Bayer Zsolt levele Vona Gábornak

„eltelt egy év, kaptatok félmillió szavazatot. A kormány meg a helyén! hát hol marad a forradalom?”
„Nehogy azt higgyétek, félelmetesek vagytok. Vagytok, akik vagytok”Szervusz, Gábor!

Olvasom a Jobbik szórólapján az írást: „Húsz évet a húsz évért” (természetesen „a nép nevében”, a világ legnagyobb hülyeségeit és gazemberségeit mindig a nép nevében mondták és tették…).

Szóval olvasom, hogy húsz évet a húsz évért. Jó ez a szlogen, tényleg jó, ugyanis nem kell rajta gondolkodni. Azonnal megérti még a legutolsó, frusztrált seggfej is. Olvasom, és megfogalmazódik bennem az első kérdés.

Gábor, ha az elmúlt húsz évben csupa egyforma gazember irányította az országot, s ezért mindegyik húsz évet érdemel, akkor te miért léptél be 2002-ben Orbán Viktor polgári körébe? Mert beléptél, ugye, Gábor? Hát az MSZP is mindig erről beszél, ez az ő „bizonyítékuk” arra, hogy a Jobbik Orbán Viktor keze munkája. Mert úgy van ez, hogy az MSZP mindenképpen rátok akar tolni bennünket kínjában, ti meg mindenképpen az MSZP-re akartok tolni bennünket éhségetekben, s lám, máris ki van jelölve a tér, ahol az MSZP és a Jobbik összeér… S ez a tér nem a végtelen – egy fenét! Ez a tér az ostobaság, a mély butaság és az aljasság hátsó udvara. Ez van, Gábor…

De vissza eredeti kérdésünkhöz: miért léptél be 2002-ben Orbán Viktorhoz? Erre a kérdésre három lehetséges válasz adható:

– Azért léptél be Orbán Viktor polgári körébe, mert 2002-ben érezted te is, volt négy jó év ebben az országban, négy olyan év, amikor jó volt reggel felkelni, amikor mindnyájan éreztük, hogy elindultunk valamerre; s érezted, hogy rettenetes, ami a választáson történt. S érezted, ha már megtörtént, muszáj tenni valamit, muszáj segíteni, muszáj, hogy Orbán érezze: nincs egyedül.

– Azért léptél be Orbán Viktor polgári körébe, mert 2002-ben te még a „zsideszt” és „Likud Viktort” támogattad. (Ismerős kifejezések, ugye, Gábor? A Kuruc.info testi-lelki nyomorékjainak kifejezései. Különösen a „zsidesz” tetszik, mert ezt régről ismerem. Ezt még a BIT-es komcsik találták ki 1990-ben. Hiába no, a szar sem vész el, csak átalakul…)

Mindenesetre, ha kiderül, hogy 2002-ben még a „zsideszt” támogattad, akkor nagy bajban vagy, Gábor! Akkor fel fog kerülni a Kuruc.info trágyadombjára a címed és a telefonszámod, s a felhívás, hogy verjenek össze téged a bátor fiúk…

– A harmadik lehetséges válasz: akkoriban meggörbült a tér, és csapdába ejtette az időt. Így az 1998 és 2002 közötti időszak nem része annak a bizonyos húsz évnek, amiért a Jobbikon kívül mindenki húsz évet érdemel.

Nincs több lehetséges válasz, Gábor. Ebből kell választanod. Vagy a „húsz évet a húsz évért” egy ócska, primitív kampányduma csupán. S még aljas is, ráadásul.

De hát, nem ez az egyetlen…

Az elmúlt hat-nyolc évben volt minekünk egy baráti társaságunk, a Turul-kör. Ott találkoztunk egy hónapban egyszer néhányan, víg cimborák, aztán beszélgettünk, iszogattunk, olykor valamelyikünk tartott egy előadást, múlattuk az időt. Tagja volt ennek a társaságnak Pörzse Sanyi többek között, és a Losó is, teljes nevén Losonczi Pál, ő most a kampányfőnökötök, ugye, Gábor… Csak azért mesélem ezt most neked, hogy kicsit a dolgok mögé láss. Hogy értsd: nem is olyan régen még egy asztalnál ültünk néhányan, és emberi hangon beszéltünk. Olyan érzése volt az embernek, hogy mi barátok vagyunk, ott, a Turul-körben. Aztán most naponta elolvasom, hogy én (is) szemét, áruló zsideszes tetű vagyok. Egy darabig vártam, talán felhív majd a Losó, hogy „Zsocám, bocs, ezek nem mi vagyunk, ezek nem a mi szavaink, ne hülyéskedj b… meg, hát évek óta egy asztalnál ülünk, eszünk, iszunk… Zsocám, hát téged kértelek meg, hogy elmondhassam a műsorodban, mit csináltak velem Verókék a VI. kerületben. És el is mondhattam. Zsocám, hát az én kocsmámba menekültünk akkor este, amikor ezek a most regnáló gazemberek ránk szabadították a rendőrséget, és alig láttunk a könnygáztól…” De Losó nem hívott fel. Pörzse Sanyi sem hívott fel. Pörzse Sanyi inkább azzal a mondattal kampányol mostanában, hogy „Orbán beült a páncélautójába és elmenekült”. Micsoda egy aljas, hülye mondat! S már a páncélautónál lebukik az egész. Soha nem volt Orbánnak páncélautója. Csak így jobban hangzik, igaz? De a fő baj nem ez. A fő baj, hogy ideje lenne szakítani ezzel a forradalmi romantikával. Mert nem volt itt forradalom. És nem is lehetett volna. Egy olyan országban akartok ti forradalmat csinálni, ahol sztrájk idején a Népszavában toboroznak sztrájktörőket, és egy nap tízezren jelentkeznek? Ugyan már, Gábor. Ráadásul 2006. október 23-át még csak nem is lehetett előre látni. Vége volt a gyűlésnek, a tömeg hazaindult, Gyurcsány meg összeverette a fideszeseket. Te is tudod, én is tudom: így történt. Gyurcsánynak gondja lett volna rá, hogy, mondjuk, lelőjék Orbánt, és gyönyörű temetést rendezett volna neki. Sírt volna a sírnál. És akkor most mi lenne? Semmi sem lenne.

Úgyhogy inkább azon gondolkodj, kinek állt érdekében, hogy az őszödi beszéd miatt kirobbant spontán tüntetés a tévé elleni erőszakos ostromba forduljon? Mert ez a jó kérdés, Gábor! Úgyhogy, mondom, hagyjuk ezt a forradalmi romantikát. Meg aztán, kik is itt a forradalmárok, a szabadságharcosok meg a hazafiak? Azok, akik öten-hatan összevernek egy védekezésre képtelen embert? Gábor, ma az kell a hazafisághoz, hogy öt markos legény összeverjen egy hatvan év körüli, rossz fizikai állapotban lévő embert a garázsban, aztán még a tárcáját is elvegye? Ez a hazafiság és a szabadságharc? Mert lehet Csintalant nem szeretni, még utálni is lehet – de összeverni? Áruld már el, mi a különbség a Csintalant összeverő gyáva szarok és egy falusi öregembert összeverő gyáva cigányok között? Ott belül, a lelkükben és a fejükben mi a különbség? S csak azért kérdezem ezt tőled, mert a „legnépszerűbb” internetes portálotokon ezek a gyáva szarok „hazafiak” meg „szabadságharcosok”. S ha ezek hazafiak és szabadságharcosok, akkor minek nevezzük ’56 hőseit, akik szembeszálltak az akkori világ legerősebb és legkönyörtelenebb hadseregével? Tudom én, hogy romlott a világ, na de ennyit, Gábor? Ha összeverek ötödmagammal egy nekem nem tetsző és védekezésre képtelen öregembert, mindjárt szabadságharcos leszek? Akkor inkább maradok „zsideszes”, Gábor… S még egy apróság: azt nyilatkoztad az EP-választás előtt, hogy a választás után addig fogtok tüntetni, ameddig a kormány el nem takarodik. Gábor, eltelt egy év, kaptatok félmillió szavazatot. A kormány meg a helyén! Hát hol marad a forradalom? Vagy az Orbán dolga? Esetleg rájöttél, hogy kukaborogatással nem lehet bejutni a parlamentbe?

Amúgy, úgy általánosságban is javaslom, olvasgasd a Kuruc.infót. Tanulságos lesz, neked is. A Kuruc.infót olvasgatva személyesen megtapasztalhatja az ember, milyen is a jakobinus és a bolsevik lélek, szellem. Ocsmány, szemét, aljas, hazug és gusztustalan szellem, lélek az. Az összes l’art pour l’art zsidózásával és cigányozásával együtt. Az a hely az, Gábor, ahol „mokkavadászoknak” nevezik a cigányokat lelövöldöző nem is tudom, micsodákat. Ez lenne a tiszta, szép jövő? A „szebb jövőt”? Mert nekem senki ne magyarázzon cigánybűnözésről, senki ne magyarázzon a magyar–zsidó együttélés konfliktusairól, vállaltam ez ügyben konfliktust, eleget. De hogy azok, akik rágyújtják a házat egy cigány családra, aztán a menekülő ötéves gyereket apjával együtt agyonlövik, hősök lennének, vagy „jópofa” „vadászok”… Hát, ebből nem kérek, Gábor. Szerintem te se. Csak most még kell a támogatás. A felület. Most még mindegy. Most még jól jön a „zsideszezés” meg a „húsz évet mindenkinek” hazugsága. Most még remek, ha Morvai Krisztina hazaüzen Brüsszelből, hogy ki mit csináljon a metszett farkincájával. Igaz ugyan, hogy ez a félreérthetetlen és szintúgy l’art pour l’art zsidózás kizárólag az MSZP-nek jó, de kit érdekel, igaz? A „mokkavadászoknak” ez tetszik, és ez a lényeg. (Csak tudnám, Krisztina mióta ilyen kényes a metszett farkincákra…)

Apropó, Morvai Krisztina!

Morvai Krisztinából a Fidesz csinált valakit. Illetve a „zsidesz”, legyünk konzekvensek. Krisztina a mi infrastruktúránkkal és Balog Zoli segítségével csinálta végig amúgy tiszteletre méltó és fontos jogvédő szolgálatát. Balog Zoli segítette őt, vitte ki Brüsszelbe. Krisztina engem kért meg, hogy írjak előszót a könyvéhez. Aztán képviselőként kiment Brüsszelbe, és azt üzente a „zsidesznek”, hogy tegyen végre valamit a 2006. október 23-án összevertek, megalázottak és megnyomorítottak érdekében. Micsoda egyenes, gerinces magatartás, micsoda kiállás… Atyaúristen…

Mindegy, Gábor. Ennek sincs semmi értelme, csak valakinek egyszer azért el kell mondania, nehogy azt higgyétek, félelmetesek vagytok. Vagytok, akik vagytok. (És egy Pősze Lajost sikerült összehoznotok magatoknak az új időknek új dalai jegyében… Szánalmas…)

Vagytok, akik vagytok, Gábor. Vagytok eggyel többen azok közül, akiknek legfontosabb törekvése, hogy Fidesz ne legyen. Ez a törekvés kötötte össze az elmúlt húsz év összes politikai szereplőjét. Volt közöttük küldött ember sok, meg hülye is, sok. Közöttetek van ez is, az is. És nektek sem fog sikerülni.


Ui.: Majd elfelejtettem: a keszthelyi Jobbik-főnököt már elvitték a mamájával együtt. Semmi forradalom, semmi szabadságharc! Sima kis lopás… A móri jelöltetek meg rajta van az APEH adóslistáján. S ez a kisebbik baj. Amúgy az a derék ember zöldséges boltot üzemeltetett. Összeszedte és eladta a környékbeli gazdák áruját, őket meg elfelejtette kifizetni. Ez van. És még el sem kezdtétek. Mi lesz húsz év múlva, Gábor? S még egy apróság: tényleg elférne az országban még tíz-húsz millió orosz, ahogy Abasáron mondtad? Mert szerintem nem férne el, Gábor. Se orosz, se más. Maradjunk meg magunknak, ha lehet. Szerinted?
Bayer Zsolt

Bayer Zsolt Úrnak! Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Köves Slomó
az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija

Meglepetéssel láttam, hogy múlt hét pénteki publicisztikáját nekem címezte. Meglepetéssel, mert egy pillanatra sem gondoltam volna, hogy 95 olyan magánszeméllyel kapcsolatban, aki személyesen élte meg a világtörténelem egyik legkegyetlenebb tragédiáját, akit szisztematikusan megfosztottak emberi méltóságától, vagyonától, és fiatal gyermekként marhavagonra tették, hogy előre kitervelt módon a világ legnagyobb halálgyárában végezze, és most kárpótlási kereset ad be Chicagóban, szóval, hogy ennek folytán nekem bármilyen felelősségem lenne, illetve ennek okán el kellene határolódnom, csupán azért, mert zsidó vagyok és rabbi. Azt sem gondolom, hogy magyarként el kellene határolódnom más magyarok fájdalomtól vezetett sérelmeitől, csak azért, mert annak formáját egyesek nem tartják helyénvalónak.

De ha már nekem címezte a cikkét, akkor illik válaszolnom. Nézzük az elejéről!

Tény, hogy 1944-ben több százezer zsidó magyart fosztottak meg emberi méltóságától, személyes vagyonától, majd pedig életétől. Az is tény, hogy ez nemcsak a zsidóság kollektív, hanem több százezer ember személyes tragédiája. Ezek az emberek nem „aljasok” (ahogy ön írja), ha kárpótlást kérnek, és nincs abban semmi „holokausztbiznisz”, ha valakinek a családját kiirtják. Nem ők az aljasok, hanem azok, akik őket hidegvérrel meggyilkolták, vagy ahhoz asszisztáltak. Más kérdés, hogy a kárpótlás MÁV-val szembeni jogi megalapozottságáról már eltérhetnek a vélemények.

Közös bibliai hagyományunk tanítása, hogy „ha vétkezik és bűnbe esett, akkor térítse meg a rablottat, amit elrabolt” (Biblia, Leviticus 5:23.). Egy természetes vagy jogi személy felelőssége nem évül el. Egy bűnözőt, egy gyilkost élete utolsó nap­jáig is kötelességünk felelősségre vonni, még akkor is, ha felelősségre vonása, adott esetben, másokban szánalmat kelt iránta: „Ne szánja meg őt szemed, ne kíméld és ne leplezgesd” (Biblia, Deuteronomium 13:9.).

Ez a szabály mindenkire igaz, még azokra is, akik mára már „aggastyánok. Ülnek a tolókocsikban, és folyik a nyáluk…” (Bayer Zsolt: Vérdíj, MH, 2010. január 6.).

Az emberi tragédia és veszteség nem relativizálható, így aztán a holokauszt tragédiája nem tompítja a szibériai koncentrációs táborokba elhurcoltak drámáját vagy az Amerikába hurcolt rabszolgák veszteségeit. Ha ők vagy leszármazottaik számon tartják sérelmeiket, és akár kárpótlási pert akarnának indítani, akkor minden joguk megvan hozzá.

Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy személyes felelősség van, de kollektív felelősség nincs! „Gyermekek ne ölessenek meg az atyák miatt; mindenki a maga vétkéért ölessék meg” (Biblia, Deuteronomium 24:16.). Nem gondolom, hogy a holokauszt után született nemzedéknek bármifajta erkölcsi deficitje lenne a holokauszt áldozatainak gyermekeivel szemben. Felelőssége nincs, de közös tanulsága van.

Én személy szerint a felelősségre vonásban is azt a célt látom fontosnak, „hogy hallják és hogy megtanulják, és féljék az Örökkévalót, és őrizzék meg, hogy megtegyék a tannak minden szavait” (Biblia, Deuteronomium 31:12.). A pénzbeli igazságtétel fontos, és legalább ilyen fontos, hogy a holokausztnak – éppúgy, mint minden eszeveszett gyilkolásnak – univerzális, máig ható üzenete és tanulsága legyen. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a holokauszt kérdése ne egy politikai narratíva része legyen, hanem az emberi gonoszság, elvetemültség feltételek nélkül prezentált precedense.

Bayer Úr! Most pedig térjünk rá cikkének egy másik vetületére: szavaiból úgy értem, aggódik amiatt, hogy ez az eset is a magyar belpolitikai csatározás további muníciója lesz. Ezt megértem, sőt egyet is értek önnel. Nagyon szerencsétlen dolog, hogy a holokauszt kérdése csak egy buta belpolitikai narratíva részeként tud megjelenni a magyar közbeszédben és közéletben.

Továbbá, Bayer Úr! Ön, egy amerikai zsidó kárpótlási per elindítóinak mögöttes szándékát kutatva, engem faggat: „Talán csak nem azért, hogy legyen mivel felkorbácsolni a zsidóellenes hangulatot?” Tőlem vár helyeslést vagy cáfolatot olyan izgalmas feltevésekre, amelyek szerint zsidók szándékosan hergelnék saját maguk ellen az antiszemitákat? Merthogy ennyire körmönfontak lennének?

Mint tapasztalt újságíró, sokszor láthatta, hogy szinte bármilyen hír alkalmas hangulatkeltésre – megfelelő tálalásban persze. Egészen bizonyosan meg tudja ítélni nélkülem is, lehet-e zsidóellenes éle súlyos gazdasági válság idején, mondjuk, az olyan megfogalmazásnak, amely a gazdasági válságot „a brooklyni zsidó pénzügyesek és a Wall Street-i yuppie-k mérhetetlen pénzsóvárságának, telhetetlenségének és felelőtlenségének” tulajdonítja (Bayer Zsolt: A lepke szárnya, MH, 2008. november 7.).

Engem mindenesetre igen rosszul érint, ha az utcán szembeköpnek, abból kiindulva, hogy mivel zsidónak látszom, nyilván mérhetetlen pénzsóvárságomnál fogva a köpködő személyes ellensége is vagyok, életének, sőt országunk és a világ gazdaságának tönkretevője.

Nagyon kár az is, hogy amikor az ember építő kritikával élne ezzel az eszmefuttatással szemben, akkor ehhez az ön lapjának a szerkesztősége nem járul hozzá (lásd: Köves Slomó: Mit ér az emlékezés, ha nincs ön­kritika?, Élet és Irodalom, 2009. feb­ruár 13.)

Az is nagyon szerencsétlen képzettársítás, amikor a fasizmus áldozatait a kommunizmus áldozataival állítják szembe. Ez ugyanis azt a nagyon káros képzetet erősíti, mintha a holokauszt bűne a nem zsidók bűne lenne a zsidókkal szemben, a kommunizmus bűne meg a zsidók bűne lenne a nem zsidókkal szemben. Meggyőződésem, hogy sem a kommunizmus, sem a fasizmus bűnösei nem a faji hovatartozásuk, hanem emberi gyarlóságuk miatt lettek bűnösök.
Köves Slomó
-------------------------------------------------------------------------------------

Tisztelt Köves Slomó! Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Köszönöm, hogy válaszolt. Igazából ez a legfontosabb. A többi szócséplés, de hát módfelett szeretek szót csépelni.

Először egy apró félreértést kell tisztáznunk. Nem azért szólítottam meg önt a MÁV-ot 1800 milliárd­ forintra perlő amerikai és izraeli zsidók kapcsán, mert bármiféle felelősséget akarnék az ön nyakába varrni. Pusztán azért, mert – ahogy ezt már akkor jeleztem – önnel érdemes szóba elegyedni. Ön nem tartozik sem azokhoz a zsidó vezetőkhöz, akik munkásőrként meg újságíróként gyű­lölték Iz­raelt, aztán a rendszerváltás után megtalálták a Dávid-csillagot, felfedezték magukban az örök zsidót, Izraelben az örök hazát, mibennünk meg az örök antiszemitát, az örök nácit. Ön is tudja, kikről beszélek, én is tudom, Karinthy Cini is tudta, meg is emlékezett róluk a naplójában, szépen és igazan. Miképpen Márai sem mulasztotta el, hogy írjon róluk néhányszor, az ő leleménye az „aljazsidó” kifejezés, és éppen erről a típusról szól. A bosszúállóról.

Igen, és ennyi csak, amennyit be kellene látni. S nem mindjárt kiátkozni, fenyegetőzni. S ez sem önnek szól, nehogy félreértsen. Hanem őnekik. Az „aljazsidóknak”. Akiknek évtizedekig nem volt fontos a zsidóság, sem a másé, sem a sajátjuk, viszont az ötvenes években önként és kéjjel álltak bosszút a pincék mélyén, a kínzókamrákban, a vallatószobákban. S aztán, amikor számon akartuk kérni rajtuk mindezt, mindjárt a zsidóságuk mögé bújtak, és antiszemitizmust sziszegtek. Imigyen adva táptalajt annak a téveszmének, hogy aki zsidó, az mindjárt gazember is egyben. S a vallásos meg polgári zsidó elem (már amennyi megmaradt belőlük, hiszen, mondom, az aljazsidók a saját fajtájukat is ölték és kínozták és kirabolták, ezt se felejtsük el ám!) pedig hallgatott. Szava sem volt a Bauerek meg Petők meg Zoltayk múltjához és jelenéhez.

