Jobb oldal

Kitálalnak a szülők - bezáratnák a Gyurcsány-fiú iskoláját!


A Gyurcsány Ferenc fiának érettségi botrányáról ismertté vált Montessori iskola bezárását követelik azok a szülők, akik - nevüket is vállalva - először a Heti Válasznak tárták fel, hogy a fizetős alapítványi iskolában botrányos viszonyok uralkodtak. Hogyan képezzünk tehetős családoknak sok pénzért tudatlan csemetét?
Az idei tanévben is megkezdhette működését a nyár eleji érettségi botrány miatt elhíresült kőbányai Montessori iskola. Az intézmény akkor várt ismertté, amikor egyes szülők megkérdőjelezték annak a vizsgának az érvényességét, amelyen a kilencfős végzős osztályból hatan megbuktak, s az egyik sikeres vizsgázó Gyurcsány Ferenc fia volt.

A miniszterelnök gyermeke nem közszereplő, érettségi ügye elsősorban a családra és az iskolára tartozik. Annál érdekesebb viszont annak a vizsgálatnak az eredménye, amelyet az Oktatási Hivatal folytatott az intézményben. Az igazi botrány az, hogy a Montessori iskola egyáltalán működhet, felveheti az állami fejkvótákat, miközben rendre megsérti a közoktatási törvény rendelkezéseit. Innentől a történet nem Gyurcsány Péter vizsgájáról szól, hanem a reformpedagógiai maszlagokkal szentesített, fizetős közoktatási papírgyárakról.

A Montessori iskolában az Oktatási Hivatal szabálysértések sorát tárta fel. Az adminisztrációs mulasztások mellett valóban komoly problémák is napvilágra kerültek (lásd keretes írásunkat). A határozat megállapította, hogy "az intézmény a működés feltételeinek minimumát sem teljesíti, a szakképzetlen pedagógusok alkalmazásával különösen veszélyezteti a tanulók tanuláshoz való jogát". A vizsgálat nem tisztázta a vádat, hogy pénzért is lehetett osztályzatokat vásárolni az iskolában.

A hideg mondat mögötti egyéni történeteket három volt Montessoriszülő mesélte el a Heti Válasznak. A Montessorihoz hasonló alapítványi iskolák kisebb részben a gazdaságipolitikai elit tanulási problémákkal küszködő gyerekei számára szolgálnak menedékhelyül, a szülők többsége azonban olyan középosztálybeli, akiket sikerült elbolondítani a jól hangzó ígéretekkel - és óriási erőfeszítéssel nyögik ki a sok százezres tandíjat. Abban a hiszemben, hogy gyerekeik a magániskolában jobb nevelést kapnak, mint az okkal-ok nélkül lenézett állami közoktatásban. Ezért az ígéretért a szülők a Montessoriban befizetnek évi 300 ezer forint tandíjat. Emellett a fenntartó jó néven veszi, ha havonta önkéntes hozzájárulással segítik az iskola működését, aminek összege átlagosan 10-40 ezer forint.

Újságolvasás az órán

Kovács Gézáné viszonya jó pár éve megromlott az iskolával, amikor csak az évnyitó után - vagyis fél év késéssel - értesítették róla, hogy fiát az előző tanévben három tárgyból megbuktatták. A szülő ügyvédhez fordult, és bizalmatlanná vált az iskolával szemben, amit csak fokozott, hogy az utolsó két évben követhetetlenül sűrűn cserélődtek év közben a tanárok, az óraadóként dolgozó pedagógusokkal nem lehetett személyes kapcsolatot kiépíteni, és a problémákról rendszeresen késve értesítették. "Gyakran előfordult, hogy a fiam egyszer csak hazajött délelőtt 10 órakor, mert a tanár be sem jött az órára vagy újságot olvasott. Az utolsó években érzékeltem, hogy hiányosságok vannak a gyerek tudásában, de már késő volt váltani. Történelemből például a középkori városokig jutottak el - a második világháborúról nem is hallott az iskolában. A Himnuszt nem tudta elmondani. Érettségi előtt a fiamat újra megbuktatták, de megint nem szóltak időben. A szóbeli vizsgák előtt ismét kértem a tanárokat, hogy legalább témaköröket adjanak, hogy miből lesz a vizsga, erre azonban nem voltak hajlandóak. Azt hittem, ha fizetek, akkor kapok is valamit, de a Montessoriban nem tanítottak semmit" - summázza tapasztalatait Kovács Gézáné.

Dávid Lászlóné lánya fél évet töltött a Montessoriban; ám látva az iskolában uralkodó viszonyokat, hamar kimenekítette gyermekét. Az a benyomása alakult ki, hogy a sűrűn változó tanárok nagy részének valószínűleg fogalma sincs a Montessorimódszerről. Gyereke megbuktatásáról őt sem értesítették időben. "A lányom tudása egyes tárgyakból fél év alatt is sokat romlott. Tankönyvet nem használtak, bár drága pénzen megvetették velünk. A magas tandíjért cserébe nem járt ebéd, ehelyett közölték, hogy a gyerekek rendelhetnek pizzát" - meséli. Egy másik szülő, akinek fiát szintén megbuktatták az érettségin, úgy érzi, derékba törték a gyereke életét. "Most kereshetek egy iskolát, ahol egy-két év alatt felkészítik az érettségire. Itt áll 19 évesen, és nem tud semmit a világon. Kidobott pénz volt a tandíj. Pedig nem vagyunk gazdagok, alig tudtuk összeszedni a pénzt" - összegez lemondóan.

Kétes minőség

Az érettségi botrány ritka alkalom arra, hogy bepillantást kapjunk a "reformpedagógiai" iskolabiznisz működésébe. Az alapítványi iskola még ma is gyakran a minőség szinonimájaként jelenik meg a vitákban, például amikor a XI. kerületi önkormányzat a közelmúltban megpróbálta átadni a másik Gyurcsány fiú által látogatott Pasaréti Gimnáziumnak az egyik iskoláját. Természetesen arra nincs adat, hogy más alapítványi iskolák is követnek-e el a Montessorihoz hasonló visszaéléseket. Ugyanakkor sokatmondó tény, hogy a 2004-es országos adatok alapján összeállított középiskolai eredményességi rangsorban az első 103 helyen mindössze egyetlen ilyen jellegű gimnázium szerepel, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (88. helyezett).

A jó iskolák szinte kivétel nélkül hagyományos elvek szerint működő fővárosi és vidéki állami intézmények, egyetemi gyakorlógimnáziumok és egyházi iskolák. A 2003 és 2007 közötti adatokból összeállított, egyetemi felvételi arányokat mutató rangsor első harminc helyezettje között sem találunk egyetlen alapítványi gimnáziumot sem.

Minden marad a régiben

Hoffmann Rózsa közoktatási szakértő, a KDNP országgyűlési képviselője szerint a rangsorban való lemaradás vélhetően nem bántja a reformpedagógiai módszerekre építő iskolákat. "A reformpedagógiákra - sok pozitív szakmai hozadékuk mellett - éppen az jellemző, hogy a "hagyjuk szabadon a gyereket" félreértelmezett jelszava miatt kevéssé követelik meg a rendszeres, óráról órára történő tanulást. Mi több, szószólóik gyakorta kártékonynak, urambocsá' gyerekellenesnek nevezik és kiátkozzák a hagyományos módszereket. Az alternatívok pedagógiai gyakorlata kedvez ugyan a szórakoztató középiskolás éveknek, de sokkal kevésbé a tanulmányi eredményeknek. Nem véletlen, hogy például a Waldorf iskola nem 12, hanem csak 13 év alatt készít fel az érettségire" - mondja.

A négy éve alapított kőbányai Montessori iskola - melynek létrehozója ellen a Montessori Oktatási Centrum vezetője korábban rendőrségi feljelentést tett négymilliós sikkasztás vádjával - végül a legalapvetőbb ígéretét is megszegte, amikor többek számára nem volt képes biztosítani a sikeres érettségit bizonyító papírokat. A buktatások nélkül a szülők valószínűleg sosem állnak ki a nyilvánosság elé, ahogy más, ésszerűbben működő alapítványi gimnáziumok esetleg hasonló csalódásokon keresztülment szülői gárdája sem teszi ezt.

A szülők most azt követelik, hogy vonják meg az iskolától a középfokú oktatás jogát, semmisítsék meg az összes érettségi eredményt, és a fenntartó alapítvány számoljon el a költségvetésével. A Montessori iskola következő egyéves működése azonban már biztosítottnak látszik. Tiba Zsolt fővárosi főjegyző ugyanis a szeptemberi iskolakezdésig nem végezte el az Oktatási Hivatal által előírt felülvizsgálatot, tanév közben viszont nem lehet bezárni az intézményt. Maria Montessori pedig forog a sírjában.

A Montessori-módszer

A nevéről elnevezett módszert megalkotó Maria Montessori minden idők egyik legjelentősebb pedagógusa, arcképe korábban az olasz lírán is szerepelt. Pedagógiájának alapjai: a tanár és diák közötti szeretetteljes, bizalmi viszony, a minden gyerekben benne rejlő tehetség kibontakoztatása, az önálló, egyéni érdeklődéstől vezérelt tanulás, a kis csoportokban zajló oktatás, családias osztálytermek, sok kézműves foglalkozás, mozgás, közeli kontaktus a természettel. A módszert elsősorban kisebb, általános iskolás korú gyerekeknek dolgozták ki.


Szülői motivációk

Dávid Lászlóné: "A kislányom diszlexiás és hiperaktív, ezért úgy gondoltam, érdemes áthozni az állami közoktatásból egy alapítványi iskolába, amely személyre szabott oktatást és különleges gondoskodást ígért. A Montessoriban azonban semmilyen plusztörődést nem kapott a lányom, viszont két olyan tárgyból is megbuktatták, amivel korábban nem volt gondja."

Szülő: "A fiam sportol, és gyakran kell edzőtáborba járnia. Olyan helyet kerestem, ahol ezt nem tekintik problémának, egyéni haladási sebességgel tanulhat, és vigyáznak rá, hogy behozza a lemaradásait. Álmomban sem jutott eszembe, hogy nem tud majd leérettségizni."

Kovács Gézáné: "Azután hoztam át fiamat a Montessoriba, hogy hatodikban megbukott az előző iskolájában. A jelentkezésnél azt mondták, az oktatás alapja a gyermekközpontúság, a gyermek önálló életre nevelése. Vonzónak tűnt, hogy délután is vannak foglalkozások, otthon már nem kell a kisfiamnak tanulnia, tanszereket, füzeteket hazacipelnie."


Az Oktatási Hivatal legsúlyosabb megállapításai

A Montessori pedagógusai számos esetben nem tudták bemutatni az előírt iskolai végzettség meglétét igazoló dokumentumokat. Maga az igazgatónő sem lehetett volna intézményvezető főiskolai diplomával. A pedagógusok nyolcvan százaléka nem állt állandó munkaviszonyban az iskolával, hanem óraadóként látta el feladatát, miközben a törvény szerint a szerződéses foglalkoztatottak aránya nem lépheti túl a harminc százalékot (nem véletlenül: az óraadóra nem lehet úgy számítani a tanórán kívüli munkában). Több esetben nem végezték el a különleges nevelési igényű gyerekekről szóló szakvélemények kötelező felülvizsgálatát, és nem vezettek egyéni fejlesztési naplókat, miközben az államtól elfogadták a különleges igényű diákok után járó többletjuttatásokat. A szabálytalanságok miatt az iskolára egymillió forintos bírságot róttak ki.