhoz.
Érdekes módon most, a kampányban, a hatalmas néphülyítő ringlispíl forgatásába szállt be a Habsburg-történész. Most, amikor az MDF összenő az SZDSZ-szel, és mindkettő betagozódik az MSZP-világba, most ad hatalmas felületet a Népszabadság a magyar nemzettudatot és nemzeti büszkeséget erősítő „tervnek”.
Gerő mindenesetre alapos munkát végzett: összelapátolta a szőregi rózsatőtől a bocskai kabáton át a nyurga pontyig mindazt, ami (kampányban) magyar.
Keserű szájízzel olvastuk 16 számozott témakörből ezt a hármat:
„10. témakör: Magyar találmányok
Ebben az esetben a döntő szempont az, hogy egy-egy találmány MAGYAR származású ember nevéhez kötődik. Ehhez persze nem szükséges az, hogy a MAGYAR közönség pontosan tisztában legyen a feltaláló személyével, de éppen azért, mert egy ilyen kiállítás a nemzeti identitást nem csak leképezni, hanem ösztönözni is akarja, kifejezetten indokolt ezek felmutatása. Az sem szempont, hogy a későbbiekben egy-egy MAGYAR emberhez kötődő találmány adott esetben másokhoz vándorolt. Ebbe a sorba beleilleszthető lenne a gyufától a golyóstollig, a helikoptertől a dinamóig, a számítógéptől a hidrogénbombáig sok minden. (A tematikai blokk előzményének tekinthető az „Álmok álmodói”, egykor a Millenárison időlegesen létezett kiállítás.) De a MAGYAR találmányok sorába venném be azt is, ami nem tárgyi, hanem szellemi innováció volt, így például az euklidészi világkép megkérdőjelezését is, ami a Bolyaiak nevéhez kötődik.
11. témakör: Magyar Nobel-díjasok
Külön blokkot képeznék a magyar származású Nobel-díjasok tevékenységének és személyének bemutatására. Nagyon fontos és kívánatos, hogy a magyar identitás számára büszkeség tárgyává tegyük a személyes teljesítménnyel elért sikert. S akár adott esetben azt is, hogy ennek a személyes sikernek a záloga, garanciája éppen az volt, hogy valaki elhagyja az országot. Nem a történelmünket kell utólag megváltoztatni, hanem saját identitásunkat kell formálni. Mert ha jól formáljuk az identitásunkat, akkor történelmünk sem lesz önismétlő.
12. témakör: Világhírű Magyarok
Magyarország nagyon sok olyan embert adott a világnak, akik különféle területeken megérdemelten nagyon sikeressé váltak. Fotósoktól, íróktól, képzőművészektől, építészektől filmrendezőkig, muzsikusokig, olimpiai bajnokokig, futballistákig terjed a sor. Megérdemlik, hogy teljesítményük okán ők is a nemzeti identitás szerves részévé váljanak.”
Sajnos a történész Gerő elfelejtkezett róla, hogy e tárgyban volt egy igen sikeres kiállítás Budapesten 2001–2002-ben, amit a Medgyessy-kormány beiktatása után azonnal szétszedtek és eltüntettek. Mára nyoma sincs az Álmok álmodói – Világraszóló magyarok kiállításnak, ha a gusztustalan rendőrségi és bírósági eljárásoktól eltekintünk.
Kire szavazzon a keresztény 2010-ben?
Elközelgett a 6. szabadnak mondott választás. A lehetőségeink leszűkültek, mármint a választási lehetőségeink. Pártok szüntek meg, mások beolvadtak harmadik pártokba, a
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Megkérdezem: a bűnt helyeselni, megtűrni vagy elítélni kell?
Keresztény emberként csak egy válasz lehetséges: "El kell ítélni a bűnt." És ki kell vetni életünkből, társadalmunkból. Mindegy, hogy ki követi el, ki kell vetni. Ez így radikális megoldás. De világunkban a radikális megoldásokat a politikailag korrekt - mint helyesnek mondott liberális - látásmód szerint el kell vetni. Pedig a keresztény ember tudja, hogy Jézus Krisztus volt az első, igazi radikalizmust elváró ember, amikor meghívta tanítvánnyá a jövendő apostolokat. Ehhez csak el kell olvasni a [Mt 9,9], vagy [Mk 2,13] vagy a [Lk 5,27] helyeket ahol Jézus hívja Lévit (Máté), hogy kövesse őt. De hasonlóan radikális változást vár el Simontól (Péter) is a [Mt 4,18] szerint. Mert mit jelent a radikális szó: "alapos, gyökeres, mélyreható" (az Idegen Szavak Szótára szerint).
Visszatérve a politika, illetve a társadalom - esetünkben a választás - szintjére, meg kell állapítani, hogy egy lehetséges választása marad a keresztény embernek: az a párt, amelyik elítéli a bűnt és szeretné megbüntetni a bűn elkövetőjét, és mellesleg radikális változásokat akar, radikálisan megjeleníteni gondolatvilágát a társadalom felé. Fontos megérteni minden kereszténynek, hogy ne féljen (II. János Pál: "...Ne féljetek, Isten veletek van...") választani, a megfelelőt választani, még akkor is, ha a média a konformitást (az ő érdeke szerinti azonosságot ) súlykolja belé. Mindenki gondoljon vissza az elmúlt húsz évre - különösen az utolsó nyolcra - és válassza azt az utat, amit Jézus is elvárt a követőitől, hogy radikálisan szakadjanak el az előző életüktől. Csak úgy követhették Őt. Emlékezzünk a gazdag fiú esetére [Mt 19,16-22]. Nem tudott szakítani előző életével (pontosabban nem tudott megválni a vagyonától) - nem tudott radikális lenni -, ezért Jézus le is mondott róla [Mt 19,23-29].
Ne feledjük el, hogy az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyház tanítása szerint gyakorolni kell jogainkat így a választásokon való részvételt is. A Hittani Kongregáció (2003. január 16-ai dokumentuma) szerint:
"A világi hívők mindenkor „keresztény lelkiismerettel” és az azzal megegyező értékekkel egyetértésben teljesítik általános politikai kötelességeiket, gyakorolják sajátos feladatukat, hogy az evilági rendet keresztény módon átitassák. Emellett elismerik az evilági rend törvényes létét és önállóságát, és illetőségük, valamint felelősségük szerint együttműködnek a többi állampolgárral. A II. Vatikáni Zsinat tanításából következik, hogy „világi Krisztus-hívők, annak érdekében, hogy a világot keresztény szellemben átformálják, semmi módon nem mondhatnak le a „politikai életben” történő részvételről, vagyis arról a sokrétű és szerteágazó gazdasági, társadalmi, törvényhozói, adminisztratív és kulturális munkáról, melynek célja szervezett és intézményes módon a közjó előmozdítása”. E közjó magába foglalja az olyan javak támogatását és védelmét, mint a közrend, a béke, a szabadság, az egyenlőség, az emberi élet tisztelete, a környezetvédelem, az igazságosság, a szolidaritás, stb."
Nagyon fontos megjegyeznünk a Hittani Kongregáció útmutatását:
"A katolikus részvétel a politikai életben nem jelenthet kompromisszumot ezen a téren, mert akkor nem létezne a keresztény hit tanúságtétele a világban, valamint a hívők egysége és összetartozása. A modern állam alapját képező demokratikus rendszerek nagyon törékenyek ott, ahol nem az emberi személy áll a középpontban."
Befejezésül egy utolsó gondolat a Hittani Kongregáció dokumentumából:
"Az Egyház szociális tanításának egyes kiválasztott vonatkozása iránti politikai kötődés nem meríti ki a közjó iránti teljes felelősség vállalását. A katolikusok nem gondolhatják azt sem, hogy felelősségüket átruházhatják másokra, mivel Jézus Krisztus evangéliuma által arra hivatottak, hogy hirdessék és valóra váltsák az emberről és a világról szóló igazságot."
http://nemenyi.net/
2010. január 23., szombat
Az MSZP hazudik a nyugdíjról – dokumentum
Új Magyarország – Szabadság és szolidaritás. Ez a címe Gyurcsány Ferenc 2006-ban hivatalba lépett kormánya programjának. A miniszterelnök és az MSZP ezt az iratot akkoriban rakta össze, amikor éppen megállapították magukról, hogy „teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”.
A kormányprogram a nyugdíjrendszer jövőjéről szó szerint ezt mondja
MEGBECSÜLÉS AZ IDŐS EMBEREKNEK
Az elmúlt négy évben jelentősen javultak a nyugdíjasok életkörülményei, kárpótoltuk őket a korábbi években elszenvedett veszteségeikért. A nyugdíjasok az elkövetkező években is számíthatnak életkörülményeik folyamatos javítására. A Köztársaság Kormánya vallja: egy élet munkája után minden idős embernek joga van a tisztességes megélhetést nyújtó biztonságos nyugdíjas évekhez.
Széles körű társadalmi egyetértésre törekedve előkészítjük a nyugdíjreform következő szakaszát, hogy a következő évtized elejétől szükséges változások biztosítsák a jövőben NYUGDÍJba menők kiszámítható, anyagi biztonságot nyújtó időskorának hosszú távon stabil finanszírozási feltételeit.
- A nyugdíjrendszer fenntartható finanszírozása, de a minél hosszabb aktív élet érdekében is ösztönözzük a munkában töltött idő meghosszabbítását, az 50 év feletti munkanélküliek ismételt elhelyezkedését.
- Az Idősügyi Tanáccsal való konzultáció alapján áttekintjük a nyugdíjasok utazási kedvezményeinek rendszerét, a legidősebb nyugdíjasok jubileumi juttatásának és az özvegyi nyugdíjak szabályozásában jelenleg meglevő hátrányos megkülönböztetés feloldásának lehetőségét.
- Az elkövetkező években végrehajtjuk a már törvénybe foglalt ötéves Nyugdíjemelési Programot, amivel orvosoljuk az elmúlt évek igazságtalanságait.
Mindez a program 69. oldalán olvasható. Mi történt az elmúlt években?
1. A Gyurcsány-kormány semmit sem teljesített a programjának eme részérből.
2. Most, a választási kampányban le is tagadják, amit 2006-ban gondoltak és terveztek.
3. Az Idősügyi Tanács nevű szervezet a nyugdíjasok ügyének árulója.
Kézenfekvő kérdés: vajon mit mond a Bajnai-kormány programja a nyugdíjakról? A válasz is egyértelmű: A Bajnai-kormánynak nincsen programja. Semmilyen programja nincs, mér’ pont nyugdíjprogramja legyen? A Bajnai-kormány afféle Hajdú-BÉT kormány.
Új Magyarország – Szabadság és szolidaritás. Ez a címe Gyurcsány Ferenc 2006-ban hivatalba lépett kormánya programjának. A miniszterelnök és az MSZP ezt az iratot akkoriban rakta össze, amikor éppen megállapították magukról, hogy „teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”.
A kormányprogram a nyugdíjrendszer jövőjéről szó szerint ezt mondja
MEGBECSÜLÉS AZ IDŐS EMBEREKNEK
Az elmúlt négy évben jelentősen javultak a nyugdíjasok életkörülményei, kárpótoltuk őket a korábbi években elszenvedett veszteségeikért. A nyugdíjasok az elkövetkező években is számíthatnak életkörülményeik folyamatos javítására. A Köztársaság Kormánya vallja: egy élet munkája után minden idős embernek joga van a tisztességes megélhetést nyújtó biztonságos nyugdíjas évekhez.
Széles körű társadalmi egyetértésre törekedve előkészítjük a nyugdíjreform következő szakaszát, hogy a következő évtized elejétől szükséges változások biztosítsák a jövőben NYUGDÍJba menők kiszámítható, anyagi biztonságot nyújtó időskorának hosszú távon stabil finanszírozási feltételeit.
- A nyugdíjrendszer fenntartható finanszírozása, de a minél hosszabb aktív élet érdekében is ösztönözzük a munkában töltött idő meghosszabbítását, az 50 év feletti munkanélküliek ismételt elhelyezkedését.
- Az Idősügyi Tanáccsal való konzultáció alapján áttekintjük a nyugdíjasok utazási kedvezményeinek rendszerét, a legidősebb nyugdíjasok jubileumi juttatásának és az özvegyi nyugdíjak szabályozásában jelenleg meglevő hátrányos megkülönböztetés feloldásának lehetőségét.
- Az elkövetkező években végrehajtjuk a már törvénybe foglalt ötéves Nyugdíjemelési Programot, amivel orvosoljuk az elmúlt évek igazságtalanságait.
Mindez a program 69. oldalán olvasható. Mi történt az elmúlt években?
1. A Gyurcsány-kormány semmit sem teljesített a programjának eme részérből.
2. Most, a választási kampányban le is tagadják, amit 2006-ban gondoltak és terveztek.
3. Az Idősügyi Tanács nevű szervezet a nyugdíjasok ügyének árulója.
Kézenfekvő kérdés: vajon mit mond a Bajnai-kormány programja a nyugdíjakról? A válasz is egyértelmű: A Bajnai-kormánynak nincsen programja. Semmilyen programja nincs, mér’ pont nyugdíjprogramja legyen? A Bajnai-kormány afféle Hajdú-BÉT kormány.
2010. január 22., péntek
ISMÉT VESZÉLYBEN A SZENT KORONA!
Eladta az Áruló!