Baj volt ez a hallgatás is. Jó lett volna, ha a vallásos meg polgári zsidóság vette volna a fáradságot, a bátorságot, és elmondja hangosan: soha senki sem menthető fel bűnei alól csak azért, mert zsidó. S a zsidó szenvedéstörténet sem felmentés semmire. S aki evvel takaródzik, az gyáva, aljas, és semmi köze a magyarországi zsidókhoz. Ennyi lett volna, ennyi kellett volna, és már túl lennénk mindenen.

Aztán pedig egy apróság, utoljára.

Nincsen olyan, hogy egyrészt felejtsük el a múltat, másrészt pedig ne felejtsük el sohasem. Ön is írja, mennyire káros, ha a nácizmus áldozatait szembeállítják a kommunizmus áldozataival. Hát persze hogy káros! Ráadásul a két csoport bizonyos szeleteiben még fedi is egymást! De éppen ilyen káros, amikor a kommunizmus bűnei bocsánatos bűnök, a kommunizmus áldozatai pedig felejthető áldozatok – miközben a nácizmus bűnei elévülhetetlenek, és a zsidó áldozatok mártíriuma pedig örök és felülírhatatlan.

Nem így van.

Illetve csak addig van így, ameddig a zsidóság jelentős része úgy hiszi, identitásának egyetlen lehetséges sarokköve a zsidó mártírium. Beteg hit ez, és rossz vért szül. Ezzel kell szakítani, mielőbb.

Addig is: beszéljünk. Beszélgessünk. Abból nem lehet baj. S bizony, a múltat be kell vallani. Még ha fáj is.
Bayer Zsolt

A stréber Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont
Nézzünk egy tavaly év végi adatot, mégpedig, hogy nagyon hivatalosak legyünk, hát a Magyar Nemzeti Banktól. E szerint Magyarország bruttó államadóssága 20 ezer 421 milliárd, azaz 20 421 000 000 000 forint, a GDP 79,4 százaléka.

Legyen ez a tény, amiből kiindulunk.
S e mellé a tény mellé helyezzük el Molnár Csaba kancelláriaminiszter minapi kijelentését, amely így hangzott:
A fideszes önkormányzatok miatt adósodott el az ország.

Majd Molnár Csaba folytatta, imigyen:
„Az elmúlt két évben Magyarországon több mint száz fideszes önkormányzat bocsátott ki kötvényt. Ennek a teljes összege 276 milliárd forint. A Fidesz csinálja az ország eladósítását. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Kecskemét városa, Hódmezővásárhely városa, Sopron városa, Debrecen városa, Esztergom városa, a Pest Megyei Önkormányzat, Szekszárd vagy a Zala megyei önkormányzat. Hosszan tudnám sorolni, ezen a papíron több mint száz Fidesz-vezette önkormányzat szerepel.”

Mindig, újra és újra elmondjuk, hogy nincs tovább, s hogy ennél mélyebbre nem süllyedhetnek – még ezek sem.
Aztán ezek mindig mélyebbre süllyednek.
A jelenlegi mélységi rekordot Molnár Csaba tartja. A miniszter úr nyolcesztendőnyi szoclib ámokfutás után feláll az ország házában, és a Fidesz nyakába próbálja varrni mindazt, ami ennek a rettenetes nyolc évnek a hozadéka. Jelesen például az államadósságot. Azokat a fideszes önkormányzatokat teszi felelőssé ez a disznó, amely önkormányzatok évről évre több és több feladatot kapnak a már nem is működő államtól, miközben ugyanez az állam évről évre megkurtítja költségvetésüket. Már Medgyessy elkezdte, amikor az ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelés politikai hasznát bezsebelte, majd az ötven százalékkal nagyobb bérek kifizetését az önkormányzatokra terhelte.

És akkor most jön a miniszter úr, és közli, hogy az önkormányzatok tehetnek mindenről.

A miniszter úrról pedig eszembe jut Hamvas Béla: „A stréber ebben a nyálkában a realitással nem küzd, hanem abban furakodik. Realitás a stréberre sem érvényes, szükségszerűsége neki sincs. Kicsiny dolgoknak kicsiny hely kell, éppen csak hogy elférjenek. Majd aztán, ha sikerül, szemtelen lesz, és elkezdi a többit helyéről kitúrni. Tolakszik, éspedig azokhoz, akiktől valamit vár. (…) A stréber nem törik össze, legfeljebb pórul jár. A stréber nem ölhető meg, legfeljebb eltaposható. Áldozat? Eszébe sem jut. Kis előnyök. Reálpolitika. Minél olcsóbb, annál jobb. Ha sikere van, pimasz, és nem mulasztja el, hogy érdemeire hivatkozzék. A stréber rangtalan, és ezért lehetetlen, hogy akár tragikuma, akár komikuma legyen. (…) Nem néz körül, és nem látja, hogy ahhoz, amit tesz, ki mit szól. Ez pedig ugyanaz, mintha az ember azt mondaná, mértéken alul van. Olyan ember, aki a lényegtelenséget a legjobban megközelíti. Csak kaparja magát előre, és ez a heroikus áttörésnek pontos fordítottja. A stréber realitása is tágítható, mert az iszapban makacsul mászik, de mivel mértéken alul áll, sohasem mondható, hogy betelt. Mi telhet be? Tehet és mondhat, amit akar, jelentéktelen, csak bosszúság, hogy az emberi élet ilyesmire is felhasználható.”

Igen, nagyjából ennyi az, ami Molnár Csabáról elmondható. És a miniszter úr nagyon meg lehet tisztelve, amiért Hamvas Béla pontos és zseniális mondatai éppen illenek rá. Mert illenek. Nem is csak illenek – őróla szólnak. Egészen pontosan tudjuk és érezzük, hogy ennek a kornak, ismét csak Hamvas szép szavával élve: ennek a moslékkorszaknak jellegzetes figurája ő. A miniszter úr. A stréber. Átmenet az akárki és a senki között. Már nem Jedermann, de már majdnem nímand. Moslékkorszak minisztere. Még 51 napig.
Bayer Zsolt

Nemtelen nevelés
Farkas Melinda
2010. február 20. 00:01


Ne csodálkozzon senki, ha szeptembertől merőben új szabályokkal szembesülnek az óvodákban. Ne nézzenek furcsán, ha az óvónéni rosszalló pillantást vet önökre, amiért kislányunk hajába rózsaszín masnit kötöttek, a hozzáillő bársonyszoknyáról és lakkcipőről már nem is beszélve. Ne lepődjenek meg, ha egy alapos feddés után arra kérik önöket, a jövőben ne forduljon elő hasonló eset, a gyermek nemiségét hangsúlyozó öltözék ugyanis szöges ellenétben áll az óvodák pedagógiai programjával.


Nem baj, ha a kisasszony eleinte tiltakozik, hogy vége a csipkés-fodros korszaknak, idővel hozzászokik a kevésbé csinos öltözékhez is. A hosszú fürtös hároméves járjon inkább nadrágban. Természetesen abból sem ajánlott a nőies szín, legyen inkább semleges, például szürke.

Arra az eshetőségre gondolni sem merek, hogy nem a lányok öltözködését igazítják a fiúkéhoz, hanem fordítva, és a kis Bencék a rózsaszín tüllszoknyában motoroznak majd eszeveszetten az udvaron.

A fent vázolt jövőkép sajnos nem utópia, hanem a közeljövő valósága. A Bajnai-kormány ugyanis – a szakmai szervezeteket megkerülve – titokban módosította az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló jogszabályt. Ennek értelmében a következő nevelési év kezdetéig úgy kell módosítani az óvodai nevelési programokat, hogy a jövőben az intézményekben tudatosan kerüljék a nemi sztereotípiák erősítését.

A baloldali elit hatalomgyakorlásának utolsó pillanataiban is azon dolgozik, hogy Magyarország anyagi kifosztása után a lehető legnagyobb erkölcsi és szellemi pusztítást vigye véghez. Szakemberek szerint az óvodai program átalakításával, a nemi szerepek háttérbe szorításával egy világszerte terjedő, életveszélyes világnézetet, a gender ideológiát akarják beépíteni a hazai oktatásba. A radikális genderfeministák és a melegszervezetek zöme szerint nem férfinak és nőnek születünk, csupán a család és társadalom elvárásai nevelnek minket férfivá és nővé. Az ember valamiféle semleges lényként jön a világra, és mindenkinek alapvető joga, hogy maga határozza meg nemét, szexuális kapcsolatainak formáját, az utódok létrehozásának pedig nem egyetlen útja a hagyományos házasság. A gender ideológiának megfelelő kormányzati intézkedés volt a gyes és a gyed lerövidítése is, hiszen a szélsőséges világnézet szerint a gyermek rabszolgává teszi az anyát.

Az egyházak kézzel-lábbal tiltakoznak az új ideológia oktatásba történő beépítése ellen. Papp Kornél, a református zsinati oktatási iroda vezetője szerint a nemi sztereotípiák kerülése a gyakorlatban többek között azt jelenti, hogy a mesét olvasó óvónőnek egyes szülőnek és kettes szülőnek kell hívnia az apát és az anyát. Be kell avatkozni a gyerekek játékába is: ha például a kislány túl sokat babázik, meg kell próbálnunk rávenni, játsszon inkább a markolóval. Az egyházi szakértő szerint a kormány tudatos támadást indított a család ellen, a hagyományos anya- és apakép lerombolására törekszik. Ez végzetes következményekkel járhat, hiszen egyre több lesz a nemi identitását kereső, hagyományos családon kívül élő felnőtt, a magányos ember pedig sokkal jobban manipulálható.

A baloldali oktatási kormányzat már évek óta folytatja gyermekeink tudatos, tömeges butítását. Elég csak az iskolabezárásokra, az érettségi nevetségessé tételére vagy a buktatás megszüntetésére gondolni. A cél: gondolkodni képtelen embermasszává alakítani a jövőbeli szavazóbázist. A fentről vezényelt népbutítás ellen egyetlen fegyver létezik: a család. A szülőktől kapott értékrend és erkölcs az egyedüli, amely ellenállóvá tehet minket a manipulációval szemben. Földig kell hát rombolni azt is. A fiúból ne váljon határozott elképzelésekkel, szilárd jellemmel bíró apa, a lányból pedig ki kell irtani az anyai ösztönt. Teszik mindezt akkor, amikor minden évben több tízezerrel fogy a magyar lakosság száma. Ha nem állunk ellen, belátható időn belül írmagja sem marad a magyar nemzettudatnak.

http://www.karizmatikus.hu/gender.htm

„Lósz.rt papa!” – Megszereztük Mesterházy Attila őszödi beszédét!
Tompos Ádám jegyzete
2010. február 20. 06:46

Az, amit el tudtam nektek mondani itt egy órában, sőt talán több is volt, mint egy óra, az természetesen nem mutatja be a maga teljességében a készülő kampányunkat. Az természetesen nem képes magába foglalni egy sor dolgot, amelyet meg kellett és meg kell még tenni, és nem képes visszaadni az egyébként szükséges választási kommunikációnak azt a sokrétűségét, ami ahhoz kell, hogy ne verjen meg minket a Jobbik. Ezzel együtt is a figyelmeztetést és a tanácsokat ez ügyben a stáb nevében is köszönjük szépen.
Ha őszinte vagyok hozzátok, mint legutóbb Feri volt, akkor azt tudom mondani, hogy tele vagyunk kétségekkel. Mert hát nem tudom kiszámolni minden lépésünknek a következményét. Nem megy. Nincsen ennyi kapacitásunk. Az az igazság, hogy csak reggel 7 órától éjjelig dolgozik az egész kampánystáb és hiába, egy pont után nem lehet szélesíteni. Nem tudunk több munkáső … izé … nyugdíjasotthonba menni. Nem tudunk több társadalmi réteget egymásnak ugrasztani. Ennyi tehetségünk van, gyerekek.

És különben is: 2006 óta nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Igen, a Feri és mi. Nem kicsit, nagyon. Azóta ha kimondja valaki, hogy böszmeség, a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzására fog gondolni. Meg lehet magyarázni. „Nincs Hagyó-ügy.” Közben meg teljesen világos volt, hogy van. Ugye, Nyakó Pista? De így mégis, mit vártatok? Ebből a sz.rból nem tudom visszahozni a listás helyeteket. Annyival vagyunk már túl a jó ízlés határán, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ez a Magyar Szocialista Párt valaha is ilyen mélyre süllyed. És közben nem tudtok mondani olyan jelentős kampányhúzást, amire büszkék lehetünk. Semmit. Ha el kell számolni majd a lakossági fórumokon – ahonnan már ki sem kell tiltani a fideszeseket, mert a mieink sokszor még dühösebbek – azzal, hogy mit csináltunk, akkor mit mondunk? Természetesen a dolog az szépen, nyugodtan, aprólékosan fölépített.

Nézzétek! A dolog az úgy áll, hogy a legrövidebb távon nincsen választás. Kovács Lászlónak igaza van. Lehet még egy picikét itt teszetoszáskodni, de nem sokat. Bele kell állni a kampányba. Gyorsan eljön ám április 11-e. Aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló kampányügyekben Szigetváritól Tóbiásig, Gréczytől Molnár Zsoltig, Ron Webbertől a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük. És azt is meg kell mondjam nektek, hogy nagyon sok nagy ötlettel találkozunk. Hű, a hétszázát neki! És kiderül, hogy még a legnagyobbak is, a legtöbbre tartottak is hatalmas tévedésekben vannak. „Fasiszta veszély” – nem gondoljátok, hogy ez már unalmas, amikor már volt, hogy az időköziken is beelőzött minket a Jobbik?

Odajön hozzám Magyarország talán leghitelesebb rettegője, Szabó Zoltán. Hatalmas nagy hanggal, hogy: Attilám, olvasom ezt a Pozsonyi-cikket, ezt elővehetnénk megint. Mondom: Zoltán, normális vagy te? Hát legalább te tudhatnád, hogy ezt még Kálmán Olga se veszi komolyan, áldjon meg a jó Isten! Odajön Patek Gábor societasos barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kellene olyan obamásan webkampányolni, hogy közben mi is jól járjunk – a nyereményjátékkal ugye. Majd elkezdenek kommentelni mindenféle álnéven, és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy a fórumozók általában ismerik egymás beceneveit és kiszúrják, ki a fibiszes, na izé, societasos. Ja? Hát ha ismerik, akkor már nincsen megoldás. Általában sok jó ötlet van egészen addig, amíg nem kell számolni a valósággal. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány.

És akarok most egyetlenegyszer mondani nektek valamit. Ezt még egyszer nem fogom elmondani nektek. Fantasztikus dolog listát vezetni. Fantasztikus! Fantasztikus elsőnek lenni a szocialisták között. A kampányt azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált, egy dolog fűtött: visszaadni a mentelmi jogát azoknak, akik stikliztek, és hogy minimum alelnök legyek jövőre. Hogy nem kell lehajtani a fejemet az öregek – és Ildikó – előtt a nyüves Jókai utcában. Meg hogy ne kelljen besz.rni Orbán Viktortól, meg az elszámoltatástól, amiről annyit beszélnek már a Thürmerék is. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog. Imádom! Életem legjobb része lehet. Nem kormányozni akarok, arra sz.rok. Egyáltalán nem érdekel. Csinálunk-e valami nagyot? Azt mondjuk-e, hogy: a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg tudták úszni és nem sz.rakodtak azon, hogy mi a francot mondanak majd az ügyészség előtt, b…sza meg. Jöttek párak, akik nem sz.rakodtak azon, hogy beszélt össze-vissza a jobboldal bizalomról, meg szavahihetőségről, nem, ők megértették, hogy másról szól ez a k.rva párt. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni itt a 21. század elején, hogy csináljunk magunknak egy tuti kis világot. Csak azért.

Tudom, hogy nekem ezt könnyű mondani. Tudom. Ne vágjátok mindig a képembe! Pláne amióta leborotváltam a szakállamat. De csak azért érdemes. Majdnem beledöglöttem, hogy a kampány alatt eddig úgy kellett tennem, mintha kormányozni akarnék. Ehelyett fasiztáztunk, meg svédmodelleztünk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni. Vagy megcsináljuk, összeszeditek magatokat és van hozzá egy emberetek. Soha egy darab interjút nem fogok adni akkor, amikor be fogom fejezni, hogyha vitával fogunk elválni egymástól. Soha. Soha nem fogom a magyar baloldalt bántani. Soha. Helyettem nem kell percenként új embert keresni. Volt ilyen időszakunk, emlékeztek: tavaly márciusban. Mert hát az sem kampány, hogy a többiek nyilatkozzanak. Az már kampány, hogy kiállunk és mondjuk a népnek a mantrát. Ott tévedtek, ha azt hiszitek, hogy van választásotok. Nincsen. Nekem sincs. Ma legfeljebb az a választás, hogy megpróbáljuk-e mi befolyásolni, hogy mi történik, vagy ránk fog omlani a francba. Én azt gondolom, hogy meg lehet csinálni. Lesznek a lakossági fórumainkon tüntetők, fideszesek, hírtévések, meg csalódottak, igen, lesznek. Lehet majd cáfolni a Molnár Csabát. Előbb-utóbb megunják, abbahagyják.

Személyes sztorim van ebben az ügyben, ahogy nektek is. Az a személyes sztorink, hogy kampányoljuk tele ezt a k.rva országot, mert ki fog itt kormányozni kétharmaddal? Orbán Viktor fog, a csapatával. Mert nem az a tragédia, hogy nyilatkozni kéne néha a Magyar Nemzetnek is. A tragédia az, hogy a fideszes kétharmadnak már a Babarczy Eszter is örülne. Az az igazi botrány, amiről a Laci beszél, hogy a rasszista szavazókat meg a cigány szavazókat nem tudjuk egyszerre megszólítani. És hogy mióta az apámnak ismerik a nevét és Mesterházynak hívják, azóta rá is ferdén néznek az orvosok a k.rva életbe! Nem tudta, hogy mi történt. Megőrültek az orvosok, fiam? Mondom: egy lósz.rt, papa. Az az igazság, hogy fölismerik a nevedet. Ez botrány! Van persze társadalmi következménye is, de az minket nem érint. Tudjátok, ha ezekhez a nyilvánvaló társadalmi hazugságokhoz hozzányúlunk, akkor annak ránk ható politikai következményei lesznek. És gondolom, nem akar senki autófényezőnek menni.

Kampányolni kell! Irtózatos lesz az első pár nap, persze. Nektek tényleg teljesen érdektelen, hogy 10 százaléka a lakosságnak fog ránk szavazni? Tavaly nyáron az utolsó nyolc évben először a 100 emberből a Szonda szerint még 18 mondta, hogy ránk fog szavazni. Tavaly nyáron, gyerekek! Hát hol vagyunk már ettől?!

Szóval azt tudom nektek mondani, hogy ne álljunk meg, csináljuk meg! Különben mehetünk Janihoz, meg Gyurihoz cellatársnak. És ott írhatjuk majd a kib.szott jó könyveket a modern magyar baloldalról.

Kell még valamit mondanom, Ildikó?

(Mesterházy Attila gesztusai és gondolatai az utóbbi időben egyre jobban hasonlítanak Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő korábbi húzásaira. Ezért aligha lepődnénk meg, ha az MSZP miniszterelnök-jelöltje elmondaná a botrányoktól sújtott párt kampánynyitóján a fenti, Gyurcsány őszödi hazugságbeszédére hajazó szöveget. A „retorikai csúcsteljesítmény” másolata csak a képzelet szüleménye, a valósággal való bárminemű hasonlóság a véletlen műve. De véletlenek nincsenek – a szerk.)

Budapest, ahogy ők szeretik!

Vonatrablás Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont
Tisztelt Köves Slomó!

Kérdéseim vannak Önhöz, mert Öntől még érdemes kérdezni. Ön szerint mi történne, ha a második világháború után szibériai koncentrációs táborokba hurcolt és ott meggyilkolt magyarok hozzátartozói most beperelnék az orosz államvasutakat, mennyire is? Kilencmilliárd dollárra. S mi történne, ha egykorvolt amerikai rabszolgák leszármazottai beperelnék a hollandiai, portugál és spanyol zsidókat, amiért nevezettek ősei a rabszolga-kereskedelem kilencven százalékát tartották a kezükben (hja, kérem, a pénznek nincsen szaga…).

A választ Ön is tudja. Közröhej, köznevetség lenne a válasz. A magyar kabarék és megfelelő tévéműsorok megtelnének viccesebbnél viccesebb produkciókkal az ügy kapcsán. Mondván, ez mégiscsak nonszensz.

