„Bokros Lajos rosszul emlékszik, vagy rosszul látja a helyzetet”
2010. január 16. 12:53


MNO - KN
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) alkotmányos adósságkorlát bevezetését kezdeményezi – mondta Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti képviselője szombaton Budapesten sajtótájékoztatón. Rossz kormányzás, Gyurcsány-csomagok és Bokros-csomagok helyett jó kormányzás kell – reagált a hírre Szijjártó Péter.

Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
Megosztás az IWIW-en Megosztás a Facebook-on Csiripelés Twitter-re Küldés e-mailben
Bokros Lajos rosszul emlékszik, vagy rosszul látja a helyzetet – reagált a hírre Szijjártó Péter. A Fidesz szóvivője szerint nem alkotmánymódosításra, hanem Fidesz-kormányra van szükség. 1998 és 2002 között ugyanis az Orbán-kormány 60 százalék közeléből 53 százalékra csökkentette a GDP-arányos államadósságot – tette hozzá. A Gyurcsány-korszakban azonban ez a mutató 80 százalékos szintre emelkedett – szögezte le Szijjártó. Rossz kormányzás, Gyurcsány-csomagok és Bokros-csomagok helyett jó kormányzás kell – ez jelenti a sikert Magyarország számára – húzta alá Szijjártó Péter.
Bokrosék azt javasolják, hogy az alkotmány módosításakor be kell írni egy olyan korlátot, mely 2012-től tudna érvényesülni, és mely arról szólna, hogy az államadósság nem haladhatná meg a mindenkori bruttó hazai termék GDP9 60 százalékát. Bokros úgy véli, hogy a szabályozásnak köszönhetően véget lehet vetni a ciklusok második felében elinduló osztogatásnak. A javaslat szerint amennyiben a ráta a 60 százalékos szintet megközelíti, a következő évben kiegyensúlyozott költségvetést kell összeállítani, nettó hitelfelvétel nem történhet – közölte. Elmondta: amikor az államadósság meghaladja a bruttó hazai termék 50-55 százalékát, akkor a kiadásokra egy maximumot kell megállapítani. Ezzel a lépéssel minden újabb, költséges ellenőrző szerv közbeiktatása nélkül kordában lehet tartani a kormányok költekezését.

Bokros Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy például Lengyelországban az MDF mostani javaslata már 15 éve az alkotmány része. Mint mondta, az MDF kezdeményezi, hogy a pártok rögzítsék közös szándéknyilatkozatban: a következő ciklusban csak olyan felelős gazdaságpolitikát támogatnak, amely elősegíti, hogy 2012-től már csökkenjen az államadósság rátája.

Bokros Lajos arra az újságírói kérdésre, miszerint mi az oka annak, hogy az MDF választási szövetségre kíván lépni az SZDSZ-szel, azt válaszolta: az SZDSZ-nek van egyfajta szervezeti felépítése, infrastruktúrája, és a Szabad Demokraták Szövetsége mögött van egy nagyon komoly választói közösség, amelyik keresi a helyét a magyarországi politikai erőtérben. „Amennyiben ezeket a szavazókat mi meg tudjuk szólítani, (...) akkor ez lehetővé teszi, hogy ők nyugodt szívvel és emelt fővel ránk szavazzanak, és ez a fontos” – jelentette ki a politikus.

(MTI)

Bokros Lajos azt üzente...

…elfogyott a regimentje. Élére állt egy jelenleg kieső helyen álló kis párt listájának, és most támogatókat toboroz. Úgy döntött, hogy kihasználja a Jobbik körüli médiahisztériát, és ráhajt az új erőt elutasító szavazatokra. (Ezzel párhuzamosan Debreczeni József a „megélhetési rettegők” egyre fogyatkozó és már az elv-társak által is körbemosolygott seregét tereli egybe.) Bokros úgy döntött, hogy az MDF lesz az „anti-Jobbik”. Döntése érthető. Mi sem logikusabb, mint a legerőteljesebben növekvő támogatottságú párt hajójához szigonyozni a fonnyadó tulipános zászlójú bárkát? Az MDF a Jobbik kihívójának tekinti magát, vele szemben fogalmazza meg magát.

Bokros Lajos ezért elővette a „szigorú tanárbácsi” jelmezét, és úgy döntött, hogy kioktatja a Jobbik elnökét. Vitáról beszél, miközben azt kéri: Vona Gábor adjon neki másfél órát, hogy bebizonyíthassa neki, a Jobbik „szélsőséges” politikája „tönkreteszi, elárulja” Magyarországot. Hozzátéve: „az Önök gondolatai és programpontjai – megvalósulásuk esetén – szegénységbe és szolgaságba taszítanák a magyar embereket”. Mint a régi szép sztálinista-rákosista időkben, már előre legyártotta az ítéletet is. Miről akar még vitatkozni? Egyszerűbb, ha feláll a katedrára, beülteti az első sorokat tapsolókkal, felveszik kamerával és fölteszik egy videomegosztó oldalra. A történet a régi: a neoliberális „megmondóembereknek” eszük ágában sincs vitázni. Ők kinyilatkoztatnak, hiszen kezükben a dogmatika ereje. Ha valaki elhajlik ettől, már zúg is az „eretnekség” vádja, és fellángolnak a verbális autodafé lángjai. Mert aki eltér az egyébként világszerte megbukott neoliberális hitelvektől, az csak „felelőtlen”, valamint „nemzet- és társadalomellenes” lehet, ugye...

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A Jobbik gazdasági programja még nem került nyilvánosságra. (A hírek szerint ez január 16-án fog megtörténni.) Bokros Lajost ez, vagyis a tények ismeretének hiánya természetesen nem akadályozná meg abban, hogy szándékai szerint „szétszedje” az előre megbélyegzett programot.

Bokros tehát nem a jelenlegi kormányzatot tekinti fő ellenfelének (ahogy az egy pro forma ellenzéki párt listavezetőjétől várható lenne), hanem a legmarkánsabb ellenzéki erőt. Ami újból bebizonyítja, hogy a mai MDF nem hogy az alternatíváját jelentené a Gyurcyány-Bajnai kormányzatnak, hanem tovább fokozná annak kártevéseit. Bokros Lajos maga a múlt, az elmúlt húsz év emblematikus figurája.

A rosszemlékű Bokros-csomag eredményeképpen két év alatt 16%-kal estek a reálkeresetek, és 19%-kal, közel ötödével zuhant a nyugdíjak vásárlóereje. Két év alatt mintegy 70 ezer munkahely szűnt meg, és válságos helyzetbe került az oktatás, az egészségügy, a családvédelem, a szociális ellátások, a kultúra, a tudomány és a sport. A drasztikus megszorítás, amit elsősorban nem is a közvetlen elvonások, hanem a felpörgetett, terven felüli infláció okozott, mégsem volt elegendő – hatalmas mértékű privatizációs bevételre volt szükség, hogy megfelelő pénzügyi eredményt tudjon felmutatni a kormányzat. Ennek ára viszont víz- , gáz- és energiaszolgáltatóink nagy részének külföldi kézre kerülése volt. A rövidtávú pénzügyi mutatók javítása érdekében a Bokros-csomag a jövőt élte fel.

Pénzügyminisztersége alatt az emberek és a közintézmények elszegényedtek, stratégiai ágazataink idegen uralom alá kerültek. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap persze tapsolt, előbbi jól fizető állással jutalmazta a leváltott pénzügyminisztert. Az MDF pedig az Európai Parlament mandátumával, illetve az országgyűlési választások remélt országos listájának első helyével tüntette ki a Soros-egyetem tanárát. Az MDF üzenete tehát a Bokros-csomag újrakiadása. Döntse el mindenki, miben látja a fő veszélyt a nemzetre.

Hegedűs Tamás
közgazdász

barikád.hu

1995: A BOKROS-CSOMAG FONTOSABB INTÉZKEDÉSEI

* A gyed eltörlése, a családi pótlék és a gyes jövedelemhatárhoz kötése
* Az akkori legelterjedtebb háztartási tüzelő, a fűtőolaj támogatásának megszüntetése
* A munkáltató által fizetendő betegszabadság bevezetése
* Vámpótlék
* Tandíj a felsőoktatásban
* A forint árfolyam-politikájának megváltoztatása

2009: A VOLT PÉNZÜGYMINISZTER MOSTANI JAVASLATAI

* Összevonná és megszüntetné a kisebb iskolákat
* Járási szintű önkormányzati rendszert alakítana ki
* A jelenlegi egyetemek és főiskolák közül 50-55-öt bezárna
* Eltörölné a 13. havi nyugdíjat és fizetést
* Megemelné az adóterheket
* Kötelező magánbiztosítást vezetne be az egészségügyben

Bokros Lajos hősies, ám céltalan küzdelme


Bokros Lajos ismét honmentő szerepbe léptette önmagát. Újabb csomagjával – kis hazánkban tombol a csomagolási düh – első látásra feladta a leckét a politikai pártoknak. Azonban gyanúnk szerint megint rosszfelé keresi a jövőbe nyíló kapu kilincsét.
Új demokráciánkban mindenféle reformoknak a csomag nevet szokás adni, és valószínűleg ebben merül ki Bokros Lajos nyelvújító zsenije.

Az első csomagja volt az igazi. Abba bele is rokkant a politika, sőt belebukott maga Bokros is meg bizonyos értelemben a Horn-kormány. Mostanra már a sokadik csomagjánál tart a volt pénzügyér, és mostanra azt kell mondanunk, hogy ha más nem is, a kitartása valóban elismerésre méltó.

Ifjabbak és feledékenyek kedvéért az első Bokros-csomagról tudni kell néhány dolgot. Először is volt 1995. feruárban egy úgynevezett „Bokros-program”, 25 pontból. Ennek alapján tette meg őt pénzügyminiszternek Horn Gyula. Aztán március 12-én, vasárnap este bejelentették a Bokros-csomagot, amely a Bokros-programnak cirka a felét tartalmazta. Azt a felét, amely a lakosságot sújtó pénzügyi megszorításokból állt.

A Bokros-program strukturális reformjavaslataiból nem lett semmi. Mielőtt azonban megsajnálnánk a névadót, tudnunk kell, hogy a saját programjának elszabotálásában pénzügyminiszterként neki is volt, mégpedig nem csekély felelőssége.

Egy momentumot azonban feltétel nélkül Bokros Lajos javára kell írnunk: az ő csomagja nem akarta direkte tönkretenni a magyar kis- és középvállalkozásokat. Ebben messze jobb volt, mint a Gyurcsány-kormányzat.

Valószínűleg az az oka eme különbségnek, hogy az MSZP akkor még a magyar emberekkel kapcsolatban álló párt volt, ma viszont egy szűk gazdasági érdekközösség, egy vörös maffia, amely addig lopja a közvagyont, ameddig a nép hagyja.

Vissza a mába.

