Jobb oldal

A NOE kérdése: Szociális érzékenység?


A Nagycsaládosok Országos Egyesülete kötelességének érzi felhívni a figyelmet arra, hogy ma már sokan azok is segélyre szorulnak vagy szorulnának, akik tavaly még nem. Kötelességünk elmondani, hogy a korábban megélhetési gondokat alig ismerők széles rétege küzd mind több anyagi problémával.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete szolidaritását fejezi ki a pedagógus szakszervezetekkel és azokkal a szervezetekkel, akik a közösségi közlekedés megóvásáért kiállnak.

„Legyen jobb a gyermekeknek”, „Kiemelt terület az oktatás” – no ezt a két kormányzati törekvést tükrözi legkevésbé a jövő évi költségvetés tervezete. Annál jobban érzi ezt egy család, minél több gyermeket nevel. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete ezért kötelességének érzi felhívni a figyelmet arra, hogy ma már sokan azok is segélyre szorulnak vagy szorulnának, akik tavaly még nem. Kötelességünk elmondani, hogy a korábban megélhetési gondokat alig ismerők széles rétege küzd mind több anyagi problémával.

1. Akik segélyre szorul(ná)nak

Szegény nemcsak akkor lehet az ember, ha összegszerűen kevés a jövedelme, hanem akkor is, ha azt eltartottal, különösen, ha több eltartottal osztja meg.

De nehogy azt higgyük, hogy ilyenkor (felesleges állami-önkormányzati újraelosztási
többletköltségek mellett) majd segélyben fognak részesülni.

Adatok:

A 2008-as évi KSH-létminimum összege az aktív kereső korú egy fős háztartásban 71.736 Ft/hó. Ez 1,0 fogyasztási egység.

A családtagok létminimuma ennél kisebb: 0,65 fogyasztási egység (1. 0-14 éves),
0,5 (2. 0-14 éves), 0,4 (3. és minden további 0-14 éves), 0,75 (legalább 15 éves aktív kereső korú), 0,9 (1. időskorú) és 0,65 (2. és minden további időskorú).

Egy háromgyermekes kétszülős család létminimuma 2008-ban tehát 236.729 Ft (ha még mindhárom gyermek 0-14 éves), ami egy főre jutó jövedelemben 47.346 Ft, és 286.944 Ft (ha már mindhárom gyermek legalább 15 éves), ami egy főre jutó jövedelemben 57.389 Ft.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára havi 37.620 Ft egy főre jutó jövedelem gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő esetében, és havi 35.625 Ft a kétszülős családokban.

Tehát, a havi egy főre jutó 35.625 Ft és 47.346 Ft, ill. 57.389 Ft egy közé eső, létminimum alatt élő kétszülős háromgyermekes családok gyermekei nem jogosultak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre.

De a kissé magasabb jövedelemhatár ellenére még ennél is rosszabb a helyzet az egyszülős egy- és kétgyermekeseknél.

Az egy (0-14 éves) gyermekes egyszülős család létminimuma 2008-ban havi 118.364 Ft volt. Ez egy főre jutó jövedelemként 59.182 Ft-ot jelent. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és az 59.182 Ft közé eső jövedelmű réteg gyermekei.

Ha az egyszülős családban a gyermek elmúlt 15 éves, a 2008-as évi létminimumuk havi 125.538 Ft, ami egy főre jutó jövedelemként 62.769 Ft-ot igényel. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és 62.769 Ft közé eső, létminimum alatt élő jövedelmű réteg gyermekei.

Kétgyermekes egyszülős családban 2008-ban a létminimum havi 154.232 Ft volt. Ez egy főre jutó jövedelemként 51.411 Ft-ot jelent. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és 51.411 Ft közé eső jövedelmű réteg gyermekei.

Ha az egyszülős családban mindkét gyermek elmúlt 15 éves, a 2008-as létminimumuk havi 179.340 Ft, ami egy főre 59.780 Ft-ot jelent. Az ő esetükben tehát segélyezés nélkül maradnak a fejenként havi 37.620 Ft és 59.780 Ft közé eső, létminimum alatt élő jövedelmű réteg gyermekei.

Igaz, nagycsaládban élő gyermekek esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kevesebb többletet nyújt, mint az alanyi jogú ellátás: jövedelemteszt nélkül fél áron vehetnek igénybe gyermekintézményi étkezést és ingyenes
tankönyvellátásban részesülnek, míg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak a 6. évfolyamig bezárólag ingyenesen étkezhetnek, ennél idősebbek szintén fél áron, és szintén ingyenes tankönyvellátásra jogosultak. Amit a családok igen fontosnak tartanak: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezettek évente kétszer gyermekenként 5.500-5.500 Ft készpénzsegélyben is részesülnek (ha az előző hónapban jogerős jegyzői határozatuk volt erről), a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezetteknek pl. kötelezően térítésmentes a
művészeti oktatás (állami intézményben), de helyi rendeletekben lehetnek további olyan kedvezmények, juttatások is, amelyeknek feltétele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megadásáról szóló jegyzői határozat.

2. Válságkezelés

Nem emelkedett sem a családi pótlék, sem a GYES és a csak nagycsaládosok által igénybe vehető GYET.

A GYES-t a gyermekét gondozó szülő a 2010. májusában és azt követően megszülető gyermekek után már legfeljebb két évig kaphatja. Ezt követően – ha nincs foglalkoztatója – a nem létező jövedelméből még egészségügyi szolgáltatási járulékot is köteles lesz fizetni (4.350 Ft). Hiába fizeti az eltartó másik szülő a százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot abból a jövedelemrészből is, amelyik az eltartott jövedelem nélküli szülőtárs eltartására szolgál, a családtól adók módjára fogják behajtani ezt a többletterhet. Ez a differenciálatlan szabályozás azokat a nem eléggé szegény családokat sújtja, akik gyermekgondozással vagy ápolással lekötött, munkanélküli vagy társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult eltartottról gondoskodnak.

A gyermek jövedelmét jelentő családi pótléknak a szülők jövedelemadójába számítása – még adóterhet nem viselő járandóságként is – éppen a többgyermekes családok helyzetét nehezíti meg a legnagyobb mértékben. Hiszen ha a kereset a családi pótlék 50 %-ával megfejelve a jövedelmet felnyomja a felső adósávba, ez gyakorlatilag a családi pótlék megadóztatásával jár. Így azonos bruttó jövedelmű keresők közül annak lesz kisebb a nettó jövedelme, akinek gyermeke van, éspedig annál kevesebb pénzt vihet haza azonos keresetből, minél több gyermeket tart el.

Egy háromgyermekes családban az apa 8.000 Ft-tal, az anya 3.000 Ft-tal vitt haza kevesebbet október elején, mint addig.

Egy hatgyermekes családban – a létminimumnál nem magasabb családi összjövedelem mellett – alig többet veszít a család, mint az egyik gyerek teljes családi pótléka.

Az aktív kereső korú és munkavállalásra képes tartósan munkanélküliek rendszeres szociális segély helyett újabban RÁT-ot, azaz rendelkezésre állási támogatást kaphatnak. Ennek összege 28.500 Ft, ami egy egyfős háztartás létminimumának alig 40 %-a.

Olyan törvénymódosítás született, hogy akárhány-gyermekes egy családban legfeljebb egy fő kaphasson ilyen támogatást. Ez azt jelenti, hogy a házaspár másik tagja és a család - a szociális fogyasztási egységei számától függően elvileg akár 57 815 Ft-ot is elérhető - ilyen segélye igen nagy hányadát elveszítette. Igaz, a szociális szakma heroikus küzdelmet folytat azért, hogy ez megváltozzék. Olyan módosító javaslat született, hogy a jövedelem nélküli másik fél legalább a rendszeres szociális segélyre – éspedig havi 25.650 Ft-ra – jogosult legyen (ez a háztartás második aktív kereső korú tagja 0,75 fogyasztási egységet jelentő 53.802 Ft-nyi 2008-as létminimumának alig 47,7 %-a).

Ez olyan mélységű nyomorban tartást jelent, ami még válságkezelés idején is elfogadhatatlan.

Az ilyen családok elveszítik a még kifizetetlen lakáshitelükkel terhelt lakásukat,
szétszakadnak, mert általában csak az anya mehet a gyermekekkel a kevés anyaotthon egyikébe, ill. a gyermekeik állami nevelésbe is kerülhetnek, ami egy-egy gyermekre évente is többe kerül, mint a család életben tartása.

Mint a Magyar Nemzetben Forrai Mária Melinda 2009.10.20-án megjelent cikkéből
egyértelműen látszik, a jogszabályi lehetőség ellenére az önkormányzatok zöme képtelen ilyen helyzetekben tovább biztosítani a családok önálló lakhatását.

