Jobb oldal

NOE: nem szabad a családi pótlékot az adóalapba vonni


A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a családi pótlék adóalapba vonásáról és a bejegyzett élettársi kapcsolat tervéről fejtette ki álláspontját. Elítélőleg…
A családi pótlék adóalapba vonásáról

A gyermek a közjó pótolhatatlan része, általa folytatódik a társadalom, ő lesz az, aki fejleszti a gazdaságot.

A családi pótlék az állam, a társadalom némi pénzbeli hozzájárulása a gyermek nevelési költségeihez. Alapját az a meggondolás képezi, hogy a gyermekkor beruházási időszak, melynek költségeit a szülők viselik, ám gazdasági és egyéb hasznait már főleg a társadalom többi tagja élvezi.

A családi pótlék összege sokkal kisebb a legkisebb gyermeki létminimumnál is. A szülőnek törvényekben is előírt elemi kötelessége ennél lehetőleg lényegesen többet a gyermekre fordítani.

A családi pótlék a gyermek járandósága, a szülőnek csak annyi köze van hozzá, hogy ő a gyermek törvényes képviselője, eltartója, ezért az ő feladata azt a gyermekre költeni. Ezt jelzi az is, hogy az a nagykorú középiskolás, aki már mindkét szülőjét eltemette, maga kapja kézhez a családi pótlékát.

A családi pótlékot is – mint minden jövedelmet - lehet adóalapba vonni. De alkotmányosan csak annak a személynek az adóalapjába, akié az adott jövedelem. Mert az eltartásra szoruló idős szülő özvegyi nyugdíját sem lehet – még felbruttósítva sem – az őt eltartó felnőtt gyermeke adóalapjába tenni és megadóztatni.

Tehát, ha a családi pótlékot adóalapba akarjuk vonni, akkor elvszerűen csak a gyermek saját adóalapjában lehet a helye.

Ám akkor már vigyük végig ezt a gondolatot, és tegyük bele a gyermek adóalapjába azt a jövedelmét is, amit a szülőjétől, eltartójától kap. A kettős adóztatás kiküszöbölésére legalább a gyermek létminimumához (egészségügyi ellátásához, taníttatásához) szükséges szülői jövedelemrésznek ezek után semmi keresnivalója nem lesz a szülő jövedelemadó-alapjában, azaz az eltartó szülőnél adóalapot csökkentő tényezővé válik.

Többek között ez a sem-sem finanszírozás, a gyermekvállalással összefüggésben fenyegető lecsúszás, szegénységi kockázat és az immár tartóssá vált hosszú távú kiszámíthatatlanság, bizonytalanság az egyik fő oka annak, ha a családok fele eggyel kevesebb gyermeket nevel fel, mint ahányat szeretne.

Úgy gondoljuk, az egyébként is tragikus demográfiai helyzet rontása nem lehet sem a javaslattevő, még kevésbé a döntéshozók célja.

A polgári törvénykönyv új tervezetéhez

A NOE-nak Alapszabályából fakadó egyik alapvető feladata és kötelezettsége a családok, a gyermekek képviselete, érdekvédelme, ezért az Egyesület tagságának figyelme elsősorban az új Ptk-tervezet III. könyvében rögzített családjogi részre összpontosul.

Figyelmünk középpontjában – értékrendünkből következően – a házasság és a család védelme áll.

Az élettársi, s ezen belül a bejegyzett élettársi kapcsolat tervezett szabályozását családellenesnek, sőt, kifejezetten alkotmánysértőnek tartjuk.

Elfogadjuk, hogy a napjainkban tömegesen terjedő élettársi kapcsolatok törvényi szintű, jelesen a Ptk-ban is megjelenő szabályozása – különösen a vagyonjogi, társadalombiztosítási, lakáshasználati kérdések tekintetében - mellőzhetetlen, ez azonban nem történhet a házasság ősi intézményének, valamint az érintett kiskorú és eltartásra szoruló nagykorú gyermekek rovására.

A Ptk-javaslat a bejegyzett és a be nem jegyzett élettársi kapcsolatot is összemossa a házassággal, amit kifejezetten alkotmányellenesnek tartunk, a javasolt szabályok összességükben rontják a jogbiztonságot, és a tervezetbeli szabályozással egyébként nem is állnak még az élettársak érdekében sem. Hiszen ha az élettársi kapcsolattal ugyanolyan kötelezettségek járnak, mint a házassággal, akkor a házasság kötöttségeitől ódzkodók számára az élettársi kapcsolat regisztrálása sem jelent vonzó alternatívát. Nincs is értelme tartalmilag azonos fogalomra két külön kifejezést használni: a bejegyzett élettársi kapcsolatra évezredek óta a házasság jogintézménye áll rendelkezésre.

A házasság feltételeit az egyneműek között is megköthető bejegyzett élettársi kapcsolatokra kiterjeszteni (és nem külön rendezni az ő speciális viszonyaikat) önmagában is az Alkotmány semmibevételének tekinthető.

Meggyőződésünk, hogy ezt a társadalmunkat mélyen érintő, alapvető, elsősorban erkölcsi, de anyagi, sőt, államháztartási következményekkel is járó kérdéshez csak az Alkotmány minősített országgyűlési többséget igénylő felülvizsgálata mellett lenne lehetséges hozzányúlni.

Családjaink, családalapító fiataljaink és a jövő nemzedéke védelmében, a társadalom érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlésének bölcs döntését várjuk el – írja dr. Szabó Endre, a NOE elnöke.