Jobb oldal

NOE: Jó a családtámogatási az irány?


A 2009. évi költségvetés a családok és a gyermekek vesszőfutását vetíti elő. Ha a kormány a jelenlegi tervek szerint fogadja el a költségvetést, akkor az eddig bevett gyakorlatot rúgja fel. Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét mindeddig kormányrendelet állapította meg, a rendszeres évenkénti emelésének szabályait pedig törvény szabályozza. Ezentúl nemcsak a szociális ellátásoknak is alapjául szolgáló összegét, hanem az emelés szabályait szintén kormányrendelet állapítaná meg.

A mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz viszonyítják a szociális támogatásokra való jogosultságot és annak összegét. Ha nem változik a nyugdíjminimum, akkor stagnál a hozzá kötődő támogatások azaz a GYES, GYET, anyasági támogatás összege, valamint a segélyre jogosultság jövedelemhatára is. A létminimum alatt élő gyerekeknek max. 35-40 %-a jogosult segélyre. Nyilvánvaló, hogy az öregségi nyugdíjminimum változatlansága miatt elmarad a segélyhatár valorizálása, ami tovább növeli a bármiféle segítség nélkül nyomorgó gyerekek, gyerekes családok számát és arányát. Azaz folyamatosan növekednek a háztartások kiadásai, miközben a segélyre jogosultság összeghatára nem emelkedik.

A gyermekneveléssel egyébként is nagyobb arányú közterheket vállaló családokat sújtja a családi pótlék befagyasztása is.

A gazdasági helyzet nem indokolja az öregségi nyugdíj befagyasztását, mert járulékfedezete is van, és helyes segélyezési politika és gyakorlat mellett nem fordulhatna elő, hogy gyerekek segélyjogosultságát az idősek minimális ellátási összegéhez viszonyítsák, és az sem, hogy messze létminimum alatt élő gyerekek ellátatlanul maradjanak.

A NOE felhívja a kormány figyelmét azokra a veszélyekre, amelyeket ez a döntés magában hordoz. Egy kormányrendelettel megváltoztattak egy közel húsz esztendős tendenciát, amivel azt üzenik a lakosságnak, hogy bármely stabilitást bármikor fel lehet rúgni. A megszorító gazdasági intézkedések és a kiszámíthatatlan gazdasági politika hatására egyre többször merül fel a kérdés: bízhatnak-e még a családok a jövőben. Képesek lehetnek-e reménykedni, támaszuk lenni egymásnak. Van-e a családoknak még belső erőforrásuk, amivel túlélőkké válnak, túlélhet-e egy társadalom, amelyben a családok egyre nagyobb tömegei lesüllyednek, gyermekek nem születnek vagy egyre nagyobb arányban mélynyomorban magukra hagyatva nőnek fel. A családok nem csak adót fizetnek, hanem adófizetőket is nevelnek fel.

Nagycsaládosok Országos Egyesülete

dr. Szabó Endre

Kardosné Gyurkó Katalinn