A szociális segélyezéssel kapcsolatos a Gyermekszegénység Elleni Programiroda
vezetőjének, Ferge Zsuzsának (MTA GYEP vezetője) friss hozzászólása:
„Kérem a NOE-t, ha mód van rá, ismertesse a sajtóval néhány megjegyzésemet, amelyeket a NOE kérésére az MTA Gyerekszegénység elleni program vezetőjeként teszek. Számunkra a legfontosabb, hogy mi történik a gyerekekkel. Az ő korai rossz sorsuk a továbbiakban visszafordíthatatlan károsodásokat okoz minden szinten. Ezen próbál segíteni a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia – egyelőre sikertelenül. Tudjuk, hogy a válság veszteségeket és szükségmegoldásokat követel.

Üdvözöljük, hogy számos civil és szakértői kezdeményezés nyomán a kormány változtatott néhány különösen szigorú költségvetési javaslaton, így visszaállította a gyermekétkeztetés normatíváját, és legutóbbi (okt. 20) határozatában elmozdult az „egy család-egy segély” károsan merev álláspontjáról. Ezzel azonban csak néhány jövőbeni veszély hárult el.

Az eddigi folyamatok - néhány kisebb pozitív lépés (pl. az ingyenes yermekétkeztetés felfelé kiterjesztése) ellenére kedvezőtlenek, és a kibontakozás útja nem látszik.

Alábbi javaslataink csak néhány fontos és sürgős lépést említenek meg.

- A gyerekszegénység, ezen belül a mélyszegénység nő. Még az azonos veszteségek – például a családi pótlék értékvesztése – sem érintik egyformán az eddig viszonylag
kiegyensúlyozottan élőket, és azokat, akik már rég a léthatár körül vagy alatt élnek. A
nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelők, a fogyatékos gyermeket nevelők többsége nehezen él. Ezért javasoljuk, hogy a lehető legkorábban, ha lehet, már 2010-től kezdve legalább az ő családi pótlékuk emelkedjen, és legalább a két év – szegényekre vonatkozó – árindexével.

- A segélyek többsége és a GYES a nyugdíjminimumhoz kötöttek, amely szintén nem
emelkedett. Mindkét csoport szegény, a segélyezettek különösen azok. Ebben az esetben is sürgős indexálásra lenne szükség.

- Az 1174/2009. Korm. határozat fontos elmozdulás a segélyezés túlzott
szigorításától. További kisebb módosításokra lenne szükség, hogy a munka nélkül lévő
gyermekes családok jogszerűen megkapják a családi kiegészítést.

- Az oktatás fontosságát mindenki elfogadja. Ennek ellenére az OKM 2010-es
költségvetésében számos közoktatási tétel jobban csökken, mint a kulturális támogatások.

Javasoljuk e tételek felülvizsgálatát.

- A Nemzeti Stratégia kötelezi a kormányt, hogy minden intézkedést vizsgáljon meg a
gyerekek jóllétére gyakorolt hatás szempontjából. Ez eddig nem történt meg. Nyomatékkal igényeljük, hogy ilyen jellegű változtatásokra vonatkozó döntések előtt a hatásvizsgálatokat végezzék el, és legyen a javaslatokról párbeszéd a kormányzat és a civil, illetve szakmai partnerek, ezen belül a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága között.”

A gazdasági kilábalást, fejlődést kifejezetten akadályozza, ha a főleg belföldi piacot jelentő gyermekes családok fogyasztása, vásárlóereje sokmilliárddal csökken – ezzel a főleg belföldre dolgozó kis- és közepes vállalkozások piaca szűkül be hirtelen és nagymértékben, ami a munkanélküliség fokozódásához és a családok, gyermekek között a szegénységbe süllyedők számának és arányának, a jogos segélyigények erőteljes növekedéséhez, akár politikai instabilitáshoz is vezet.

Az egyre nagyobb arányban súlyos nélkülözések közepette felnövekvő gyermekek kereső korúakká válva a jelenleginél lényegesen kisebb mértékben lesznek képesek érdemi jövedelem termelésére, költségvetési befizetésekre és az ország fenntartására.

Újra kellene gombolni a kabátot!

dr. Szabó Endre elnök, Morvayné Bajai Zsuzsanna elnökhelyettes