2009. február 24., kedd

Bayer Zsolt: Rémdráma-variációk
2009-02-24 06:31:53

Uramisten, most kezd csak összeállni a kép, most lesz az iszonyat teljes, és olyan nagyon-nagyon magyar.

Igen, még mindig Veszprémről van szó. Írják a lapok, az internetes portálok, hogy azon a végzetes éjszakán több rendőr is jelen volt a szórakozóhelyen. Több rendőr és egy bírónő.

Nézzük először a bírónőt.

Nem értem, egy bírónő jelenléte mennyiben érdekes ebben a rémálomban. Ott volt egy bírónő – na és? Azt talán senki sem gondolja komolyan ebben az elmebeteg, lezüllött, élhetetlen országban sem, hogy egy bírónőnek kellett volna hirtelen talárt rántania, és az ölni készülő cigányhorda elé vetnie magát. Úgyhogy a bírónőt talán hagyjuk is.

De itt vannak (ott voltak!) ezek a rendőrök. Ez ügyben kétféle hír is kering a köztudatban. Az egyik változat szerint egyenruhás rendőrök is voltak a bárban, de amikor megérkeztek az állatok, egész egyszerűen elküldték az útban lévő zsarukat.

Ez olyannyira abszurd, hogy csak és kizárólag Magyarországon hihető el. De minálunk tökéletesen. Többek között ettől és ezért vagyunk élhetetlen hely. Igen, sajnos, bármelyikünk látja lelki szemeivel a történéseket: bejönnek az állatok, tizenöt-húsz verekedni, ölni kész kan, s a jelen lévő rendőröket még csak nem is erőszakosan, hanem szép szóval megkérik, ugyan, menjenek már kicsit másfelé, mert itt most nincsen rájuk szükség. Úgy beszélnek a jelen lévő egyenruhásokkal, mint régi ismerősökkel, hogy ne mondjam, cimborákkal. Összemosolyognak, kezet fognak, lapogatják egymás hátát – hiszen nem ez az első találkozás, nem ez az első eset. S ugyan ki tudja bizonyítani, vajon nem kaptak-e a rendőrök rendszeresen némi kis fizetéskiegészítést az állatoktól? Ki tudja! Nem tudja senki sem. Csak el tudjuk képzelni. S ez az iszonyat maga!

Így szól tehát az egyik verzió. Hihető, tragikus, magyar verzió. A másik változat szerint egyenruhások nem voltak jelen, viszont ott volt jó sok civilbe öltözött rendőr, akik szórakoztak vagy éppen biztonsági emberként vigyázták a bár rendjét.

Ez is a mi történetünk ám, velejéig magyar, az elmúlt hat év végkifejlete.

Tehát ott vannak a rendőrök, csak civilben. Vagy táncolnak és piálnak, vagy "fenntartják a rendet"! Annyira mindegy. Ott vannak. És akkor beözönlik az állathorda. Egy rakás kigyúrt, kopasz, verni, ölni kész cigány.

Mit csinálnak attól a pillanattól fogva a mi derék rendőreink?

Elképzeléseim szerint legalább kétféle dolgot is csinálnak: vagy pacsiznak, vigyorognak, hátat lapogatnak az állatokkal, hiszen olyan régóta ismerik egymást, olyan jó cimborák, így civilben, s annyi jó szolgálatot tettek már egymásnak, hogy talán még titkos kézfogásuk is van őnekik. Vagy pedig lapítanak. Lapítanak, kussolnak, s amikor az állatok verni, ölni kezdenek, akkor elsőként tűnnek, takarodnak, menekülnek el, mint az igazi mocskos patkányok.

Az állatok meg szabadon ölnek. Biztosan, hatékonyan, precízen, késeket forgatva a sebekben. Aztán a társak veszik hátukra a sérülteket, a haldoklókat, és futnak velük a kórházba. A társak hajolnak le a földön fekvőkhöz, közben az állatok fejbe rúgják őket. A civil ruhás rendőrök pedig már nincsenek sehol. Már elmentek. Nem "helyezték magukat szolgálatba".

Ez ma Magyarország. S tegyük hozzá bátran, ha bármelyikünk akkor éjjel, ott a bárban a rendszert vagy Gyurcsányt szidta volna, lett volna ott rendőr, ki azonmód szolgálatba helyezi magát. Mert hát mindent azért mégsem lehet, kérem, tessék kulturáltan szórakozni!

Elviselhetetlen az összes lehetséges változat, és az összes igaz lehet, egyszerre is, külön-külön is. Elviselhetetlen országban élünk. Akinek pedig nem elég ennyi bizonyíték, gondolja csak végig a kiskunlacházai gyerekgyilkosság ügyét. Ahogy nagy pofával, összevissza hazudozva oktattak ki minket a rendőri vezetők arról, hogy miért is nincs nyomravezetői díj; mert annyi a nyom, hogy mindjárt megvan az az állat, aki ezt tette. Három hónap telt el. Az állat nincsen meg – viszont a mi rendőrségünk most előáll a tízmilliós vérdíjjal.

Pfuj, mennyire silány, mennyire undorító, mennyire aljas!

Remélem, nincsen már hátra összesen három hónapotok!

magyarhirlap.hu

Nincsenek megjegyzések: