Jobb oldal

Cenzúrázott a Magyar Televízió: „tiltott” film az ostromról
2008. október 31. 06:10


Udvardy Zoltán
Történelmi dokumentum értékű, az ostromlott épületben és a tüntetők sorai között készült felvételek, a felelősség és a közszolgálatiság kérdését boncolgató televíziós vezetők: Csillag István Ostrom alatt című filmje megkerülhetetlen dokumentuma lenne a 2006. szeptember 18-án történteknek. A Magyar Televízió vezetése az ostrom kétéves évfordulóján az utolsó percben a filmet az adásból kivette. Csillag csütörtökön sajtóvetítésen mutatta be munkáját.

1956 óta először jelent meg ilyen brutalitással az erőszak – így jellemzi Csillag István dokumentumfilmjében a 2006. szeptember 18-án kezdődő, a következő nap hajnaláig tartó tévéostromot Rudi Zoltán, aki a televízió elnöke volt az ostrom perceiben. Az, hogy Rudi nem az 1956 előtti, a forradalmat kirobbantó korszakot, vagy a forradalom vérbe fojtását látja „burtálisnak”, épp olyan jellemző, mint a kétszer ötven perces dokumentumfilm bármely szereplőjének hozzáállása: sokan csőcseléknek nevezik az ostromlókat, és a televízió alkalmazottai közül gyakorlatilag senki nem lát ok-okozati összefüggést Gyurcsány beszéde és a történtek között.

Nem, vagy csak igen nehezen értelmezhető tehát, hogy miért vette ki az utolsó percben adásból a Magyar Televízió azt a dokumentumfilmet, melyet Csillag István készített a 2006. szeptember 18-án történtekről, de tény, hogy az eredetileg az ostrom második évfordulóján vetíteni szándékozott alkotást az utolsó percben a pártállami időkre emlékeztető módszerekkel egyszerűen kicenzúrázták. Helyette egy sebtében megvágott, harmincperces összeállítás került adásba, melyen pusztán az ostromról készített felvételek szerepeltek.

Holott a százperces műben az égvilágon szinte mindenki megszólal, aki az adott napon az épületben számításba jöhet: a vágótól a híradó felelős szerkesztőjén át Az Este című műsor aznapi felelős szerkesztőjéig, s a tévé korabeli elnökéig. A legfurcsább megállapítást talán mégis Kozák Márton, az MTV kurátora teszi, aki a köztévé kapcsán arról beszél: a magyar politikai élet egyik szereplője sem legális forrásból szerez pénzeket. Az SZDSZ szerinte azért nem áll elő az erre vonatkozó információival, mert nem öngyilkosok gyülekezete.

Tüntetés már számos alkalommal volt a tévé előtt, de rohamra nem számítottunk – emlékszik az eseményekre A. Nagy Mária vágó. Kert Attila, akit hírigazgatóként hívott föl az aznapi felelős szerkesztő, Bende Balázs, a 2008-ban készült dokumentumfilm forgatása idején is határozottan állította azt, ami aznapi döntéseinek is az alapját képezte: „képtelenség” és a hatályos törvényekkel ellentétes lett volna felolvasni a tüntetők követeléseit.

Kert épp úgy, mint Baló György, azzal érvel, hogy a közszolgálati funkcióba mindez nem fér bele, a közszolgálatiság nem erről szól. Vita legfeljebb arról volt, hogy a történtekről egyáltalán adjanak-e vagy sem képsorokat; erről beszélt aznap Sipos Pál kulturális szerkesztő Rangos Katalinnal. Baló György beismeri: szándékosan tompította a helyzetet, amikor az aznapi Az Este rendkívüli különkiadását elkészítették.

Rudi Zoltán elmondja: mind a rendőrfőkapitánnyal, mind Gyurcsány Ferenccel, mind a történtek után lemondását felajánló Petrétei Józseffel beszélt telefonon az ostromlott épületből; mindenki megnyugtatta hogy „perceken belül” erősítés érkezik, ám egy idő múlva már a biztonságiak vezetője is az épület elhagyását javasolta neki, mint biztonságos megoldást. Megemlékezik arról is, hogy az épületben interjúalanyként tartózkodó Navracsics Tibor, Juhász Ferenc és Török Zsolt vele együtt bujkálásra kényszerült.

Pótolhatatlan dokumentumok is szerepelnek a „betiltott” filmben, látható például, ahogy az egyik sérült rendőrt társai az aulába viszik és a földre fektetik, illetve számos felvétel szerepel az ostromlott bejáratról – az épület belseje irányából. Jó minőségű az a felvétel is, melyen a tüntetők átadják a követeléseiket tartalmazó petíciót Kert Attilának.

A film nemcsak az aznapi műsorújságban szerepelt, de előzetest is adott le róla a televízió. Csillaggal a tervezett adás kezdete előtt hat órával közölték, hogy a filmet mégsem sugározza a közszolgálati televízió. Indoklásként az hangzott el, hogy az alkotó filmje „nem éri el az MTV színvonalát”. (Csillag rendezte a rendszerváltás egyik szimbolikus alkotását, a Dunaszauruszt is – a szerk.)

A betiltott film ellenére a média igen csekély érdeklődését felkeltő sajtóvetítést követő beszélgetés során Csillag az MNO-nak elmondta: a rendszerváltás után a pártok súlyos hibákat követtek el, amikor a mindaddig magas kulturális nívót képviselő magyar köztévét és általában a közszolgálatiságot hatalmi tényezőnek tekintették. Igencsak kérdéses, hogy a hatalmi harc megérte-e, nyert-e bárki az agyonpolitizált tévén, s a színvonalat tekintve ezen a hatalmas zuhanáson – fejtette ki a rendező.