- EGY ÖSSZEGBEN VÁLIK ESEDÉKESSÉ
A HITELEK VISSZAFIZETÉSE AZ IMF-NEK!
ISMÉT VESZÉLYBEN A SZENT KORONA!
Eladta az Áruló!
EGY ÖSSZEGBEN VÁLIK ESEDÉKESSÉ
A HITELEK VISSZAFIZETÉSE AZ IMF-NEK!
”Eladta az áruló a Szent Koronát is! Eladta azt, ami sohasem volt az övé! - Mint ahogy elődei is ezt cselekedték az elmúlt húsz évben. Eladták, ami sosem volt az övék, elkótyavetyélték, a Magyar Nemzet teljes ingó és ingatlan vagyonát! - Most már az utolsókon van a sor.”
Egy, a neve elhallgatását kérő forrás, meg nem erősített információja szerint, - a múlt hétfőn, 2010. január 11.-én, Bajnai Gordon, Magyarország Miniszterelnöke, aláírt egy az IMF-el (Nemzetközi Valauta Alappal) kötött szerződést:
*
Miszerint, ha Magyarország nem fizetné tovább vissza a külföldi hiteleket, - akár azért mert egyszerűen fizetésképtelenné válna, - akár mert egy politikai változás révén "fizetési moratóriumot" jelentene be, - ebben az esetben, tehát a nem fizetés esetén:
Egy összegben válik esedékessé az egész hiteltartozás visszafizetése!
Melynek a fedezete; Magyarország megmaradt anyagi javai lennének:
1. Úgymint a Nemzeti Bank vészhelyzetre tartogatott valuta tartaléka, (Mely a Szabad Riport értesülései szerint 17 milliárd euro!!!)
2. Az itt ott még elfekvő arany készleteink, (melynek hollétéről mi nem tudunk, ám velünk ellentétben az IMF biztosan…) -
3. És végül, de nem utolsósorban, sőt talán a legfontosabb fedezet; a Magyar Szent Korona! Mely úgy látszik mindenképpen kell az uzsorásoknak!!
*
Tehát összegezve elmondhatjuk, ez a megállapodás arról szól; hogy ha egy politikai változást követően az ország, ilyen-olyan okból, de bejelenti a fizetésképtelenségét, - akkor az IMF követelni fogja a külföldi hiteltartozások visszafizetését, - egy összegben!
Vagyis követelni fogja a Nemzeti Bank 17 milliárd euróját, az itt-ott még elfekvő aranykészletet, - melynek hollétét előlünk titkolják, - és követelni fogják a Szent Koronát!
Ám az is meglehet, hogy ezek megszerzésének nehézségeit megelőzendő: még a Bajnai kormány regnálása idején megpóbálják kivinni az országból ezt a bizonyos fedezetet. Vagyis: az összes megmaradt valuta tartalékot, az összes még megmaradt aranyat, és megpóbálják elvinni a Szent Koronát is!
Nos, ezt szerintünk nem kellene hagynia a Magyar Nemzetnek!
Végezetül pedig álljon itt szerkesztő társunk, Audie megjegyzése ezzel az üggyel kapcsolatban:
"Eladta az áruló a Szent Koronát is! Eladta azt, ami sohasem volt az övé! - Mint ahogy elődei is ezt cselekedték az elmúlt húsz évben. Eladták, ami sosem volt az övék, elkótyavetyélték, a Magyar Nemzet teljes ingó és ingatlan vagyonát! - Most már az utolsókon van a sor."
*
Utólagos megjegyzés: Kérjük olvasóinkat, hogy akinek van erről az ügyről egyéb híre, infórmációja, - azt ossza meg velünk! címünk: szabad.riport@gmail.com
*
(Fort András - Szabad Riport Tudósító Iroda)
Mivel bírt bekerülni Szanyi a médiába?
„Szanyi most boldog, hogy a szívének kedves fenegyerek imidzsnek adott egyet. Ráadásul úgy, hogy az ellen sajtó ki is hangosította. Valószínűleg a cikkek linkjét is körbeküldte, hogy mindenki lássa, milyen meredek gyerek – rajta háborog a teljes jobboldal.”
Így szól az MNO híre:
Szalay Tamás Lajos újságíró Facebook-üzenőfalán még 2010. január 12-én arról írt, hogy a Vatikán "nincs oda" az Avatar című filmért. A Vatikán hivatalos lapja azt rótta föl az Avatar című film készítőinek, hogy semmitmondó és túlságosan szentimentális filmet forgattak. Mint írták, "a filmben sok az elbűvölő, lenyűgöző technológiai megoldás, de kevés a valódi emberi érzelem".
Szanyi Tibor az alábbit reagálta az újságíró fölvetésére: "Konkrétan az Avatar épp úgy egy üzleti vállalkozás, mint a Vatikán. Konkurrensek csatájába nehéz beleszólni. :)"
Szanyi "csínyét" lehozta az MNO, és a hírTV.
Akinek fontos a Vatikán, az most kiakadt. És sokan örülnek, hogy de jól meg bírta mondani a Vatikánnak.
Szanyi most boldog, hogy a szívének kedves fenegyerek imidzsnek adott egyet. Ráadásul úgy, hogy az ellen sajtó ki is hangosította. Valószínűleg a cikkek linkjét is körbeküldte, hogy mindenki lássa, milyen meredek gyerek - rajta háborog a teljes jobboldal.
A tartalomról nem érdemes szólni: az Avatar és a Vatikán, mint konkurrencia - szánalmas.
Inkább azon legyünk idegrendszerbe, hogy ilyen hülyeségek firkálására van ideje egy válságkezelő kormány képviselőjének. Legyünk idegrendszerbe azon, hogy az MSZP-ben menő adok-kapokban alkalmasint egy ilyen marhaság is számíthat. Legyünk idegrendszerbe azon, hogy az "Elnök emberein" felnőtt baller politikus generáció ennyire semmibe veszi a politikát, a választási kampányt.
„Szanyi most boldog, hogy a szívének kedves fenegyerek imidzsnek adott egyet. Ráadásul úgy, hogy az ellen sajtó ki is hangosította. Valószínűleg a cikkek linkjét is körbeküldte, hogy mindenki lássa, milyen meredek gyerek – rajta háborog a teljes jobboldal.”
Így szól az MNO híre:
Szalay Tamás Lajos újságíró Facebook-üzenőfalán még 2010. január 12-én arról írt, hogy a Vatikán "nincs oda" az Avatar című filmért. A Vatikán hivatalos lapja azt rótta föl az Avatar című film készítőinek, hogy semmitmondó és túlságosan szentimentális filmet forgattak. Mint írták, "a filmben sok az elbűvölő, lenyűgöző technológiai megoldás, de kevés a valódi emberi érzelem".
Szanyi Tibor az alábbit reagálta az újságíró fölvetésére: "Konkrétan az Avatar épp úgy egy üzleti vállalkozás, mint a Vatikán. Konkurrensek csatájába nehéz beleszólni. :)"
Szanyi "csínyét" lehozta az MNO, és a hírTV.
Akinek fontos a Vatikán, az most kiakadt. És sokan örülnek, hogy de jól meg bírta mondani a Vatikánnak.
Szanyi most boldog, hogy a szívének kedves fenegyerek imidzsnek adott egyet. Ráadásul úgy, hogy az ellen sajtó ki is hangosította. Valószínűleg a cikkek linkjét is körbeküldte, hogy mindenki lássa, milyen meredek gyerek - rajta háborog a teljes jobboldal.
A tartalomról nem érdemes szólni: az Avatar és a Vatikán, mint konkurrencia - szánalmas.
Inkább azon legyünk idegrendszerbe, hogy ilyen hülyeségek firkálására van ideje egy válságkezelő kormány képviselőjének. Legyünk idegrendszerbe azon, hogy az MSZP-ben menő adok-kapokban alkalmasint egy ilyen marhaság is számíthat. Legyünk idegrendszerbe azon, hogy az "Elnök emberein" felnőtt baller politikus generáció ennyire semmibe veszi a politikát, a választási kampányt.
Zuschlag Jánost fideszesnek nyilvánították a szocialisták
Mostantól csak Zuschlag–Szijjártó-ügy van – adta közzé egy internetes összeállítás, amit az Egyenlítő TV készített, és a Népszabadság terjeszt szerte a hazában és a nagyvilágban. A mai nappal hivatalosan is elkezdődő választási kampány egyik hazudozási csúcsbeállításával van dolgunk.
Az Egyenlítő TV – talán nem meglepő – közel van az MSZP-hez, szorosan kötődik ahhoz a Societas nevű szervezethez, amely sok egyéni képviselőjelölti helyet kap a mostani választáson – és amely a Zuschlag miatt roncstelepre küldött FIB személyi és erkölcsi utódja.
A zavaros hangfelvétellel azt igyekszik bizonyítani az MSZP propaganda, hogy Zuschlag és Szijjártó együttműködtek a pénzlenyúlásban. De csak azt sikerül bizonyítani, hogy beszéltek egymással, továbbá hogy „egyeztettek”, mely ifjúsági szervezetek kapjanak állami támogatást.
Az MSZP és a Societas csak két dolgot felejt el:
1. Zuschlag nem azért van hűvösön, mert kapott állami támogatást, hanem azért, mert nem/rosszul számolt el vele, illetve használta föl.
2. Ha Szijjártó benne lett volna a buliban, Zuschlag ezt nem közölte volna azonnal a nyomozóhatóságokkal? Zuschlag a testével védi a Fideszt?
Megint mindenkit hülyének néznek a szocialisták, illetve az előítéleteket akarják táplálni. Ezek néhány százalék javulásért még azt is kitalálnák, hogy Marilyn Monroe férfi volt...
Mostantól csak Zuschlag–Szijjártó-ügy van – adta közzé egy internetes összeállítás, amit az Egyenlítő TV készített, és a Népszabadság terjeszt szerte a hazában és a nagyvilágban. A mai nappal hivatalosan is elkezdődő választási kampány egyik hazudozási csúcsbeállításával van dolgunk.
Az Egyenlítő TV – talán nem meglepő – közel van az MSZP-hez, szorosan kötődik ahhoz a Societas nevű szervezethez, amely sok egyéni képviselőjelölti helyet kap a mostani választáson – és amely a Zuschlag miatt roncstelepre küldött FIB személyi és erkölcsi utódja.
A zavaros hangfelvétellel azt igyekszik bizonyítani az MSZP propaganda, hogy Zuschlag és Szijjártó együttműködtek a pénzlenyúlásban. De csak azt sikerül bizonyítani, hogy beszéltek egymással, továbbá hogy „egyeztettek”, mely ifjúsági szervezetek kapjanak állami támogatást.
Az MSZP és a Societas csak két dolgot felejt el:
1. Zuschlag nem azért van hűvösön, mert kapott állami támogatást, hanem azért, mert nem/rosszul számolt el vele, illetve használta föl.
2. Ha Szijjártó benne lett volna a buliban, Zuschlag ezt nem közölte volna azonnal a nyomozóhatóságokkal? Zuschlag a testével védi a Fideszt?
Megint mindenkit hülyének néznek a szocialisták, illetve az előítéleteket akarják táplálni. Ezek néhány százalék javulásért még azt is kitalálnák, hogy Marilyn Monroe férfi volt...
2010-01-22 10:33
Sólyom kiírta a választások időpontját
A lehető legkorábbi dátumra, április 11-ére írta ki a 2010-es országgyűlési választások első fordulóját Sólyom László államfő.
A köztársasági elnök április 11-ére kiírta a 2010-es országgyűlési választások első fordulóját, a második forduló pedig április 25-én lesz. A hagyományoknak megfelelően idén is mindkét nap vasárnapra esik. A pénteki bejelentéssel hivatalosan is elkezdődött a választási kampány. Sólyom László az eddigi szokásoktól eltérően közleményben tudatta, hogy mikor lesznek a választások.
Sólyom az előző országgyűlési választások idején is nagyjából hasonló időszakban közölte, hogy pontosan mikorra írja ki az akkori fordulókat. 2006. január 19-én jelentette be, hogy április 9-én lesz az első és április 23-án a második forduló. Beszéde nem egészen másfél perces volt és a televízió is közvetítette. Az itthoni voksolás időpontjai mellett közölte még a külképviseleti szavazások időpontját, valamint azt, hogy az országgyűlési választások kitűzéséről szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
2006-ban az államfő jelezte, hogy a választások napjának kitűzése előtt nem egyeztetett a pártokkal, mert mint többször nyilatkozta: erre őt az alkotmány nem kötelezi.
Elemzők négy éve azt mondták az időpont bejelentése után: az előzőhöz képest rövidebb lesz a kampány, és kiélezett, mert csak így lehet sokakat rávenni arra, hogy elmenjenek szavazni.
(FH, lanchidradio.hu)
Sólyom kiírta a választások időpontját
A lehető legkorábbi dátumra, április 11-ére írta ki a 2010-es országgyűlési választások első fordulóját Sólyom László államfő.
A köztársasági elnök április 11-ére kiírta a 2010-es országgyűlési választások első fordulóját, a második forduló pedig április 25-én lesz. A hagyományoknak megfelelően idén is mindkét nap vasárnapra esik. A pénteki bejelentéssel hivatalosan is elkezdődött a választási kampány. Sólyom László az eddigi szokásoktól eltérően közleményben tudatta, hogy mikor lesznek a választások.
Sólyom az előző országgyűlési választások idején is nagyjából hasonló időszakban közölte, hogy pontosan mikorra írja ki az akkori fordulókat. 2006. január 19-én jelentette be, hogy április 9-én lesz az első és április 23-án a második forduló. Beszéde nem egészen másfél perces volt és a televízió is közvetítette. Az itthoni voksolás időpontjai mellett közölte még a külképviseleti szavazások időpontját, valamint azt, hogy az országgyűlési választások kitűzéséről szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
2006-ban az államfő jelezte, hogy a választások napjának kitűzése előtt nem egyeztetett a pártokkal, mert mint többször nyilatkozta: erre őt az alkotmány nem kötelezi.
Elemzők négy éve azt mondták az időpont bejelentése után: az előzőhöz képest rövidebb lesz a kampány, és kiélezett, mert csak így lehet sokakat rávenni arra, hogy elmenjenek szavazni.
(FH, lanchidradio.hu)
A folyóban Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Álláspont
Még hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba? Hát benne gázolunk, szügyig…
Ugyanaz a folyó, ugyanazok a lépések, ugyanaz a mocsok. Nézzük sorjában: a szocialisták (Istenem, mennyire gyűlölöm leírni ezt a szót, és mennyire nem jelent itt mifelénk semmit!) megint rászálltak a nyugdíjasokra. Ígéreteik szerint ha maradnak, tejjel-mézzel folyó kánaán köszönt az öregekre. Lesz „prémium, kegyelet, védelem” – hogy a Népszava címoldaláról idézzem a kampányguruk üzenetét. S természetesen azt hazudják ezen felül, hogy ha a Fidesz jön, akkor a nyugdíjasok éhen halnak.
Lássuk sorjában: nem lesz se prémium, se kegyelet, se védelem. Bajnaiék mindennek az ellenkezőjét hirdetik szerte az országban és szerte a világban, de leginkább a Világbanknál, amelyhez alázatos gyarmati helytartóként viszonyulnak. Ócska hazugság az egész. De hát kampány van, és ezek a gengszterek kizárólag az öregek voksaival maradhatnak bent a parlamentben. Meddig tart hát hazudni nekik? Semeddig… És meddig tart a Fideszt nyugdíjas-megnyomorítással vádolni? Szintúgy semeddig… Így aztán azt mondják, ők hosszú évtizedekig fenntarthatóvá varázsolták a hazai nyugdíjrendszert. Persze. Mint a Tanár úr kéremben: „Ti nem tudjátok például elképzelni, hogy lehet majd esetleg egy miniszterelnök (a nevét szerénységem tiltja megsejtetni), aki egy napon, miután szenvtelen és nyugodt hangon bejelentette az országgyűlésnek, hogy néhány jól megfontolt diplomáciai művelettel, amikről eddig nem akart beszélni, mert nem a szavak embere, sikerült Angliát, mint egyszerű gyarmatot, Magyarországhoz csatolni…” – stb. stb… Na, hát ezek a mi szocialistáink. A fenntartható nyugdíjról meg annyit, hogy a Klubrádióban Holczer Péter, a Nyugdíj Kerekasztal elnöke azt fejtegeti éppen Kunczénak, hogy a nyugdíjrendszer egyáltalán nem tartható fenn. Továbbá, hogy a svéd modell bizonyos elemein alaposan el kellene gondolkodni. Kuncze meg lelkesen helyesel. S ezt is csak azért mondom, mert a Fidesz úgy tesz nyugdíjügyben, mint egy riadt kisgyerek. Amikor ezek a rohadékok nekiállnak hazudozni, mindjárt behúzza fülét-farkát, és magyarázkodik, mert azt hiszi, hogy a nyugdíjasok az MSZP vazallusai. Hát nem! Kéretik nem betojni!
Szóval nyugdíjügyben is ugyanabban a folyóban gázolunk. Aztán itt vannak ezek az ifjúszocialista „internetes kommandók”, a Societas szervezésében. „Lepjétek el az internetes honlapokat, és a központ utasításai szerint sározzátok az ellenfelet, terjesszétek az MSZP politikáját.” Sőt! „Tegyetek úgy, mintha szélsőjobbosok lennétek, és használjátok a Kurucinfo szófordulatait – Zsidesz, Gyurcsótány.” Cserébe kaptok piros bögrét, sapkát, koncertjegyeket. Jó, hogy ez kiderült, mert már-már azt hittük, a saját honlapunkat olvasgatva, hogy a csőcselék jár errefelé. És most már tudjuk, hogy tényleg… Ezek a societasos, ifjúszocialista keretlegények, ezek a konstans csőcselék. Ezek voltak a Lenin-fiúk, a nyilasok meg az ávósok. Most ifjúszocialisták, és internetkommandókban dolgoznak. És ez is ugyanaz a folyó…
És mert kampány van, hát idézzük fel egy pillanatra 2002-t ismét. Emlékeznek még a köteles beszédre? Emlékeznek még, hogyan dicsekszik az Apró-klán Goebbelse a seggnyaló Debreczeninek, miképpen találta ki az egészet? Na, hát itt van az új köteles beszéd. Vámos szégyenketrecéből faragják éppen. Ugyanazok, ugyanúgy. S hogy miről van szó? „Pellengérre állítani valakit azt jelenti, hogy átadni a megvetésnek és a nyilvános gyalázatnak.” Erről írt Vámos. Goebbelsék meg már az akasztásról rinyálnak. Ugyanis ki mint él, úgy ítél. Pfuj!
Bayer Zsolt
Álláspont
Még hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba? Hát benne gázolunk, szügyig…
Ugyanaz a folyó, ugyanazok a lépések, ugyanaz a mocsok. Nézzük sorjában: a szocialisták (Istenem, mennyire gyűlölöm leírni ezt a szót, és mennyire nem jelent itt mifelénk semmit!) megint rászálltak a nyugdíjasokra. Ígéreteik szerint ha maradnak, tejjel-mézzel folyó kánaán köszönt az öregekre. Lesz „prémium, kegyelet, védelem” – hogy a Népszava címoldaláról idézzem a kampányguruk üzenetét. S természetesen azt hazudják ezen felül, hogy ha a Fidesz jön, akkor a nyugdíjasok éhen halnak.
Lássuk sorjában: nem lesz se prémium, se kegyelet, se védelem. Bajnaiék mindennek az ellenkezőjét hirdetik szerte az országban és szerte a világban, de leginkább a Világbanknál, amelyhez alázatos gyarmati helytartóként viszonyulnak. Ócska hazugság az egész. De hát kampány van, és ezek a gengszterek kizárólag az öregek voksaival maradhatnak bent a parlamentben. Meddig tart hát hazudni nekik? Semeddig… És meddig tart a Fideszt nyugdíjas-megnyomorítással vádolni? Szintúgy semeddig… Így aztán azt mondják, ők hosszú évtizedekig fenntarthatóvá varázsolták a hazai nyugdíjrendszert. Persze. Mint a Tanár úr kéremben: „Ti nem tudjátok például elképzelni, hogy lehet majd esetleg egy miniszterelnök (a nevét szerénységem tiltja megsejtetni), aki egy napon, miután szenvtelen és nyugodt hangon bejelentette az országgyűlésnek, hogy néhány jól megfontolt diplomáciai művelettel, amikről eddig nem akart beszélni, mert nem a szavak embere, sikerült Angliát, mint egyszerű gyarmatot, Magyarországhoz csatolni…” – stb. stb… Na, hát ezek a mi szocialistáink. A fenntartható nyugdíjról meg annyit, hogy a Klubrádióban Holczer Péter, a Nyugdíj Kerekasztal elnöke azt fejtegeti éppen Kunczénak, hogy a nyugdíjrendszer egyáltalán nem tartható fenn. Továbbá, hogy a svéd modell bizonyos elemein alaposan el kellene gondolkodni. Kuncze meg lelkesen helyesel. S ezt is csak azért mondom, mert a Fidesz úgy tesz nyugdíjügyben, mint egy riadt kisgyerek. Amikor ezek a rohadékok nekiállnak hazudozni, mindjárt behúzza fülét-farkát, és magyarázkodik, mert azt hiszi, hogy a nyugdíjasok az MSZP vazallusai. Hát nem! Kéretik nem betojni!
Szóval nyugdíjügyben is ugyanabban a folyóban gázolunk. Aztán itt vannak ezek az ifjúszocialista „internetes kommandók”, a Societas szervezésében. „Lepjétek el az internetes honlapokat, és a központ utasításai szerint sározzátok az ellenfelet, terjesszétek az MSZP politikáját.” Sőt! „Tegyetek úgy, mintha szélsőjobbosok lennétek, és használjátok a Kurucinfo szófordulatait – Zsidesz, Gyurcsótány.” Cserébe kaptok piros bögrét, sapkát, koncertjegyeket. Jó, hogy ez kiderült, mert már-már azt hittük, a saját honlapunkat olvasgatva, hogy a csőcselék jár errefelé. És most már tudjuk, hogy tényleg… Ezek a societasos, ifjúszocialista keretlegények, ezek a konstans csőcselék. Ezek voltak a Lenin-fiúk, a nyilasok meg az ávósok. Most ifjúszocialisták, és internetkommandókban dolgoznak. És ez is ugyanaz a folyó…
És mert kampány van, hát idézzük fel egy pillanatra 2002-t ismét. Emlékeznek még a köteles beszédre? Emlékeznek még, hogyan dicsekszik az Apró-klán Goebbelse a seggnyaló Debreczeninek, miképpen találta ki az egészet? Na, hát itt van az új köteles beszéd. Vámos szégyenketrecéből faragják éppen. Ugyanazok, ugyanúgy. S hogy miről van szó? „Pellengérre állítani valakit azt jelenti, hogy átadni a megvetésnek és a nyilvános gyalázatnak.” Erről írt Vámos. Goebbelsék meg már az akasztásról rinyálnak. Ugyanis ki mint él, úgy ítél. Pfuj!
Bayer Zsolt
2010. január 20., szerda
A vörös ifjúgárdista neve ma bérblogger
Internetes kommandójával járatná le ellenfeleit az MSZP
Az elszánt fiatal szocialisták, ha jól dokumentálják beszólásaikat, piros bögrét is nyerhetnek
(Fotó: Hegedüs Róbert)
Több mint száztagú „internetes kommandót” állított fel az MSZP ifjúsági szervezete. A Societas az MSZP sikeres választási szerepléséért teljes tagsága és szimpatizánsai körében – bár egyre kevesebben vannak, s ezt a létszámuk is mutatja – toborzott jelentkezőket, akiknek a következő hónapokban az lesz a feladatuk, hogy minél hatékonyabban képviseljék a különböző fórumokon az MSZP politikáját, győzködjék az embereket, és sározzák be az ellenfeleket. A netkampányban részt vevő – egyébként anonim – szereplőket nemcsak a párthűség vezérli, ugyanis minden hozzászólásukról, kommentjükről, topicnyitásukról képet kell készíteniük, és be kell küldeniük a központba, s mindezért cserébe pontokat és ajándékokat kapnak.
A fődíj egy luxusszállodában eltölthető wellnesshétvége, s hetente sorsolnak ki jegyeket a Sziget, a Volt és a Balaton Sound fesztiválokra, naponta kiosztanak egy-egy vörös bögrét, pendrive-ot, pulóvert vagy sapkát. A száztagú csapat a pártközpontból megkapja az aktuális feladatokat. Egy embernek legalább három e-mail címmel kell rendelkeznie, amelyekről folyamatosan bombáznia kell leveleivel a politikai fórumokat és a szocialista véleményvezérek által kiválasztott portálokat, blogokat.
Pál Gábor
Internetes kommandójával járatná le ellenfeleit az MSZP
Az elszánt fiatal szocialisták, ha jól dokumentálják beszólásaikat, piros bögrét is nyerhetnek
(Fotó: Hegedüs Róbert)
Több mint száztagú „internetes kommandót” állított fel az MSZP ifjúsági szervezete. A Societas az MSZP sikeres választási szerepléséért teljes tagsága és szimpatizánsai körében – bár egyre kevesebben vannak, s ezt a létszámuk is mutatja – toborzott jelentkezőket, akiknek a következő hónapokban az lesz a feladatuk, hogy minél hatékonyabban képviseljék a különböző fórumokon az MSZP politikáját, győzködjék az embereket, és sározzák be az ellenfeleket. A netkampányban részt vevő – egyébként anonim – szereplőket nemcsak a párthűség vezérli, ugyanis minden hozzászólásukról, kommentjükről, topicnyitásukról képet kell készíteniük, és be kell küldeniük a központba, s mindezért cserébe pontokat és ajándékokat kapnak.
A fődíj egy luxusszállodában eltölthető wellnesshétvége, s hetente sorsolnak ki jegyeket a Sziget, a Volt és a Balaton Sound fesztiválokra, naponta kiosztanak egy-egy vörös bögrét, pendrive-ot, pulóvert vagy sapkát. A száztagú csapat a pártközpontból megkapja az aktuális feladatokat. Egy embernek legalább három e-mail címmel kell rendelkeznie, amelyekről folyamatosan bombáznia kell leveleivel a politikai fórumokat és a szocialista véleményvezérek által kiválasztott portálokat, blogokat.
Pál Gábor
„Anyád!” – Az MSZP megmondja, merre van Európa
Néző László jegyzete
2010. január 19. 14:59
Nézõ László
Európába, de mindahányan! – talán még olvasóink is emlékeznek Csengey Dénes szavaira, felemelt mutatóujjára... Lehet, akkor még maga Csengey sem tudta, mit jelent ez az Európa, s merre lehet vajon, de azt ő is, s mindannyian éreztük: nem tudjuk, mi az, de jó lehet nagyon, s piszkosul vágytunk arra az Európára, ami talán csak a mi képzeletünkben élt.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Persze földrajzórán megtanultuk, hogy valójában mi Európában élünk, a történelem viszont arra tanított: vannak európaiak, de vannak még európaibbak. Na, ez utóbbiak szerettünk volna lenni mi is.
Csengey felemelt mutatóujja óta aztán el is indultunk efelé a képzelt Európa felé. Persze nem szedtük fel a sátrainkat, nem pakoltuk lóra gyerekeinket, asszonyainkat, mint egykor eleink, utunk csak képletes volt, s amilyen mértékben közeledtünk Európa felé, úgy közeledett az is hozzánk. Sokat kacskaringóztunk, néha megálltunk, néha eltévedtünk, s visszafordultunk, hanem aztán csak megérkeztünk, s megérkezett belénk Európa is.
Egy darabig kinéztek ugyan bennünket, mint cigányt a diszkóból, de immár ott vagyunk mi is, benne a tutiban, bent vagyunk a klubban, amire oly nagyon vágytunk. Persze még azért óvatosan bánnak velünk, külön asztaltól bámuljuk a fényes táncparketten a gazdagabb öltözetű párokat, s ha pezsgőt szolgálnak fel, nekünk biztos a silányabb jut. De ott vagyunk, s majd jut egyszer talán a finomabb nedűből is.
Szóval bent vagyunk, vagy legalábbis eddig ezt hihettük. Most viszont az MSZP összezavarta a fejünket: lehet, hogy mégsem? A szocialisták egyik óriásplakátjáról ugyanis megtudhatjuk, hogy „Európa balra van”. Ebből pedig logikusan következik, hogy ha valami balra van, akkor nem lehet ott, ahol éppen mi vagyunk, hiszen akkor azt kellene mondani: Európa itt van. De nem, balra van az, állítja az MSZP.
Azt most hagyjuk, hogy az általam látott plakáthoz képest – Blaha Lujza tér – balra nem annyira Európa van – jelesül éppen a Keleti pályaudvar, ami éppen furcsa asszociációkat kelthet az emberben –, hanem nézzük csak, mit jelent ez a poszter. Ha a térképen nézzük, Európa egyik, gazdagabbik fele tényleg balra van, de ha a földrajznál tartunk, éppenséggel jobbra is Európa van, fent is, meg lent is. Értem én, hogy a szocialisták azt akarják ezzel mondani, hogy az az általunk húsz évvel ezelőtt elképzelt-vágyott Európa még mindig balra van tőlünk, hiszen, valljuk be, nem feltétlenül a Balkánra vágytunk akkor sem.
Az is érthető, hogy ők úgy gondolják, Európa, a szellemi Európa szerintük baloldali képződmény, s természetesen ők képviselik itt ezt az európaiságot, magyarán ők európaibbak, mint mi, bőgatyás jobboldaliak. Hanem azon azért elgondolkodhatnának, hogy ha Európa még mindig balra van, akkor mi az öreg istent csináltak itt nyolc évig, amikor egyfolytában balra rángatták a kormányt? Csak nem megfordult a szekerünk végül, s már azt sem tudjuk, mi merre van?
De lássuk csak, milyen is az a bal Európa, ahová ezek irányítanának bennünket! Hogy Gyurcsány Ferenc milyen példát mutatott Európából, azt mindenki tudja. Ezek szerint Európa a hazugság, a csalás, az elhallgatás, az erőszak világa. Kár, hogy az az Európa, amelyik tényleg balra van, ehhez segítő kezet is nyújtott neki.
De van itt egy másik, nagyon európai szocialista is. Szanyi Tibornak hívják. Ő annyira európai, hogy az előző ciklusban a parlament európai integrációs ügyek bizottsága tagja volt, jelenleg pedig az európai ügyek bizottsága, sőt az európai uniós ügyek albizottsága is büszkén tudhatja tagjai sorában. Négy nyelven beszél ő ráadásul, szóval nála európaibbat csak festeni lehetne. Szanyi, aki már korábban is jelét adta nagyfokú európaiságának – neki Orbán felesége „ellik”, a köztársasági elnök meg gyalázatos alak –, most aztán tényleg megmutatta, merre hány méter, milyen is az az általuk képviselt Európa.
Történt a minap, hogy az egyik fórumon valaki beszólt Szanyinak, magyarán seggfejnek nevezte. Ez sem túl európai, elismerem, de hát egy politkus, ha nem akar ilyet hallani, ne fórumozzon. Ott különb dolgok is megesnek az emberrel. Szanyi erre, ahogyan ezt Európában tanítják szerintük, így felelt: „Az anyád és te vagytok seggfejek!”
Nos, ha ez az az Európa, ami balra van, akkor tényleg legfőbb ideje, hogy jobbra forduljunk.
Ott talán nem lövik ki a szemünket a rendőrök, nem hazudnak és nem anyáznak a politikusok.
Az MSZP meg csak rángassa azt a képzelt kormányt, amerre akarja. Egyszer csak észreveszik, hogy az elvtársak már a kerekeket is kilopták a kocsijuk alól!
Az anyázást még Szanyi Tibor is túl durvának tartja
2010. január 20. 00:03
MNO - NL
Szanyi Tibor szocialista politikus elnézést kért az anyázásért, s visszautasítja, hogy ő lenne a szerzője az Orbán Viktor feleségével kapcsolatban neki tulajdonított „ellés” kifejezésnek.
Szanyi Tibor az MNO-n megjelent jegyzet kapcsán kereste meg szerkesztőségünket, amelyben szóvá tettük, az MSZP-s politikus, nem éppen európai módon, az őt szidalmazó egyik hozzászólónak így válaszolt: „Az anyád és te vagytok seggfejek!”
Szanyi, mint levelében írja, a Nolblog.hu-n szereplő blogjában – ahol az említett szöveg is megjelent – a vendégjoggal visszaélőket erélyes házigazdaként kezeli, de utólag maga is túl durvának ítélte a visszaszólást, s ezért pár sorral lejjebb bocsánatot is kért.
A politikus közlése szerint az Orbán Viktor feleségével kapcsolatos és helytelenül hozzá kötött „ellés” szó szerzője nem ő, hanem egy nick az Index fórumáról, akit „meglehetősen harcosan utasított el” annak idején. Ez utóbbi ügyben igaza van Szanyi Tibornak, s ezért elnézést kérünk tőle.
Néző László jegyzete
2010. január 19. 14:59
Nézõ László
Európába, de mindahányan! – talán még olvasóink is emlékeznek Csengey Dénes szavaira, felemelt mutatóujjára... Lehet, akkor még maga Csengey sem tudta, mit jelent ez az Európa, s merre lehet vajon, de azt ő is, s mindannyian éreztük: nem tudjuk, mi az, de jó lehet nagyon, s piszkosul vágytunk arra az Európára, ami talán csak a mi képzeletünkben élt.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Persze földrajzórán megtanultuk, hogy valójában mi Európában élünk, a történelem viszont arra tanított: vannak európaiak, de vannak még európaibbak. Na, ez utóbbiak szerettünk volna lenni mi is.
Csengey felemelt mutatóujja óta aztán el is indultunk efelé a képzelt Európa felé. Persze nem szedtük fel a sátrainkat, nem pakoltuk lóra gyerekeinket, asszonyainkat, mint egykor eleink, utunk csak képletes volt, s amilyen mértékben közeledtünk Európa felé, úgy közeledett az is hozzánk. Sokat kacskaringóztunk, néha megálltunk, néha eltévedtünk, s visszafordultunk, hanem aztán csak megérkeztünk, s megérkezett belénk Európa is.
Egy darabig kinéztek ugyan bennünket, mint cigányt a diszkóból, de immár ott vagyunk mi is, benne a tutiban, bent vagyunk a klubban, amire oly nagyon vágytunk. Persze még azért óvatosan bánnak velünk, külön asztaltól bámuljuk a fényes táncparketten a gazdagabb öltözetű párokat, s ha pezsgőt szolgálnak fel, nekünk biztos a silányabb jut. De ott vagyunk, s majd jut egyszer talán a finomabb nedűből is.
Szóval bent vagyunk, vagy legalábbis eddig ezt hihettük. Most viszont az MSZP összezavarta a fejünket: lehet, hogy mégsem? A szocialisták egyik óriásplakátjáról ugyanis megtudhatjuk, hogy „Európa balra van”. Ebből pedig logikusan következik, hogy ha valami balra van, akkor nem lehet ott, ahol éppen mi vagyunk, hiszen akkor azt kellene mondani: Európa itt van. De nem, balra van az, állítja az MSZP.
Azt most hagyjuk, hogy az általam látott plakáthoz képest – Blaha Lujza tér – balra nem annyira Európa van – jelesül éppen a Keleti pályaudvar, ami éppen furcsa asszociációkat kelthet az emberben –, hanem nézzük csak, mit jelent ez a poszter. Ha a térképen nézzük, Európa egyik, gazdagabbik fele tényleg balra van, de ha a földrajznál tartunk, éppenséggel jobbra is Európa van, fent is, meg lent is. Értem én, hogy a szocialisták azt akarják ezzel mondani, hogy az az általunk húsz évvel ezelőtt elképzelt-vágyott Európa még mindig balra van tőlünk, hiszen, valljuk be, nem feltétlenül a Balkánra vágytunk akkor sem.
Az is érthető, hogy ők úgy gondolják, Európa, a szellemi Európa szerintük baloldali képződmény, s természetesen ők képviselik itt ezt az európaiságot, magyarán ők európaibbak, mint mi, bőgatyás jobboldaliak. Hanem azon azért elgondolkodhatnának, hogy ha Európa még mindig balra van, akkor mi az öreg istent csináltak itt nyolc évig, amikor egyfolytában balra rángatták a kormányt? Csak nem megfordult a szekerünk végül, s már azt sem tudjuk, mi merre van?
De lássuk csak, milyen is az a bal Európa, ahová ezek irányítanának bennünket! Hogy Gyurcsány Ferenc milyen példát mutatott Európából, azt mindenki tudja. Ezek szerint Európa a hazugság, a csalás, az elhallgatás, az erőszak világa. Kár, hogy az az Európa, amelyik tényleg balra van, ehhez segítő kezet is nyújtott neki.
De van itt egy másik, nagyon európai szocialista is. Szanyi Tibornak hívják. Ő annyira európai, hogy az előző ciklusban a parlament európai integrációs ügyek bizottsága tagja volt, jelenleg pedig az európai ügyek bizottsága, sőt az európai uniós ügyek albizottsága is büszkén tudhatja tagjai sorában. Négy nyelven beszél ő ráadásul, szóval nála európaibbat csak festeni lehetne. Szanyi, aki már korábban is jelét adta nagyfokú európaiságának – neki Orbán felesége „ellik”, a köztársasági elnök meg gyalázatos alak –, most aztán tényleg megmutatta, merre hány méter, milyen is az az általuk képviselt Európa.
Történt a minap, hogy az egyik fórumon valaki beszólt Szanyinak, magyarán seggfejnek nevezte. Ez sem túl európai, elismerem, de hát egy politkus, ha nem akar ilyet hallani, ne fórumozzon. Ott különb dolgok is megesnek az emberrel. Szanyi erre, ahogyan ezt Európában tanítják szerintük, így felelt: „Az anyád és te vagytok seggfejek!”
Nos, ha ez az az Európa, ami balra van, akkor tényleg legfőbb ideje, hogy jobbra forduljunk.
Ott talán nem lövik ki a szemünket a rendőrök, nem hazudnak és nem anyáznak a politikusok.
Az MSZP meg csak rángassa azt a képzelt kormányt, amerre akarja. Egyszer csak észreveszik, hogy az elvtársak már a kerekeket is kilopták a kocsijuk alól!
Az anyázást még Szanyi Tibor is túl durvának tartja
2010. január 20. 00:03
MNO - NL
Szanyi Tibor szocialista politikus elnézést kért az anyázásért, s visszautasítja, hogy ő lenne a szerzője az Orbán Viktor feleségével kapcsolatban neki tulajdonított „ellés” kifejezésnek.
Szanyi Tibor az MNO-n megjelent jegyzet kapcsán kereste meg szerkesztőségünket, amelyben szóvá tettük, az MSZP-s politikus, nem éppen európai módon, az őt szidalmazó egyik hozzászólónak így válaszolt: „Az anyád és te vagytok seggfejek!”
Szanyi, mint levelében írja, a Nolblog.hu-n szereplő blogjában – ahol az említett szöveg is megjelent – a vendégjoggal visszaélőket erélyes házigazdaként kezeli, de utólag maga is túl durvának ítélte a visszaszólást, s ezért pár sorral lejjebb bocsánatot is kért.
A politikus közlése szerint az Orbán Viktor feleségével kapcsolatos és helytelenül hozzá kötött „ellés” szó szerzője nem ő, hanem egy nick az Index fórumáról, akit „meglehetősen harcosan utasított el” annak idején. Ez utóbbi ügyben igaza van Szanyi Tibornak, s ezért elnézést kérünk tőle.
2010. január 18., hétfő
2010. január 18.
Vikidál Gyula nyílt levele. 2010. január
„Kedves barátaim! Egyszerűen fogalmazva: nem tudom eltartani a családomat, mert alig van munkám - fogalmaz kvázi segélykiáltásában az István a király Koppányaként is ismert énekes, aki január 25-én lesz 62 éves, és akinek nyugdíját két évvel ezelőtt 44,095 Ft-ban állapították meg. - Szeretnék dolgozni, de még kifutófiúnak sem vettek fel ezzel a névvel. A feleségválasztó, zabáló műsorokban és a heti tetvesben pedig egymillióért sem vagyok hajlandó részt venni. Így hát marad az, hogy minden jó ötletet szívesen veszek. Bármilyen munkát vállalok, amit egy 62 éves kisnyugdíjas el tud végezni. Ha olyan, amit még nem csináltam, azt hamar megtanulom. Vagyis ahhoz, hogy rendezni tudjam fennálló adósságaimat, sürgősséggel túladnék a következőkön:
1 db Shure Beta 58 A mikrofon, 30.000 Ft
Mikrofon állvány / egyenes-körtalpas/ 10.000 Ft
Philips CD Hifi lejátszó, asztali 10.000 Ft
Aiwa, dupla kazettás felvevő- lejátszó, gyorsmásolóval 10.000 Ft
Pioneer DVR 530 H asztali DVD felvevő 50.000 FT
És végül a könyvgyűjtőknek egy kuriózum: Passuth L. sorozat 32 kötet. 50.000 Ft
És a hab a tortán: OPEL Astra 1,4 Caraván 10 éves friss vizsgával, csak
ismerősnek. 620.000 Ft
E-mail: info@vikidal.com
Reménykedve egy igazságosabb Magyarország újjáépítésében:
Vikidál Gyula
színművész, énekes
Vikidál Gyula nyílt levele. 2010. január
„Kedves barátaim! Egyszerűen fogalmazva: nem tudom eltartani a családomat, mert alig van munkám - fogalmaz kvázi segélykiáltásában az István a király Koppányaként is ismert énekes, aki január 25-én lesz 62 éves, és akinek nyugdíját két évvel ezelőtt 44,095 Ft-ban állapították meg. - Szeretnék dolgozni, de még kifutófiúnak sem vettek fel ezzel a névvel. A feleségválasztó, zabáló műsorokban és a heti tetvesben pedig egymillióért sem vagyok hajlandó részt venni. Így hát marad az, hogy minden jó ötletet szívesen veszek. Bármilyen munkát vállalok, amit egy 62 éves kisnyugdíjas el tud végezni. Ha olyan, amit még nem csináltam, azt hamar megtanulom. Vagyis ahhoz, hogy rendezni tudjam fennálló adósságaimat, sürgősséggel túladnék a következőkön:
1 db Shure Beta 58 A mikrofon, 30.000 Ft
Mikrofon állvány / egyenes-körtalpas/ 10.000 Ft
Philips CD Hifi lejátszó, asztali 10.000 Ft
Aiwa, dupla kazettás felvevő- lejátszó, gyorsmásolóval 10.000 Ft
Pioneer DVR 530 H asztali DVD felvevő 50.000 FT
És végül a könyvgyűjtőknek egy kuriózum: Passuth L. sorozat 32 kötet. 50.000 Ft
És a hab a tortán: OPEL Astra 1,4 Caraván 10 éves friss vizsgával, csak
ismerősnek. 620.000 Ft
E-mail: info@vikidal.com
Reménykedve egy igazságosabb Magyarország újjáépítésében:
Vikidál Gyula
színművész, énekes
2010. január 16., szombat
„Bokros Lajos rosszul emlékszik, vagy rosszul látja a helyzetet”
2010. január 16. 12:53
MNO - KN
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) alkotmányos adósságkorlát bevezetését kezdeményezi – mondta Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti képviselője szombaton Budapesten sajtótájékoztatón. Rossz kormányzás, Gyurcsány-csomagok és Bokros-csomagok helyett jó kormányzás kell – reagált a hírre Szijjártó Péter.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Bokros Lajos rosszul emlékszik, vagy rosszul látja a helyzetet – reagált a hírre Szijjártó Péter. A Fidesz szóvivője szerint nem alkotmánymódosításra, hanem Fidesz-kormányra van szükség. 1998 és 2002 között ugyanis az Orbán-kormány 60 százalék közeléből 53 százalékra csökkentette a GDP-arányos államadósságot – tette hozzá. A Gyurcsány-korszakban azonban ez a mutató 80 százalékos szintre emelkedett – szögezte le Szijjártó. Rossz kormányzás, Gyurcsány-csomagok és Bokros-csomagok helyett jó kormányzás kell – ez jelenti a sikert Magyarország számára – húzta alá Szijjártó Péter.
Bokrosék azt javasolják, hogy az alkotmány módosításakor be kell írni egy olyan korlátot, mely 2012-től tudna érvényesülni, és mely arról szólna, hogy az államadósság nem haladhatná meg a mindenkori bruttó hazai termék GDP9 60 százalékát. Bokros úgy véli, hogy a szabályozásnak köszönhetően véget lehet vetni a ciklusok második felében elinduló osztogatásnak. A javaslat szerint amennyiben a ráta a 60 százalékos szintet megközelíti, a következő évben kiegyensúlyozott költségvetést kell összeállítani, nettó hitelfelvétel nem történhet – közölte. Elmondta: amikor az államadósság meghaladja a bruttó hazai termék 50-55 százalékát, akkor a kiadásokra egy maximumot kell megállapítani. Ezzel a lépéssel minden újabb, költséges ellenőrző szerv közbeiktatása nélkül kordában lehet tartani a kormányok költekezését.
Bokros Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy például Lengyelországban az MDF mostani javaslata már 15 éve az alkotmány része. Mint mondta, az MDF kezdeményezi, hogy a pártok rögzítsék közös szándéknyilatkozatban: a következő ciklusban csak olyan felelős gazdaságpolitikát támogatnak, amely elősegíti, hogy 2012-től már csökkenjen az államadósság rátája.
Bokros Lajos arra az újságírói kérdésre, miszerint mi az oka annak, hogy az MDF választási szövetségre kíván lépni az SZDSZ-szel, azt válaszolta: az SZDSZ-nek van egyfajta szervezeti felépítése, infrastruktúrája, és a Szabad Demokraták Szövetsége mögött van egy nagyon komoly választói közösség, amelyik keresi a helyét a magyarországi politikai erőtérben. „Amennyiben ezeket a szavazókat mi meg tudjuk szólítani, (...) akkor ez lehetővé teszi, hogy ők nyugodt szívvel és emelt fővel ránk szavazzanak, és ez a fontos” – jelentette ki a politikus.
(MTI)
2010. január 16. 12:53
MNO - KN
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) alkotmányos adósságkorlát bevezetését kezdeményezi – mondta Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti képviselője szombaton Budapesten sajtótájékoztatón. Rossz kormányzás, Gyurcsány-csomagok és Bokros-csomagok helyett jó kormányzás kell – reagált a hírre Szijjártó Péter.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Bokros Lajos rosszul emlékszik, vagy rosszul látja a helyzetet – reagált a hírre Szijjártó Péter. A Fidesz szóvivője szerint nem alkotmánymódosításra, hanem Fidesz-kormányra van szükség. 1998 és 2002 között ugyanis az Orbán-kormány 60 százalék közeléből 53 százalékra csökkentette a GDP-arányos államadósságot – tette hozzá. A Gyurcsány-korszakban azonban ez a mutató 80 százalékos szintre emelkedett – szögezte le Szijjártó. Rossz kormányzás, Gyurcsány-csomagok és Bokros-csomagok helyett jó kormányzás kell – ez jelenti a sikert Magyarország számára – húzta alá Szijjártó Péter.
Bokrosék azt javasolják, hogy az alkotmány módosításakor be kell írni egy olyan korlátot, mely 2012-től tudna érvényesülni, és mely arról szólna, hogy az államadósság nem haladhatná meg a mindenkori bruttó hazai termék GDP9 60 százalékát. Bokros úgy véli, hogy a szabályozásnak köszönhetően véget lehet vetni a ciklusok második felében elinduló osztogatásnak. A javaslat szerint amennyiben a ráta a 60 százalékos szintet megközelíti, a következő évben kiegyensúlyozott költségvetést kell összeállítani, nettó hitelfelvétel nem történhet – közölte. Elmondta: amikor az államadósság meghaladja a bruttó hazai termék 50-55 százalékát, akkor a kiadásokra egy maximumot kell megállapítani. Ezzel a lépéssel minden újabb, költséges ellenőrző szerv közbeiktatása nélkül kordában lehet tartani a kormányok költekezését.
Bokros Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy például Lengyelországban az MDF mostani javaslata már 15 éve az alkotmány része. Mint mondta, az MDF kezdeményezi, hogy a pártok rögzítsék közös szándéknyilatkozatban: a következő ciklusban csak olyan felelős gazdaságpolitikát támogatnak, amely elősegíti, hogy 2012-től már csökkenjen az államadósság rátája.
Bokros Lajos arra az újságírói kérdésre, miszerint mi az oka annak, hogy az MDF választási szövetségre kíván lépni az SZDSZ-szel, azt válaszolta: az SZDSZ-nek van egyfajta szervezeti felépítése, infrastruktúrája, és a Szabad Demokraták Szövetsége mögött van egy nagyon komoly választói közösség, amelyik keresi a helyét a magyarországi politikai erőtérben. „Amennyiben ezeket a szavazókat mi meg tudjuk szólítani, (...) akkor ez lehetővé teszi, hogy ők nyugodt szívvel és emelt fővel ránk szavazzanak, és ez a fontos” – jelentette ki a politikus.
(MTI)
Svédcsavar 2. Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Álláspont
Azért svédcsavar, és azért kettő, mert a tegnapi Népszabadság vezércikkének ez volt a címe. S bár nyilvánvaló, hogy nem helyes, ha a vezércikkíró szeme előtt a másik oldalon álló lap vezércikke lebeg, most mégis ez a helyzet. Mondhatnám, Tóth Ákos kolléga a Népszabadságtól megírta helyettem a lényeget. Tóth Ákos kolléga ugyanis finoman és cizelláltan, de mégiscsak megrótta az MSZP-t, amiért nevezett párt nyugdíjügyben most (ismét) nekiállt hisztizni, és megint csak a Fideszen akarja elverni a port. Teszi ezt pedig azért, mert nevezett párt népszerűsége egy nagy NINCS, választási esélyei egyenlők a nullával. Ebben az állapotban pedig semmi sem számít. Jöhetnek hát a kínaiak, természetesen Orbán hozza őket, cserébe meg eladja Kínának a komplett magyar államadósságot. (Ugye-ugye, ez így leírva még viccnek is rossz, mégis… Ez hír volt napokig, és egy Herényi nevű alak beemelte a politika „magasába”, vagyis maga mellé, a reterátra.) Szóval jönnek a kínaiak (lásd még 23 millió román), és Szovjet József a Klubrádióban a BKV-sztrájk negyedik napján eljutott a végső következtetésig: a sztrájk mögött a Fidesz áll.
Hát persze. S csak azon csodálkozom, hogy miért váratott magára ez a felismerés négy egész napig. Hiszen mindez a napnál is világosabb, erről maga Szovjet József számolt be imigyen: mivel a Fidesz holdinggá akarja átalakítani a BKV-t, s mivel a sztrájk minden nappal közelebb hozza a holdinggá alakulás szükségességét, következésképpen a Fidesz irányítja a sztrájkot. Na ugye… Hát hülye, aki nem érti…
De vissza a nyugdíjhoz. A Népszabadság vezércikkírója szerint is nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem akarja bevezetni a svéd nyugdíjmodellt. Nem is beszélt erről Varga Mihály, legfeljebb ha a svéd modell bizonyos elemeit emlegette. S azt is megírja Tóth Ákos, hogy az emeszpés hiszti mögött nincsen semmi, legfeljebb a károkozás szándéka, s hogy ez a viselkedés lehetetlenné teszi már jó előre, hogy a nyugdíjüggyel bármit is lehessen kezdeni. Pedig valamit majd kezdeni kell vele.
Tökéletes. Mint említettem, magam is ilyesmit írtam volna, talán kicsit nyersebben.
Elolvastam tehát ezt az írást, és jóleső borzongás áradt szét megtépázott lelkemben. Hogy lám-lám, azért nincsen minden veszve.
Aztán egyet lapoztam az újságban, és a jóleső borzongás helyébe a jeges iszonyat lépett. Tóth Ákos korrekt vezércikke után ugyanis mindjárt ott virít az MSZP félkolumnás hirdetése… Testvéreim az Úrban… Hihetetlen!
A hirdetés főcíme így szól: NYUGDÍJKATASZTRÓFA.
Igen: Már látom is a szegény nyugdíjast, aki eddig jutván az olvasásban, remegő kézzel kap szívgyógyszere után. Bekapja, kicsi vizet kortyint, és tovább olvassa: „A Fidesz drasztikus nyugdíjcsökkentésre készül!”
Atyaúristen! Már megint... Már megint a Fidesz. Hát nem volt elég nekik, hogy betelepítettek ide 23 millió románt, most hoznak százezer kínait, elvették a 13. havi nyugdíjat, s úgy alapvetően tönkretették az országot – most még drasztikusan csökkentik azt a kevéskét is, ami maradt?
