Jobb oldal

A huszadik bőrt is lehúzzák az adózó családosokról?
Szabó Endre: Családpolitika helyett szegénypolitika van
2009. január 22. 06:05


Deczky Noémi
A bejelentett munkahellyel rendelkező adózókról akarják lehúzni a huszadik bőrt is – nyilatkozta Szabó Endre az MNO-nak Szűcs Erika azon bejelentésére reagálva, hogy a kormány tervezi a családi pótlék megnyirbálását. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke szerint a családra úgy kellene tekinteni a családpolitikában, mint arra a közösségre, ahol a felnövekvő nemzedék szocializálódik.

A NOE elnöke szerint a szociális minisztérium bejelentéséből az tűnik ki, hogy Magyarországon ma családpolitika helyett „szegénypolitika” van. Ami abból fakad – folytatja Szabó Endre –, hogy a családra, mint az egy főre jutó jövedelemmel rendelkezők együttesére tekint a kormány, és nem mint arra a közösségre, ahol a felnövekvő nemzedék szocializálódik.

Szűcs Erika szociális miniszter bejelentésére reagálva Szabó Endre elmondta, hogy egyáltalán nem biztató az a tervezet, miszerint megvonnák a családi pótlékot a legmagasabb jövedelműektől. Egyrészt azért, mert a családi pótlék nem a szülő jövedelme, hanem a gyermeké. Olyan alanyi jogon járó támogatás, ahol a szülő csak „postás”. Erre utal, hogy például egy árva kiskorú maga kapja meg a támogatást. Így alkotmányossági aggályokat is felvethet a kormány tervezett intézkedése – mondta Szabó Endre. Másrészt azért is félelmet ébresztő a szociális rendszer ilyen jellegű átalakítása – folytatta –, mert nem mondta meg a miniszter, hogy mit jelent a gazdag család fogalma, a szaktárca szerint ki számít gazdagnak.

Hiába van nagyobb jövedelme valakinek, ha az egy főre eső jövedelem mégis alacsony, mert sokan vannak az adott családban.

„Már megint a bejelentett munkahellyel rendelkező, adózó állampolgárokat érik utol, a huszadik bőrt húzzák le róluk” – fogalmazott a NOE elnöke, aki szerint elképzelhető, hogy hasonlóan a Bokros-csomag intézkedéséhez, most is megkurtítják a családokat. Akkor hatalmas adminisztrációs költséget jelentett a gazdag családok kiválogatása, ráadásul a családi pótlékra jogosultak körének szűkítésével az intézkedések társadalmi fogadtatása felülmúlta az intézkedéssel járó anyagi hasznot. A Bokros-csomag 1995-ben a születésszám drasztikus csökkenését idézte elő, és ez most is könnyen megtörténhet, pedig a családi pótlék szerepe pont a társadalom termékenységének növelése – hívta fel a figyelmet.

Mint mondja, nemzetközi tapasztalatok szerint egy társadalom termékenysége a családtámogatási rendszer hosszú távú kiszámíthatóságával függ össze, „sajnos itthon most sem veszik ezt figyelembe”. A gyermekvállalással a család társadalmi többletteljesítményt nyújt. Szabó megjegyzi: a nagyobb létszámú család fogyasztásával például több áfát fizet be a költségvetésbe, ennek ellentételezése a családi pótlék, nem pedig kegy. Egyfelől a kormány többféle intézkedéssel próbált a gyermekszegénységen enyhíteni – Legyen jobb a gyermekeknek Nemzeti Stratégia –, másfelől olyan tervezett intézkedések látnak napvilágot, amelyek növelik a gyermekes családok szegénységét – teszi hozzá Szabó, aki arra is emlékeztet, hogy Magyarország eddig a családtámogatások terültén az EU-ban a középmezőnyben volt, az unióban a skandináv országok járnak élen a családok támogatásával. De például Románia is figyelemre méltó összeggel támogatja a kismamákat – mondja.

A szociális tárca tervezett intézkedéséhez társadalmi konszenzus szükséges, nem mellőzhető a valódi érdekegyeztetés – állítja Szabó Endre, s mint fogalmaz, ha valóban sérülnének a gyermeket nevelő családok érdekei, a NOE minden rendelkezésre álló törvényes eszközt felhasznál tiltakozása kifejezésére. A szervezetnek 1995-ben például több sikeres alkotmánybírósági beadványa is volt – emlékeztet Szabó, és ugyanebben az évben rendezték meg a gyermekes családok „babakocsis” tüntetését.