2008. december 7., vasárnap

Csath Magdolna: A munkanélküliség réme
2008-12-06 07:42:48

Egy héten belül több cég is leállította vagy korlátozta termelését. Egymást érik az elbocsátások. Többségük azoknál a cégeknél történik, amelyek a szakképzett, de mégis olcsó, ráadásul békés munkaerő miatt települtek hozzánk azzal a céllal, hogy az olcsó termelőhelyről az igényesebb piacokra exportálva tetemes profitot érjenek el. Gondban vannak e cégek hazai beszállítói is, az exportlehetőségek csökkenésével ugyanis a beszállítások iránti igény is mérséklődik.

Ezek a most tömeges elbocsátásokat végrehajtó cégek, mint például a Suzuki is, gyakorlatilag a rendszerváltás óta működnek nálunk. Jelentős adókedvezményekben és egyéb állami támogatásokban részesültek, és hatalmas összegeket vittek ki az országból. Nem lenne-e indokolt azt kérni tőlük, hogy most, amikor az országban válság van, járuljanak hozzá ők is a mielőbbi kilábaláshoz például úgy, hogy időszakosan lemondanak a még mindig élvezett előnyökről? Szerintem ez elvárható lenne, és így bizonyíthatnák, hogy nemcsak a kedvező adottságok gyors kihasználása céljából jöttek Magyarországra, hanem némi felelősséget is éreznek az ország iránt, amelynek erőforrásait: munkaerejét, vizét és levegőjét használva hosszú évekig sikeresen működhettek. Ezt diktálnák az üzleti etika játékszabályai is.

A nemzetközi kutatások szerint a társadalmi felelősség és az üzleti etika területén élenjáró cégek egyben versenyképesebbek is, mivel jó képet alakítanak ki magukról a piacon, és ezzel több vásárlót és jobb munkaerőt szerezhetnek. Ennek a viselkedésnek azonban egyelőre nyoma sincs nálunk. Sőt! Éppen ellenkezőleg! A kormány további támogatást kíván nyújtani a nálunk működő külföldi cégeknek, ami piacellenes és abszurd cselekedet. A bajok okát a támogatás nem fogja megszüntetni. Az ok ugyanis a válság és az abból következő keresletcsökkenés. A kormány támogatása viszont nem tud keresletet bővíteni, csupán a cégek anyagi helyzetének javulásához tud hozzájárulni. De miért kellene éppen most, amikor a kormány mindenkitől elvesz, mindenkitől áldozatvállalást kér, a külföldi cégeknek újabb támogatást adni ahelyett, hogy tőlük is áldozatvállalást kérne a kormány?

Ne feledjük, az a pénz, amelyet a külföldi cégeknek ad a kormány, felhasználható lenne az életszínvonal-csökkenés megállítására és ezen keresztül a hazai kis- és közepes vállalatok helyzetének javítására! A külföldi cégeknek nyújtott támogatás viszont csupán az ő pénzügyi helyzetüket fogja javítani, de a magyar gazdaság válságból való kilábalásához nem járul hozzá.

Egyébként már a válság előtt is a nálunk működő külföldi cégeknek juttatott állami támogatások összege, nemzetközi elemzések szerint, a nemzeti jövedelem 0,9 százaléka volt. Ez az érték máshol maximum 0,4 százalékot ért el. Tehát már az eddigi támogatás is messze magasabb, mint más országokban, csaknem annyi, amennyit az ország kutatás-fejlesztésre költ. Az EU-s támogatások döntő hányadát is ez a vállalati kör élvezi. A hazai kis- és közepes cégek pedig csupán három százalékhoz jutnak hozzá.

Ezek után mi indokolja a támogatások felfüggesztése helyett a növelésüket?

A magyar gazdaság már recesszióban van. A harmadik negyedévben a másodikhoz viszonyítva a bruttó hazai termék 0,4 százalékkal csökkent. Az ipari termelés szeptemberben 0,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év szeptemberében. A fizetési mérleg hiánya a második negyedévben 8,8 százalék volt, ami a nemzeti jövedelem 5,5 százaléka. Ez azt mutatja, hogy csökken a külföldi termelőtőke-behozatal és növekszik a profitkivitel. Egy nemzetközi bank szakértői szerint a magyar gazdaság szűkülése még csak elkezdődött, a súlyosabb gondok 2009-ben jelentkeznek. Ezért a munkanélküliség növekedése 2009 végéig is eltarthat. A gazdasági növekedés, szerencsés esetben, 2010–11-ben indulhat be, de az is elképzelhető, hogy csak később.

Figyelembe véve az elemzők előrejelzését, nem a gazdaság hazai szeletét, vagyis a hazai piacra termelő kis- és közepes vállalkozásokat, a kisközösségeket, a gazdákat kellene inkább helyzetbe hozni azért, hogy a növekedés mielőbb beindulhasson?

A nemzetközi válság miatt exportpiacaik szűkülésével küzdő külföldi cégek nem hoznak létre Magyarországon új munkahelyeket akkor sem, ha támogatást kapnak. Sokkal inkább az várható, hogy további munkahelyeket szüntetnek meg. A hazai vállalkozások viszont képesek lennének munkahelyteremtésre, ha a kormány javítaná a gazdasági környezetüket, például jelentős bürokráciacsökkentéssel, több pályázati és közbeszerzési lehetőséggel és az uniós pályázati pénzekhez való hozzáférés esélyeinek javításával.

A kormány legfontosabb dolga ma a munkahelyek megőrzése lenne. Ehelyett például Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter újabban leginkább az elbocsátások bejelentésével és nem a munkahelyek megőrzése érdekében tett intézkedéseivel hívja fel magára a figyelmet. Ma az ország gazdasága egy lefelé menő spirál mentén mozog. Ezt megfordítani régi módszerekkel, például megszorításokkal és a külföldi cégek támogatásával, nem lehetséges. Munkahelyeket teremtő, az életminőséget javító megoldásokra van szükség. Ilyenek vannak. Az emberek, a kis cégek tele vannak ötletekkel. A kreatív energiákat azonban a kormány visszafojtja azzal, hogy az emberektől és a kis cégektől egyre többet vesz el. Így pedig nem lehet kijönni a válságból, nem lehet beindítani a gazdasági növekedést. De ha nem indul be a növekedés, akkor miből és ki fizeti majd vissza a régi hiteleket és az új IMF-es hitelt?

magyarhirlap.hu

Nincsenek megjegyzések: