Jobb oldal

Bayer Zsolt:
Lyuk a fenekünkön
2008. december 19-én, 18 óra 9 perckor a következő SMS-t küldtem Szollár Domokos reptéri szóvivőnek: "Amit önök tesznek, elfogadhatatlan, aljas és pitiáner gazemberség. Ezért a világ összes civilizált vagy legalább félig civilizált országában lázadás törne ki. Vagy próbáljon meg a legközelebbi francia, olasz, német vagy angol reptéri sztrájk idején magyar munkavállalókat odaküldeni dolgozni, és nézze meg, mi lesz. Ezt is csak itt lehet megtenni. Undorító. Ez az »EU alkotmányának lábbal tiprásáról« szóló dumája meg cinikus és vérlázító. Nem baj, nem lesz mindig így. Addig is minden jót, Bayer Zsolt."

Szollár Domokost amúgy nem ismerem, életemben nem találkoztam vele, képét csak televízión keresztül láttam, elviselhetetlen cinizmusa, embertelensége, nyilvánvaló és ostoba hazudozása képernyőn keresztül tette számomra elviselhetetlenné. Tehát megszereztem a mobilszámát – nem olyan nehéz az, mégiscsak egy szóvivő, mi pedig mégiscsak egy szerkesztőség vagyunk –, és elküldtem neki ezt az üzenetet. Miért? Csak úgy. Mert muszáj volt. Mert olykor az ember tehetetlen dühében elküld egy-egy üzenetet. S ami tavaly télen a reptéren történt, az valóban túlment minden határon. Hát ezért.

A történethez az is hozzátartozik, hogy amikor a fenti üzenetet elküldtem, Szollár Domokos még nem mondta el ezt a mondatot: "A dolgozók meg örüljenek, hogy lyuk van a fenekükön!"

Ha már elmondta volna, nem lett volna ennyire udvarias, finom és szofisztikált az én üzenetem.

Ami a lényeg: Szollár Domokos mégiscsak elmondta ezt a mondatot, valamikor tavaly télen, a reptéri sztrájk idején, miközben minden létező írott és íratlan szabályt leköpve, magyarul nem is beszélő görög munkavállalókat hoztak a magyarok helyére dolgozni. Szollár Domokos elmondta a fenti mondatot, a nagy nyilvánosság előtt, és szabadon távozott. Ez a tény pedig mindennél jobban és egyértelműbben bizonyítja, hogy velünk, sajnos, nagyjából mindent meg lehet tenni. Mert gondoljunk csak egy pillanatra most a francia melósokra, akik azért nem olyan helyzetben vannak, és nem olyan problémákkal küszködnek, mint magyar társaik, mégis gondolkodás nélkül bezárják irodáikba a saját főnökeiket, konkrétan megvalósítják a személyes szabadság korlátozása meg a jogtalan fogva tartás meg mit tudom én még milyen bűncselekményeket. S akkor képzeljük el, mi történne, ha valamelyik főnök azt találná mondani nekik: "Örüljetek, hogy lyuk van a feneketeken!" Agyonvernék. Ott, helyben.

Jó, ha ezzel tisztában vagyunk. Ez lenne az egyik különbség miközöttünk és a Lajtán túliak között. A citoyenség és a muzsikmentalitás között. Azt azonban még ilyen körülmények között sem gondoltam, hogy néhány hónap elteltével Szollár Domokos neve komolyan felmerül majd mint lehetséges kormányszóvivőé.

De felmerült.

S mivel felmerült, az első elképedés után, némi töprengést követően rádöbbentem, hogy ez így természetes.

Ezeknek éppen Szollár Domokos az ideális szóvivőjük.

Miért is?

Hát azért, mert nagyjából 1956 óta rendkívüli módon örülünk, hogy lyuk van a fenekünkön. Utoljára 1956-ban viselkedtünk nemzetként – azóta rohamosan romló minőségű lakosság lettünk, aki nagyon örül, hogy lyuk van a fenekén. S nagy örömünkben éppen az ötödik nagy megszorítócsomagot viseljük el (1979, 1986, 1995, 2006 és ez a mostani, 2009). Otthon dörmögünk, hogy hát ez rémes, aztán csináljuk tovább. Harminc esztendeje hallgatjuk, hogy kicsit most összébb húzzuk a nadrágszíjat, és már észre sem vesszük, hogy körbeértek a lyukak. Nem vesszük észre, mert a fenekünkön lévő lyuknak örülünk. S persze egymásra fenekedünk közben. Jellemünk nagyobb dicsőségére a Népszavában (egykor a magyar szakszervezetek lapja!) toboroznak sztrájktörőket, amikor a buszvezetők sztrájkot hirdetnek! Jellemünk és nemzetünk nagyobb dicsőségére évtizedek óta képtelenek vagyunk bármiért is összefogni. Helyette sikeresen uszítanak bennünket egymás ellen. Melóst a melósra, értelmiségit az értelmiségire, parasztot a parasztra, mindenkit mindenkire.

S most itt van nekünk Bajnai meg az összes "szakértője".

Ha kicsit belegondolunk, s ha csak egy kicsit képesek vagyunk az önvizsgálatra, bizony be kell látnunk: Magyarország ideális szóvivője tényleg Szollár Domokos. Hát örüljünk neki. Ő a lyuk a fenekünkön! w
Bayer Zsolt, főmunkatárs