Íme Bokros Lajos (valójában nem is olyan új) javaslatai

- Kötelező magánbiztosítást az egészségügyben
- Versenyt az egészségügyi intézmények között
- Egészségbiztosítási járulék kötelező megfizetése minden 18 év feletti állampolgárnak – diáknak és nyugdíjasnak egyaránt
- Nyugdíjreform bevezetése: virtuális egyéni számlán alapuló rendszer (a nyugdíjstruktúra pénzügyi stabilitásának megőrzése fontosabb a reálérték megtartásánál)
- A 13. havi nyugdíj és a 13. havi fizetés eltörlése
- Kevesebb, de nagyobb iskolákat – a parányi iskolák nem adnak színvonalas oktatást, össze kell vonni az iskolahálózatot
- A 77 akkreditált egyetem és főiskola közül elég lenne 20-25 intézményt megtartani – a többit bezárni
- A felsőoktatási intézményeket fenntartói tanács irányítása alá helyezni, külső tagokkal - Versenyt már a középiskolák között is
- Járási szintű önkormányzatoka a települési szint helyett
- Az adózók körének kiszélesítése
- A minimálbér adómentességének eltörlése – jelképes tíz százalékkal való megadóztatása
- A mentességek felszámolása, a potyautasok kiszűrése és kizárása a rendszerből
- Értékalapú ingatlanadózást
- Megszüntetni az egyszerűsített vállalkozási adót (eva)
- Szűkíteni a fantomcégek költségleírásainak lehetőségeit
- A kisvállalkozások adómentességének megszüntetése
- Az osztalékadó felemelése az szja határkulcsának szintjére
- Az iparűzési adó eltörlése

Ezen programpontok három csoportba sorolhatók

1. Teljesen értelmetlen javaslatokra, pl. „versenyt a középiskolák között”. Ezeknek a jól hangzó javaslatoknak nincsen valóságos jelentéstartalmuk, pláne nem közgazdasági vonatkozásban. Többek között ilyen a „csomag” összes oktatási tárgyú javaslata.

2. A pénzügyi-adózási tárgyú javaslatok javarészt nyilvánvaló pénzügyi-adózási törvénymódosításokat tartalmaznak. Az eva például teljesen abszurd adónem, ez vitathatatlan. Hasonlóan gondolkodhatunk az iparűzési adóról is meg az osztalékadó és az szja közti különbségről. Azonban vegyük például az iparűzési adó eltörlését, hogy végre a lényegről is beszéljünk:

3. Ez a javaslatsor még az 1995-ös Bokros-csomagnál is gyatrább szellemi teljesítmény, mert nem látja a fától az erdőt. Nem érti, hogy Magyarországon nem adózási válság van, hanem egyfelől kormányzati, másfelől mély társadalmi válság.

A kormányzati válságra jó példa az iparűzési adó eltörlése. El lehet törölni, de a valódi kérdés nem ez, hanem az önkormányzatiság. Kellenek-e nekünk a helyi önkormányzatok vagy sem? Ha igen, ha nem, akkor is felelnünk kell a fő kérdésre: kik és milyen szervezetben végezzék el a ma önkormányzati feladatokat? És milyen forrásból? Na ha erre feleltünk, akkor törölhetjük el az iparűzési adót, amúgy pedig csak azt érjük el vele, hogy némely településeket megfosztunk a legfőbb fejlesztési forrásuktól – és az kinek jó?

A mai magyar kormányzat belülről, lényegéből fakadóan válságos. Maradva az önkormányzatiságnál, ugyanazok (Lendvai Ildikó, MSZP-vezetés, SZDSZ-vezetés), akik rendre közlik, hogy föl kell számolni a „3200 miniállamot”, a januári fagyban azzal az „ötlettel” álltak elő, hogy a fagyhalál ellen lépjenek föl az önkormányzatok… Az embernek hányni van kedve ekkora „kormányzati felelősség” láttán.

A társadalmi válság pedig arról szól, hogy a magyar társadalom vészesen öreg és megállíthatatlanul öregszik. Napnál világosabb, hogy ha nem változtatunk, akkor kb. öt-hét év múlva nyugdíjasok tömegei fognak éhezni, lesznek hajléktalanok.

Az új világ tehát mindenképpen eljön. A kérdés az, hogy mi alakítjuk-e a kereteit, vagy a történelem tektonikus erői fogják maguk alá temetni Magyarországot, a ma 45 év fölötti korosztályokat?

Nagy kár, hogy Bokros Lajos álokoskodással megint ködöt fújt, nem pedig oszlatta a homályt.