Talán kitalálta már, miért kérdezem ezt Öntől. Igen, azért kérdezem, mert néhány tucat amerikai és izraeli zsidó beperelte a MÁV-ot, mondván, tevékenyen részt vett a zsidók deportálásában. Néhány tucat amerikai és izraeli zsidó beperelte a MÁV-ot kilencmilliárd dollárra (ez a szám a Népszabadság számításai alapján jött ki).

Megtudtuk a hírekből, hogy a most beadott perirat kilencévnyi (!) „kutatómunka” eredménye. S hogy Chicagóban már ki is jelölték a bírót.

Kilencévnyi kutatómunka, tisztelt Köves Úr! És szóljon hozzá, éppen most, a választások előtt ötvennyolc nappal lett hirtelen aktuális ez a per. Kérdezem, Köves Úr, vajon miért éppen most? Talán csak nem azért, hogy legyen mivel felkorbácsolni a zsidóellenes hangulatot? S természetesen ennek folyományaként a zsidók rettegését? Talán csak nem azért, hogy legyen még öt-tíz százalékkal több a Jobbiknak? Vagy esetleg azért, hogy mikrofonokat lehessen dugdosni a Fidesz vezetők orra alá, akik minderre úgysem tudnak jó feleletet adni? Ezért, Köves Úr? Vagy teljesen tévúton járok, és ez a per komoly? Hogy magyartalanul fejezzem ki magam: komolyan van gondolva? Mert az egy másik helyzet, természetesen. De érdemes rajta eltöprengeni…

Tehát kilencmilliárd dollár kártérítés, hatvanöt évvel a második világháború után. A MÁV-tól. Az 1800 milliárd forint, Köves Úr. A magyar költségvetés nagyjából tizenöt százaléka. És ez most tényleg komoly? Mert ha igen, akkor nem kéne megállni félúton, Köves Úr. Mert itt vannak, ugye, a pékek. Hatvanöt évvel ezelőtt is sütötték a kenyeret, s azt a kenyeret megették a vasutasok, így szerezvén energiát napi munkájukhoz. Kilencmilliárdot fizessenek a pékek leszármazottai is! Továbbá a hentesek, a zöldségesek és nem utolsósorban a kabinosok, akik lelkiismeretlen munkájukkal lehetővé tették, hogy gonosz bakterek és forgalmisták a strandokon frissítsék fel zsidódeportálásban megfáradt testüket.

Nem, Köves Úr, mégsem lehet ezt komolyan venni. És mégis muszáj lesz. Mert ez a per végig lesz játszva. El lesz víve egészen az abszurdumig. S mi itt fogunk állni, hatvanöt évvel a második világháború után, holokausztügyben csupa csecsszopó és költő (ha érti, mire gondolok), és nagyon erősen fogunk koncentrálni, hogy valahogyan mégis megértsük ezt az egészet. Hallgassa csak, Köves Úr, a nép hangját! Az egyik népszerű internetes portálon erről vitatkozik a nép, erről a kis perről, s egyikük ezt írta:
„Inkább az a kérdés, hogy tud tükörbe nézni az, aki a nagyapja szenvedéséből akar megélni?
Nagy igazság, hogy a zsidók egy bizonyos része nem zárta még le a háborút. Csak ezt most nem fegyverrel vívják, hanem jogszabályokkal.

Ennek semmi köze a megbékéléshez, ezt lassan észrevehetné a világ, és helyére tehetne már őket.
Azért azt is meg kell jegyezni, hogy a zsidóság nagy része nem ért ezzel már réges-régen egyet. Azért sem, mert fel tudja fogni ennek a gusztustalan mivoltát, és azért sem, mert egy szem petákot nem kap belőle.”

Nos, Köves Úr, minden nyelvi baki ellenére, ez a kis szöveg pontos és igaz. És talán erről is töprenghetnénk egy kicsit…

Ezernyolcszáz milliárd forint, Köves Úr. Szép szám, igaz? Éppen a minap vetette fel a drága Bolgár úr a rádiójában, hogy miből akar Orbán dupla fizetést adni az orvosoknak, mikor az belekerülhet 140 milliárdba is. Tudja, Köves Úr, egészen biztos vagyok benne, hogy Bolgár úr legkésőbb a mai napon ki fogja fejteni a rádiójában, hogy ez a MÁV ellen indított per gyomorforgatóan aljas és undorító. Miképpen abban is egészen biztos vagyok, hogy a magyarországi zsidóság szintúgy közleményben fog elhatárolódni néhány tucat eszement és aljas amerikai és izraeli zsidó akciójától, hiszen Önök ennek az országnak a polgárai. A mi társadalmunk megbecsült tagjai. És így nem hagyhatják szó nélkül ezt a szemétséget.

Előre is köszönöm!
Tisztelettel üdvözli:
Bayer Zsolt

Gyurcsány és Veres beismerték, hogy adatokat hamisítottak

Gyurcsány Ferenc és Veres János alábbii szavai önmagukért beszélnek. Beismerték, hogy közérdekű adatokat hamisítottak és titkoltak el - hívja fel a figyelmet közleményében Cser-Palkovics András.


Veres János: "Azt, hogy pontosan hogy állunk és mint állunk, megmondom úgy, ahogy van, nem engedtem ilyen jellegű munkát végezni korábban. Ugye az volt a tapasztalatunk az elmúlt években, hogy ha készült valakinek egy feljegyzése, és ez kikerült, akkor abból politikai ügy volt. (...) Éppen ezért ilyen jellegű komplex felmérés mindaddig nem készülhetett, amíg ennek a kockázata fennállt."
(Sajtótájékoztató, 2006. június 8.)

Veres János: "Igen, megtörténtek az elemzések. Ja, igen. Nem szivárgott ki. Igen. De megvan az elemzés. Akiknek kellett, azoknak oda volt téve az asztalra. Nézzetek ide! December óta egy példányban létezik az a program, amiről én időnként szóltam. Nincs két példány belőle. A miniszterelnök is azt mondta, hogy ne maradjon nála se példány, látta."
(Balatonőszöd, 2006. május 26.)

Gyurcsány Ferenc: "Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt. (...) Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. (...) Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. (...) Hazudtunk reggel, éjjel, meg este."
(Balatonőszöd, 2006. május 26.)
(fidesz.hu)

Ki is az a Gyurcsány Ferenc?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki a miniszterelnök-jelölti vitában hazugnak nevezte vitapartnerét, amiért az később beteljesülő dolgokra figyelmeztette a lakosságot?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki a "köteles beszédet" és az Orbán-Nastase paktumot a 2002-es kampányban riogatásra, félelemmel való manipulációra használta fel?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki meghonosította Magyarországon a gyűlöletkampányt és a karaktergyilkos lejárató propagandát?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki a választási kampányban elhazudta az ország valós pénzügyi helyzetét, és gazdasági miniszterével milliós nagyságrendben költött az adófizetők pénzéből arra, hogy nyugat-európai újságokban manipulatív óriásreklámok jelenjenek meg Magyarországról?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki a választást követő napokban sarokba vágta a választási programját, és az új parlamenttel visszavonatta a már hatályban lévő adócsökkentési programot, miközben az ígéretektől merőben eltérő, és/vagy azokkal szöges ellentétben álló kormányprogramot nyújtott be?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki trükkök százaival (amelyekről nekünk nem kell tudni) hozta vissza a szarból a kormányzást?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki százmilliárdnyi ÁFA visszatartásával vállalkozók tízezreit tette végképp tönkre és visszafordíthatatlanná tette a körbetartozási spirált?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki a választások előtt a Svábhegyi Gyerekkórház szobáiban meghatottan simogatta a beteg gyerekek buksiját, hogy azután (a "reform" jegyében) bezárassa az intézményt?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki a szocialista választási kampány kidolgozásával és tanácsadással azt a drezdai-kör nevű csoportot bízta meg, amelynek a szlogenje: "Ha a népszerűségeden nem tudunk javítani, elérjük, hogy a riválisodat nálad is jobban utálják"?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki 2004-ben megpuccsolta az akkori kormányfőt, Medgyessy Pétert?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki hazudott reggel, délben meg este?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki elkúrta, nem kicsit, nagyon?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki majd beledöglött abba, hogy (minimum másfél évig) úgy kellett tennie, mintha kormányozna?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki nem hogy a helyes kormányzati politikát, de igazából még a harmadik helyes lépést sem tudja?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki kedve szerint beszélhet a "közszolgálati" televízióban, míg az ellenzék vezetője nem?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akit Merkellel, János Pál pápával, Bush-sal és Fico-val való találkozása után tartott sajtótájékoztatóján a partnerei korrigálni voltak kénytelenek, mert egyoldalúan meghazudtolta őket?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki ma fennen hangoztatja köztársaságpárti mivoltát, holott a rendszerváltás előtt a FIDESZ teljes ellehetetlenítését szorgalmazta?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek a kormányzása alatt megduplázódott a magyar államadósság?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek a kormánya(i) világbajnoki ezüstérmet szereztek az GDP arányos államháztartási hiány előidézésében?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki svájci Davosban azt találta nyilatkozni, hogy a magyar gazdáktól meg kellene vonni az uniós támogatásokat?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki akkora demokrata és hazafi, hogy esze ágában sincs teljesíteni a nyilvánvaló népakaratot és lemondás helyett húsz körömmel kapaszkodik a hatalomba, miközben éppen politikai riválisát vádolja féktelen hatalomvággyal?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki egy zsidó tulajdonostól elkobzott villában antifasisztáskodik?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki előszeretettel használ hitleri jelszavakat? (Egy ország, egy program, egy ember... Neue Ordnung)

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki antiszemitának és fasisztának nevezi politikai ellenfeleit, és a fasizmus alaptalan felemlegetésével sorozatosan lejáratja a világ előtt Magyarországot?

Maga az a Gyurcsány Ferenc (a máig titokzatos "nagyember"), akit Kulcsár Attila nevű bűntársa egyszerűen csak Gyurcsányinak hívott, aki ha baj van, végül minden kényes ügyet elsimít?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek a minisztériumában (állítólag tudta és beleegyezése nélkül) alapítványi pénzek sorsáról döntöttek ifjú szocialista politikusok (Zuschlag, Mesterházy, Arató, Újhelyi), és a sokmilliónyi támogatással ma sem tudnak elszámolni?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek a Zuschlag-ügyben tett ügyészségi vallomását (ígérete ellenére) a mai napig sem hozták nyilvánosságra?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki lényegében nulla befektetéssel (és hathatós anyósi segítséggel) privatizálta a MOTIM-ot, és más állami vállalatokat?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki miután privatizálta és az állammal felújítatta a balatonöszödi kormányüdülőt és a Szalai utcai képviselői klubot, azt ugyanolyan áron visszabéreltette az államtól?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akit eddig csak azért nem lehetett köztörvényes ügyei miatt rács mögé küldeni, mert:
1./ Mentelmi joga van,
2./ Az ügyészség sorozatosan megtagadja ügyében a nyomozást,
3./ Az elkövezett adócsalások és bűncselekmények időközben elévültek?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek a kormánya agresszíven hozzálátott a tradicionális magyar társadalmi szerkezet, a család és a keresztény erkölcsi normák szétveréséhez, a drogosok, pedofilok, a nemi másságukat nyíltan vállalók elvtelen kormányzati bátorításával?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek a feleségét (a Pápa elleni merényletben való családi érintettség okán) kitiltották a Vatikánból?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek az édes jó mamája aggódva figyeli a gázóra állását a pápai panellakásban, miközben telente csak a konyhát tudja fűteni?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek a cégei olcsóbban kapják az áramot, mint bárki más?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki mindenki másnál jobban tudja, mit jelent reggel ötkor felkelni és hogyan lehet hatvanezer forintból (talán óránként?) megélni?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek az cégeinél sorozatosan megszegik a munkaügyi előírásokat, túllépik a törvényes munkaidőt, ahonnan a szakszervezeteket is kitiltották az üzem területéről?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki a 2004-es népszavazási kampányban megtagadta a határon túli magyarokat, és 23 millió román beözönlésével riogatott?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek a kormánya tanulmányt készíttetett távol-keleti bevándorlók millióinak a fogadásáról?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek a kormánya nehezebben ad állampolgárságot egy határon túli magyarnak, mint egy egyéb bevándorlónak?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek az országát már majdnem teljesen felvásárolta az izraeli tőke?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki a rendőrséget a hatalom ökleként, párt-milíciaként működteti?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki az adóhatóságot a másként gondolkodók, megfélemlítésére használja?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki szándékosan kelt terror-fenyegetettségi pánikot minden alkalommal, amikor el akarja terelni a figyelmet egy-egy ügyről vagy a kormányzati alkalmatlanságáról?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki az ellene tüntető tömegbe lövetett 2006. október 23-án miközben aznap legalább háromszor konzultált a legfőbb rendőrségi vezetőkkel?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki gátlástalanul zsarolja, és sakkban tartja saját párttársait azok viselt dolgai miatt?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki alkotmánysértően, a titkosszolgálatokat a szocialista párt gestapójaként felhasználva - megfigyelteti a szabadon választott önkormányzatokat?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, akinek a Keller Lászlóval fémjelzett kormánya - Kapolyi László közbeiktatásával - törvénytelenül megfigyeltette az ellenzék prominens képviselőit?

Maga az a Gyurcsány Ferenc, aki a "haladó baloldali" hagyományokat folytatva, ismételten tönkretette Magyarországot?

Pabeschitz Imre nyomán

Polgári Hírszemle

A baloldalra szavazok:

- mert szeretem hallgatni a milliárdosok szájából az Internacionálét.
- mert szeretem látni a kábszeres buzik felvonulását az Andrássy úton és elítélek minden szélsőséget.
- mert a komplett Terézvárosi és Erzsébetvárosi frakció előzetesben van.
- mert a volt pénzügyminiszter fiai védelmi pénzt szednek.
- mert szeretem, amikor szemeket lőnek ki állami ünnepségeken.
- mert jó, hogy az In-kal megmotoz, miközben a családommal sétálok a Múzeum kőrúton március 15.-én.
- mert rajtunk röhög Európa és elhatárolódik tőlünk már Románia és Bulgária is.
- mert szegény Soros Gyuri bácsit csak mi fogadjuk be, pedíg ő mindent megtett az egyetlen hazai tulajdonú OTP bank összeomlásáért .
- mert hiteles előttem (LI) Bajnai György (OFF-SHORE) Gordon, aki szerint úgy igazságos, hogy fájjon mindenkinek, csak nekik ne.
- mert Bajnai mindent megtett azért, hogy a libatenyésztők megkapják jogos követelésüket a hízlalt libák árát.
- mert Bajnai csak 8 cégét szüntette meg felszámolással, vagy végelszámolással

Továbbá:

- mert az állami nagyvállalatok vezetői megérdemelten kapják fizetésüket, PL: Nemzeti Vagyon Kezelő igazgatója havi 3,5 millió Ft m.bért, + évi 33,6 millió prémium, + 3-5 havi bért jutalmul,
MÁV Zrt vezérigazgatója havi 3,42 milló m.bért+ 32,8 millió éves prémium + 3-5 havi bért jutalmul,
Magyar Posta vezérigazgatója havi 2,54 millió m.bért + éves prémium 24,7 millió + 5 havi bért jutalmul, stb.

- mert végre vannak jogai szegény bodzaszedő roma honfitársaimnak és büntetlenül ölhetnek, rabolhatnak, sikkaszthatnak, hazudhatnak.
- mert valaki végre elítéli a csúnya agresszív Magyar Gárdát, akik eddig semmi törvénybe ütközőt nem tettek.
- mert a TV Székházat olyan jól adták el, hogy egy kanadai cég kereshetett rajta két milliárdot.
- mert a völgyhidat úgy építették méreg drágán, hogy nem is kellett volna az utat a magasba emelni.
- mert a M6-os úton sikerül alagutat építeni az alíg néhány méter magas löszfalba.
- mert a makói gázmezőket sikeresen eladták kanadai kitermelésre, csupán 12 % -ot kap hazánk belőle
- mert szeretem, amikor romlik a forint.
- mert tényleg nem emelték a gáz árát.
- mert hazudtak éjjel-nappal.
- mert tényleg nem vezették be a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.
(mert mindent elkövettek azért, hogy ne legyen vizitdíj..)
- mert a 4-es Metro 190 milliárd helyett 600-ból épül(?).
- mert a Baja Ferenc már rég nem utalhatott pénzt a Zsurki vodkagyárnak.
- mert a honvédelmi miniszter atomrészegen szónokolt a Grippenek átadásán.
- mert integráció címén végre vannak cigány osztálytársai a gyermekeinknek és mert a Lauder zsidó iskolában is vannak cigány diákok.
- mert végre van digitális tábla néhány iskolában, sőt, néhány iskolában még angol WC is van.
- mert az orvosaink már szerte Európában gyógyítanak, itthon pedig...
- mert dübörög a gazdaság és ugrik a pannon puma.
- mert olyan szabad országban élünk ahol bárkinek, még a volt miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek is lehet több mint 50 cégben érdekeltsége, tulajdona, és mellette nagylelkűen lemond miniszterelnöki fizetéséről.
- mert semminek nincs felelőse és szabad a rablás.
- mert a Közraktár utcai bálna épületet off-shore cég építheti.
- mert eladják külföldi cégeknek a közműveinket és kiárusítják a vízvagyont is.
- mert drága pénzen terveztek nekünk kormány negyedet, amiből semmi nem lett (hála Istennek) csak költségei vannak.
- mert bkv, máv, offshore STB, STB.

A börtönválogatott:

Andráska Gergely: A pécsi MSZP-s politikust befolyással üzérkedés okán egy év tíz hónap letöltendõ börtönbüntetésre ítélte 2,5 millió forint pályázati pénz felhasználásával összefüggésben a Pécsi Ítélõtábla.

Balázs Tamás: A vecsési MSZP elnököt a vecsési számlagyár ügyben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Fõvárosi Bíróság

Benedek Fülöp: Másfél év, három év próbaidõre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hivatali visszaélés miatt

Bujnóczki Sándor: Féléves szabadságvesztés két évre felfüggesztve okirat hamisításért, társtettesként elkövetett csalásért és hivatali visszaélésért.

Csonka Gábor: Elfogta a rendõrség Csonka Gábort, Lendvai Ildikó volt kampányfõnökét, akit azért köröztek a hatóságok, mert nem vonult be a börtönbe, jogerõs büntetése letöltésére. Csonka Gábort a hivatalos megfogalmazás szerint vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés miatt ítélte jogerõsen három évre a bíróság, mert korábban ötmillió forint kenõpénzt vett át a szocialista párt Köztársaság téri székházában.

Deme Gábor: Az MSZP csepeli szervezetének tagját a Csepeli kettõsgyilkosság miatt elõzetes letartóztatásba helyezték, mert brutálisan meggyilkolta az iskola igazgatóját és egyik tanárát. Deme Gábor a kerületi önkormányzat pénzügyi bizottságának tagja, valamint a Csepel-sziget Általános és Szakképzõ Iskola elbocsátott gazdasági igazgatója.

Gulyás G. Gábor: Egy korábbi ingatlan-adásvételnél nem tájékoztatta megfelelõen a vevõt a lakás tulajdoni viszonyairól. Kiderült, az eladó nem a tulajdonos volt, és a vevõnek négy év után el kellett hagynia az ingatlant.Az ügyben a Fõvárosi Bíróság 2007-ben jogerõs ítéletben kötelezte Gulyás Gábort 5 millió 800 ezer forint kamatokkal növelt összegének és a perköltség megfizetésére, ami azóta se történt meg. Az ügyvédet nemrég kizárta so­raiból az ügyvédi kamara, mert megkárosította egy rokkantnyugdíjas ügyfelét. Az ügyészség elévülés miatt nem emelt vádat.

Gyarmati Mihály: Jogerõsen 800 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a kétrendbeli, hamis tanúzással vádolt Gyarmati Mihályt, az MSZP megyei irodavezetõjét.

Hagyó Miklós: BKV jogtalan kifizetések. Antal Attila és Balogh Zsolt korábbi BKV-s vezetők Hagyó ellen vallottak.

Hatvani Csaba: Felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerdán Hatvani Csabát (MSZP), Terézváros alpolgármesterét a kerékbilincselési botránnyal összefüggésben.

Hámori Csaba: Az Esztergomi Városi Bíróság nem jogerõsen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Hámori Csabát, az egykori Kommunista Ifjúsági Szövetség utolsó elsõtitkárát, az MSZP baloldali tömörülés platformjának volt alelnökét. Az MSZP politikusa társával együtt egy éjszakai vadászaton szándékosan emberre fogta vadászfegyverét még 2005 õszén.

Hering Gyula: Pécsi MSZP-s képviselõ. 1981-ben száz nyugatnémet márkát lopott anyjától, emiatt egy év börtönbüntetésre ítélték. Jó magaviselet miatt kilenc hónap elteltével szabadult.