Bizony, barátaim, ne csodálkozzatok mindezen! Egy felmérés bizonyítja, miszerint ma, ebben az országban a lakosság csaknem tíz százaléka azt hiszi, hogy Orbán Viktor a miniszterelnök. Ez után a nyolc év után… S ha megnézzük az MSZP hirdetésének következő sorát, láthatjuk, hogy nem bízzák a véletlenre a dolgokat. Varga Mihály nevét ugyanis nem írják le, mert ő nem elég ismert, s nem lehet vele elég jól fenyegetni. Ezért aztán így fogalmaznak: „Orbán Viktor pénzügyminisztere szerint a Fidesz megszüntetné a most megerősített nyugdíjrendszert” – és így tovább.
És így tovább, tovább, tovább, mocskos, nyomorult, aljas és büdös hazugságok. Mocskos és aljas és nyomorult szocialisták rothadt agyából.
És még el sem kezdődött a kampány…
Álláspont
Azért svédcsavar, és azért kettő, mert a tegnapi Népszabadság vezércikkének ez volt a címe. S bár nyilvánvaló, hogy nem helyes, ha a vezércikkíró szeme előtt a másik oldalon álló lap vezércikke lebeg, most mégis ez a helyzet. Mondhatnám, Tóth Ákos kolléga a Népszabadságtól megírta helyettem a lényeget. Tóth Ákos kolléga ugyanis finoman és cizelláltan, de mégiscsak megrótta az MSZP-t, amiért nevezett párt nyugdíjügyben most (ismét) nekiállt hisztizni, és megint csak a Fideszen akarja elverni a port. Teszi ezt pedig azért, mert nevezett párt népszerűsége egy nagy NINCS, választási esélyei egyenlők a nullával. Ebben az állapotban pedig semmi sem számít. Jöhetnek hát a kínaiak, természetesen Orbán hozza őket, cserébe meg eladja Kínának a komplett magyar államadósságot. (Ugye-ugye, ez így leírva még viccnek is rossz, mégis… Ez hír volt napokig, és egy Herényi nevű alak beemelte a politika „magasába”, vagyis maga mellé, a reterátra.) Szóval jönnek a kínaiak (lásd még 23 millió román), és Szovjet József a Klubrádióban a BKV-sztrájk negyedik napján eljutott a végső következtetésig: a sztrájk mögött a Fidesz áll.
Hát persze. S csak azon csodálkozom, hogy miért váratott magára ez a felismerés négy egész napig. Hiszen mindez a napnál is világosabb, erről maga Szovjet József számolt be imigyen: mivel a Fidesz holdinggá akarja átalakítani a BKV-t, s mivel a sztrájk minden nappal közelebb hozza a holdinggá alakulás szükségességét, következésképpen a Fidesz irányítja a sztrájkot. Na ugye… Hát hülye, aki nem érti…
De vissza a nyugdíjhoz. A Népszabadság vezércikkírója szerint is nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem akarja bevezetni a svéd nyugdíjmodellt. Nem is beszélt erről Varga Mihály, legfeljebb ha a svéd modell bizonyos elemeit emlegette. S azt is megírja Tóth Ákos, hogy az emeszpés hiszti mögött nincsen semmi, legfeljebb a károkozás szándéka, s hogy ez a viselkedés lehetetlenné teszi már jó előre, hogy a nyugdíjüggyel bármit is lehessen kezdeni. Pedig valamit majd kezdeni kell vele.
Tökéletes. Mint említettem, magam is ilyesmit írtam volna, talán kicsit nyersebben.
Elolvastam tehát ezt az írást, és jóleső borzongás áradt szét megtépázott lelkemben. Hogy lám-lám, azért nincsen minden veszve.
Aztán egyet lapoztam az újságban, és a jóleső borzongás helyébe a jeges iszonyat lépett. Tóth Ákos korrekt vezércikke után ugyanis mindjárt ott virít az MSZP félkolumnás hirdetése… Testvéreim az Úrban… Hihetetlen!
A hirdetés főcíme így szól: NYUGDÍJKATASZTRÓFA.
Igen: Már látom is a szegény nyugdíjast, aki eddig jutván az olvasásban, remegő kézzel kap szívgyógyszere után. Bekapja, kicsi vizet kortyint, és tovább olvassa: „A Fidesz drasztikus nyugdíjcsökkentésre készül!”
Atyaúristen! Már megint... Már megint a Fidesz. Hát nem volt elég nekik, hogy betelepítettek ide 23 millió románt, most hoznak százezer kínait, elvették a 13. havi nyugdíjat, s úgy alapvetően tönkretették az országot – most még drasztikusan csökkentik azt a kevéskét is, ami maradt?
Bizony, barátaim, ne csodálkozzatok mindezen! Egy felmérés bizonyítja, miszerint ma, ebben az országban a lakosság csaknem tíz százaléka azt hiszi, hogy Orbán Viktor a miniszterelnök. Ez után a nyolc év után… S ha megnézzük az MSZP hirdetésének következő sorát, láthatjuk, hogy nem bízzák a véletlenre a dolgokat. Varga Mihály nevét ugyanis nem írják le, mert ő nem elég ismert, s nem lehet vele elég jól fenyegetni. Ezért aztán így fogalmaznak: „Orbán Viktor pénzügyminisztere szerint a Fidesz megszüntetné a most megerősített nyugdíjrendszert” – és így tovább.
És így tovább, tovább, tovább, mocskos, nyomorult, aljas és büdös hazugságok. Mocskos és aljas és nyomorult szocialisták rothadt agyából.
És még el sem kezdődött a kampány…
Hazugság az MSZP "százezer kínais" kampánya
"Az MSZP tehát nyugodtan kihúzhatja a gyűlöletkampány elemeit tartalmazó listájáról a százezer kínaival való riogatást" - hangsúlyozza Szijjártó Péter a valótlan hírt közlő lap beismerése nyomán.
A hirextra.hu a mai napon az alábbi helyreigazítást tette közzé:
"Az Orbán százezer kínaira cserélné az IMF hitelt?" c. - 2010. január 7. napján megjelent - cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a Fidesz elnökének kínai útját Thürmer Gyula készítette elő. Valótlanul állítottuk továbbá azt is, hogy Orbán Viktor olyan ajánlattal érkezett volna Pekingbe, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól kapott 25 milliárd dolláros hitelt eladná Kínának, cserébe százezer kínait fogadna be az ország, azaz százezer kínai kapna nálunk letelepedési engedélyt."
Az MSZP tehát nyugodtan kihúzhatja a gyűlöletkampány elemeit tartalmazó listájáról a százezer kínaival való riogatást. Nagyjából ennyire hiteles a szocialisták mocskolódó kampányának többi eleme is.
A Fidesz továbbá pert indít Herényi Károly ellen, aki a fent említett - valótlan - állítások kapcsán "gazdasági hazaárulással" vádolta meg a
Fidesz elnökét.
Szijjártó Péter,
a Fidesz elnöki stábjának vezetője
(fidesz.hu)
"Az MSZP tehát nyugodtan kihúzhatja a gyűlöletkampány elemeit tartalmazó listájáról a százezer kínaival való riogatást" - hangsúlyozza Szijjártó Péter a valótlan hírt közlő lap beismerése nyomán.
A hirextra.hu a mai napon az alábbi helyreigazítást tette közzé:
"Az Orbán százezer kínaira cserélné az IMF hitelt?" c. - 2010. január 7. napján megjelent - cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a Fidesz elnökének kínai útját Thürmer Gyula készítette elő. Valótlanul állítottuk továbbá azt is, hogy Orbán Viktor olyan ajánlattal érkezett volna Pekingbe, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól kapott 25 milliárd dolláros hitelt eladná Kínának, cserébe százezer kínait fogadna be az ország, azaz százezer kínai kapna nálunk letelepedési engedélyt."
Az MSZP tehát nyugodtan kihúzhatja a gyűlöletkampány elemeit tartalmazó listájáról a százezer kínaival való riogatást. Nagyjából ennyire hiteles a szocialisták mocskolódó kampányának többi eleme is.
A Fidesz továbbá pert indít Herényi Károly ellen, aki a fent említett - valótlan - állítások kapcsán "gazdasági hazaárulással" vádolta meg a
Fidesz elnökét.
Szijjártó Péter,
a Fidesz elnöki stábjának vezetője
(fidesz.hu)
2010. január 13., szerda
A felelős Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Álláspont
Behívták Demszky Gábort a tévébe, megkérdezni tőle, vajon ki a felelős a BKV helyzetéért.
Demszky Gábor bement a tévébe, és elmondta, hogy az égvilágon mindenki felelős, rajta kívül.
Nincsen Budapesten semmi sem, amiért Demszky Jólfésült Gábor felelős lenne. Hiszen ő még csak húsz éve áll ennek a szétrothadt, lepusztult, ócska városnak az élén.
Megkérdezték Demszky Gábortól, hogyan legyenek lojálisak a dolgozók a céghez, amikor azt látják, hogy minden napra jut egy letartóztatás.
Azt mondta erre a húsz éve főpolgármester, hogy ő inkább a sztrájkról beszélne.
És mi mindannyian mélyen megértettük, hogy ő inkább a sztrájkról beszélne.
És beszélt. Ezernyi hülyeséget. Összehordott hetet-havat, mellébeszélt, hazudozott. Ócskán, gyáván, sunyin, szarember módjára.
Aztán a riporter visszatért a lojalitás kérdésére, meg arra, hogy hová is lett a pénz, miért került ilyen helyzetbe a BKV. Egészen pontosan ezt kérdezte Süveges Gergő:
„2002-ben nullára konszolidálták a BKV-t, azóta 90 milliárd forint adósság halmozódott fel. Mi ennek az oka?”
Demszky pedig így kezdte a választ:
„Ez többek között a sztrájkfenyegetések következménye…”
Ezen a ponton Süveges Gergőből kibuggyant az őszinte megdöbbenés:
„Na ne vicceljen!” – mondta spontánul a riporter, de a húsz éve polgármester semmi másban, de hazudozásban óriási rutinra tett szert, és szemrebbenés nélkül így folytatta:
„Egészen komolyan mondom…”
Pszichológiai alaptétel, hogy aki „egészen komolyan mondja”, az fixen hazudik. És Demszky egészen komolyan mondta. S mondandójának az volt a veleje, hogy elment a pénz a bérekre.
Tényleg nincs a pofátlanságnak, az aljasságnak határa.
Ott ül a tévében egy ember, aki húsz éve irányítja ezt a szarába szakadt Budapestet. Aki a világ legdrágább metróját építteti, ami soha nem fog elkészülni. Aki alatt kátyúzás címén olyan munkákat számláznak le, amely munkákat soha el nem végeztek, ellenben a város útjai pocsékok és járhatatlanok. Aki alatt szellemváros lett a belváros, a Kossuth Lajos utcán csak a szél fütyül, és hordja a mocskot a bedeszkázott kirakatok előtt. Aki alatt minden pénz eltűnt, és semmi sem lett belőle. Aki alatt a BKV járműparkját nem tudnánk értékesíteni Burkina Fasóban sem. Ott ül a húsz éve polgármester, aki szolgálati autóval jár horvátországi nyaralójába, és a hedonista, magukat gennyesre kereső BKV-s buszvezetőket hibáztatja azért, mert a fővárosának százszázalékos tulajdonában lévő cég hosszú évek óta egy csődtömeg. S azért sem érez semmi felelősséget, hogy nevezett cég az MSZP és az SZDSZ házi pénztáraként funkcionált az utóbbi évek gazembereinek országlása idején. Szavai szerint egymilliárd forintot „fizethettek ki jogtalanul”, ám ez csak csepp a tengerben. Bezzeg azok a szemét sofőrök, csak vitték haza számolatlanul a pulykapénzt…
Hú, a tetves büdös mindenit! Vagy még inkább az úristenedet, te Demszky!
S még folytathatnám – de minek?
Nincs mit folytatni, nincs mit mondani. Ezek tényleg az utolsó órák. Egy mocskos hatalom regnálásának mocskos végórái.
Még bemennek párszor a tévébe hazudozni.
Még egy ideig megpróbálják egymásnak ugrasztani a kiszipolyozott munkavállalókat.
Még elmennek Zanzibárba párszor, mint az igazi seggfej maffiózók, aztán hazavitetik magukat a szolgálati autóval – de aztán vége lesz.
És amikor vége lesz, akkor kezdődik csak igazán. Akkor kell szigorú rovancsot csinálni, és nem engedni, hogy megússzák. Mert ha ezt mind meg lehet úszni, akkor végképp nem lesz miről beszélni.
Akkor az új hatalom is csak szem lesz a láncban.
De azt nem teheti meg. Már csak önérdekből sem.
Álláspont
Behívták Demszky Gábort a tévébe, megkérdezni tőle, vajon ki a felelős a BKV helyzetéért.
Demszky Gábor bement a tévébe, és elmondta, hogy az égvilágon mindenki felelős, rajta kívül.
Nincsen Budapesten semmi sem, amiért Demszky Jólfésült Gábor felelős lenne. Hiszen ő még csak húsz éve áll ennek a szétrothadt, lepusztult, ócska városnak az élén.
Megkérdezték Demszky Gábortól, hogyan legyenek lojálisak a dolgozók a céghez, amikor azt látják, hogy minden napra jut egy letartóztatás.
Azt mondta erre a húsz éve főpolgármester, hogy ő inkább a sztrájkról beszélne.
