Jobb oldal

"Isten irgalmazzon Nektek, mert mi nem fogunk!" - Megemlékezés Olaszliszkán (Képgalériával és videóval!)
2008. Október 20.

Szögi Lajos emlékműveSzögi Lajos emlékműveBrutális meggyilkolásának második évfordulóján Olaszliszkán emlékezett Szögi Lajos, tiszavasvári tanárra a Magyar Gárda Mozgalom, a Nemzeti Őrsereg és a borsodi Jobbik. A rendezvény este 6 órakor kezdődött. A helyszínre nagy erőkkel vonult ki a rendőrség. A falu határában minden autót átvizsgáltak, s az ellenőrzés után lehetett behajtani a megemlékezés helyszínére.

Kisebb létszámban, de annál hangosabban voltak jelen a helyi cigányok, akik bekiabálásokkal provokálták a gárdistákat és az Őrsereg tagjait.

A békés demonstráció a lincselés helyszínén állított emlékműnél koszorúzással kezdődött. Először a Magyar Gárda és a Jobbik képviselői helyezték el koszorúikat, majd a Nemzeti Őrsereg rótta le kegyeletét Szögi Lajos emléke előtt.

Az emlékműtől a szemközti magántelekre vonultak a demonstrálók, ahol Egyed Zsolt, a Magyar Gárda borsodi kapitányának beszéde nyitotta a felszólalások sorát. A kapitány hangsúlyozta, hogy a 21. században középkori módszerekkel elkövetett bestiális gyilkosságokra középkori válaszokat kell adnunk. Hangsúlyozta, hogy a cigányságot segíteni kell a társadalomba való beilleszkedésben, mégpedig úgy, hogy a segély elvonásával ösztönözzük őket a munkakeresésre; a családi pótlék megnyirbálásával kiszakíthatjuk őket a „megélhetési szülés” örökös körforgásából; a csendőrség intézményének helyreállításával a bűncselekmények elkövetésétől tántoríthatjuk el őket. Azokat, akik pedig végképp nem tudnak a bűnöző életmóddal szakítani, a halálbüntetés visszaállításával kell a jó útra terelni.

Egyed Zsoltot Volner János, a Magyar Gárda Pest megyei századparancsnoka követte a mikrofonnál. Beszéde teljes terjedelmében itt olvasható:

Adjon az Isten!

Volner János vagyok, a Magyar Gárda századparancsnoka. Köszöntöm a Magyar Gárda felsorakozott alakulatait és a mai megemlékezésünk résztvevőit. Olaszliszkán vagyunk, egy olyan településen, amelynek neve elválaszthatatlanul egybemosódott egy tisztességes magyar család tragédiájával, egy köztiszteletben álló, a társadalom felemelkedéséért dolgozó édesapa, Szögi Lajos bestiális kegyetlenséggel elkövetett meggyilkolásával.

Idézzük fel röviden, mi történt itt Olaszliszkán két évvel ezelőtt. Szögi Lajost, egy enyhe kimenetelű közúti baleset segíteni szándékozó, vétlen résztvevőjét emberi mivoltukból kivetkőzött cigányok tömege megfosztotta az életétől. Szögi tanár urat annyian ütötték-rúgták, amennyien csak hozzáférhettek. Az egyik elkövető - mint az a meghallgatási jegyzőkönyvekből kiderült - még az áldozat fejét is le akarta vágni egy baltával. Szögi Lajos csoportos kivégzését testközelből, tehetetlenül nézték végig gyermekei. Emesét megerőszakolással, agyonveréssel fenyegették a vértől megrészegült emberállatok. Az édesapa utolsó erejét megfeszítve lenyomta az autó távirányítójának gombját, hogy a gyermekeit biztonságban tudja, mert szülői szeretete, féltése még agóniájában is meghaladta támadói erejét. Ezeket a szavakat kimondani is nehéz, az eseményeket még felidézni is fájdalmas. Amikor az első szűkszavú, hivatalos kommentárok nyomán elképzeltük, mi történt itt Olaszliszkán két évvel ezelőtt, mindannyian beleborzongtunk...
Kérem Önöket, egy perces néma főhajtással adózzunk a meggyilkolt édesapa, Szögi Lajos emlékének!
(...)
Köszönöm. Bár az ellenoldalon állók szeretnék másképp láttatni, a Magyar Gárdát alapvetően két, mélyen gyökerező emberi érzés hozta létre: a felelősségérzet és a szeretet. Felelősségérzet az ország, a nemzet sorsa iránt és az a tenni akarásban megnyilvánuló szeretet, amelyet irántuk érzünk. Felelősségünk súlya megköveteli tőlünk, hogy itt és most, magyar emberekhez méltó módon, nyíltan beszéljünk arról, mi áll az egyre gyakoribbá váló hasonló esetek hátterében, kik a háttérben álló felelősei a kialakult és egyre elviselhetetlenebb helyzetnek, milyen kiutat mutathatunk - ha már más nem teszi meg helyettünk...

A magyar népet szerte e hazában a szemforgató eufémizmussal "megélhetésinek" nevezett bűnözési hullám sújtja. A jelenlegi parlamenti pártok a kényelmes politikai váltógazdálkodás jegyében kiegyeztek a főbb sorskérdésekben, így például abban sem folyik vita köztük, hogy bevezessék-e az általuk oly sokszor emlegetett "zéró toleranciát" a bűnözési hullám megfékezésére. Nem. Szerintük erre csak a szlovák rendszámú autók tulajdonosaival szemben van szükség. Szerintük tanuljunk meg együtt élni a bűnnel, viseljünk, tűrjünk halálunkig és lehetőleg a gyermekeinket is ebben a birkaszellemben neveljük. Teljes egyetértéssel nyakunkba szabadították a megélhetési bűnözők tömegeit, amikor a lopás szabálysértési értékhatárát 20 ezer forintra emelve gyakorlatilag büntetlenséget garantáltak az ezen felbátorodó, szociális okokból a jelenlegi jogrendszer alapján gyakorlatilag büntethetetlen tolvajoknak. Pedig 20 ezer forint nem kevés pénz. 20 ezer forint az olaszliszkához hasonló településeken maga az Élet.

Ne áltassuk magunkat egy percig sem, ez nem csak Gyurcsány bűne, de még csak nem is azé az MSZP-frakcióé, amely a folyamatosan végighazudott évek után is töretlenül kitart mellette. Nem is csak a magát liberálisnak hazudó SZDSZ-é, vagy a kormányé. Ez a helyzet az összes jelenlegi parlamenti párt együttes bűne. A magát jobboldalinak, nemzetinek és konzervatívnak hazudó Fidesz ugyanolyan cinkos közönnyel nézi a bűnözők dúlását, mint az SZDSZ és ugyanúgy nem tesz semmit ellene. A parlamentben ülők jelenleg azzal kívánják a magyar polgárok biztonságérzetét javítani, hogy kidolgozzák és megszavazzák az úgynevezett Gárdatörvényt, hogy a Magyar Gárda ne mutathassa fel rendezett sorokban vonulva a magyar összefogás erejét a meggyötört és egyre elkeseredettebb lakosságnak. A Magyar Gárda tevékenységét szükségesnek látják törvényi erővel, vagy - mint az a közelmúltban az NBH honlapján és a gyakorlatban is bebizonyosodott - nemzetbiztonsági eszközökkel korlátozni. Mert erre, a nemzeti összefogás, a nemzeti önvédelem szétverésére még ilyen válságos gazdasági helyzetben is van pénz. A bűnözési hullám visszaszorításáért még csak vita sem folyik. Mindez nem érdekes, legalábbis számukra nem az. Hiszen ők csak magukat képviselik, minket nem. Hozzájuk nem ér el a bűnözéstől sújtott magyar milliók jajkiáltása, őket nem érdekli, hogy a vidék Magyarországa fogcsikorgatva nézi végig, hogy a becsületesen dolgozó magyarok helyett egyre gyakrabban olyanok aratnak, akik életükben még soha nem vetettek.

Mivel a parlamentben jelenleg ülő politikusok nem tesznek semmit, a saját kezünkbe kell venni a sorsunk. A Magyar Gárda Mozgalom vezetése egy új munkacsoportot hívott életre, melynek célja, hogy olyan jogszabályi és gyakorlati változásokat érjen el, melyek révén hatékonyan fel lehet venni a harcot a bűnözéssel szemben. Ennek érdekében szükség van a büntető törvénykönyv jelentős átdolgozására és szigorítására, valamint arra is, hogy a büntetésüket töltők számára olyan börtönprogramot dolgozzanak ki, melynek megvalósítása egyrészt segít dolgos, a társadalomba visszailleszkedni képes embereket faragni az elítéltekből, másrészt a börtönök vonzáskörzetében létesített nagy munkaigényű mezőgazdasági kultúrákban történű munka révén csökkenti a fogvatartás költségeit.

A Magyar Gárda Mozgalom gárdistáiból és pártolóiból e cél érdekében egy rendkívül színvonalas, büntetőjogi kodifikációval főállásban foglalkozó szakemberekből, volt ügyészekből és rendőrökből álló munkacsoport állt fel és kezdte meg működését. Álljon itt néhány példa, amelyek megvilágítják a készülő törvénymódosítások szellemiségét és irányát:

- A megélhetési bűnözés visszaszorításának és a jelenleg bűnözésből, elsősorban kisebb értékű lopásokból élő elkövetők munkára való ösztönzésének érdekében indítványozzuk, hogy a lopásnak és más, vagyon elleni bűncselekményeknek a törvényi elbírálása jelentősen változzék meg, ezek szabálysértési alakzatait töröljék el és az ilyen cselekményeket értékhatártól függetlenül, bűncselekményként büntessék.

- A sikeres amerikai joggyakorlat példájának megfelelően indítványozzuk, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt harmadszor is jogerősen elítélt elkövetőnél a büntetési tétel végrehajtandó, életfogytiglani szabadságvesztés legyen.

- A büntetőeljárások eredményességének és tisztaságának megőrzésének érdekében indítványozzuk, hogy azokat, akik a tanúkat erőszakkal, fenyegetéssel, vesztegetéssel, vagy bármilyen más módon megkísérlik tanuvallomásuk visszavonására, vagy megváltoztatására bírni, a törvény legalább 10 éves szabadságvesztéssel sújtsa.

- A magyar közélet megtisztításának érdekében javasoljuk, hogy a megvesztegetésen ért köztisztviselőket legalább 5 éves végrehajtandó börtönbüntetéssel sújtsák, a felderítés eredményességét pedig a megvesztegetést felfedők anyagi ösztönzésével fokozzák.
Részletesen kidolgozott javaslatainkat természetesen el fogjuk juttatni az összes parlamenti párthoz. Azok elutasítása, vagy figyelmen kívül hagyása esetén a Magyar Gárda Mozgalom ügydöntő népszavazást kezdeményez, a szükséges számú aláírást az 1700 gárdista és hasonló számú pártoló tag mellett reményeink szerint más, nemzeti szervezetek is segítenek majd összegyűjteni. Örömmel jelentem be önöknek, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatását már magunk mögött tudhatjuk!

Figyelmüket megköszönve, beszédemet Szögi Lajos tanár úr gyilkosainak címzett mondatommal zárom:Isten irgalmazzon nektek, mert mi nem fogunk!!!

Utolsóként Szegedi Csanád, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országos alelnöke lépett az emelvényre.

Először köszönetét fejezte ki a több száz emlékezőnek, hogy a sötét, őszi napon megjelentek, mert ez azt bizonyítja számára, hogy az ún. magyar virtus él még. Dilemmájának adott hangot, vajon szabad-e a Szögi Lajos emlékének adózva egyúttal a cigánybűnözésről beszélni. Aztán arra jutott, hogy nem csak szabad, hanem kötelező újra és újra felhívni a közvélemény figyelmét a cigánybűnözésre. De most már tovább kell lépni: nem csak beszélni kell erről a súlyos problémáról, hanem a megoldást is fel kell vázolni. A Jobbiknak kell az élére állni a megoldás keresésének, ugyanis egyetlen párt sem hajlandó foglalkozni a cigánybűnözéssel és annak össztársadalmi hatásával.

A cigánybűnözés karanténjából csak összefogással lehet kitörni. Mégpedig az állam, a társadalom, hiteles cigányvezetők és a média képviselőinek összefogásával. – hangsúlyozta Szegedi.
Első lépésként az államnak a világgazdasági helyzetre hivatkozva be kell szüntetni a segélyek nyakló nélküli folyósítását. Ha valaki nem a mélyszegénység miatt kapja a támogatást, hanem etnikai alapon, az zsákutcába vezet. A jelen állapotokat tehát fel kell számolni.

Másodszor: a közbeszédből ki kell irtani a „megélhetési bűnözés” kifejezést, mert ez hazugság. A tisztességes vidéki emberek a jövedelmüket kiskert művelésével, állattartással egészítik ki, nem lopással, rablással, gyilkossággal, nem a bűnözés útjára lépve próbálnak boldogulni.

Harmadszor: a rendőrségnek vissza kell állítani a jogait, hogy hathatósan léphessenek fel a bűnözőkkel szemben.
A magyar embereknek elegük van abból, hogy a pénzükből, befizetett adóforintjaikból állami felügyelettel, állami koordinációval cigánytenyészet működik Magyarországon.

A társadalom is csak úgy tud 1-ről a 2-re lépni, ha komolyan foglalkozik a cigánybűnözés kérdésével. – folytatta Szegedi Csanád. Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom 100 évvel ezelőtt sem vette komolyan a nemzetiségi kérdést, amelynek Trianon lett a vége. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem lépünk hamarosan valamit a cigányügyben, 30-40 év múlva itt, a csonkaországon belül is területvesztésre kényszerülünk, s kisebbségben leszünk. Hiszen a statisztikák szerint a 8 éven aluli gyermekek 55 %-a cigány származású, Borsodban 50 szülésből már csak 7 magyar gyermek születik...

Meg kell magunkat szervezni. Ezért van szükség a Magyar Gárdára, a Nemzeti Őrseregre, s hasonló önvédelmi mozgalmakra. Természetesen nem kell mindenkinek gárdistává válnia, de támogatnunk kell egymást a küzdelemben. – kérte a Jobbik alelnöke.

A cigányvezetőkről szólva Szegedi kijelentette, hogy a cigányság vezérei között is vannak józanul gondolkodók, mint Lakatos Attila borsodi cigányvajda, akik felismerik, hogy cigánybűnözés igenis létezik. Velük kell együttműködni a megoldás keresésében.

Kolompárokkal és Horváth Aladárokkal nem lehet mit kezdeni, mert nekik a rasszistázás üzlet. A cigánybűnözésből nagyon jól megélnek, erre bizonyíték a Kolompár által elsikkasztott több tízmillió forint.
Szegedi felkérte a jelenlegi cigányvezéreket, fékezzék meg sajátjaikat, mert ha mi fékezzük meg őket, abban nem lesz köszönet.

Szegedi Csanád a médiát felszólította arra, hogy ne a gárdisták bakancsainak fényképezgetésével próbáljanak hangulatot kelteni, hanem a valós problémák bemutatásával foglalkozzanak.

Az alelnök hangsúlyozta: fel kell végre fogni, hogy Magyarországon háború zajlik. Egyelőre még nem fegyverekkel, hanem hitelekkel, agyatlan Győzike-showkkal, szimbólumaink, történelmünk nevetségessé tételével támadnak bennünket.

A világválság kapcsán a new york-i tőzsdecápák rájöttek, hogy a részvényeket nem lehet megenni, a tőzsdét nem lehet elraktározni, így a közeljövő legfőbb kérdése az lesz, kinek van tiszta élelmiszere, tiszta vize, termőföldje. Magyarország eddig is célország volt, de a szerepünk hamarosan felértékelődik.

A beszédek után a Magyar Gárda jelenlévő 200 és a Nemzeti Őrsereg 50 tagja a falubeliekkel együtt fáklyákkal vonult végig Olaszliszkán. A rendezvényen atrocitás, rendbontás nem történt.

Képgaléria és videó az alábbi linken: http://www.barikad.hu/node/19099

forrás: barikád.hu