Horváth Klára: Bábolna MSZP-s polgármestere ellen nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség, mivel egy 85 hektáros állami földterületet a legalacsonyabb ajánlatot tevő IKR Zrt.-nek adott bérbe és ehhez vagyonkezelő hozzájárulását nem kérte ki.

Hunvald György: A hatóságok szerint társaival 2003 és 2004-ben áron alul játszottak ki értékes ingatlanokat egy vállalkozónak a kerületben. Az okozott kár elérheti az egymilliárd forintot. Hunvaldon kívül két hónapig még rács mögött marad az ingatlanpanama két SZDSZ-es gyanúsítottja - Kardos Péter és Gál György is.

Kabai Károly: Jogerõsen három év, hat hónap letöltendõ szabadságvesztésre ítélte Veres János pénzügyminiszter egykori üzlettársát, Kabai Károly nyírbogáti MSZP polgármester-jelöltet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság. Hét hónappal a jogerõs bírósági ítélet után az elmegyógyintézetbe szökött Kabait átszállították az egyik büntetés-végrehajtási intézetbe,

Kaszab Csaba: A korrupcióval gyanúsított egykori kõbányai MSZP-s alpolgármestert, vezetõ beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerûen elkövetett vesztegetés bûntettében bûnösnek mondta ki a Fõvárosi Bíróság és két év letöltendõ börtönre ítélte, illetve négy évre nem jogerõsen eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság több mint 4 millió forint megfizetésére is kötelezte a politikust.

Karakasev Anna: Jogerõre emelkedett a salgótarjáni MSZP korábbi frakcióvezetõjének büntetése, amelyet két és fél millió forint elsikkasztásért kapott a Nógrád Megyei Bíróságtól. Karakasev Annát korábban két évre felfüggesztett 10 hónapos börtönre ítélték, és százezer forint pénzbírságra

Katus Ferenc: Őrizetbe vette a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Katus Ferencet, a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottját. A férfit kihallgatásra hívták be kedden a kecskeméti főügyészségre, ahol közölték vele, hogy az ellene szóló gyanú a bűnszervezetben való részvétel kitétellel súlyosbodott. Már nem engedték el, őrizetbe vették. Katus Ferenc az MSZP Megyei Közgyűlési képviselője, valamint a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Bizottságának tagja volt.

Kemecsei Árpád: Baráth Etele szocialista országgyûlési képviselõ kampányfõnökét, Kemecsei Árpádot hallgatta ki a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a Zuschlag-per mai tárgyalási napján; Kemecsei, akit egymillió forint pályázati pénz elcsalásával, és fiktív számlák felhasználásával vádoltak meg, bűnösnek mondta magát.

Kékesi Tibor: Várhatóan büntetőeljárást kezdeményeznek Kékesi Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő ellen. Összesen öt ügyben nyomoznak Terézvárosban, különböző ingatlanok gyanús eladása kapcsán. Az ügyben már gyanúsított az összes olyan MSZP-s és SZDSZ-es önkormányzati képviselő, akik a 2002-2006-os ciklusban megszavazták a gyanús üzleteket.

Kodela László: Jogerõsen 8,1 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Fõvárosi Ítélõtábla Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkárát. Kodela a Kulcsár-ügyben követett el adócsalást, a hivatali befolyással való üzérkedés vádja alól azonban felmentették.

Kövecses Gábor: Vádat emelt a Fõvárosi Fõügyészség az MSZP vagyonvédelmi szekciójának korábbi vezetõje, Kövecses Gábor és hat bûntársa ellen több száz millió forintos csalás, sikkasztás, illetõleg köz- és magánokirat-hamisítás miatt.

Kulcsár Attila: A bíróság bûnösnek találta a brókerbotrány fõszereplõjét, Kulcsár Attilát, akire sikkasztás és okirat-hamisítás miatt 8 év szabadságvesztést és közel 230 millió forint vagyonelkobzást szabtak ki.

Lados István: A szegedi nyomozási bíró házi õrizetbe helyezte Lados Istvánt, a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottját Lados István az eljárás során önmagára nézve teljes körû beismerõ, társaira nézve terhelõ vallomást tett - tájékoztatta a távirati irodát Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyettese.

Nyékes Béla: Csalással gyanúsítják az MSZP környezetvédelmi tagozatának elnökségi tagját. Nyékes Bélát a napokban elõzetes letartóztatásba helyezték. Nyékes Béla szocialista politikus ellen a Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet feljelentése alapján indult nyomozás, a kárérték mintegy 300 millió forint. Nyékesen kívül még három ember van elõzetes letartóztatásban.

Orbán István: Õrizetbe vétel után az ügyészség indítványozta Orbán István letartóztatását Négyrendbeli, költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által üzletszerûen elkövetett vesztegetés bûntettel gyanúsítják Orbán István MSZP-s önkormányzati képviselõt, a tatai olimpiai edzõtábor vezetõjét.

Pénzes Sándor: Egy év nyolc hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Veres János pénzügyminiszter lobbistáját, Pénzes Sándor kislétai polgármestert a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság adócsalás és közokirat-hamisítás miatt.

Pintér István: Az MSZP önkormányzati jelöltjét a Vas megyei bíróság öt- rendbeli hivatali befolyással való üzérkedésben bûnösnek találta és két év börtönre ítélte, amelynek végrehajtását öt évre felfüggesztette.

Rácz Péter: A Fővárosi Bíróság jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte Rácz Pétert, a Magyar Úttörők Szövetségének vezetőjét. Rácz Péter 1999-ben (az Úttörőszövetség ügyvezető elnökeként) 14,2 millió forintért eladta a csillebérci úttörőtábor 94 millió forintot érő, mintegy kétszáz négyzetméteres össz-lakóterületű vadászházát. Ez a bíróság szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés.

Szabados József: A vádhatóság kivárja, amíg az MSZP-s Szabados József országgyûlési képviselõnek megszûnik a mentelmi joga, azután már nincs akadálya, hogy Baktalórántháza volt alpolgármestere ellen újra megindítsák a jelentõs vagyoni kár okozásának gyanújával indított büntetõeljárást. Szabados megbízási szerzõdés nélkül vett fel több mint hatmillió forintot tanácsadásra, és még a társadalmi munkában készült temetõkerítést is kifizettette a településsel.

Szabó Gábor: A bonyhádi MSZP-s képviselõt egyrendbeli jelentõs kárt okozó csalás és egyrendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétségében találták bûnösnek. Ezért a honatyát nyolc hónap szabadságvesztésre, valamint mellékbüntetésként százezer forint bírsággal sújtották. A szabadságvesztést két év próbaidõre felfüggesztették. Az ítélet 2006. március 20-án jogerõre emelkedett.

Szabó Loránd: Vádemelési javaslattal zárult a nyomozás a dél-dunántúli uniós pályázati ügyekben, három személyt - köztük Szabó Lorándot, Dombóvár volt szocialista polgármesterét - gyanúsítanak bûncselekmények elkövetésével.

Szarvas Attila: Az MSZP által támogatott mezõkovácsházai polgármestert jogerõsen egy év szabadságvesztésre ítélte a Békés Megyei Bíróság - egyebek mellett - gazdasági elõny jogosulatlan felhasználása és folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási csalás bûntette miatt. A volt polgármestert egyébként korábban magánokirat-hamisítás miatt a Nógrád Megyei Bíróság feltételesen egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte

Tocsik Márta: A Legfelsõbb Bíróság három rendbeli magánokirat-hamisításban találta bûnösnek. Emiatt Tocsiknak négyszázezer forint pénzbüntetést kell kifizetnie.

Vadai Ágnes: Az államtitkár asszony éveken keresztül feketén dolgoztatott. A bíróságon paranormális jelenségeket produkált.

Vadász János: Lõfegyverrel visszaélés miatt felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi bíróság elsõ fokon Vadász Jánost a Medgyessy-kabinet kormánymegbízottját.

Verók István: A hûtlen kezeléssel gyanúsított szocialista polgármester most is tagad, szerinte a hatodik kerületi ingatlanok eladásánál nem történtek visszaélések. A politikus nem tart attól, hogy az erzsébetvárosi szocialista polgármesterhez, Hunvald Györgyhöz hasonlóan elõzetes letartóztatásba kerül.

Walter Dezsõ: A Gyõri Ítélõtábla jogerõs ítélete szerint Walter Dezsõ volt soproni szocialista polgármester jó erkölcsbe ütközõ szerzõdést kötött saját családi vállalkozásával, ami törvénytelen. Ezért a Soprontól elprivatizált, több mint egyhektáros belterületi telekrõl kötött szerzõdés semmis, s a közvagyonból kikerült ingatlan tulajdonjoga visszaszáll a városra.

Weiszenberger László: Súlyosbították a vádat a volt kiskunhalasi MSZP-s képviselõ elleni büntetõügyben. A fiatalember ellen már hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt folyik eljárás, mert az ügyészség szerint kistérségi megbízottként csúszópénzt kért és kapott egy vállalkozótól, hogy közbenjárjon pályázata sikeres elbírálásáért. A vádat egy titokban rögzített videofelvétel is alátámasztja.

Zusclág János: Alapítványi támogatások elsikkasztása, okirat hamisítás, adócsalás stb. Jelenleg elõzetes letartóztatásban.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltjére Mesterházyra eddig a Zuschlag-perben mindenki rávallott, miként közvetlen főnökére, Gyurcsányra is.

Önkritika:

Karsai József (MSZP): Balatonőszöd óta jobban hazudunk.

Népszabadság: Romokban az MSZP, az SZDSZ-nek lassan pulzusa sincs. A népszerűtlenség és a szétesés fontos oka - a gyönge kormányzati teljesítmény mellett - a nyilvánosságra került korrupciós ügyek sorozata.

Szép Béla (MSZP): Komolyan hittem, hogy a megújulás és a megtisztulás ígérete az MSZP-ben beteljesül, de az országos listát megismerve láttam, ez nem következett be. Bebetonozták magukat azok, akiknek a leváltását követelték párton belül és kívül, lásd a MÁV, a BKV és az energiaszektort körüllengő botrányos ügyeket.

Szanyi Tibor (MSZP): Az MSZP-t tényleg megfertőzték a hatalombrókerek és a mutyilovagok.

Tóth Károly (MSZP): Tiszta szívből utálom a korrupciót, mert ráment az MSZP.

Békesi László: Az MSZP nem fog változni. Lehetetlen, alkalmatlan párt.

Szili Katalin (MSZP): Maszatolunk, és az ország azt látja rólunk, hogy szétkenünk minden felelősséget, és ezzel csak szappanozzuk magunk alatt a lejtőt.

