Gyurcsányék az IMF kézi vezérlése alatt?
Fricz: Tapintható a posztkommunista mechanizmus
2009. január 21. 09:15
Lippai Roland
Az IMF már tavaly ősszel kivette a kormányzást Gyurcsányék kezéből – jelentette ki Fricz Tamás az MNO-nak. A politológus szerint a január végi rendkívüli ülés csak a „fogjunk össze gyerekek-féle cirkusz folytatása”. Könnyen beigazolódhat az a felvetés, hogy a Valutaalap beleavatkozik hazánk ügyeibe – veti fel Boros Bánk Levente. Ha az SZDSZ és az MDF nem akar kiesni a parlamentből, nincs más választása: dorombolnia kell a szocialistáknak.
A fogjunk össze gyerekek-féle cirkusz folytatódik a január 29-i rendkívüli üléssel – jelentette ki Fricz Tamás az MNO-nak, utalva az úgynevezett nemzeti, illetve gazdasági csúcsra is. A politológus állítja: semmilyen hatása, következménye nem lett a korábbi összejöveteleknek sem. A cél most is, mint korábban, a felelősség elkenése – teszi hozzá Fricz. Sólyom László államfőt idézve folytatja, amely szerint „az állam nem így működik”, hiszen Gyurcsány most olyan embereket hív be a parlamentbe, „akik nem odavalók”. Kormányzás helyett csupán PR- és kommunikációs trükköket láthatunk – mondja Fricz Tamás, aki szerint Gyurcsányék megpróbálják meglovagolni azt a természetesnek is nevezhető népigényt, hogy a bajban össze kell fogni. Ez igaz is – folytatja –, ám vannak olyan időszakok és politikai erők, amelyekkel egyszerűen nem lehet közösséget vállalni. A kisebbségi MSZP-s kormánynak egyszerűen fogalma sincs a kialakult helyzetről, nem tudja, hogy mit kellene tenni. A helyzetet súlyosbítja, hogy egy kézi vezérelt, önállótlan miniszterelnök áll az ország élén – állapítja meg a politológus.
Tollba mondják a feladatokat?
Fricz is arra hívja fel a figyelmet, hogy szinte pillanatok alatt változott a válsággal kapcsolatos kommunikáció az IMF vezérigazgatójának látogatása után. Ha az IMF így diktálhat, az a baj, ha pedig Gyurcsányék Stauss-Khan vizitje előtt is tudták, hogy súlyosabb a helyzet, mint korábban látszott, az jelent problémát. Bizonyos értelemben már megtörtént a kormányváltás tavaly ősszel – utalt a politológus arra az időpontra, amikor is az IMF „segítő kezet nyújtott”, s mint hozzáteszi, a Valutaalap diktál, „nagy vonalakban átvette a kormányzást Magyarországon”. Fricz szavai szerint nincs önálló kormányzat, az ország erősen alávetett szerepbe került, a posztkommunista megfelelési kényszer erősen kitapintható Gyurcsányék mechanizmusaiban.
A Fidesz új minőséget teremthet
Egyértelműen nemmel felelt a politológus arra a felvetésünkre, hogy vajon az SZDSZ és az MDF ellenzéki tényezőként működik-e. Szerinte a Fidesznek mint felelős ellenzéki erőnek az lenne a feladata, hogy a rendkívüli ülésen egyértelművé tegye: az EP-választással egy időben előrehozott választásra is szükség van, ugyanis a kialakult súlyos helyzetet csak egy erős felhatalmazású, legitim és parlamenti többséget élvező kormány képes megfelelően kezelni. Márciusban beérik a civilek vetése, vagyis közeleg a népszavazás a parlament feloszlatásáról – emlékeztet Fricz Tamás –, ha a Fidesz erőteljes nyomása találkozna ezzel a népi kezdeményezéssel, amely egy új minőséget teremtene, és lehetőséget adna a valódi, érdemi változásra – tette hozzá a politológus.
Susmus a spanyolfal mögött
Nem lehet tudni, hogy egészen pontosan mi történt az IMF-vezér magyarországi látogatása során és után – fogalmazott Boros Bánk Levente az MNO-nak. A politológus is úgy látja, hogy „néhány óra múlva” megindult a válságkommunikáció Gyurcsányék részéről. „Lehetséges, hogy Gyurcsány olyan utasításokat kapott, amelyeknek mindenképpen meg kell felelnie” – teszi hozzá, s mint Boros Bánk felveti, könnyen igaz lehet az a „vád”, hogy az IMF beavatkozik a magyar belpolitikába, illetve a gazdaságba is. Köztudott: napok óta azt hallani, hogy megbukott az idei költségvetés. Ennek előzményére emlékeztet a politológus is: mint mondja, már tavaly decemberben is látszott, hogy az idei büdzsé nem állja a sarat. Ez egy technikai költségvetés volt – állítja Boros Bánk, és akár annak ellenére is erőltethették az elfogadását, hogy tudták, tarthatatlanok a számok. Mindez pusztán Gyurcsány politikai túléléséről szólt – teszi hozzá. Mint a politológus mondja, „újra kísértenek a 2006–2007-es év” kommunikációs szólamai, amelyek szerint „el kell magyarázni az embereknek a reformokat”, holott nincs sem idő, sem pedig anyagi forrás a valós, az alrendszereket mélyen érintő átalakításokra. Hiszen a tényleges reformok költségigényesek, és egyetlen év alatt kivitelezhetetlenek, így nem adnak rövid távú választ a válságra, viszont a „reformok” leple alatt áfanöveléssel és a családi pótlék megkurtításával kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedésekre sort keríthet a kormány, miközben mélyreható átalakításokat ismét nem hajt végre, azaz ismét megtéveszti a választókat – fejtette ki a politológus.
A rendkívüli ülésnappal kapcsolatban úgy vélekedik Boros Bánk, hogy ismét az „összefogást” hangsúlyozzák azzal együtt, hogy „nehéz a helyzet”. Az úgynevezett Nemzeti Csúcson is másokkal mondatta ki Gyurcsány a kellemetlen intézkedések szükségességét – emlékeztet az elemző. A kommunikáció várhatóan az lesz – ahogy a múltban is –, hogy az ellenzéknek nincsenek javaslatai, így csak azt lehet tenni, amit a kormány szükségesnek lát – teszi hozzá Boros Bánk. A kisebbségi kormány és a szocialisták „át akarnak evickélni az idei esztendőn”, abban reménykednek, hogy picit csillapul a pénzügyi és gazdasági válság dühe. Úgy tűnhet, hogy nem készülnek 2010 után kormányzásra, feltűnő, hogy az IMF-hitel is csak erre a ciklusra szól. A visszafizetés terhét így meghagyják a következő kormány, jobb esetben egy polgári kormányzat nehéz feladatának – fogalmaz Boros Bánk.
SZDSZ–MDF: nem az erő, hanem a feszültség vetheti szét
Nem sok esélye van a jelenlegi állás szerint annak, hogy az SZDSZ bent lesz a következő országgyűlésben, és az MDF-nek is szűkösek a lehetőségei. Mivel a szocialistáknak szüksége van támogatókra a parlamentben, így nem elképzelhetetlen akár egy MSZP–SZDSZ közös lista is. A kis pártoknak vagy külső támogatás, vagy a népszerűségük növelése a járható út – teszi mindehhez hozzá az elemző. Boros Bánk megjegyzi: mivel mindkét kis pártot „belső feszültségek, illetve a programok hiánya” jellemzi, a népszerűségnövelés esélye minimális. Kénytelenek lesznek a szocialisták kegyeit keresni, mivel a konfrontációk miatt az „MSZP a lovak közé dobhatja a gyeplőt”, az előrehozott választások kiírása pedig sem az SZDSZ-nek, sem az MDF-nek nem áll érdekében. Inkább támogatni fogják a kisebbségi kormányt, mint hogy szembemenjenek vele.
2009. január 21., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)














Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése