Jobb oldal

Különös ellentmondások Bajnai kommunikációjában


Bizalomról beszél, noha a választók elé még nem állt soha. Ráadásul többször hangoztatott terve szerint nem is készül. Viszont utólagos elszámolásra biztatja a politikusokat ő, akinek esze ágában sincs ilyesmit vállalni. Bajnai-nagyinterjú a Népszavában.
A kormánynak végig kell vinni azt a programot, amivel az országot talpra tudjuk állítani. Utólag majd aztán mindenki számoljon el a saját megbízóival, a választókkal arról, hogy az ő érdeküket képviselte-e, vagy a saját hatalmi szempontjait – mondja Bajnai Gordon a Népszava április 30-ai számában megjelent interjú végén, slusszpoén gyanánt.

Csakhogy ő maga már többször bejelentette, hogy nem kíván egy évnél tovább kormányozni, mert nem kíván indulni választáson.

Azt is bejelentette, hogy nem tekinti magát politikusnak – miniszterelnökként.

Ez utóbbi egyébként érdekes: általános történelmi jelenség, hogy a hosszan haldokló rendszerek (mindjárt első példa gyanánt a francia ancien régime-et említhetjük) a kínos vergődés évei alatt kiizzadják magukból a legrátermettebb államigazgatókat, akiket akkor engednek a kormányrúdhoz – amikor az összeomlás már nyilvánvalóan be fog következni.

Sokat elárul Bajnai kormányáról, hogy két valóban szakembernek minősülő tagja van: a külügyminiszter és a munkaügyi tárcavezető. Előbbi, Balázs Péter több kormány alatt is szolgált, jellemző Orbánék értékorientáltságára, hogy nem váltották le a brüsszeli feladatairól csak azért, mert baloldali. (2002 óta ilyesmi elképzelhetetlen.) Leváltotta viszont Gyurcsány az EU-biztosi posztról, hogy a helyére száműzhessék Kovács Lászlót.

Herczog László is nagy tapasztalatú szakember. Kettejük kinevezése világosan jelzi: az MSZP tisztában van vele, hogy Magyarország diplomáciája összeomlott. Akárcsak a munkaügy. Az előbbi azért kínos, mert az ország mégsem offshore cég, hogy átírják egy másik bolygóra, utóbbi meg a „baloldaliság” legnyilvánvalóbb csődje.

A bukás előtti időket idézi az is, hogy a Kádár-rendszer legszakszerűbb kormánya a Németh Miklós-kormány volt. Amelynek a csődgondnokság jutott – és a vagyoneltüntetés –meg átmentés feladata.

Bajnai kormányáról is ezt gondoljuk.

Ijesztő olvasata a miniszterelnöki interjúnak – különösen összevetve Székely Tamás mai interjújával a Stop portálon – a választásoknak mint a közügyek rossz megoldásmódjának ábrázolása:

Tehát van egy parlamenti demokratikus legitimációnk, van egy szakmai legitimációnk, és van egy harmadik dolog is: válság idején a gyors, határozott cselekvés felértékelődik. Már jelölésemkor világossá tettem, addig vállalom a kormányzást, amíg határozottan tudok cselekedni, és van hozzá parlamenti támogatás. Egy gyorsan felálló válságkezelő kormány jobb, mint egy olyan kampányidőszak, ami az eddigi tapasztalatok alapján ígérgetéssel, licitálással, veszekedéssel, egymás szóbeli ütlegelésével telne. Közben nem történne semmi, munkahelyek, otthonok vesznének el.

Ez a mélyen antidemokratikus gondolkodásmód, összeolvasva Székely Tamás odavetett félmondataival arról, hogy „ha lesznek választások” jövőre, szóval ez a hangütés azt sugallja, hogy a kormány mögött álló erőknek már megfordult a fejében a jövő évi választás „elhalasztása” is.

Az ideológiát már legyártották hozzá…