És mi mindannyian mélyen megértettük, hogy ő inkább a sztrájkról beszélne.
És beszélt. Ezernyi hülyeséget. Összehordott hetet-havat, mellébeszélt, hazudozott. Ócskán, gyáván, sunyin, szarember módjára.
Aztán a riporter visszatért a lojalitás kérdésére, meg arra, hogy hová is lett a pénz, miért került ilyen helyzetbe a BKV. Egészen pontosan ezt kérdezte Süveges Gergő:
„2002-ben nullára konszolidálták a BKV-t, azóta 90 milliárd forint adósság halmozódott fel. Mi ennek az oka?”
Demszky pedig így kezdte a választ:
„Ez többek között a sztrájkfenyegetések következménye…”
Ezen a ponton Süveges Gergőből kibuggyant az őszinte megdöbbenés:
„Na ne vicceljen!” – mondta spontánul a riporter, de a húsz éve polgármester semmi másban, de hazudozásban óriási rutinra tett szert, és szemrebbenés nélkül így folytatta:
„Egészen komolyan mondom…”
Pszichológiai alaptétel, hogy aki „egészen komolyan mondja”, az fixen hazudik. És Demszky egészen komolyan mondta. S mondandójának az volt a veleje, hogy elment a pénz a bérekre.
Tényleg nincs a pofátlanságnak, az aljasságnak határa.
Ott ül a tévében egy ember, aki húsz éve irányítja ezt a szarába szakadt Budapestet. Aki a világ legdrágább metróját építteti, ami soha nem fog elkészülni. Aki alatt kátyúzás címén olyan munkákat számláznak le, amely munkákat soha el nem végeztek, ellenben a város útjai pocsékok és járhatatlanok. Aki alatt szellemváros lett a belváros, a Kossuth Lajos utcán csak a szél fütyül, és hordja a mocskot a bedeszkázott kirakatok előtt. Aki alatt minden pénz eltűnt, és semmi sem lett belőle. Aki alatt a BKV járműparkját nem tudnánk értékesíteni Burkina Fasóban sem. Ott ül a húsz éve polgármester, aki szolgálati autóval jár horvátországi nyaralójába, és a hedonista, magukat gennyesre kereső BKV-s buszvezetőket hibáztatja azért, mert a fővárosának százszázalékos tulajdonában lévő cég hosszú évek óta egy csődtömeg. S azért sem érez semmi felelősséget, hogy nevezett cég az MSZP és az SZDSZ házi pénztáraként funkcionált az utóbbi évek gazembereinek országlása idején. Szavai szerint egymilliárd forintot „fizethettek ki jogtalanul”, ám ez csak csepp a tengerben. Bezzeg azok a szemét sofőrök, csak vitték haza számolatlanul a pulykapénzt…
Hú, a tetves büdös mindenit! Vagy még inkább az úristenedet, te Demszky!
S még folytathatnám – de minek?
Nincs mit folytatni, nincs mit mondani. Ezek tényleg az utolsó órák. Egy mocskos hatalom regnálásának mocskos végórái.
Még bemennek párszor a tévébe hazudozni.
Még egy ideig megpróbálják egymásnak ugrasztani a kiszipolyozott munkavállalókat.
Még elmennek Zanzibárba párszor, mint az igazi seggfej maffiózók, aztán hazavitetik magukat a szolgálati autóval – de aztán vége lesz.
És amikor vége lesz, akkor kezdődik csak igazán. Akkor kell szigorú rovancsot csinálni, és nem engedni, hogy megússzák. Mert ha ezt mind meg lehet úszni, akkor végképp nem lesz miről beszélni.
Akkor az új hatalom is csak szem lesz a láncban.
De azt nem teheti meg. Már csak önérdekből sem.
2010. január 8., péntek
Összenő, ami összetartozik: Dávid rozsdatemetője az SZDSZ-szel kapja meg zárókövét…
A STOP információi szerint karnyújtásnyira került egymáshoz az MDF és az SZDSZ. SZDSZ-es „sztárokat” válogat Dávid Ibolya, meg az infrastruktúra is kell neki. Az antalli örökség, Fodor Gábor, a Szentkorona Szövetség és Bokros Lajos egy csapatban…
Magyar Nemzet: Fodor a fővárosi MDF lista élén - Herényi második
A Magyar Nemzet úgy tudja, a témában csütörtökön is volt tárgyalás a felek között, de egyelőre nem született egyezség.
A Magyar Nemzet mindkét párt környezetéből úgy értesült, hogy Fodor Gábor első helyet kaphat az MDF fővárosi listáján, amelynek második helyére Herényi Károly kerülne.
A lap szerint nem kizárt, hogy az SZDSZ volt elnöke akár főpolgármester-jelölt is lehet, maga mögött tudva a két kis párt, sőt esetleg az MSZP támogatását.
STOP: Az MDF-nek az SZDSZ bázisa kell
Gyakorlatilag már csak az aláírás hiányzik a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetségének együttműködési megállapodása alól, tudta meg a STOP. A két kis párt között tavaly nyár óta folyamatosak a tárgyalások, miután az SZDSZ nemhogy az Európai Parlamentbe nem tudott képviselőt delegálni, de két parlamenten kívüli párt is megelőzte. Az MDF-nek Bokros Lajos megszerzésével sikerült egy képviselőt az EP-be juttatnia.
Az MDF-nek szüksége lenne az SZDSZ bázisára, hiszen sem a Hit Gyülekezetétől, sem a Tisztelet Társaságától, sem a párt környékén felbukkant roma szervezetektől nem sikerült megfelelő ígéretet kapniuk a szükséges számú kopogtatócédulák összegyűjtésére. Az MDF-ben attól tartanak, saját erőből képtelen lennének összegyűjteni a 2010-es választásokon az induláshoz szükséges támogatást.
A két párt megállapodását megnehezíti ugyanakkor, hogy az együttműködésről más és más a véleményük. Az SZDSZ-nek kényelmes lenne egy formalizált megállapodás után egy közös listát indítani. Az MDF ezzel szemben az SZDSZ infrastruktúrájára tart igényt, és csak egyes SZDSZ-eseket szeretnének, de a saját listájukon indítani.
A STOP egy SZDSZ forrása elismerte a tárgyalások tényét, ugyanakkor szerinte a megállapodásból nem lesz semmi. Szerinte az SZDSZ nem adna az MDF listájára politikusokat, azt viszont nem tartotta kizártnak, hogy a Magyar Bálint féle politikai kezdeményezés végül az MDF listájában manifesztálódik.
Az SZDSZ szóvivője a STOP-nak cáfolta a megállapodás hírét, ugyanakkor nem tagadta, pártja "különböző pártokkal" folytat tárgyalásokat a választási felkészülés során.
Bokros nem jönne haza
A STOP információi szerint karnyújtásnyira került egymáshoz az MDF és az SZDSZ. SZDSZ-es „sztárokat” válogat Dávid Ibolya, meg az infrastruktúra is kell neki. Az antalli örökség, Fodor Gábor, a Szentkorona Szövetség és Bokros Lajos egy csapatban…
Magyar Nemzet: Fodor a fővárosi MDF lista élén - Herényi második
A Magyar Nemzet úgy tudja, a témában csütörtökön is volt tárgyalás a felek között, de egyelőre nem született egyezség.
A Magyar Nemzet mindkét párt környezetéből úgy értesült, hogy Fodor Gábor első helyet kaphat az MDF fővárosi listáján, amelynek második helyére Herényi Károly kerülne.
A lap szerint nem kizárt, hogy az SZDSZ volt elnöke akár főpolgármester-jelölt is lehet, maga mögött tudva a két kis párt, sőt esetleg az MSZP támogatását.
STOP: Az MDF-nek az SZDSZ bázisa kell
Gyakorlatilag már csak az aláírás hiányzik a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetségének együttműködési megállapodása alól, tudta meg a STOP. A két kis párt között tavaly nyár óta folyamatosak a tárgyalások, miután az SZDSZ nemhogy az Európai Parlamentbe nem tudott képviselőt delegálni, de két parlamenten kívüli párt is megelőzte. Az MDF-nek Bokros Lajos megszerzésével sikerült egy képviselőt az EP-be juttatnia.
Az MDF-nek szüksége lenne az SZDSZ bázisára, hiszen sem a Hit Gyülekezetétől, sem a Tisztelet Társaságától, sem a párt környékén felbukkant roma szervezetektől nem sikerült megfelelő ígéretet kapniuk a szükséges számú kopogtatócédulák összegyűjtésére. Az MDF-ben attól tartanak, saját erőből képtelen lennének összegyűjteni a 2010-es választásokon az induláshoz szükséges támogatást.
A két párt megállapodását megnehezíti ugyanakkor, hogy az együttműködésről más és más a véleményük. Az SZDSZ-nek kényelmes lenne egy formalizált megállapodás után egy közös listát indítani. Az MDF ezzel szemben az SZDSZ infrastruktúrájára tart igényt, és csak egyes SZDSZ-eseket szeretnének, de a saját listájukon indítani.
A STOP egy SZDSZ forrása elismerte a tárgyalások tényét, ugyanakkor szerinte a megállapodásból nem lesz semmi. Szerinte az SZDSZ nem adna az MDF listájára politikusokat, azt viszont nem tartotta kizártnak, hogy a Magyar Bálint féle politikai kezdeményezés végül az MDF listájában manifesztálódik.
Az SZDSZ szóvivője a STOP-nak cáfolta a megállapodás hírét, ugyanakkor nem tagadta, pártja "különböző pártokkal" folytat tárgyalásokat a választási felkészülés során.
Bokros nem jönne haza
Különpénz Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Álláspont
A Magyar Közlöny 2009. évi 196. számában, a IX. fejezet alatt található úgynevezett Határozatok Tárában olvashatjuk a következő címet:
„A Kormány 1231/2009. (XII. 30.) Korm. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között 1998. október 1-jén létrejött megállapodás kiegészítéséről szóló megállapodásra adott felhatalmazásról.”
Jó, tudom én, ez eddig nem túl érdekes, viszont legalább jó bonyolult. Nézzük hát a lényeget:
„1. A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (a továbbiakban: Mazsihisz) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3.§ (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálta a Mazsihisznek a nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítására vonatkozó kérését, és megállapította, hogy az 1058/1999. (V. 28.) Korm. határozatban közzétett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Zsidó Hitközségek között 1998. október 1-jén létrejött megállapodásban megállapított járadék összege nem elégséges ahhoz, hogy a Mazsihisz az általa már hosszabb ideje ténylegesen megvalósított, a magyarországi zsidóság érdekében kifejtett tevékenységét a korábbi szinten fenn tudja tartani.
2.(…)A járadék kiegészítésének összegét 2011. évtől – kölcsönösen elfogadott szempontok és értékelés alapján – kettőszázmillió forintban állapítják meg. A járadék kiegészítését, amely hitéleti és közszolgálati célokra egyaránt felhasználható, az 1058/1999. (V. 28.) Korm. határozatban közzétett megállapodásban megállapított járadékkal együtt, azzal azonos feltételekkel és valorizációval kell a Mazsihisz számára folyósítani.”
Ha eddig eljutottak, az már jó. Akkor most összefoglalom a dolog lényegét. A kormány annak idején az összes magyarországi történelmi egyházzal megállapodást kötött a finanszírozásról, illetve arról, hogy a diktatúrában elrabolt egyházi vagyonok kárpótlásaként milyen formában juttat támogatást az egyházaknak.
És most a Mazsihisz ezen érvényben lévő megállapodáson felül kap 200 millió forintot. És csak a Mazsihisz.
Történik mindez úgy, hogy az elmúlt hónapokban többször is olvashattunk arról, miszerint a kormány és az egyházak képviselői nem tudtak megállapodni a juttatásokról és a finanszírozásról. A kormány mindig elmondta, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben, a válság közepén az egyházaknak is tudomásul kell venniük: nincsen több pénz. Az egyházaknak is részt kell vállalniuk a nehézségek leküzdésében. Mindezzel párhuzamosan a liberális értelmiség hada menetrendszerűen megírja és elmondja, hogy az egyházakat tartsák el a híveik, mert a modern világban elképzelhetetlen, hogy az adófizetők pénzét ilyesmire fordítsák.
S miközben ez zajlik a nyilvánosságban, a színfalak mögött 2009 utolsó előtti napján a Magyar Köztársaság kormánya egy kis különalku keretében meglepi kétszázmillió forinttal a Mazsihiszt.
A Mazsihiszt, amely még csak nem is egyház. Hanem egy Zoltai Gusztáv nevű egykori munkásőr hitbizománya. (Köves Slomó vezető rabbi reagált is a hírre, mondván, ő nem tud az egészről, de ebből a pénzből ők egy fillért sem fognak látni…)
Miért? Komolyan kérdezem: miért? Miért van ez így, miért kell ennek így lennie? Hát senki sem gondol bele, hogy ezzel a zsidóknak ártanak? Ezzel a szemforgató, pitiáner dumával a válságról, meg a közös teherviselésről, aztán december 30-án suttyomban azért odanyomunk 200 milliócskát a Mazsihisznek? Mert ők nem jönnek ki a pénzből. Miért, más kijön? Vagy a Mazsihiszre más törvények vonatkoznak, velük szemben mások az elvárások?
Komolyan kérdezem: nem unalmas már ez?