Lendvai Ildikó (MSZP): Nem akarjuk az SZDSZ nyakába varrni a BKV által szimbolizált gondokat, ami eddig történt a fővárosban, az közös felelősség.

Desewffy Tibor (Demos): Az egész balliberális oldalon át kellene gondolniuk a szereplőknek, hogyan is jutottunk ide.

Bacher Iván: Ahol felbukkannak, ott lopás esik. Metró: lopás. MÁV: lopás. Posta: lopás. Autópálya: lopás. BKV: lopás. Villamos művek: lopás. Margit híd: lopás. És ez itt, a hetedik kerület: lopás.

Népszabadság: (A jobboldalt) a másik oldal segíti hatalomra. Gyávasággal, kulturálatlansággal és mindenekelőtt: a korrupcióval.

Steiner Pál (MSZP): A BKV-nál kitört anomáliák olyan mértékben váltak szimbolikussá, hogy már az MSZP hitelességét érintették.

Szili Katalin (MSZP): A szocialista párt azért veszítette el a szerethetőségét és a társadalom bizalmát, mert morálisan megkérdőjelezhető helyzetekbe került.

Hegyi Gyula (MSZP): Az MSZP ellen összehordott, általánosító korrupciós vádak egy része könnyen megcáfolható. Más esetekben sajnos jogos a vád.

Kérlek, szavazz Te is a baloldalra, ha tetszik, amit itt olvastál!

Lica/NH/fidesz.hu

Polgári Hírszemle

Isten malmai
Seszták Ágnes
2010. február 2. 00:01


Magyar Nemzet
Ha van bosszantó közmondás a magyarban, akkor ez az. Isten malmai lassan őrölnek, de a magyar igazságszolgáltatás malmai még ennél is döcögősebbek. Úgy volt ezzel a polgár, hogy folyamatosan nézték hülyének, majdcsak elfelejti, hol milyen disznóságok történnek, és tovább nézi országa leépülését. Budapesten tetőzik az érzés, mintha minden cégéres gazember itt adna randevút egymásnak, miközben Cipruson meg a Kajmán-szigeteken hizlalják a lopott pénzt. A fővárosi MSZP–SZDSZ-koalíció olyan eredményesen működött, hogy mindent eltakartak a nagyérdemű szeme elől.

Tudjuk, hogy Demszky Gábort nem a kétdiplomások választották újra, de az már a legutolsó hajléktalannak is feltűnt, micsoda változások vannak a városban. Azelőtt nem volt hová lehajtani a fejüket, most az egész Kossuth utca bedeszkázott üzletei, vagy a Rákóczi út üresen ásító portáljai a rendelkezésükre állnak. Úgyhogy az óriásplakátokon tudassák ezt is a fedélnélküliekkel.

A tévé emlőin ücsörgők egyszer csak rájöttek, hogy nem azért törik ketté a csuklós busz, nem azért gyullad ki, nem azért fűtetlen, nem azért mocskos és nem azért nem lehet benne ünneplőruhában leülni, mert szegény a város, a „rohadt” Orbán kiszárította, hanem mert a főváros és az állam cégeiből zsákszámra hordják ki a csókosok a pénzt. Az egész ország fenékre ült, amikor kiderült, hogy a BKV-nál egy személyzeti főnök 100 milliós végkielégítéssel nyugdíjba ment, majd másnap reaktiválta magát, és milliókért tovább tevékenykedett. Tréfa volt a kimagyarázkodás. Az egész BKV-vezérkar beszélt szaporán, ez csak elszigetelt eset lehetett, miközben napról napra hallottunk hajmeresztő végkielégítésekről és a másolók megszámlálásának milliós összegéről. Kocsis István vezérigazgató kezdetben szintén nem tudott semmiről, majd később a dolgok élére állt. Akkor már az egész város, ország dühös és haragos volt a pofátlanságnak attól a megnyilvánulásától, hogy a szocialisták és szabad demokraták, élükön Demszky Gáborral, soha semmiről nem tudtak és nem is sejtettek. A BKV évek óta csak veszteséget termel. A főpolgármesternek húsz év alatt nem volt érkezése megnézni a BKV gazdálkodását?

Ez már nem vicc, tudatos merénylet a közvagyon ellen. Demszky minden évben megzsarolta az aktuális kormányt, hogy súlyos milliárdokkal segítse ki a BKV-t, amit aztán az elvtársak kiloptak a hátsó ajtón. Utolsó számítások szerint 3,3 milliárd tűnt el a kasszából, mire a gépezet megindult, és Szalainé Szilágyi Eleonóra letartóztatása megdöntötte az addig szilárdan összecementezett bűnszövetkezetet. A villámok csapkodtak, és mindnyájan vártuk, mi lesz Hagyó Miklósnak, ennek a nagyképű és kellemetlen politikusnak a sorsa, akinek a kezében volt a BKV felügyelete. Már akkor gyanúba keveredett, amikor a szóvivője két állásból húzta a fizetését ugyanazért a nyolc óráért. De nem hagyták bántani Hagyó elvtársat, aki egyébként a Red Bulltól jött, vörös is, bika is, megérdemelte a budapesti lista harmadik helyét. A szocialista párt erkölcstelen és ostoba álláspontja csak akkor rendült meg, amikor a házi őrizetes Antal Attila és Balogh Zsolt is rávallott Miklósunkra.

Mégis, mit képzeltek, hogy aki a BKV-t felügyeli, az semmit nem tud az ott folyó ügyekről? Például Székely Gábor? Demszky már szűköl, és egy makogással elhatárolódott Hagyótól, akit még most sem rúgtak ki a pártból, hanem megkérték, méltóztasson önként lemondani listás helyéről, mandátumáról. Szív, hasadj meg, Steiner úr, íme az értéktisztelő, értékek mentén szerveződő párt becsületes tagja. Kármentésként adjanak fel egy hirdetést: keressék Herkulest, hogy vezényelje keresztül a Dunát a BKV-n, aztán mások kezdjék újra. Önöket látni sem akarjuk.

Elhagyottan Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Álláspont
Hagyó elkúrta. Hogy stílszerűek legyünk. És nem kicsit. Nagyon.

Hagyó nem fizetett eleget. Felfelé. Csak ez történhetett. Talán sosem derül ez ki feketén-fehéren, mégis tudható. És mi tudjuk.

Ráadásul Hagyó is elhitte, amit elhitt a többi. Hogy ők maradnak, míg világ a világ s még három nap, és így aztán egészen nyilvánvalóan, egészen pofátlanul, egészen cinikusan lophatnak. Ennek iskolapéldája a BKV, s mindaz, ami ott történt.

Ami ott történt, az az MSZP és az az SZDSZ.
Ha majd megöregszem, és unokáim a térdemre ülve rimánkodnak, hogy „nagyapó, mesélj nekünk azokról a régi szocialistákról és szabad demokratákról!” – nos, akkor én el fogom majd mesélni, hogy mi történt a BKV-nál…

Mesélek majd Szalainé Szilágyi Eleonóráról. Aki hazament százmillióval (100 000 000). S az elkötelezett szoci szavazó, aki még mindig és most is hiszi az eszmét, hazavitte kegyelmeséktől vacsoráját, és elgondolta, hogy a mocskos Szalainé bezzeg egész fazékkal eszik. S nem jutott eszébe sohasem, hogy szegény Szalainé mindjárt továbbadta azt a pénzt, mert ő csak egy szem volt a láncban. És most ott ül előzetesben, valami lepusztult cellában, s talán érik benne a felismerés, hogy el kell majd egyszer mindent mondania…

Mesélek majd Antal Attiláról és Balogh Zsoltról, akik vádalkut kötöttek. Vádalkut kötöttek, mert okosabbak szegény Szalainé Szilágyi Eleonóránál, és nem volt kedvük a sitten megrohadni. S a vádalku keretében minden valószínűség szerint elmondtak mindent, vagy majdnem mindent. S ennek a majdnem mindennek a végén ott áll Hagyó Miklós és az MSZP, meg az a másik, az az eszdéeszes, akinek nem tudom a nevét így hirtelen.

Hagyó Miklós, a baloldali média egykori kedvence, kinek zarándokútjaival és gyalogos kirándulásaival volt tele egykor a bulvársajtó, s aki az MSZP erős fővárosi legénye volt. Tengelyt akasztott még Gyurcsánnyal is.

És most majd el fogják vezetni vezetőszíjon.
Lassan mindegyiket elvezetik vezetőszíjon. És még ők vannak hatalmon… Hát, erről fogok majd mesélni az unokáimnak, ha érdeklődnek az ezredforduló Magyarországáról.

Hagyó elkúrta – és most áll, elhagyatva. Kihátrált mögüle a pártja. A párt, ahol ma már kicsike ünnepség keretében köszöntik azt a napot, amely napon nem vittek el senkit vezetőszíjon. A párt, amelyik most tisztának képzeli magát, amiért Hagyót elhagyta. Pedig hát… Pedig hát, nem tiszták ők. Nagyon nem. Hanem ők a Rendszer, ami így működik. Így működött. Ők a Rendszer, amelyben az egykor volt pénzügyminiszter mit sem tud saját magáncégének ügyeiről, mikor üzlettársát és társtulajdonosát börtönre ítélik. Ők a Rendszer, ahol Fittelina a jelszó. Ahol minden és mindenki eladó. Ahol undorítóak, fölényesek és cinikusak a mosolyok, a magyarázatok, aztán jön a vezetőszíj. Ők a Rendszer, amelyben az is undorító, aki nem csinált semmit, csak egyszerűen odatartozik…

Meséli polgármester barátom, hogy városának szoci potentátjai előszobáznak nála, és mindegyik megígéri, hogyha szabad elvonulást kap, mindent elmond a többiről.

Tényleg felbolydult a patkányfészek.
Tényleg egymás torkát fogják elharapni.
Vagy azt hittétek, a BKV-ügyeket az ügyes sajtó szagolta ki? Ugyan már, véreim! Minden papír, minden dokumentum tőlük jött ki…

„Retteg a szegénytől a gazdag
s a gazdagtól fél a szegény.
Fortélyos félelem igazgat
minket s nem csalóka remény.”

Ez most az MSZP. Még ha nem is értik. Csak csinálják. Járják a haláltáncot. S közben el-eltesznek egy-egy papírt, feljegyzést, dokumentumot. Amit majd elő lehet venni. Megfelelő pillanatban. És ezek elő is veszik ám!

Micsoda autodafét fognak ezek rendezni egymás között. Hej, barátaim! Én már tényleg csak egy kávét kérek…
Bayer Zsolt