
Az aljasság Csimborasszója
2008.11.27.
– avagy Lopj, csalj, hazudj, fogd a pénzt és fuss, mer’ az a kifizetődő! –
Ez ám az igazi pofátlanság!
Amolyan belevaló. Aljas és pökhendin cinikus.
Te, mint egyszerű, lassacskán földönfutóvá váló adófizető barom, leszel szíves a fehér gazdaságban tevékenykedni, hogy az utolsó HUF-ig, vagy eurócentig nyomon követhető és elszámoltatható legyen a nehezen megkeresett napi betevőd is. Persze, egy olyan országban, ahol az adóhivatal által lefolytatott vagyonosodási vizsgálat során nem fogadják el indokként, mert életszerűtlennek találják, ha nem bankban tartod a pénzedet, ez a minimum.
Na, de!
Ha lopsz, csalsz, rabolsz, hazudsz?! Kisíbolod a lóvét offshore cégeken keresztül az adóparadicsomokba? Minden oké, ne féljél jóbarát! Hozunk egy törvényt, hogy most mán hazahozhatod.
És semmi nem számít!
És tényleg!
Mer’ hogy nem számít vagyonnövekménynek, nem lehet utána vizsgálódni, aszondod a többi zsére is, hogy ez még annak a lovettának a része, amit kemény 5%-os adó fejében hazahoztál az adóparadicsomból, úgyhogy ezzel a tizenhét-lépéses algoritmussal újabb pénzeket moshatsz tisztára, a kutya nem fogja kérdezni, honnan vót az első milliód.
Ángyán Józseffel, a gödöllői Szent István Egyetem tanárával készült e tárgykörben egy nagyon érdekes beszélgetés, melyből én itt most csak egy, ám annál fontosabb momentumot szeretnék kiemelni. A tanár úr többször is kihangsúlyozta, hogy egy társadalom nem épülhet erkölcstelen és a morált nélkülöző megoldásokra, ez pedig az.
És valóban. A társadalom becsületesen dolgozó többségi részével szemben igazságtalan és hátrányt okozó ez a fajta állami vezérlettel üzemeltetett pénzmosoda.
Idézzük fel a tárgykör szakértői kategóriájában is nagyágyúnak számító Bódi Lajost, művésznevén Tüdőt, az erőcsávót, aki ezúttal portfólió-kezelői munkakörben vált ikonná:
„Szevasztok! Istenek vagytok! Mondhatnám, VIP-VIP Hurrá!
Éted?
Lenézek a munkaerő-közvetítőbe, arab barát, hogy mégis mitől tartsam magam távol. Aszongyák:
– Tüdő, mihez ért?
Há’ mondom:
– Így konkrétan semmihez se, de ahhoz nagyon.
Aszongya:
– Tüdő, nem-e akar lenni portfólió-kezelő?
Így.
Há’ mondom:
– Nekem egy év híján megvan a hidegburkolóim – gondoltam ez a portfólió-kezelő ez így burkol valamit, ilyen logisztikai csávó, éted, húzza rá a fóliát, éted, a szekrényre, vagy le kell rakni, vagy linóleum, valami ilyen balhé lehet. Éted?
Há’ mondom:
– Hol a portfólió? Éted? Amit kell kezelni. Vagy melegen rakjuk, vagy hidegen, vagy mi lesz?
Erre aszongyák a csávók, aszongya:
– Itten van huszonhat millió, mennyé át a Balmoral Kft-hez. Aszt vigyed át. Éted?
Há’ mondom:
- Ez a portfólió kezelése? Marha érdekes.
Na, éted, nem azé’ mondom, én a suliba takarékbélyeg-felelős vótam, tehát mondjuk nekem alapszinten a pénzkezeléshez, éted, van rálátásom.
Médiába ilyen jelenik meg, hogy nejlon zacskóban vittük a pénzet? Éted? Halálosan tudománytalan. Japánerbe vittük. Vagy talicskába. Éted? Me’ ma má’ megtámadnak. Én malteros ruhába mentem, tótam a talicskát. Abba vót a lé. Éted? Csak mindig az vót a jelszó: harminckét nevem vót. Mindig ezt kellett mondani. Vittük a harminckét milliót. Becsöngettünk, harminckét neved vót, aszt beadtad. Ha tizenhat milliót vitté, tizanhat neved vót. Ha nem vitté semmit, Ságvári Endre, aszt csaó. Éted?
Te! Ebbe a balhéba, te elhiszed, hogy ebbe kommunisták vannak? Ebbe a Kovács és Hegedűs Briton Balmoral összefüggések offsor ájlend? Érted?
Kommunisták ebbe?
Egy sincs!
Szocialisták?
Egy sincs!
Ebbe emeszpések vannak így konkrétan. Sokkal inkább.”
Forrás: Fábry Sándor – Showder
Ahogyan azt Bódi Lajos, művésznevén Tüdő, a portfólió-kezelő televíziós debütálásakor mondotta – és ez nem tegnap volt, ennek ellenére ez a felvétel ma is aktuális – szóval Tüdő szavajárásával élve, „nehogy mán az egyoldalú pártpropaganda uszályába kerüljünk bele”.
A szegfűmintás utódpárt mostanra már olyan magabiztos lett, hogy nem is veszi magának a fáradságot arra, hogy elkezdje győzködni a népet arról, mennyire pozitív és igazságos az ország számára a külföldi pénzek hazahozatala. Nem is kell, hogy fáradjon vele, hiszen az agit-prop osztály PR-teamként reinkarnálódott változata olyannyira elhülyítette az embereket, hogy a Csintalan-féle odamondogató műsorba is betelefonált az egyik törzshozzászóló, hogy végre sokéves követelés után meglépik a külföldi lóvék hazahozatalát, mer’ hogy ebből lehet majd államkötvényeket vásárolni és akkor ez majd milyen jó lesz az állam finanszírozására.
Ehhez nincs is mit hozzáfűzni.
Ez nem más, mint a hatalmi kaszt külföldre menekített pénzeinek hazahozatala és tisztára mosása.
A becsületesen dolgozó „kisembert” agyonvágják az adókkal, megfélemlítik az adóhatósággal, már az ombudsmant is!, bezzeg a hatalmi érdekcsoportosulás bennfentesei! Az egyenlők között az egyenlőbbek! Nekik mindent szabad, náluk semmi sem számít!
És történik mindez egy ún. teljes jogú európai uniós tagállamban.
Bravó! Bravissimo! Ez ám a demokrácia a javából! Igaz?
Erre tetszettek szavazni? Ezt akarták Európai Unió címén?
Beleillik a hazai politikum az européer magatartású politikai osztály fogalmi rendszerének keretei közé?
Asszem a választ mindannyian tudjuk.
Ezt a temérdek mocskot, aljas és álságos hazugságáradatot látva a poéta után kissé szabadon, az adófizető barom státuszából, a morgás jogát fenntartva mindösszesen csak annyit tudok mondani: elmentek ám a jó kurva anyátokba!
Isten áldja Magyarországot!
A szocialista nagyváros öntudatos polgára
www.johafigyelunk.hu
FÚSZ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése