Jobb oldal

Századvég-Forsense Fidesz-MSZP 58:37


A kormány munkáját és az ellenzék munkáját is pozitívan megítélők aránya két hónapja kiegyenlített képet mutat. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pártválasztásukban bizonytalanok háromnegyede alkot negatív véleményt az ellenzék és 61 százalék a kormány tevékenységéről.

Nem nőtt tovább a két nagy párt közötti különbség

Szeptemberhez viszonyítva októberben a pártválasztás trendjei nem mutatnak jelentős változást. A részvételi hajlandóság enyhén emelkedett, jelenleg a megkérdezettek 62 százaléka mondja biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat rendeznének. A pártot választók aránya nem változott, a megkérdezettek fele nevezett meg pártot a pártválasztásra vonatkozó kérdésre. Az egyetlen jelentősebbnek mondható eltérés a múlt hónaphoz képest, hogy 4 százalékponttal csökkent a bizonytalan pártpreferenciájúak tábora, így most a megkérdezettek 21 százaléka nem tudja, kire szavazna most vasárnap. Ugyanakkor kismértékben nőtt a pártpreferenciájukat eltitkolók és a mindenképp távolmaradók aránya (22% illetve 7%) is.

Az októberi adatok szerint a pártpreferenciákban a nyár folyamán tapasztalt ingadozás nem folytatódott. A két nagy párt támogatottsága közötti különbség 10 százalékponton állandósult, mind a Fidesz (28%), mind az MSZP támogatóinak aránya (18%) a teljes lakosságon belül egy százalékponttal haladja meg a szeptemberi eredményeket. Az SZDSZ támogatottsága sem változott (1%), ugyanakkor MDF tábora – feltehetőleg az MDF körüli viharok hatására – az előző havi 3 százalékhoz képest a liberális párt támogatottságának szintjére csökkent.

Enyhén növekedett a biztos szavazó és pártot is választó személyek tábora. Jelenleg a megkérdezettek 41 százaléka sorolható ebbe a csoportba (+2 %). A biztos szavazó pártot választók között mindkét nagy párt támogatóinak aránya emelkedett. Míg a Fideszre 58 százalék, addig az MSZP-re 37 százalék voksolna.

A háttérváltozók esetében javul a szocialisták megítélése

Míg a pártpreferenciákban nem tapasztalni jelentős változást, addig a politikai attitűdökre vonatkozó kérdések közül több is azt mutatja, hogy a két politikai oldal közti különbség csökkent. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldása a bizonytalan és ismeretlen pártválasztásúak véleményének változásában keresendő. Kérdés, hogy elsődlegesen a pénzügyi válság hatására megnövekedett stabilitás iránti vágy az ok, vagy esetleg más, pl. a kisebbségi kormányzás megítélésének változása. Talán ennél is fontosabb kérdés, hogy ez a változás tartósnak bizonyul-e, és a későbbiekben megjelenik-e a tényleges pártpreferenciákban is.

A kormány munkáját és az ellenzék tevékenységét is pozitívan megítélők aránya immár két hónapja kiegyenlített képet mutat. Jelenlegi felmérésünk egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pártválasztásukban bizonytalanok háromnegyede alkot negatív véleményt az ellenzék tevékenységéről. Ezzel párhuzamosan a kormány tevékenységét kevesebben, 61 százalék ítéli meg negatívan.

A kormányváltás szükségességének megítélésében jelentősebb változást tapasztalni szeptemberhez képest. Míg a múlt hónapban 12 százalékponttal nagyobb volt a kormányváltást támogatók tábora a kormány megtartása mellett kiállókénál, addig októberre ez a különbség elolvadt (40% illetve 39%). A bizonytalan pártválasztásúak esetében számottevő változás történt, hiszen míg körükben, szeptemberben a kormányváltás támogatói voltak egyértelmű többségben, addig egy hónappal később már 43 százalékuk látná szívesebben, ha a jelenlegi kormány folytatná munkáját, s csak 23 százalék szeretne kormányváltást. Ez minden bizonnyal a pénzügyi és gazdasági válságra vezethető vissza, hiszen ebben a szituációban az emberek stabilitásra vágynak, és tartanak egy esetleges előrehozott választástól és az abban rejlő kockázatoktól.

Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor a múlt havi eredményekhez képest növekedett azok részaránya, akik akár Gyurcsány Ferenccel, akár nélküle, MSZP-kormányt szeretnének hatalmon látni (31%). Ugyanakkor a Fidesz számára kedvező opciók valamelyikét választók aránya gyakorlatilag nem változott (25%). Továbbra is igen jelentős azok tábora, akik a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látnának szívesen kormányon (32%).

A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül jelenleg is az előrehozott választások támogatói tábora a legnagyobb (41%). Az SZDSZ visszatérése a koalícióba – Gyurcsánnyal vagy nélküle – népszerűbb opció (összesen 24%), mint az MSZP kisebbségi kormányzását jelentő két lehetőség együttesen (19%).

Immár a megkérdezettek több mint fele (52%) van azon a véleményen, hogy az MSZP valószínűleg vagy biztosan képes lenne 2010-ig önállóan kormányozni, ami 4 százalékpontos emelkedést jelent. Ezzel ellentétes véleménnyel 35 százalék rendelkezik, ami 5 százalékpontos csökkenést jelent szeptemberhez képest.

Pártok támogatottsága* (százalékban)

2008. október




Összes megkérdezett


Biztos szavazók


Biztos szavazó pártválasztók

MSZP


18 (+1)


24 (+4)


37 (+7)

Fidesz


28 (+1)


38 (+1)


58 (+2)

SZDSZ


1 (0)


1 (0)


2 (0)

MDF


1 (–2)


1 (–3)


1 (–5)

Egyéb pártok


2 (0)


1 (–2)


2 (–3)

NT/NV


50 (0)


35 (0)












*kerekített adatok. A kerekítés szabályai miatt az oszlopok összege nem feltétlenül adja ki 100%-ot.

A kutatás módszertana

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. október 8. és 21. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.