Jobb oldal

Kinek a szekerét tolta Kóka a parlamentben?


SZDSZ helyett lobbimunka? Kóka János nem tagadja, hogy a minap az OrangeWays nevű közlekedési cég szekerét tolta a parlamentben. Ezzel szerinte egy tekintélyes magyar tőkést segített - ám a Volánok piacára betörni szándékozó társaság valójában ciprusi alapokon nyugszik. És igazán közel áll a frakcióvezető üzleti "énjéhez", Lepp Gyulához.

"Attól tartok, az Országgyűlés piaccá változik", ahol ügynökök protezsálják termékeiket - fakadt ki múlt hétfőn a parlamentben Eörsi Mátyás. Az SZDSZ-frakciót vezető Kóka János hasonló tónusban rontott rá Pelczné Gáll Ildikóra, amiért a fideszes politikus a "gyerekkorunkból ismert" Melódia szelet gyártójának támogatására hívta fel a kormány figyelmét (negyven centis kilátók vagy kutyafitneszszalonok helyett).

Kóka dörgedelmét beárnyékolja, hogy ő maga három hete egyenesen törvényváltoztatást kezdeményezett egy magáncég érdekében. Az állami Volán-vállalatok monopóliumát biztosító busztörvényt átírni szándékozó javaslatából az OrangeWays Zrt. fő célkitűzése köszön vissza - ami nem más, mint a "prémium autóbuszos menetrend szerinti belföldi személyszállítás" legalizálása. Az egykori SZDSZ-elnök azt mondja lapunknak: ismeri a részvénytársaság tulajdonosát, sőt - más szakértők mellett - konzultált is e "tekintélyes befektetővel", hogy szakmailag megfelelő javaslattal állhasson elő.

Annyi bizonyos, hogy az OrangeWays-ben a Kóka minapi esküvőjét is megtisztelő Kedves Ferenc pénze dolgozik. A celebvilág egyik Rómeójaként jegyzett üzletember (Bódi Sylvi és Debreczeni Zita korábbi kedvese) ugyanakkor nem az SZDSZ-es módosítvány révén került közvetett kapcsolatba az állammal: a 2006-ban privatizált Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.-t is ő ellenőrzi.

Külföldi gyökerek

Azt, hogy Kóka az OrangeWays sorvezetőjéből dolgozott, leginkább a parlamenti javaslat keltezése igazolja. A közlekedési tárca október 6-án tette közhírré, hogy bizonyos törvényi korlátok miatt nem áll módjában engedélyt adni a busztársaságnak belföldi távolsági járatok indítására - a liberális frakcióvezető jogszabály-kiigazító indítványa "véletlenül" ugyane napon született. Merthogy a jelenleg európai célállomásokra, köztük Erdélybe fuvarozó OrangeWays nyár óta ismételgeti: prémiumkategóriás "narancskocsikat" akar indítani több hazai nagyvárosba (például Debrecenbe, Győrbe, Miskolcra), megtörve ezzel az állami Volánok piaci uralmát.

"Úgy tűnik, ezúttal nem a nemzetközi pénztőke vagy a multinacionális vállalatok érdekeinek képviselete a vád ellenem, hanem a magyar vállalkozók helyzetbe hozásának szándéka" - kommentálja Kóka János a Heti Válasz kérdéseit. Ám miután Kedves Ferenc nem hazai, hanem (egy áttételen keresztül) ciprusi alapokra helyezte buszos érdekeltségét, jogi értelemben külföldi gyökerű társaságról van szó. Ráadásul az OrangeWayst tulajdonló cég anyavállalata, a Jezomme Investments Limited arra a limasszoli címre van bejegyezve, ahol Kóka volt sógora, a frakcióvezetővel máig ősbizalmi kapcsolatot ápoló Lepp Gyula is adóoptimalizálgatott (lásd táblázatunkat). E tényből elvileg csak arra lehetne következtetni, hogy Kedves és Lepp egyaránt az Oszkó Péter pénzügyminisztert "kibocsátó" Deloitte-csoport limasszoli irodáját használta/ használja a magyar adórendszer - törvénytelennek nem minősülő - megkerülésére. Miként látni fogjuk, ennél azért többről van szó.

Fenyegető piac?

Előbb azonban lássuk, mit jelentene a Kóka-Orange-Ways- tengely sikere az átlagember számára. A felszínes válasz tetszetős: szebb, olcsóbb, gyorsabb, kevésbé tömött és légkondicionált buszokat például az egyetemi városok és Budapest között. Mindez a Volán-lobbi szemszögéből már így fest: a prémium kategóriás magánjáratok az állami közszolgáltatók legértékesebb vonalaira települnének rá. Vagyis miközben a Volánoknak törvényi kötelezettségük, hogy Piripócsra vagy az ország több száz zsáktelepülésére is elszállítsák utasaikat (mert ott is élnek emberek), addig a "falubuszokon" termelődő veszteségek visszapótlására is szolgáló városközi járatokat kiszerveznék a narancsosoknak. Másképpen: mivel egy kistelepülés elérési költsége nagyobb, mint egy jobb úthálózaton megközelíthető poliszé, a pénztermelő városi viszonylatok privatizálása egyet jelent az állam terheinek növekedésével - vagy a Volán-park lerohadásával.

Az állami buszoztatás támogatói hétfőn még fellélegezhettek, Kóka módosító javaslatát ugyanis a Fidesz és az MSZP képviselői közös lendülettel utasították el. Sőt, a szintén SZDSZ-es Lakos Imre azon indítványa is elvérzett, amely megteremtette volna a "közszolgáltatásnak nem minősülő közforgalmú menetrend szerinti belföldi személyszállítás" lehetőségét, amivel nyilván megint csak szívesen élt volna az OrangeWays. Lakos előterjesztése ugyan "az alacsony utasforgalmú vonalak stabil finanszírozása védelmében" szolgáltatási díjjal sújtotta volna az intercity buszok magánüzemeltetőit, a volánosok szerint ez sem megoldás, legfeljebb beetetés.

Kókáék azonban egyelőre csak csatát veszítettek, háborút még nem. A lap hírei szerint a Hónig Péter vezette közlekedési tárca hajlik arra, hogy mégis különbséget tegyen a mindenkit elérő közszolgálat és a magánszervezésű közforgalom között - ami a Lakos-javaslat befogadását jelenti. S noha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a kormány nevében már vállalta, hogy 2016-ig meghosszabbítják a Volánok piaci uralmát biztosító közszolgáltatási szerződéseket, a kabinetnek - az uniós szabályozás szerint - csak december 3-ig kell határoznia az ügyben. A bebetonozás azért fontos az állami cégeknek, mert ennek hiányában már 2012-ben "beállna" a piaci liberalizáció (amely alól Magyarország az EU-csatlakozáskor időleges mentességet kért). A szakma egy része pedig vallja: a bankok csak akkor finanszírozzák a Volán-járműpark megújítását, ha 2016-ig biztosítva látják az állami utaztatás "elsőrendűségét". Ha tehát nincs közszolgáltatásiszerződés-hosszabbítás, többé hitel sincs, vagyis a verseny beálltakor leamortizált Voláncégek "küzdenek" majd a magánszolgáltatókkal.

Ciprusi cégek Kóka János volt sógora és Kedves Ferenc körül

Jezomme Investments Ltd.
Limasszol, Ch. Mylona utca 3. Kedves Ferenc közvetve ezen a cégen keresztül tulajdonolja az OrangeWays Zrt.-t, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.-t, valamint a Wabard Biztosító Zrt. egy részét és számos további érdekeltséget.

Corbeil Holdings Ltd.
Limasszol, Ch. Mylona utca 3. Lepp Gyula ezen a társaságon keresztül vett részt a Dataplex-ügyletben. Kóka János volt sógora néhány hónapja el is ismerte, hogy ez a ciprusi cég az övé. Azt viszont sohasem tudta cáfolni, hogy e külföldi vállalkozás kézbesítési megbízottjaként a korábban Kókának is dolgozó Forgó, Varga és Társai Ügyvédi Iroda járt el, egyik igazgatója pedig a mai SZDSZ-frakcióvezető vitorláspartnere, Rácz Krisztián volt.

Del Rugercia Investments Ltd.
Limasszol, Ch. Mylona utca 3. Lepp Gyula ezen a cégen keresztül érvényesítette érdekeit a Cardnet Zrt.-ben (és még további két vállalkozásban). Kézbesítési megbízottként itt is a fenti ügyvédi iroda szerepelt, és a ciprusi társaság igazgatójáról, Vass Attiláról is elmondható, hogy egykor a Kóka-Lepp párosnak alvállalkozott. 2009 májusával Lepp a bevallottan hozzá tartozó Alder Vagyonkezelő Zrt.-vel cserélte le a Del Rugerciát a Cardnet Zrt. tulajdonosi körében.

Darminto Holdings Ltd.
Limasszol, Ch. Mylona utca 3. Kóbor Miklós igazgatóként jegyezte ezt a céget - amely az általa irányított Saxum Investments Zrt.-t is tulajdonolta. Utóbbi részvénytársaság már működése kezdetén megbízási szerződéseket kötött Lepp Gyula érdekeltségeivel. A Kóbor igazgatta Darminto ráadásul ugyanannak a Finservus Limitednek a leánycége, amelyik a Lepp-féle Corbeilben is kizárólagos befolyással bír (vagyis a valós tulajdonos elrejtésére szolgál). Kóbor Miklós közvetve a Darmintón keresztül van jelen a Wabard Biztosítóban vagy a Kedves Ferenccel közös társaságokban.