Bayer Zsolt
Álláspont
A Magyar Közlöny 2009. évi 196. számában, a IX. fejezet alatt található úgynevezett Határozatok Tárában olvashatjuk a következő címet:
„A Kormány 1231/2009. (XII. 30.) Korm. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között 1998. október 1-jén létrejött megállapodás kiegészítéséről szóló megállapodásra adott felhatalmazásról.”
Jó, tudom én, ez eddig nem túl érdekes, viszont legalább jó bonyolult. Nézzük hát a lényeget:
„1. A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (a továbbiakban: Mazsihisz) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3.§ (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálta a Mazsihisznek a nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítására vonatkozó kérését, és megállapította, hogy az 1058/1999. (V. 28.) Korm. határozatban közzétett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Zsidó Hitközségek között 1998. október 1-jén létrejött megállapodásban megállapított járadék összege nem elégséges ahhoz, hogy a Mazsihisz az általa már hosszabb ideje ténylegesen megvalósított, a magyarországi zsidóság érdekében kifejtett tevékenységét a korábbi szinten fenn tudja tartani.
2.(…)A járadék kiegészítésének összegét 2011. évtől – kölcsönösen elfogadott szempontok és értékelés alapján – kettőszázmillió forintban állapítják meg. A járadék kiegészítését, amely hitéleti és közszolgálati célokra egyaránt felhasználható, az 1058/1999. (V. 28.) Korm. határozatban közzétett megállapodásban megállapított járadékkal együtt, azzal azonos feltételekkel és valorizációval kell a Mazsihisz számára folyósítani.”
Ha eddig eljutottak, az már jó. Akkor most összefoglalom a dolog lényegét. A kormány annak idején az összes magyarországi történelmi egyházzal megállapodást kötött a finanszírozásról, illetve arról, hogy a diktatúrában elrabolt egyházi vagyonok kárpótlásaként milyen formában juttat támogatást az egyházaknak.
És most a Mazsihisz ezen érvényben lévő megállapodáson felül kap 200 millió forintot. És csak a Mazsihisz.
Történik mindez úgy, hogy az elmúlt hónapokban többször is olvashattunk arról, miszerint a kormány és az egyházak képviselői nem tudtak megállapodni a juttatásokról és a finanszírozásról. A kormány mindig elmondta, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben, a válság közepén az egyházaknak is tudomásul kell venniük: nincsen több pénz. Az egyházaknak is részt kell vállalniuk a nehézségek leküzdésében. Mindezzel párhuzamosan a liberális értelmiség hada menetrendszerűen megírja és elmondja, hogy az egyházakat tartsák el a híveik, mert a modern világban elképzelhetetlen, hogy az adófizetők pénzét ilyesmire fordítsák.
S miközben ez zajlik a nyilvánosságban, a színfalak mögött 2009 utolsó előtti napján a Magyar Köztársaság kormánya egy kis különalku keretében meglepi kétszázmillió forinttal a Mazsihiszt.
A Mazsihiszt, amely még csak nem is egyház. Hanem egy Zoltai Gusztáv nevű egykori munkásőr hitbizománya. (Köves Slomó vezető rabbi reagált is a hírre, mondván, ő nem tud az egészről, de ebből a pénzből ők egy fillért sem fognak látni…)
Miért? Komolyan kérdezem: miért? Miért van ez így, miért kell ennek így lennie? Hát senki sem gondol bele, hogy ezzel a zsidóknak ártanak? Ezzel a szemforgató, pitiáner dumával a válságról, meg a közös teherviselésről, aztán december 30-án suttyomban azért odanyomunk 200 milliócskát a Mazsihisznek? Mert ők nem jönnek ki a pénzből. Miért, más kijön? Vagy a Mazsihiszre más törvények vonatkoznak, velük szemben mások az elvárások?
Komolyan kérdezem: nem unalmas már ez?
Bayer Zsolt
2010. január 6., szerda
Vérdíj Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Álláspont
Ausztráliából aggastyánokat kerítenek elő, hogy bíróság elé állíthassák őket. Aggastyánokat, akik a második világháborúban bűnt követtek el. Vagy nem követtek el bűnt – ez majd kiderül, ha sikerül őket bíróság elé állítani. De a szándék egyértelmű és tagadhatatlan. Aki háborús vagy emberiségellenes bűnnel vádolható, annak bíróság előtt a helye. Ezért a hajtóvadászat az ausztráliai és egyesült államokbeli gyanúsítottak után.
Az Ausztráliában élő Zentai Károly ellen az a vád, hogy állítólag agyonvert egy zsidót.
Szögezzük le: nem verünk agyon se zsidót, se nem zsidót, se senkit. S aki mégis, az bűnhődjék. Ebben talán megállapodhatunk. Zentait fel is kutatták a zsidók, mert hát szorgosak és fáradhatatlanok ők, ha üldözni kell az ellenük elkövetett bűnöket. A Simon Wiesenthal Központban a mai napig számon tartják a bűnösöket, illetve mindazokat, akiket ők annak gondolnak.
Zentaira is ráleltek. Demjanjukra is ráleltek. Képíróra is ráleltek. És látjuk a képeken a kiadatási őrizetbe került vagy éppen bíróság elé állított aggastyánokat. Ülnek a tolókocsikban, folyik a nyáluk, néha elveszítik az eszméletüket, oxigénmaszk van az arcuk előtt, és szemmel láthatóan nagyjából fogalmuk sincs arról, mi történik velük. Ezek a képsorok pedig leginkább szánalmat és együttérzést keltenek az aggastyánok iránt a nem érintett emberekben, s bár nyilván nem ez a szándék, de ellenszenvet ébresztenek a zsidókkal szemben. Tetszik, nem tetszik – ez van. De gondolom, ez mindegy, a lényeg, hogy hetediziglen megtorlom az atyák vétkét a fiúkban.
Nem akarok, és nem is fogok állást foglalni ebben a dologban. Legyen ez a zsidók ügye. Ellenben olvasom, hogy egy Mátyás Miklós nevű embert nemrég kitüntettek idehaza. Tömböl László, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke nyújtotta át a kitüntetést Mátyásnak mint nyugállományú tábornoknak. Ezt ugyan erőtlenül cáfolni próbálja a Honvédelmi Minisztérium.
Mátyás Miklós pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlások és leszámolások egyik vérbírája volt.
Tizenöt halálos ítélet kiszabása fűződik a nevéhez.
Tizenöt ártatlan ember életét oltotta ki Mátyás Miklós vérbíró. Nem egyet vert agyon, azért, mert zsidó. Nem. Mátyás Miklós tizenötöt ölt meg, a lehető leggyávábban, talárba bújva, pulpitusról. Tizenötöt azért, mert forradalmárok voltak. Vagy csak egyszerűen nem voltak kommunisták. Vagy csak lelkesedni voltak restek. Vagy csak azért, mert valami rohadt ávós szemet vetett a lakásukra, javaikra. Mindegy az.
Mátyás Miklós egy rohadt gyilkos. Egy mocskos, szemét gazember.
És Mátyás Miklós után nincsen hajsza. Nem hurcolják meg, nem állítják elő, nem citálják bíróság elé, nem tologatják kamerák kereszttüzében egykedvűen folydogáló nyállal az arcán.
Nem… Mátyás Miklós kiemelt nyugdíjat élvez a szemét, undorító életéért, és még ki is tüntetik, vagy legalábbis felterjesztették rá. Plecsnit tűz a mellére a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, aki, mint ilyen, egyben a NATO egyik tisztje is.
Ez így együtt nem lehetséges.
Ez így együtt elviselhetetlen.
Elviselhetetlen, tolerálhatatlan. Ezt nem lehet, és nem is szabad szó nélkül hagyni.
És nyugodtan mondjuk ki, írjuk le ezredszer is: ha a náci bűnökre nincsen bocsánat, akkor a kommunista bűnökre sincs. Az nem lehetséges, hogy egyrészt mindig elmondják minekünk, hogy felejtsük már el végre a múltat, és ne hánytorgassuk, mi történt, majd ugyanazok elmondják azt is, hogy van a múltnak egy, egyetlenegy olyan része, amely nem felejthető, s amelyre folyton emlékezni kell. S akik ezt teszik, ezt mondják, azok egyben azt is mondják, azt sugallják, hogy emberiség elleni bűnt csak a zsidók ellen lehetséges elkövetni.
Hát, hogy egy klasszikust idézzek: Egy lószart, mama!
S még egy apróság: így soha nem lesz kiegyezés. Így csak a szégyen, a gyalázat és a düh fog növekedni megint. Tépjétek le Mátyás Miklós melléről a plecsnit, ha az ott fityeg! És takarodjatok!
Bayer Zsolt
Álláspont
Ausztráliából aggastyánokat kerítenek elő, hogy bíróság elé állíthassák őket. Aggastyánokat, akik a második világháborúban bűnt követtek el. Vagy nem követtek el bűnt – ez majd kiderül, ha sikerül őket bíróság elé állítani. De a szándék egyértelmű és tagadhatatlan. Aki háborús vagy emberiségellenes bűnnel vádolható, annak bíróság előtt a helye. Ezért a hajtóvadászat az ausztráliai és egyesült államokbeli gyanúsítottak után.
Az Ausztráliában élő Zentai Károly ellen az a vád, hogy állítólag agyonvert egy zsidót.
Szögezzük le: nem verünk agyon se zsidót, se nem zsidót, se senkit. S aki mégis, az bűnhődjék. Ebben talán megállapodhatunk. Zentait fel is kutatták a zsidók, mert hát szorgosak és fáradhatatlanok ők, ha üldözni kell az ellenük elkövetett bűnöket. A Simon Wiesenthal Központban a mai napig számon tartják a bűnösöket, illetve mindazokat, akiket ők annak gondolnak.
Zentaira is ráleltek. Demjanjukra is ráleltek. Képíróra is ráleltek. És látjuk a képeken a kiadatási őrizetbe került vagy éppen bíróság elé állított aggastyánokat. Ülnek a tolókocsikban, folyik a nyáluk, néha elveszítik az eszméletüket, oxigénmaszk van az arcuk előtt, és szemmel láthatóan nagyjából fogalmuk sincs arról, mi történik velük. Ezek a képsorok pedig leginkább szánalmat és együttérzést keltenek az aggastyánok iránt a nem érintett emberekben, s bár nyilván nem ez a szándék, de ellenszenvet ébresztenek a zsidókkal szemben. Tetszik, nem tetszik – ez van. De gondolom, ez mindegy, a lényeg, hogy hetediziglen megtorlom az atyák vétkét a fiúkban.
Nem akarok, és nem is fogok állást foglalni ebben a dologban. Legyen ez a zsidók ügye. Ellenben olvasom, hogy egy Mátyás Miklós nevű embert nemrég kitüntettek idehaza. Tömböl László, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke nyújtotta át a kitüntetést Mátyásnak mint nyugállományú tábornoknak. Ezt ugyan erőtlenül cáfolni próbálja a Honvédelmi Minisztérium.
Mátyás Miklós pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlások és leszámolások egyik vérbírája volt.
Tizenöt halálos ítélet kiszabása fűződik a nevéhez.
Tizenöt ártatlan ember életét oltotta ki Mátyás Miklós vérbíró. Nem egyet vert agyon, azért, mert zsidó. Nem. Mátyás Miklós tizenötöt ölt meg, a lehető leggyávábban, talárba bújva, pulpitusról. Tizenötöt azért, mert forradalmárok voltak. Vagy csak egyszerűen nem voltak kommunisták. Vagy csak lelkesedni voltak restek. Vagy csak azért, mert valami rohadt ávós szemet vetett a lakásukra, javaikra. Mindegy az.
Mátyás Miklós egy rohadt gyilkos. Egy mocskos, szemét gazember.
És Mátyás Miklós után nincsen hajsza. Nem hurcolják meg, nem állítják elő, nem citálják bíróság elé, nem tologatják kamerák kereszttüzében egykedvűen folydogáló nyállal az arcán.
Nem… Mátyás Miklós kiemelt nyugdíjat élvez a szemét, undorító életéért, és még ki is tüntetik, vagy legalábbis felterjesztették rá. Plecsnit tűz a mellére a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, aki, mint ilyen, egyben a NATO egyik tisztje is.
Ez így együtt nem lehetséges.
Ez így együtt elviselhetetlen.
Elviselhetetlen, tolerálhatatlan. Ezt nem lehet, és nem is szabad szó nélkül hagyni.
És nyugodtan mondjuk ki, írjuk le ezredszer is: ha a náci bűnökre nincsen bocsánat, akkor a kommunista bűnökre sincs. Az nem lehetséges, hogy egyrészt mindig elmondják minekünk, hogy felejtsük már el végre a múltat, és ne hánytorgassuk, mi történt, majd ugyanazok elmondják azt is, hogy van a múltnak egy, egyetlenegy olyan része, amely nem felejthető, s amelyre folyton emlékezni kell. S akik ezt teszik, ezt mondják, azok egyben azt is mondják, azt sugallják, hogy emberiség elleni bűnt csak a zsidók ellen lehetséges elkövetni.
Hát, hogy egy klasszikust idézzek: Egy lószart, mama!
S még egy apróság: így soha nem lesz kiegyezés. Így csak a szégyen, a gyalázat és a düh fog növekedni megint. Tépjétek le Mátyás Miklós melléről a plecsnit, ha az ott fityeg! És takarodjatok!
Bayer Zsolt
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
