2008. november 27., csütörtök

A "600 éves" cigány blogger szerint a magyarok a betelepedettek

Van a hírszerzőn egy blog. Balogh Artúré. Balogh Artúr cigány. Cigány értelmiségi. Aki mindennap, sőt, van, hogy naponta többször is elmondja a véleményét a világról. Cigány szemszögből. Mert úgy a hiteles. Persze hiteles, a saját szemszögéből. A szemszög jelen esetben inkább szemellenző. Odáig rendben van, hogy védi a sajátjait. Ez természetes. Az azonban már megmosolyogni való, ahogy számon kéri a magyar hatóságokon a jogállam hiányát, s követeli a magyarokkal egyenlő bánásmódot a cigányságnak.

Kedves Artúr! Ne akarjon a magyarokéval egyenlő elbírálást a cigányságnak, mert azzal csak rosszabbul járnának. Gondoljon csak bele! Ha egyenlő jogaink lennének, előfordulhatna, hogy egy magyar fiatal megveréséért nem ejnye-bejnye, hanem súlyos retorziók járnának a cigánynak (mert nekünk azok járnak). Megeshetne, hogy a magyarok meggyilkolásáért börtönbe is kerülnének (mert nekünk akár életfogytiglan is járna fordított esetben). Megtörténhetne, hogy azt mondanák az önkormányzatnál a segélyre váró cigánynak, hogy kiürült a kassza, menjen a munkanélküli hivatalba, s keressen állást (ahogy velünk teszik a hatóságok). Lehet, hogy az APEH kiszállna vizsgálódni a segélyből hat Mercedest fenntartó, kacsalábon forgó palotában élő hátrányos helyzetű családokhoz. Sőt, még az is lehet, hogy Kolompár Orbán, Dancs Mihály és a többi kétes egzisztenciájú vezető börtönbe kerülne egy tényleges jogállamban...

Na, de picit elkanyarodtunk a tárgytól. Balogh Artúr november 24-ei bejegyzésében felteszi a kérdést: hol vannak a tettesek? A gránátos és sörétes gyilkosokra gondol, természetesen. Hol vannak a valódi tettesek? Artúr ugyanis biztosra veszi, hogy az uzsorás leszámolás minden esetben kizárt: Mindenki tudja, hogy az uzsorások nem egy jól szervezett bűnbanda hálózat, hiszen a Róza megmondja ki az uzsorás. – bölcselkedik a blogger. Nekünk erről más a véleményünk.

Figyeljetek már blog olvasóim! – szólít meg váratlanul bennünket Artúr.
Nektek nem furcsa az, hogy a feltételezések szerint pár százezres tartozásért embereket brutálisan gyilkoltak meg, még sem képesek az elkövetőket több millióért feldobni?- kérdezi.

Válaszolhatunk? Nem. Egyáltalán nem. Több okból sem furcsa. Egyrészt, mert a cigány emberek gyávák (tapasztalat), csak társasággal, sokan együtt merészek. Féltik az életüket. (mellesleg, ki nem?) Nem a gárdistáktól, hanem attól a fukszos, bálnamercis (vagy audis) rokonuktól, akinek a kölcsöneiből élnek. Még tízmillióért sem kockáztatnak. Mert vendetta is van a világon. Másrészt pedig különösképpen nem kell törniük magukat a feldobással, ugyanis ők is sejthetik azt, amit mi, a többségi társadalom tagjai: a hatalomnak egyáltalán nem érdeke, hogy ezen gyilkosságok tettesei előkerüljenek. Mert amíg ezek az ügyek függőben vannak, addig lehet riogatni a náciveszéllyel. S jobb a körön belüli békesség, mégha tízmillió is a virtuális valóság.

A blogbejegyzés szolid kis párhuzam-állítással folytatódik, amit igazából nem is értünk: Mit műveltetek a szlovákiai futball huligánokkal kapcsolatban! Itt gyilkosságokról van szó! Ezek nem öltöztek náci ruhákba, nem égettek zászlót. Szerencsétlen cigányokat gyilkoltak meg. – így Artúr. Szóval: a Szlovákiában bántalmazott magyar fiatalok futballszurkolók voltak, akik nem náci, hanem utcai ruhát viseltek. A magyar kormány pedig ezeket az ifjakat ugyanúgy huligánoknak tekintette a szlovák féllel szemben, mint ahogy veletek, cigányokkal szemben meg rasszistának titulálja őket. Pont. A szerencsétlen cigányok szerkezetnél pedig álljunk meg egy szóra: a szerencsétlen pécsi áldozat a térség egyik legismertebb bűnelkövetője volt.

Az pedig, hogy a cigányok mindig többet tűrtek bár melyik etnikai csoportnál, a komédia műfaji határait súrolgatja.

Artúr végső üzenete: A világnak bocsánatot kell kérnie a cigányoktól. Hát persze.

Balogh úr itt befejezte a hivatalos bejegyzést. De vannak ám kommentek is, amelyekre szívesen reflektál. S az igazi lényeg még csak most jön. Öveket bekapcsolni, indulunk!

Az egyik hozzászóló véleményére, melyben Artúrt némi önmérsékletre inti mondván, hogy ez itt Magyarország, itt mi vagyunk itthon, Artúr a következőt válaszolja: Térj már észre! Ha van neked! 600 éve vagyok itt, számomra te vagy a betelepedett, csak a bőröd színe engedi neked azt mondani, hogy Árpád vére van az ereidben. Zsidók többsége is régebben van az országban mint a mellüket verő mély magyarok, bocsánat badarok.

Kedves Artúr! Lehet, hogy felkavar, amit most mondunk, s talán nem is nekünk kellene elárulni, de mégis: idén ünnepeltük a keresztény magyar államiság 1008. évfordulóját. (az azt megelőző időszaktól most nagyvonalúan eltekintünk) Szóval: mi nem verjük a mellünket, csak szólunk erről a tényről, hátha elkerülte a figyelmedet. Nem fogunk versenyezni azon, ki van régebben itt, mert nem lenne fairplay.

De lenne egy utolsó észrevételünk: Ti 600 éve itt vagytok, jelenleg a Magyar Köztársaság teljes jogú állampolgáraiként (ezt nem győzitek úton útfélen hangoztatni). Képzelj el egy jogállamot (elvileg a Magyar Köztársaság is ilyen), melyben az állampolgároknak vannak különböző JOGAIK – elvileg mindenkinek egyenlően (ez persze a gyakorlatban nem így van, lsd. fentebb), s vannak KÖTELESSÉGEIK – elvileg mindenkinek ugyanolyan mértékben.

Ennek fényében bátortalanul kérdezzük: ha 600 év nem volt elég, hogy megismerkedjetek a kötelességekkel, meddig várjunk még? Csak egy számot mondj, hogy tudjuk, mire számíthatunk...

baloghartur.blog nyomán barikád.hu



Cigány blog

Nincsenek megjegyzések: