Jobb oldal

A gyűlölet prédikátora
2008.12.20. 12:36
Gyurcsányból mindig a szeretet ünnepén tör elő az agresszor?

"Nihil novi sub sole"-tartja a latin mondás, és valóban, nincs új a Nap alatt. Hőn szeretett miniszterelnökünk, Gyurcsány Ferenc immáron hagyományt teremtett azzal, hogy a legnagyobb keresztény ünnep, karácsony táján üzeni meg a baloldali Népszabadság hasábjain keresztül hőn szeretett népének "magvas gondolatait". A "nemes tradíciót" 2003 karácsonyán kezdte meg, amikoris proklamálta politikai hitvallását: "A kettős állampolgárság ügyében azé a múlni nem akaró lelkiismeretfurdalásos és kényszeres rosszérzésé a főszerep, amely a nemzeti megvertség érzéséből, a határon túli magyarság iránti felelősségérzetből és bűntudatból táplálkozik, és azt sugallja, hogy írjuk felül a történelmet… A jobboldalon ma egy nacionalista, klerikális, gazdasági-szociális populizmusba hajló képződmény áll. Le kell verni a jobboldalt!”

Naivitás lenne azt hinni, hogy a gyűlölet prédikátora azóta lágyabb húrokat penget. Még egy hét sem telt azóta, hogy látványos "szeressük egymást, gyerekek" demonstrációra hívta politikai riválását, Orbán Viktort, máris sikerült a már oly jól ismert igazi énjét megmutatnia: " (...) kitapintható egyfajta konzervatív fordulat az elmúlt években. Tetten érhető ez 1968 negligálásától kezdve a legutóbbi, a regisztrált élettársi közösséget elutasító alkotmánybírósági határozatig nagyon sok ponton. Egyfajta konzervatív fordulat szisztematikus előkészítése érzékelhető, s ez már messze nem pártpolitikai kérdés. Engem megriaszt, ha az Alkotmánybíróság úgy gondolja, hogy korlátoznia kell két embernek azt a jogát, hogy házasságon kívül kössék össze az életüket. Nincs kétségem afelől, hogy nem a közvetlen jog birodalma határozta meg a döntést, hanem a jognak valami többszörös áttétellel való magyarázata, amelynek a legmélyén az alkotmánybírák egyéni, konzervatív értékválasztása áll. De ha így megy tovább, a házasság anyakönyvezése előbb-utóbb visszakerül az egyházakhoz, kötelező lesz a hitoktatás, míg végül a legfőbb hatalom megmondja, miként kell élni és értékeket választani. Ez nem a Fidesz és az MSZP vitája, hanem egy korábban már idejétmúltnak hitt konzervativizmus és az emancipált, szekularizált, demokratikus szabadság vitája. Meg kell nyomni a vészcsengőt."

Gyurcsány Ferenc mai nyilatkozatával nemcsak a jogállami princípiumok semmibevételéről tett tanúbizonyságot immáron sokadszor (a taláros testület határozatának professzionális szakmai mivoltát megkérdőjelezve), de a históriával való ambivalens kapcsolatát is manifesztálta. Vajon mit gondol Gyurcsány Ferenc akkor, amikor '1968 negligálásáról" sopánkodik? Az ő interpretálásában vajon ez azt jelenti, hogy elhatárolódik a "Csehszlovákia" elleni szovjet intervenciós támadást elítélő jobboldali nyilatkozatoktól, vagy inkább azt, hogy egyetért a párizsi anarchista csőcselék Sorbonne ablakait bezúzó és egész Európára káros hatást kifejtő "diáklázadások" mechanizmusaival? Akármelyik verzió is igaz, szomorú, hogy ilyen megnyilvánulásokat tehet Magyarország éppen regnáló miniszterelnöke.

Az egyházak elleni támadás a bolsevik fegyverarzenál egyik jól bevált eszköze, ismerjük jól, miként bánt el a munkásosztály ökle a "klerikális, reakciós, monarchofasiszta bandával". Megnyugtatjuk, Miniszterelnök Úr: Önnek nem kell reszekularizációtól tartania, a polgári házasság 1894 óta ismert intézménye köszöni szépen, virulens és jól van, de azért vallásos honfitársaitól ne irigyelje már az Oltár előtti egybekelés jogát. Azt talán mégsem kellene...

Gyurcsány Ferenc ismét üzent. Mi is üzennénk Önnek, tisztelt Miniszterelnök Úr! Békés fenyőünnepet kívánunk Önnek és kedves családjának, reméljük, gond nélkül sikerül a Gyurcsány-család karácsonyfájára varázsolni az ötágú, vörös színű, csillagformájú csúcsot! Kívánunk Önnek egy boldog új évet, amelyben Magyarországtól messze sikerül kipihennie a kormányfőként Magyarországnak okozott károk indikálta fáradalmakat!